Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG Lázár ma már inkább kilépne HUXIT Vagy nem menne el szavazni, vagy olyan helyzetben, amilyenben ma az Európai Unió van - a kilépésre szavazna - válaszolta Lázár János a sajtótájékoztatóján lapunk azon kérdésére, hogyan foglalna állást egy EU-népszavazáson. A kancelláriaminiszter közölte, ez nem azt jelenti, hogy nem Európa-párti, de az Európai Unió nem egyenlő Európával. „Amit ma Brüsszel csinál Európával, az Európa csődjéhez vezet” - állította, hozzátéve, hogy ez a személyes véleménye, nem a Fideszé, és nem is kormányálláspont. Lázár elmondta, hogy 2004-ben még a belépésre szavazott, de mára csalódott, az uniós csatlakozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lázár szavain a baloldali ellenzéki pártok megütköztek, az MSZP, a DK és az Együtt is úgy reagált: a kormány ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. Cs. I. FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS LAPSZÉL Perújítást rendelt el a bíróság a Hunvald-ügyben Perújítást rendelt el a bíróság Hunvald György ügyében - közölte a fővárosi főügyész. A Kúria májusban formai okokból hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely megállapította az egykori erzsébetvárosi polgármester büntetőjogi felelősséget és szabadságvesztést szabott ki rá. A Fővárosi Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre, hogy az ítéletnek érvényt szerezzen, ugyanis a hatályon kívül helyezés oka csak az volt, hogy a Hunvalddal szembeni büntetőeljárásokat nem egyesítették. A törvényszék az indítványt megalapozottnak találta. A volt szocialista politikus ellen több büntetőeljárás indult, egyebek mellett ingatlanpanama gyanúja miatt. MTI Ledolgozzák büntetésüket a PM politikusai Budapesti egészségügyi intézményekben és egy gyermekotthonban dolgozzák le azt a büntetést a Párbeszéd Magyarországért politikusai és aktivistái, amit egy demonstráció miatt szabtak ki rájuk. A PM-esek áprilisban egy kétszáz négyzetméteres fekete zászlót terítettek a Parlament főlépcsőjére, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az egészségügy és az egészségügyi dolgozók helyzetére. Öt ember ellen indult szabálysértési eljárás, őket ötvenezer forintra büntették. MTI Kreatív kampány A 2014-es kampány idején volt először példa arra, hogy a kormány által megrendelt közérdekű hirdetés, a Magyarország jobban teljesít jelmondat sugárzása miatt a Kúria elmarasztaló döntést hozott. A kabinet ugyanis az egyik jelölő szervezetet népszerűsítette, hiszen a közpénzből megrendelt reklámkampánya kreatív elemeit átadta a Fidesznek, amely már használta is azokat. Emiatt különben csak a hirdetést közlő TV2-t rótták meg. 2016. július 1., péntek | NÉPSZABADSÁG !» Pisilő nők után leskelődik Orbán Viktorék közpénzekből gründolt szennymédiája. VOLNER JÁNOS, a Jobbik frakcióvezetője a Ripost lesifotó-sorozatáról, amelyen a politikus egy fiatal nővel autózik egy bozótosig Határtalanul költhet a kormány HADJÁRAT A népszavazási kampányok szabályozása olyannyira hiányos, hogy propagandára szinte bármennyit költhet a kormány - főleg most. LENCSÉS KÁROLY Jó ideje folyik már a kvóta-népszavazási kampány: a kormány közérdekű tájékoztatásnak aligha tekinthető reklámspotjait sugározza az állami és a kereskedelmi média, és lépten-nyomon olvashatjuk az óriásplakátokon, hogy „Üzenjünk Brüsszelnek”. Más kérdés, hogy hivatalosan ez még nem a kampány, ezt