Népszabadság, 2016. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-30 / 125. szám

POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Magyar Nemzeti Bankból offshore hotel Offshore-lovagok ötcsillagos szál­lodájává vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB)-jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlé­si frakciójának helyettes vezető­je. Állítását arra alapozta, hogy az MNB és alapítványai offshore cé­gekkel üzletelnek, a többek között ingatlanokat vásárolnak azoktól. A frakcióvezető-helyettes példaként említette, hogy a jegybank egy off­shore cégtől vásárolta meg túlára­­zottan az Eiffel-palotát, valamint az is kiderült, a bank egyik alapít­ványa egy offshore cégtől vásárolt 1,6 milliárd forintért egy villát. Az LMP szerint mindennek az az oka, hogy a kormány és a Fidesz nem volt hajlandó olyan szabályozást elfogadni, amely az offshore cége­ket kitiltja a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból. A kiala­kult helyzet másik oka Matolcsy György MNB-elnök féktelen pénz­szórása - fűzte hozzá Schmuck Er­zsébet. MTI Lemondott a fiatalokról a kormány az MSZP szerint Az MSZP szerint az Orbán-kor­­mány család- és gyermekellenes politikát folytat, amelyben csak „üres lufinak” tekinthető intézke­dések szerepelnek. Bangóné Bor­bély Ildikó, a szocialisták ország­­­gyűlési képviselője (képünkön) va­sárnap, Budapesten tartott sajtó­­tájékoztatóján azt mondta: nem lehet felhőtlenül örülni a gyer­meknapnak, mivel a kabinet egy­értelműen lemondott a gyerme­kekről és jövőjükről. Az ellenzé­ki politikus szerint ennek bizo­nyítéka a jövő évi költségvetési ja­vaslat, amelynek a szociális szféra és a családok a legnagyobb veszte­sei. „A gyermekek szempontjából ez a cserbenhagyás költségvetése” - mondta Bangóné Borbély Ildi­kó, aki hangsúlyozta, hogy „az im­már nyolc éve változatlan mértékű családi pótlékot" az MSZP emelte utoljára. MTI Fidesz: az eddigieknél több pénz jut a gyermekekre Az eddigieknél több pénz jut a gyermekekre a jövő évi költségve­tésben - jelentette ki Dunai Móni­ka, a Fidesz országgyűlési képvise­lője. A gyermeknap alkalmából tar­tott sajtótájékoztatóján úgy fogal­mazott: „a mai nap a gyermekeké, de mi azt szeretnénk, ha nemcsak a mai napon, hanem az év minden napján megkönnyebbülhetné­nek és előrébb léphetnének a ma­gyar gyermekes családok”. Ígérete szerint jövőre több pénz jut majd egyebek mellett a gyermekek ott­honi étkeztetésére, mert a legfon­tosabb élelmiszerek áfáját csök­kentik, s ez átlagosan 30-40 ezer forint többletet jelent majd a csa­ládi kasszákban. MTI FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS Győzködik Dúró Dórát Novák Előd felesége és frakciótár­sa, Dúró Dóra nélkül érkezett a kong­resszusra. „Nem vagyok küldött, így a vasárnapot inkább a gyerekeim­mel töltöm" - magyarázta „hiány­zását". Mint mondta, a férjével tör­téntek miatt fontolgatta, hogy le­köszön frakcióvezető-helyettesi és más tisztségeiről. A végleges dön­tést egyelőre nem hozta meg: „Előd nagyon győzköd, hogy ne mondjak le, és Vona Gábor is arról biztosított, hogy számít rám." Cz. G. 2016. május 30., hétfő | NÉPSZABADSÁG Amikor vége lesz a gyerekprogramoknak és elfogynak a vattacukrok, újra 50 ezer magyar gyermek fekszik le korgó gyomorral. GRÉCZY ZSOLT, a Demokratikus Koalíció szóvivője Vona durván középre tart Folytatás az 1. oldalról Nagy felfordulás lett abból, hogy Vona Gábor előzőleg nyilvánvalóvá tette: elnöki vétójával élve megaka­dályozza, hogy Apáti István, Hege­dűs Lorántné, Novák Előd és Szá­­vay István elinduljon az alelnöki posztért. Némi habozást követő­en azonban Apáti István és Szávay István visszalépett, majd az utolsó pillanatokban - miután már össze­gyűjtötte az ajánlásokat - így tett Hegedűs Lorántné is. Novák Előd a vétó ellenére sem vonult vissza. Annak ellenére megkapta a jelölés­ben