Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-01 / 153. szám

POLITIKA ÉS GAZDASÁG Lázár ma már inkább kilépne HUXIT Vagy nem menne el szavaz­ni, vagy­ olyan helyzetben, amilyen­ben ma az Európai Unió van - a ki­lépésre szavazna - válaszolta Lázár János a sajtótájékoztatóján lapunk azon kérdésére, hogyan foglalna ál­lást egy EU-népszavazáson. A kan­celláriaminiszter közölte, ez nem azt jelenti, hogy nem Európa-párti, de az Európai Unió nem egyenlő Európá­val. „Amit ma Brüsszel csinál Euró­pával, az Európa csődjéhez vezet” - állította, hozzátéve, hogy ez a sze­mélyes véleménye, nem a Fideszé, és nem is kormányálláspont. Lázár elmondta, hogy 2004-ben még a be­lépésre szavazott, de mára csalódott, az uniós csatlakozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lázár szavain a baloldali ellenzé­ki pártok megütköztek, az MSZP, a DK és az Együtt is úgy reagált: a kor­mány ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. Cs. I. FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS LAPSZÉL Perújítást rendelt el a bíróság a Hunvald-ügyben Perújítást rendelt el a bíróság Hun­­vald György ügyében - közölte a fő­városi főügyész. A Kúria májusban formai okokból hatályon kívül he­lyezte a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely megállapította az egykori erzsébetvárosi polgármes­ter büntetőjogi felelősséget és sza­badságvesztést szabott ki rá. A Fő­városi Főügyészség perújítási in­dítványt nyújtott be a Fővárosi Tör­vényszékre, hogy az ítéletnek ér­vényt szerezzen, ugyanis a hatályon kívül helyezés oka csak az volt, hogy a Hunvalddal szembeni büntetőel­járásokat nem egyesítették. A tör­vényszék az indítványt megalapo­zottnak találta. A volt szocialista po­litikus ellen több büntetőeljárás in­dult, egyebek mellett ingatlanpana­ma gyanúja miatt. MTI Ledolgozzák büntetésüket a PM politikusai Budapesti egészségügyi intézmé­nyekben és egy gyermekotthonban dolgozzák le azt a büntetést a Pár­beszéd Magyarországért politikusai és aktivistái, amit egy demonstráció miatt szabtak ki rájuk. A PM-esek áprilisban egy kétszáz négyzetmé­teres fekete zászlót terítettek a Par­lament főlépcsőjére, hogy ezzel hív­ják fel a figyelmet az egészségügy és az egészségügyi dolgozók helyzeté­re. Öt ember ellen indult szabálysér­tési eljárás, őket ötvenezer forintra büntették. MTI Kreatív kampány A 2014-es kampány idején volt először példa arra, hogy a kormány által megrendelt közérdekű hirdetés, a Magyarország jobban teljesít jelmon­dat sugárzása miatt a Kúria elmarasz­taló döntést hozott. A kabinet ugyanis az egyik jelölő szervezetet népszerű­sítette, hiszen a közpénzből megren­delt reklámkampánya kreatív elemeit átadta a Fidesznek, amely már hasz­nálta is azokat. Emiatt különben csak a hirdetést közlő TV2-t rótták meg. 2016. július 1., péntek | NÉPSZABADSÁG !»­ Pisilő nők után leskelődik Orbán Viktorék közpénzekből gründolt szennymédiája. VOLNER JÁNOS, a Jobbik frakcióvezetője a Ripost lesifotó-sorozatáról, amelyen a politikus egy fiatal nővel autózik egy bozótosig Határtalanul költhet a kormány­ HADJÁRAT A népszavazási kampányok szabályozása olyannyira hiányos, hogy propagandára szinte bármennyit költhet a kormány - főleg most. LENCSÉS KÁROLY Jó ideje folyik már a kvóta-népszava­zási kampány: a kormány közérde­kű tájékoztatásnak aligha tekinthe­tő reklámspotjait sugározza az álla­mi és a kereskedelmi média, és lép­­ten-nyomon olvashatjuk az óriás­plakátokon, hogy „Üzenjünk Brüs­­­szelnek”. Más