a Magyar Liberális Párt beadványa nyomán a Nemzeti Választási Bizottság nemrég ki is mondta. Az ugyanis a szavazás napját megelőző ötvenedik napon kezdődik. Jogilag ez a döntés korrekt - erősítették meg szakértők és hasonló ügyekben eljáró bírák is. A köztársasági elnök várhatóan csak jövő szerdán tűzi ki a népszavazást. Ha valaki másnak is lenne rá pénze, következmények nélkül, féktelenül agitálhatna fizetett hirdetésekben a nem létező betelepítési kvóta mellett vagy ellen. De ezt most csak a kormány engedheti meg magának. Valamivel rendezettebbé válik a helyzet a hivatalos kampányidőszakban. Akkor politikai reklámot ugyanis a rádiókban és a televíziókban a kezdeményezés szervezője (azaz a kormány), illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok tehetnek közzé. Csakhogy a népszavazási bojkottot hirdető ellenzék aligha akar majd erre áldozni, a szocialisták saját - az állami földeladások leállítását célzó - kezdeményezésükre tartalékolnak. Az is kérdés, hogy lesz-e hol hirdetni. A kereskedelmi csatornák szabadon dönthetnek arról, hogy sugároznak-e politikai reklámokat. Nem érdekeltek ebben, mivel csak térítésmentesen, mindenki számára azonos feltételek mellett tehetik. Az állami médiának viszont 300 percnyi ingyenműsoridőt mindenképpen biztosítania kell, amelyből egyenlő arányban részesedhet a kormány, illetve az öt parlamenti frakció. E tekintetben tehát kiegyenlítettek az esélyek. Az összes többi potenciális hirdetési felület esetében viszont már csak a pénz számít. Egyetlen megkötés: az írott és az elektronikus sajtónak előzetesen közzé kell tennie a tarifáit, s azokat minden megrendelővel szemben egységesen alkalmazni is kell. A közterületi plakátokra ez a szabály nem érvényes. Ráadásul a költésnek nincs olyan korlátja, mint a parlamenti választások idején, amikor egy-egy párt nagyjából egymilliárd forintot költhet a kampányra. Bár a kormány az országgyűlési kampányban is rendre megtámogatja a kormányzó pártot társadalmi célúnak mondott hirdetésekkel, ezúttal viszont nem kell semmit álcázni, hiszen a népszavazás kezdeményezője maga a kabinet, így gátlástalanul költhet az utolsó ötven napban is. A kormányon egyetlen fogást lehet találni: a rádiók és a televíziók politikai reklámot csak a hivatalos kampány időszakában sugározhatnak. Ez még nem jött el, miközben a tévékben azt sulykolják, hogy „Mondjunk nemet! Utasítsuk el a kényszerbetelepítést!” Ez aligha tekinthető közérdekű tájékoztatásnak, hiszen egyértelműen kimondják, hová kell tenni az ikszet. A liberálisok ezért a médiahatósághoz fordultak, mert álláspontjuk szerint a kormány politikai kampányt folytat, amit a hatályos szabályok alapján most nem tehetne meg. Ezért kérik, hogy a hatóság állapítsa meg: a kormány tevékenysége jogellenes, és tiltsa el a további törvénysértéstől. Fodor Gábor pártelnök tájékoztatása szerint az ügyben egyelőre nincs döntés. A látszat csal: még nincs kampány fotó: MTI - czeglédi zsolt „Szabadságot a röszkei tizenegyeknek!” MIGRÁNSPER Üdvözöljük a menekülteket! Szabadságot a röszkei tizenegyeknek! - ilyen feliratú táblákkal demonstráltak a menekülteket segítő civilek Szegeden csütörtökön, miközben a járásbíróságon tartott annak a 11 vádlottnak a pere, akik szeptember 16-án megostromolták a Röszke 2. határátkelőhelyet. A vádlottak között - akikre az ügyész végrehajtandó börtönbüntetést kiszabását kérte - van vak és kerekes székes