részt vevő szervezetek 47 szá­zalékának támogatását, hogy min­denki tudta­­ szavazni majd nem le­het rá. Novák Előd hiába bizonygatta az ellenkezőjét, sokan arra számítot­tak, hogy botrányra készül. Sem­mifajta balhé nem volt. Vona Gá­bor felolvasta a tíz alelnökjelölt ne­vét, és Novák Előd egyszerűen nem volt közöttük, így érvényesült a vé­tó. A hallgatóság csendben vette tu­domásul a névsort, a sok száz kül­döttből csupán ketten hagyták el a termet. „Engem a szervezetem az­zal küldött, ha tényleg nem lehet Novák Elődre szavazni, akkor álljak fel és jöjjek ki” - mondta egyikük. Beszéltünk olyan küldöttel is, aki viszont azt tartotta felháborítónak, hogy Novák Előd korrupciógyanú­ba próbálta keverni és egyéb „nem­telen vádakkal” illette a párt elnö­két. „Nagyon csúnya volt, amit Előd művelt. Ha más csinálja, ő lett vol­na az első, aki kezdeményezi az il­lető kizárását. Igaza is lenne. Máso­kat ennek a töredékéért kizártak a Jobbikból." Végül az a hat politikus lett alel­­nök, akit Vona Gábor szeretett vol­na. Erősorrendben: Volner János, Z. Kárpát Dániel, Toroczkai Lász­ló, Sneider Tamás, Fülöp Erik és Ja­­niczak Dávid. A jelölések során Vona Gábor 93 százalékot szerzett, a küldöttektől azonban - és ez több mint figyel­meztető jel lehet a számára - csak 80 százalékot kapott a titkos sza­vazáson. Tehát: nem lehet azt ál­lítani, hogy a kihívó nélkül, egye­düli jelöltként induló pártelnök iránt töretlen lenne a bizalom a pártban. A kongresszus után tartott sajtó­­tájékoztató amúgy annak prezen­tálására szolgált, hogy Vona Gábor igenis csapatjátékos: az újra meg­választott pártvezető az alelnökök­­kel állt az újságírók elé. Középpontban Vona Gábor fotó: Móricz-sabján simon Konfliktus a Vereckei-hágón Kétségtelen, hogy a magyarok a Ve­­reckei-hágóra tervezett június 3-i tria­noni megemlékezésükkel ismét konf­liktust provokálnak az ukrán haza­fiakkal szemben - adta hírül az MTI a Zakarpattya.net.ua hírportálra hivat­kozva. Az orgánum szerint a magyaror­szági Jobbik „jobboldali radikális párt" az idén június 3-án az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés évfordulója al­kalmából akciót szervez a Vereckei-há­­góra. A rendezvény szervezésébe be­vonták Mónus József íjász távlövő vi­lágbajnokot, aki lövésével megkísérli jelképesen „összekötni a Kárpátok he­gyeit a magyar földekkel". Az oldal szerint „nem fér kétség hozzá, hogy a magyarok ezzel az akció­jukkal ismét konfliktust provokálnak ki az ukrán hazafiakkal szemben". A Jobbik budapesti kongresszu­sán megkérdeztük Mester Andrást, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség (KMKSZ) önkormányzati titká­rát, aki azonban állította, nem tudott a konkrét ügyről, ígérte viszont, hogy tájékozódni fog. Szávay István, a Job­bik nemzetpolitikai kabinetjének veze­tője elmondta, hogy az elmúlt hetek­ben az ukrán sajtóban több Jobbik-el­lenes írás jelent meg, a mostani is eb­be a sorba illeszkedik. A Jobbikot az­zal vádolják, hogy „orosz megbízásból feszültséget kelt" Kárpátalján. Ami hazugság - jelentette ki Szávay. Köz­lése szerint „sehol nem célunk és nem érdekünk, hogy feszültséget keltsünk, mert ennek a magyar közösség inná meg a levét". Cz. G. „Ebből pártszakadás lesz” ELEMZŐ Nagyon hasonlót látunk most a Jobbiknál, mint a Fidesz­­nél láttunk a kilencvenes években - állapította meg Krekó Péter, a Po­litical Capital igazgatója. Vona Gá­bor sok szempontból modellnek tekinti Orbán Viktort, a Jobbikban centralizációs folyamat zajlik. Kre­kó szerint Vona azt vallja: „aki nem ért velem egyet, inkább menjen a pártból”. Krekó Péter erős üzenetnek tart­ja, hogy Vona Gábor egyedüli indu­lóként is csak 80 százalékot kapott a kongresszuson. Ha egyes alelnökö­­ket ki kell zárni a versenyből - foly­tatta -, az nem azt mutatja, hogy erős a vezető, hanem azt, hogy fél. Vonának ugyanakkor nincs teljes