Népszabadság, 2016. május (74. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-30 / 125. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Magyar Nemzeti Bankból offshore hotel Offshore-lovagok ötcsillagos szállodájává vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB)-jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési frakciójának helyettes vezetője. Állítását arra alapozta, hogy az MNB és alapítványai offshore cégekkel üzletelnek, a többek között ingatlanokat vásárolnak azoktól. A frakcióvezető-helyettes példaként említette, hogy a jegybank egy offshore cégtől vásárolta meg túlárazottan az Eiffel-palotát, valamint az is kiderült, a bank egyik alapítványa egy offshore cégtől vásárolt 1,6 milliárd forintért egy villát. Az LMP szerint mindennek az az oka, hogy a kormány és a Fidesz nem volt hajlandó olyan szabályozást elfogadni, amely az offshore cégeket kitiltja a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból. A kialakult helyzet másik oka Matolcsy György MNB-elnök féktelen pénzszórása - fűzte hozzá Schmuck Erzsébet. MTI Lemondott a fiatalokról a kormány az MSZP szerint Az MSZP szerint az Orbán-kormány család- és gyermekellenes politikát folytat, amelyben csak „üres lufinak” tekinthető intézkedések szerepelnek. Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták országgyűlési képviselője (képünkön) vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lehet felhőtlenül örülni a gyermeknapnak, mivel a kabinet egyértelműen lemondott a gyermekekről és jövőjükről. Az ellenzéki politikus szerint ennek bizonyítéka a jövő évi költségvetési javaslat, amelynek a szociális szféra és a családok a legnagyobb vesztesei. „A gyermekek szempontjából ez a cserbenhagyás költségvetése” - mondta Bangóné Borbély Ildikó, aki hangsúlyozta, hogy „az immár nyolc éve változatlan mértékű családi pótlékot" az MSZP emelte utoljára. MTI Fidesz: az eddigieknél több pénz jut a gyermekekre Az eddigieknél több pénz jut a gyermekekre a jövő évi költségvetésben - jelentette ki Dunai Mónika, a Fidesz országgyűlési képviselője. A gyermeknap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „a mai nap a gyermekeké, de mi azt szeretnénk, ha nemcsak a mai napon, hanem az év minden napján megkönnyebbülhetnének és előrébb léphetnének a magyar gyermekes családok”. Ígérete szerint jövőre több pénz jut majd egyebek mellett a gyermekek otthoni étkeztetésére, mert a legfontosabb élelmiszerek áfáját csökkentik, s ez átlagosan 30-40 ezer forint többletet jelent majd a családi kasszákban. MTI FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS Győzködik Dúró Dórát Novák Előd felesége és frakciótársa, Dúró Dóra nélkül érkezett a kongresszusra. „Nem vagyok küldött, így a vasárnapot inkább a gyerekeimmel töltöm" - magyarázta „hiányzását". Mint mondta, a férjével történtek miatt fontolgatta, hogy leköszön frakcióvezető-helyettesi és más tisztségeiről. A végleges döntést egyelőre nem hozta meg: „Előd nagyon győzköd, hogy ne mondjak le, és Vona Gábor is arról biztosított, hogy számít rám." Cz. G. 2016. május 30., hétfő | NÉPSZABADSÁG Amikor vége lesz a gyerekprogramoknak és elfogynak a vattacukrok, újra 50 ezer magyar gyermek fekszik le korgó gyomorral. GRÉCZY ZSOLT, a Demokratikus Koalíció szóvivője Vona durván középre tart Folytatás az 1. oldalról Nagy felfordulás lett abból, hogy Vona Gábor előzőleg nyilvánvalóvá tette: elnöki vétójával élve megakadályozza, hogy Apáti István, Hegedűs Lorántné, Novák Előd és Szávay István elinduljon az alelnöki posztért. Némi habozást követően azonban Apáti István és Szávay István visszalépett, majd az utolsó pillanatokban - miután már összegyűjtötte az ajánlásokat - így tett Hegedűs Lorántné is. Novák Előd a vétó ellenére sem vonult vissza. Annak ellenére megkapta a jelölésben