kérdés, hogy hivatalosan ez még nem a kampány, ezt a Magyar Liberális Párt beadványa nyomán a Nemzeti Választási Bizottság nem­rég ki is mondta. Az ugyanis a sza­vazás napját megelőző ötvenedik napon kezdődik. Jogilag ez a döntés korrekt - erősítették meg szakértők és hasonló ügyekben eljáró bírák is. A köztársasági elnök várható­an csak jövő szerdán tűzi ki a nép­szavazást. Ha valaki másnak is len­ne rá pénze, következmények nél­kül, féktelenül agitálhatna fizetett hirdetésekben a nem létező betele­pítési kvóta mellett vagy ellen. De ezt most csak a kormány engedhe­ti meg magának. Valamivel rendezettebbé válik a helyzet a hivatalos kampányidő­szakban. Akkor politikai reklámot ugyanis a rádiókban és a televízi­ókban a kezdeményezés szervező­je (azaz a kormány), illetve a parla­menti frakcióval rendelkező pártok tehetnek közzé. Csakhogy a népsza­vazási bojkottot hirdető ellenzék aligha akar majd erre áldozni, a szo­cialisták saját - az állami földeladá­sok leállítását célzó - kezdeménye­zésükre tartalékolnak. Az is kérdés, hogy lesz-e hol hir­detni. A kereskedelmi csatornák szabadon dönthetnek arról, hogy sugároznak-e politikai reklámokat. Nem érdekeltek ebben, mivel csak térítésmentesen, mindenki szá­mára azonos feltételek mellett te­hetik. Az állami médiának viszont 300 percnyi ingyenműsoridőt min­denképpen biztosítania kell, amely­ből egyenlő arányban részesedhet a kormány, illetve az öt parlamen­ti frakció. E tekintetben tehát ki­egyenlítettek az esélyek. Az összes többi potenciális hir­detési felület esetében viszont már csak a pénz számít. Egyetlen megkötés: az írott és az elektroni­kus sajtónak előzetesen közzé kell tennie a tarifáit, s azokat minden megrendelővel szemben egysége­sen alkalmazni is kell. A közterü­leti plakátokra ez a szabály nem ér­vényes. Ráadásul a költésnek nincs olyan korlátja, mint a parlamenti választások idején, amikor egy-egy párt nagyjából egymilliárd forin­tot költhet a kampányra. Bár a kor­mány az országgyűlési kampány­ban is rendre megtámogatja a kor­mányzó pártot társadalmi célúnak mondott hirdetésekkel, ezúttal vi­szont nem kell semmit álcázni, hi­szen a népszavazás kezdeménye­zője maga a kabinet, így gátlásta­lanul költhet az utolsó ötven nap­ban is. A kormányon egyetlen fogást le­het találni: a rádiók és a televíziók politikai reklámot csak a hivata­los kampány időszakában sugároz­hatnak. Ez még nem jött el, miköz­ben a tévékben azt sulykolják, hogy „Mondjunk nemet! Utasítsuk el a kényszerbetelepítést!” Ez aligha te­kinthető közérdekű tájékoztatás­nak, hiszen egyértelműen kimond­ják, hová kell tenni az ikszet. A liberálisok ezért a médiaha­tósághoz fordultak, mert állás­pontjuk szerint a kormány politi­kai kampányt folytat, amit a hatá­lyos szabályok alapján most nem tehetne meg. Ezért kérik, hogy a hatóság állapítsa meg: a kormány tevékenysége jogellenes, és tiltsa el a további törvénysértéstől. Fo­dor Gábor pártelnök tájékoztatása szerint az ügyben egyelőre nincs döntés. A látszat csal: még nincs kampány fotó: MTI - czeglédi zsolt „Szabadságot a röszkei tizenegyeknek!” MIGRÁNSPER Üdvözöljük a mene­külteket! Szabadságot a röszkei ti­zenegyeknek! - ilyen feliratú táb­lákkal demonstráltak a menekülte­ket segítő civilek Szegeden csütörtö­kön, miközben a járásbíróságon tar­tott annak a 11 vádlottnak a pere, akik szeptember 16-án megostromolták a Röszke 2. határátkelőhelyet. A vádlottak között - akikre az ügyész végrehajtandó börtönbünte­tést kiszabását kérte - van vak