is. Azok kerültek az ostrom miatt a vádlottak padjára, akik nem voltak elég ügyesek ahhoz, hogy visszajussanak Szerbiába. Velük egy időben követelte Magyarországra való bebocsátását Ahmed H., aki videofelvételek tanúsága szerint köveket dobált a határállomást védő rendőrök felé, és hol csitította, hol hergelte a kapu előtt összegyűlteket. Ellene terrorcselekmény vádjával főrjült büntetőeljárás. Ugyanakkor szülei is a 11 vádlott között vannak. Csütörtökön a migránsok védői a vádlottak felmentését, az eljárás megszüntetését kérték. Szerintük az ügyészség nem részletezte vádlottanként lebontva, ki miként követte el a bűncselekményt, így nem derült ki, mi ellen kell védekezniük. Az ügyvédek nem vonták kétségbe, hogy az átkelőnél tömegzavargás volt, de azt hangsúlyozták: védencük nem vett részt erőszakos cselekményekben. Fazekas Tamás ügyvéd, aki két mozgásában korlátozott férfi védelmét is ellátja, hangsúlyozta: egészségügyi állapotuk miatt nem vehettek részt az erőszakos cselekményekben, és távol tartották magukat a határnál kialakult rendbontástól is. T. I. Volt, aki átjutott a többség a kerítés mögött FOTÓ: REUTERS - MARKO DJURICA Régen sem volt jobb A jelenlegi gyakorlat - a kormányzati propagandagépezet szinte tetszőleges összeggel gazdálkodhat, amivel az ellentábor nem tud versenyezni - aligha fér össze a választás tisztaságával és az esélyegyenlőség elvével, hiszen a választók így meglehetősen egyoldalú tájékoztatást kapnak. Ez azonban akkor sem volt másként, amikor a NATO-csatlakozásról vagy az ország uniós tagságáról lehetett szavazni. Gyurcsány olyan, mint a sóska az óvodásoknak MSZP Az Orbán-kormány leváltása érdekében mind a 106 választókörzetben egy jelöltet kell állítania a baloldali pártoknak; aki ebből kimarad, arra az emberek azt fogják mondani, hogy Orbán Viktort támogatja - nyilatkozta Molnár Gyula a távirati irodának. Az MSZP új elnöke megerősítette, hogy ha a szocialisták pártpolitikust neveznek meg 2018-as miniszterelnök-jelöltjüknek, akkor elsősorban Botka László jön szóba, ezért kérte őt arra, hogy irányítsa a kormányzati munkára való felkészülést. Arra viszont nem tért ki, hogy a szegedi polgármester - miután szombaton a párt kongresszusán leváltották a választmány éléről - egyelőre még csak nem is reagált a felkérésre. Molnár Gyula - akit a pártban többen bíráltak, miután az elmúlt hónapokban túlzottan megengedően nyilatkozott a Demokratikus Koalícióról - most úgy fogalmazott: „Gyurcsány Ferenc olyanná vált, mint a sóska az óvodás gyerekeknek, vele lehet riogatni”. Bár szerinte a kormányváltás érdekében ezt a helyzetet lehet kezelni. Az MSZP elnöke megjegyezte, nem boldog attól, hogy a DK el akarja venni a szocialista párt szavazóit, „ezt nem fogjuk hagyni és vissza fogjuk szerezni a szavazókat". Gyurcsány a minap azt írta ki a Facebook-oldalára, hogy Horn Gyula, ha élne, a DK tagja lenne. Molnár erre úgy reagált: „Horn Gyulát nem adjuk”. „ízléstelen, hogy egy párt érzelmi életébe belegázolnak. Horn Gyula soha nem hagyná el az MSZP-t, soha nem árulná el az MSZP-t, soha nem verné szét az MSZP-t, soha nem tenne olyat, hogy a volt pártjával szemben politizál” - utalt a szocialista pártelnök nyilvánvalóan arra, hogy Gyurcsány 2011 őszén társaival kilépett az MSZP-ből és megalapította a Demokratikus Koalíciót. Hírösszefoglalónk Hangnemet váltott Molnár Gyula, eddigi nyilatkozataival ellentétben most bírálta a DK elnökét