Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-02 / 154. szám

6 POLITIKA ÉS GAZDASÁG © © MNB: rejtély a kitömött cég körül Folytatás az 1. oldalról A vállalkozás egyéb bevételei a megelőző­ évi 2 millióról 432 millió forintra híztak 2015-ben. A cég forgal­mának másik fő lába, a nettó árbevé­tel (ahol a hirdetési forgalom jelenik meg) sokkal szerényebb ütemben, 127-ről 170 millió forintra nőtt. Ez alapján azt várhatnánk, profi­tot termelt az MNB-s alapítványoktól nem mindennapi összeghez jutó cég. Ehelyett azonban tekintélyes, 330 millió forintos veszteség jött össze - amely közel háromszorosa a megelő­ző évi mínusznak. Hiába olvasható ki a beszámoló­ból, ennek az oka elsősorban az, hogy az anyag jellegű ráfordítások meg­négyszereződve 600 millió forintra kúsztak fel, a dokumentumok igazi magyarázattal nem szolgálnak arra, miért ugrottak meg ezek a költségek. Ismert, a Vs.hu újságíróinak nagy része az alapítványi összegek napvi­lágra kerülése után felmondott. A cég ügyvezetője Száraz István, és a papírok alapján közvetve ő a tu­lajdonosa is a New Wave Production Kft.-nek is. A cseh Bawaco Invest s.r.o. a cég egyedüli tulajdonosa, és koráb­ban sokáig tartotta magát a nézet, hogy arra ráhatása van a Matolcsy-ro­­kon Szemereynek, illetve ő áll mögöt­te, ezt azonban nemrégen ő és Száraz is tagadta. Valójában, ahogyan a 444. hu is bemutatja, Száraz két másik cé­gen keresztül tulajdonosa az említett cseh cégnek. Nem hagyják magukat Az MNB-s alapítványok által fel­kért jogi szakértők úgy látják, a meg­kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési tör­vény hatálya alá - közölték az alapít­ványok egy nappal az után, hogy az ügyészség eljárást kezdeményezett a közbeszerzési hatóságnál. MTI LAPSZÉL Hungarikum lett az Erős Pista A magyar cimbalommal, a Törley pezsgővel, a Piros Arannyal és az Erős Pistával, illetve a kaptárkövek­kel és a bükkaljai kőkultúrával bő­vült a Hungarikumok Gyűjteménye - közölte az agrárminiszter. MTI Kínai lámpákkal csaltak adót Egy balatonboglári vállalkozó és bűntársai olcsó kínai lámpákkal trükközve 470 millió forint áfát csal­tak el. A lámpákat Szlovákiában vá­moltatták el, papíron nem is ér­keztek Magyarországra, valójában azonban végig egy Balaton környé­ki raktárban porosodtak, miközben papíron cégek adták-vették maguk között azokat. Tíz gyanúsított van az ügyben. Munkatársunktól FOTÓ: MEDIAWORKS BUX 26329 pont (0,01%) EURÓ/FORINT 317,27(1,52%) o © 2016. július 2., szombat | NÉPSZABADSÁG OTP 6312 forint (­0,60%) FRANK/FORINT 292,50(1,20%) © A MOL 16 605 forint (0,97%) DOLLÁR/FORINT 284,82 (0,55%) Vásárlási őrület Budapesten KISKERESKEDELEM A vidéki megyékben a válságot idézi a fogyasztásban mért visszaesés. Szakértők is vakarják a fejüket, miért szakadt szét az ország. BATKA ZOLTÁN Úgy viselkedik a főváros lakosságá­nak nagy része, mintha nem lenne holnap. Óriásira nőtt a különbség az év elején a budapesti és a vidéki em­berek fogyasztása között - szúrta ki nemrég a Blokkk.com kiskereskedel­mi szakportál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett terü­leti fogyasztási adataiból. Bár a ko­rábbi negyedévekben is a hagyomá­nyosan erősebb, nagyobb vásárló­erővel rendelkező Budapest teljesí­tett jobban a kereskedelemben (több negyedévben is akár 7-10 százalékkal erősödött a forgalom), a vidék lakos­sága is egyre többet vásárolt, ha a bő­vülési ütem valamelyest elmaradt is a fővárosban megfigyelttől. Azonban 2016 elején furcsa dolog történt: jó néhány vidéki területen hirtelen zu­hanni kezdett a forgalom (2015 ha­sonló időszakához képest), s jelen­tősen elmaradt az ország központi részéhez és a hagyományosan gaz­dagabb Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye teljesítményéhez képest. A változás (térképünkön a részletes adatok) minden korábbi trendet fe­lülírt: a főváros fogyasztása hirtelen csaknem 20 százalékkal növekedett, ám az ország szinte minden más te­rületén a válságéveket idéző mérték­ben húzták össze a nadrágszíjat az emberek. „Nem emlékszem ilyen nagy kü­lönbségre a főváros és a vidék fo­gyasztása között” - mondta érdeklő­désünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtit­kára. Bár összességében tavaly az év egészében 4,7 százalékkal bővült a fogyasztás Magyarországon, azon­ban jókora felfutások és visszaesé­sek voltak az egyes hónapokban. Eb­ből már sejteni lehetett, hogy a hát­térben más különbségek is lehetnek a piacon. A KSH kiskereskedelmi adataiból kitűnik, hogy főképpen az iparcikk kategória növelte a forgalmát, ezen belül is az autókereskedésekben, a ruházati üzletekben és a bútor-lak­berendezési áruházakban költöttek többet az emberek. Beszéltünk piac­kutatóval, Vámos több közgazdás­­­szal