kontrollja a párt felett. Úgy akarja átalakítani a Jobbikot, hogy ő dönt­sön a legfontosabb kérdésekben. Ér­demben ezen az sem változtat, hogy a pártelnök átengedte a parlamenti frakció vezetését Volner Jánosnak. Jelenleg az látszik, hogy Vona nem olyan egyszemélyes vezetője a Job­biknak, mint Orbán Viktor a Fidesz­nek, de szeretne olyan lenni. A tagság elégedetlenségét érzékel­ve próbál előremenekülni - jellemez­te a pártelnök stratégiáját Krekó Péter, aki biztosra veszi, hogy ez pártszaka­dáshoz fog vezetni. A Jobbik számára - mondta - már az is kedvező forga­tókönyv lesz, ha a tagságnak csak a 20 százaléka válik ki. Czene Gábor Krekó Péter, a Poli­tical Capital igazga­tója úgy látja, Voná­nak sok szempont­ból Orbán a minta Jobboldali ifjaktól a „néppártig" Jobboldali Ifjúsági Közösség, azaz: Jobbik. Az 1999-ben alakult szervezetet jórészt a hallgatói önkormányzatokban mozgolódó egyetemisták hozták létre. Az alapítók a meglévő jobboldali pártok támogatását tekintették feladatuknak, akkor még nem készültek önálló politikai szerepre. Annyira nem, hogy Vona Gábor a 2002-es baloldali győzelem után még Orbán Viktor polgári körébe is belépett. Igaz, a fideszes kitérő nem tartott sokáig: a következő évben saját elhatározásából távozott. 2003-ban az önmagát radikálisként meghatározó szervezet - Jobbik Magyarországért Mozgalom néven párttá alakult. A Jobbik keresztállí­tási akciókkal próbálta felhívni­­ magára a figyelmet, de a 2004-es uniós választást kihagyta, így tiltakozott az EL­ ellen. JOB A 2006-os választáson kudarcot vallott a Jobbik és a MIÉP szövetsége (Harmadik Út), megközelíteni sem tudták a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A 2,2 százalékos eredmény a megszűnés szélére sodorta a pártot. Ekkor jött Vona Gábor, akit az addigi elnök, Kovács Dávid­­ helyett 2006 novemberében választottak a Jobbik vezetőjévé. Az őszödi beszéd kiszivárogta­tása utáni hangulat nemcsak a Fidesz, hanem a Jobbik számára is is kedvező politikai klímát teremtett. A zavargásokba, vandalizmusba torkolló tünte­téseken jobbikosok és párt- BIK szimpatizánsok is részt vettek. 2007 nyarán a budai Várban megalakult a Jobbik félkatonai szervezete, az árpádsávos Magyar Gárda. A mozgalmat létrehozó egyesüetet Vona Gábor vezette. A később több részre szakadt, jogerős bírói döntéssel feloszlatott, majd némi változtatással újra és újra megalakított gárdamozgalom mára elsorvadt.­­ A Jobbik felmelegítette és rasszista tartalommal töltötte meg a „cigány­­bűnözés" kifejezést. A rasszizmus korábban nem volt jellemző a Jobbikra, idővel azonban a cigány­ellenesség és az antiszemitizmus egyre inkább a párt védjegyévé vált. FORRÁS: NÉPSZABADSÁG-GYŰJTÉS / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA A magyar társadalom nem lebecsülendő hányada vevő volt a szélsőjobboldali propagandára. A Jobbik 2009-ben már elindult az uniós választáson, általános döbbenetre a párt listája, amit Morvai Krisztina vezetett, kis híján 15 százalékot szerzett. A 2010-es parlamenti választáson tovább erősödött a Jobbik, a majdnem 17 százalékos eredmény mégis csalódást keltett a pártban. Az MSZP-t ugyanis nem sikerült legyőzni. 2014-ben a Jobbik már mérsékeltebb arcát próbálta mutatni. A „cukiságkampányként" elhíresült fordulat több mint 20 százalékot és több mint egymillió szavazót hozott. A pártban mégsem ünnepeltek. Egyéni körzetben egyetlen győzelem sem született, a baloldalt megint nem sikerült megelőzni. Az EP-választáson megtört a párt lendülete, a kémgyanúba kevert Kovács Béla ügye sem használt a Jobbik népszerűségének. 2014- ben egy időközi választáson Ózd polgármesteri címe, valamint 2015- ben Tapolcán egyéni parla­menti mandátum is összejött a Jobbiknak, amely újabban néppárt­nak nevezi magát. Pedig a „nemzeti radikalizmust" féltő párttagok egy részének ez nem tetszik.

Next