részt vevő szervezetek 47 százalékának támogatását, hogy mindenki tudta szavazni majd nem lehet rá. Novák Előd hiába bizonygatta az ellenkezőjét, sokan arra számítottak, hogy botrányra készül. Semmifajta balhé nem volt. Vona Gábor felolvasta a tíz alelnökjelölt nevét, és Novák Előd egyszerűen nem volt közöttük, így érvényesült a vétó. A hallgatóság csendben vette tudomásul a névsort, a sok száz küldöttből csupán ketten hagyták el a termet. „Engem a szervezetem azzal küldött, ha tényleg nem lehet Novák Elődre szavazni, akkor álljak fel és jöjjek ki” - mondta egyikük. Beszéltünk olyan küldöttel is, aki viszont azt tartotta felháborítónak, hogy Novák Előd korrupciógyanúba próbálta keverni és egyéb „nemtelen vádakkal” illette a párt elnökét. „Nagyon csúnya volt, amit Előd művelt. Ha más csinálja, ő lett volna az első, aki kezdeményezi az illető kizárását. Igaza is lenne. Másokat ennek a töredékéért kizártak a Jobbikból." Végül az a hat politikus lett alelnök, akit Vona Gábor szeretett volna. Erősorrendben: Volner János, Z. Kárpát Dániel, Toroczkai László, Sneider Tamás, Fülöp Erik és Janiczak Dávid. A jelölések során Vona Gábor 93 százalékot szerzett, a küldöttektől azonban - és ez több mint figyelmeztető jel lehet a számára - csak 80 százalékot kapott a titkos szavazáson. Tehát: nem lehet azt állítani, hogy a kihívó nélkül, egyedüli jelöltként induló pártelnök iránt töretlen lenne a bizalom a pártban. A kongresszus után tartott sajtótájékoztató amúgy annak prezentálására szolgált, hogy Vona Gábor igenis csapatjátékos: az újra megválasztott pártvezető az alelnökökkel állt az újságírók elé. Középpontban Vona Gábor fotó: Móricz-sabján simon Konfliktus a Vereckei-hágón Kétségtelen, hogy a magyarok a Vereckei-hágóra tervezett június 3-i trianoni megemlékezésükkel ismét konfliktust provokálnak az ukrán hazafiakkal szemben - adta hírül az MTI a Zakarpattya.net.ua hírportálra hivatkozva. Az orgánum szerint a magyarországi Jobbik „jobboldali radikális párt" az idén június 3-án az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából akciót szervez a Vereckei-hágóra. A rendezvény szervezésébe bevonták Mónus József íjász távlövő világbajnokot, aki lövésével megkísérli jelképesen „összekötni a Kárpátok hegyeit a magyar földekkel". Az oldal szerint „nem fér kétség hozzá, hogy a magyarok ezzel az akciójukkal ismét konfliktust provokálnak ki az ukrán hazafiakkal szemben". A Jobbik budapesti kongresszusán megkérdeztük Mester Andrást, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) önkormányzati titkárát, aki azonban állította, nem tudott a konkrét ügyről, ígérte viszont, hogy tájékozódni fog. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője elmondta, hogy az elmúlt hetekben az ukrán sajtóban több Jobbik-ellenes írás jelent meg, a mostani is ebbe a sorba illeszkedik. A Jobbikot azzal vádolják, hogy „orosz megbízásból feszültséget kelt" Kárpátalján. Ami hazugság - jelentette ki Szávay. Közlése szerint „sehol nem célunk és nem érdekünk, hogy feszültséget keltsünk, mert ennek a magyar közösség inná meg a levét". Cz. G. „Ebből pártszakadás lesz” ELEMZŐ Nagyon hasonlót látunk most a Jobbiknál, mint a Fidesznél láttunk a kilencvenes években - állapította meg Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Vona Gábor sok szempontból modellnek tekinti Orbán Viktort, a Jobbikban centralizációs folyamat zajlik. Krekó szerint Vona azt vallja: „aki nem ért velem egyet, inkább menjen a pártból”. Krekó Péter erős üzenetnek tartja, hogy Vona Gábor egyedüli indulóként is csak 80 százalékot kapott a kongresszuson. Ha egyes alelnököket ki kell zárni a versenyből - folytatta -, az nem azt mutatja, hogy erős a vezető, hanem azt, hogy fél. Vonának ugyanakkor nincs teljes kontrollja a párt felett. Úgy akarja