és ke­rekes székes is. Azok kerültek az ost­rom miatt a vádlottak padjára, akik nem voltak elég ügyesek ahhoz, hogy visszajussanak Szerbiába. Velük egy időben követelte Magyarországra va­ló bebocsátását Ahmed H., aki video­felvételek tanúsága szerint köveket dobált a határállomást védő rend­őrök felé, és hol csitította, hol hergel­te a kapu előtt összegyűlteket. Elle­ne terrorcselekmény vádjával főrjült büntetőeljárás. Ugyanakkor szülei is a 11 vádlott között vannak. Csütörtökön a migránsok védői a vádlottak felmentését, az eljárás megszüntetését kérték. Szerintük az ügyészség nem részletezte vádlot­tanként lebontva, ki miként követte el a bűncselekményt, így nem derült ki, mi ellen kell védekezniük. Az ügy­védek nem vonták kétségbe, hogy az átkelőnél tömegzavargás volt, de azt hangsúlyozták: védencük nem vett részt erőszakos cselekményekben. Fazekas Tamás ügyvéd, aki két moz­gásában korlátozott férfi védelmét is ellátja, hangsúlyozta: egészségügyi állapotuk miatt nem vehettek részt az erőszakos cselekményekben, és távol tartották magukat a határnál ki­alakult rendbontástól is. T. I. Volt, aki átjutott­­ a többség a kerítés mögött FOTÓ: REUTERS - MARKO DJURICA Régen sem volt jobb A jelenlegi gyakorlat - a kormány­zati propagandagépezet szinte tet­szőleges összeggel gazdálkodhat, amivel az ellentábor nem tud verse­nyezni - aligha fér össze a választás tisztaságával és az esélyegyenlőség elvével, hiszen a választók így megle­hetősen egyoldalú tájékoztatást kap­nak. Ez azonban akkor sem volt más­ként, amikor a NATO-csatlakozásról vagy az ország uniós tagságáról le­hetett szavazni. Gyurcsány olyan, mint a sóska az óvodásoknak MSZP Az Orbán-kormány leváltása érdekében mind a 106 választókör­zetben egy jelöltet kell állítania a baloldali pártoknak; aki ebből kima­rad, arra az emberek azt fogják mon­dani, hogy Orbán Viktort támogatja - nyilatkozta Molnár Gyula a távira­ti irodának. Az MSZP új elnöke megerősítette, hogy ha a szocialisták pártpolitikust neveznek meg 2018-as miniszterel­nök-jelöltjüknek, akkor elsősorban Botka László jön szóba, ezért kérte őt arra, hogy irányítsa a kormány­zati munkára való felkészülést. Arra viszont nem tért ki, hogy a szegedi polgármester - miután szombaton a párt kongresszusán leváltották a választmány éléről - egyelőre még csak nem is reagált a felkérésre. Molnár Gyula - akit a pártban többen bíráltak, miután az elmúlt hónapokban túlzottan megenge­­dően nyilatkozott a Demokratikus Koalícióról - most úgy fogalmazott: „Gyurcsány Ferenc olyanná vált, mint a sóska az óvodás gyerekek­nek, vele lehet riogatni”. Bár szerin­te a kormányváltás érdekében ezt a helyzetet lehet kezelni. Az MSZP el­nöke megjegyezte, nem boldog at­tól, hogy a DK el akarja venni a szo­cialista párt szavazóit, „ezt nem fog­juk hagyni és vissza fogjuk szerezni a szavazókat". Gyurcsány a minap azt írta ki a Facebook-oldalára, hogy Horn Gyu­la, ha élne, a DK tagja lenne. Molnár erre úgy reagált: „Horn Gyulát nem adjuk”. „ízléstelen, hogy egy párt érzelmi életébe belegázolnak. Horn Gyula soha nem hagyná el az MSZP-t, soha nem árulná el az MSZP-t, soha nem verné szét az MSZP-t, soha nem ten­ne olyat, hogy a volt pártjával szem­ben politizál” - utalt a szocialista pártelnök nyilvánvalóan arra, hogy Gyurcsány 2011 őszén társaival kilé­pett az MSZP-ből és megalapította a Demokratikus Koalíciót. Hírösszefoglalónk Hangnemet váltott Molnár Gyula, eddi­gi nyilatkozataival ellentétben most bírálta a DK elnökét

Next