is, egyikük sem tudott pontos magyarázattal szolgálni a szétnyíló fogyasztási ollóra vonatkozóan. Vá­mos is csak a sejtését tudta megfo­galmazni: a fővárosi lakosság köl­tekezése hajtotta esemény mögött az állhat, hogy a tehetősebb vásár­lók a banki takarékoskodás, pénz­ügyi, ingatlanbefektetések vonzere­­jének csökkenésével a pénzük egy részét inkább a boltba vihették az év elején. Érthető is ez annyiból, hogy bankban, állampapírban kevésbé éri meg tartani a pénzt, évi egy-két százalékos kamat vagy hozam elha­nyagolhatónak tűnik sokak számá­ra, aki pedig már 2014-2015-ben vett ingatlant, az esélyesebb, hogy nem újabb lakásra gyűjt, hanem élni is szeretne. A főváros költekezése és a vidék spórolása között azért is furcsa a hir­telen támadt két számjegyű eltérés, mert korábban a piackutatók, így a GfK Hungária is úgy látta, hogy va­lamelyest csökkent az ország módo­sabb nyugati része és a szegényebb keleti „blokk” vásárlóereje közötti különbség. Könnyen lehet, hogy a ki­sebb boltok sínylik meg a most meg­figyelt jelenséget: a megkérdezett nagy árházláncok ugyanis vidéken nem érzékeltek csökkenést a főváro­si üzleteik forgalmához képest. Autót, ruhát, bútort kezdett el habzsolni a magyar FOTÓ: mediaworks Focimezbe bújik fél Magyarország LABDARÚGÓ EB Volt bolt, amely a többszörösét is el tudta volna adni magyar mezbő­l, mint amennyi a raktáron volt. Geráé és Dzsudzsáké a legkelendő­bb. ÁBRAHÁM AMBRUS­­BATKA ZOLTÁN „Ha visszaforgathatnánk az idő ke­rekét, úgy tizenötször többet ren­delnénk be a magyar mezekből” - mondta Pósfai Gábor. A Decathlon Magyarország ügyvezető igazgató­ja korábban ugyanis úgy vélekedett, hogy a futball Eb-től nem várható ki­ugró kiskereskedelmi hatás, mert ezt megelőzően sem egy világ- vagy Európa-bajnokság, sem egy olimpia nem hozott kiugró forgalmat a többi hónaphoz képest a sportszerkereske­dő vállalatnál. Azonban az idén min­den máshogy alakult: az Eb felfoko­zott hangulatában a magyar-osztrák rangadó kezdetére szinte az összes magyar szurkolói mezüket elkapkod­ták a vásárlók. Összesen három és fél ezret, de Pósfai szerint 8-10 ezer da­rab is simán elment volna. A magyar szurkolói mezekből így is összesen kétszer annyi forgalmuk volt, mint az összes többi csapat mezeiből együtt­véve. Emellett hatezer saját márkás magyar labdát is elvittek a vásárlók. Más kereskedők sem panaszkod­tak: „a magyar mezek kereslete min­den várakozást felülmúlt az Európa­­bajnokság ideje alatt” - magyaráz­ta a Népszabadságnak H. Nagy Má­té, a szaküzlethálózatot üzemelte­tő Football Factor marketingvezető­je. (Pontos növekedést nem közölt, az egyéb szurkolói kiegészítők náluk sokkal kisebb mértékben fogytak.) A magyar mérkőzések előtt és után is volt egy nagyobb hullám. Aki náluk feliratozást kért új büszkeségére, az legtöbb esetben Dzsudzsák Balázs és Gera Zoltán nevét igényelte. Kisebb meglepetésre Király Gábor legendás szürke melegítőjének „hódítása” ná­luk egyáltalán nem volt érezhető. Ki­rály cégénél azonban nem panasz­kodhatnak. A válogatott kapus ápri­lis 1 jén dobta piacra „Kiralysport” néven saját inhamárkáját. A rajon­gók a szürke melegítőnadrág mellett Eb-pólót, kulacsot, kapuskesztyűt is vehetnek. Bár a Hvg.h­u korábban úgy számolt, Király csak a mackónadrá­gokból június közepéig nyolcmillió forintot zsebelhetett be, ezt a számot Királyék cégénél tévesnek nevezték, ugyanakkor konkrét forgalmi szá­mot nem közöltek, csak azt, hogy az Eb idején valóban komoly érdeklődés volt a Királysport-termékekre. Pörgött a kassza az Auchannál is az Eb első heteiben, a belga-magyar meccs előtti forgalom már elmaradt az előző heti forgalomtól. A legnép­szerűbb termékek a szurkolói mezek voltak, a magyar mezekből több mint 5000, a magyar zászlós szemüvegek­ből 6000, míg a sálakból 8500 darab fogyott. A Football Factornál a kijutást megelőzően gyakorlatilag elenyésző volt a kereslet a magyar termékekre. A piac egyértelműen megnyílt, amíg korábban spanyol, portugál, angol, német, francia mezekért mentek be az üzletekbe a vásárlók, addig most a magyar mezt keresték. Korábban ten­denciaként ez szinte csak a turisták­nál volt kimutatható. Ők megmarad­tak most is, de a cég örömére megje­lentek a valóban a válogatottért szorí­tó szurkolók is. Sör, snack, tévé Jó hatvan százalékkal több sör fo­gyott a Tescóban a 2014-es világbaj­noksághoz képest. A sör mellett az üdítők és főképpen a snackek fogyasz­tása, televíziókból a nagyképernyős Ultra HD felbontású tévék értékesíté­se ugrott meg az Eb idején. A világver­seny nélküli időszakhoz képest a lab­darúgó Eb alatt ötször több televízió fogyott a brit hátterű cégnél. Az Au­channál a sör, chips, tévék fogyasztá­­sa-vásárlása is a duplájára nőtt.

Next