átalakítani a Jobbikot, hogy ő döntsön a legfontosabb kérdésekben. Érdemben ezen az sem változtat, hogy a pártelnök átengedte a parlamenti frakció vezetését Volner Jánosnak. Jelenleg az látszik, hogy Vona nem olyan egyszemélyes vezetője a Jobbiknak, mint Orbán Viktor a Fidesznek, de szeretne olyan lenni. A tagság elégedetlenségét érzékelve próbál előremenekülni - jellemezte a pártelnök stratégiáját Krekó Péter, aki biztosra veszi, hogy ez pártszakadáshoz fog vezetni. A Jobbik számára - mondta - már az is kedvező forgatókönyv lesz, ha a tagságnak csak a 20 százaléka válik ki. Czene Gábor Krekó Péter, a Political Capital igazgatója úgy látja, Vonának sok szempontból Orbán a minta Jobboldali ifjaktól a „néppártig" Jobboldali Ifjúsági Közösség, azaz: Jobbik. Az 1999-ben alakult szervezetet jórészt a hallgatói önkormányzatokban mozgolódó egyetemisták hozták létre. Az alapítók a meglévő jobboldali pártok támogatását tekintették feladatuknak, akkor még nem készültek önálló politikai szerepre. Annyira nem, hogy Vona Gábor a 2002-es baloldali győzelem után még Orbán Viktor polgári körébe is belépett. Igaz, a fideszes kitérő nem tartott sokáig: a következő évben saját elhatározásából távozott. 2003-ban az önmagát radikálisként meghatározó szervezet - Jobbik Magyarországért Mozgalom néven párttá alakult. A Jobbik keresztállítási akciókkal próbálta felhívni magára a figyelmet, de a 2004-es uniós választást kihagyta, így tiltakozott az EL ellen. JOB A 2006-os választáson kudarcot vallott a Jobbik és a MIÉP szövetsége (Harmadik Út), megközelíteni sem tudták a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A 2,2 százalékos eredmény a megszűnés szélére sodorta a pártot. Ekkor jött Vona Gábor, akit az addigi elnök, Kovács Dávid helyett 2006 novemberében választottak a Jobbik vezetőjévé. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása utáni hangulat nemcsak a Fidesz, hanem a Jobbik számára is is kedvező politikai klímát teremtett. A zavargásokba, vandalizmusba torkolló tüntetéseken jobbikosok és párt- BIK szimpatizánsok is részt vettek. 2007 nyarán a budai Várban megalakult a Jobbik félkatonai szervezete, az árpádsávos Magyar Gárda. A mozgalmat létrehozó egyesüetet Vona Gábor vezette. A később több részre szakadt, jogerős bírói döntéssel feloszlatott, majd némi változtatással újra és újra megalakított gárdamozgalom mára elsorvadt. A Jobbik felmelegítette és rasszista tartalommal töltötte meg a „cigánybűnözés" kifejezést. A rasszizmus korábban nem volt jellemző a Jobbikra, idővel azonban a cigányellenesség és az antiszemitizmus egyre inkább a párt védjegyévé vált. FORRÁS: NÉPSZABADSÁG-GYŰJTÉS / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA A magyar társadalom nem lebecsülendő hányada vevő volt a szélsőjobboldali propagandára. A Jobbik 2009-ben már elindult az uniós választáson, általános döbbenetre a párt listája, amit Morvai Krisztina vezetett, kis híján 15 százalékot szerzett. A 2010-es parlamenti választáson tovább erősödött a Jobbik, a majdnem 17 százalékos eredmény mégis csalódást keltett a pártban. Az MSZP-t ugyanis nem sikerült legyőzni. 2014-ben a Jobbik már mérsékeltebb arcát próbálta mutatni. A „cukiságkampányként" elhíresült fordulat több mint 20 százalékot és több mint egymillió szavazót hozott. A pártban mégsem ünnepeltek. Egyéni körzetben egyetlen győzelem sem született, a baloldalt megint nem sikerült megelőzni. Az EP-választáson megtört a párt lendülete, a kémgyanúba kevert Kovács Béla ügye sem használt a Jobbik népszerűségének. 2014- ben egy időközi választáson Ózd polgármesteri címe, valamint 2015- ben Tapolcán egyéni parlamenti mandátum is összejött a Jobbiknak, amely újabban néppártnak nevezi magát. Pedig a „nemzeti radikalizmust" féltő párttagok egy részének ez nem tetszik.