Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-02 / 154. szám
6 POLITIKA ÉS GAZDASÁG © © MNB: rejtély a kitömött cég körül Folytatás az 1. oldalról A vállalkozás egyéb bevételei a megelőző évi 2 millióról 432 millió forintra híztak 2015-ben. A cég forgalmának másik fő lába, a nettó árbevétel (ahol a hirdetési forgalom jelenik meg) sokkal szerényebb ütemben, 127-ről 170 millió forintra nőtt. Ez alapján azt várhatnánk, profitot termelt az MNB-s alapítványoktól nem mindennapi összeghez jutó cég. Ehelyett azonban tekintélyes, 330 millió forintos veszteség jött össze - amely közel háromszorosa a megelőző évi mínusznak. Hiába olvasható ki a beszámolóból, ennek az oka elsősorban az, hogy az anyag jellegű ráfordítások megnégyszereződve 600 millió forintra kúsztak fel, a dokumentumok igazi magyarázattal nem szolgálnak arra, miért ugrottak meg ezek a költségek. Ismert, a Vs.hu újságíróinak nagy része az alapítványi összegek napvilágra kerülése után felmondott. A cég ügyvezetője Száraz István, és a papírok alapján közvetve ő a tulajdonosa is a New Wave Production Kft.-nek is. A cseh Bawaco Invest s.r.o. a cég egyedüli tulajdonosa, és korábban sokáig tartotta magát a nézet, hogy arra ráhatása van a Matolcsy-rokon Szemereynek, illetve ő áll mögötte, ezt azonban nemrégen ő és Száraz is tagadta. Valójában, ahogyan a 444. hu is bemutatja, Száraz két másik cégen keresztül tulajdonosa az említett cseh cégnek. Nem hagyják magukat Az MNB-s alapítványok által felkért jogi szakértők úgy látják, a megkötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az alapítványok egy nappal az után, hogy az ügyészség eljárást kezdeményezett a közbeszerzési hatóságnál. MTI LAPSZÉL Hungarikum lett az Erős Pista A magyar cimbalommal, a Törley pezsgővel, a Piros Arannyal és az Erős Pistával, illetve a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával bővült a Hungarikumok Gyűjteménye - közölte az agrárminiszter. MTI Kínai lámpákkal csaltak adót Egy balatonboglári vállalkozó és bűntársai olcsó kínai lámpákkal trükközve 470 millió forint áfát csaltak el. A lámpákat Szlovákiában vámoltatták el, papíron nem is érkeztek Magyarországra, valójában azonban végig egy Balaton környéki raktárban porosodtak, miközben papíron cégek adták-vették maguk között azokat. Tíz gyanúsított van az ügyben. Munkatársunktól FOTÓ: MEDIAWORKS BUX 26329 pont (0,01%) EURÓ/FORINT 317,27(1,52%) o © 2016. július 2., szombat | NÉPSZABADSÁG OTP 6312 forint (0,60%) FRANK/FORINT 292,50(1,20%) © A MOL 16 605 forint (0,97%) DOLLÁR/FORINT 284,82 (0,55%) Vásárlási őrület Budapesten KISKERESKEDELEM A vidéki megyékben a válságot idézi a fogyasztásban mért visszaesés. Szakértők is vakarják a fejüket, miért szakadt szét az ország. BATKA ZOLTÁN Úgy viselkedik a főváros lakosságának nagy része, mintha nem lenne holnap. Óriásira nőtt a különbség az év elején a budapesti és a vidéki emberek fogyasztása között - szúrta ki nemrég a Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett területi fogyasztási adataiból. Bár a korábbi negyedévekben is a hagyományosan erősebb, nagyobb vásárlóerővel rendelkező Budapest teljesített jobban a kereskedelemben (több negyedévben is akár 7-10 százalékkal erősödött a forgalom), a vidék lakossága is egyre többet vásárolt, ha a bővülési ütem valamelyest elmaradt is a fővárosban megfigyelttől. Azonban 2016 elején furcsa dolog történt: jó néhány vidéki területen hirtelen zuhanni kezdett a forgalom (2015 hasonló időszakához képest), s jelentősen elmaradt az ország központi részéhez és a hagyományosan gazdagabb Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye teljesítményéhez képest. A változás (térképünkön a részletes adatok) minden korábbi trendet felülírt: a főváros fogyasztása hirtelen csaknem 20 százalékkal növekedett, ám az ország szinte minden más területén a válságéveket idéző mértékben húzták össze a nadrágszíjat az emberek. „Nem emlékszem ilyen nagy különbségre a főváros és a vidék fogyasztása között” - mondta érdeklődésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Bár összességében tavaly az év egészében 4,7 százalékkal bővült a fogyasztás Magyarországon, azonban jókora felfutások és visszaesések voltak az egyes hónapokban. Ebből már sejteni lehetett, hogy a háttérben más különbségek is lehetnek a piacon. A KSH kiskereskedelmi adataiból kitűnik, hogy főképpen az iparcikk kategória növelte a forgalmát, ezen belül is az autókereskedésekben, a ruházati üzletekben és a bútor-lakberendezési áruházakban költöttek többet az emberek. Beszéltünk piackutatóval, Vámos több közgazdásszal is, egyikük sem tudott pontos magyarázattal szolgálni a szétnyíló fogyasztási ollóra vonatkozóan. Vámos is csak a sejtését tudta megfogalmazni: a fővárosi lakosság költekezése hajtotta esemény mögött az állhat, hogy a tehetősebb vásárlók a banki takarékoskodás, pénzügyi, ingatlanbefektetések vonzerejének csökkenésével a pénzük egy részét inkább a boltba vihették az év elején. Érthető is ez annyiból, hogy bankban, állampapírban kevésbé éri meg tartani a pénzt, évi egy-két százalékos kamat vagy hozam elhanyagolhatónak tűnik sokak számára, aki pedig már 2014-2015-ben vett ingatlant, az esélyesebb, hogy nem újabb lakásra gyűjt, hanem élni is szeretne. A főváros költekezése és a vidék spórolása között azért is furcsa a hirtelen támadt két számjegyű eltérés, mert korábban a piackutatók, így a GfK Hungária is úgy látta, hogy valamelyest csökkent az ország módosabb nyugati része és a szegényebb keleti „blokk” vásárlóereje közötti különbség. Könnyen lehet, hogy a kisebb boltok sínylik meg a most megfigyelt jelenséget: a megkérdezett nagy árházláncok ugyanis vidéken nem érzékeltek csökkenést a fővárosi üzleteik forgalmához képest. Autót, ruhát, bútort kezdett el habzsolni a magyar FOTÓ: mediaworks Focimezbe bújik fél Magyarország LABDARÚGÓ EB Volt bolt, amely a többszörösét is el tudta volna adni magyar mezből, mint amennyi a raktáron volt. Geráé és Dzsudzsáké a legkelendőbb. ÁBRAHÁM AMBRUSBATKA ZOLTÁN „Ha visszaforgathatnánk az idő kerekét, úgy tizenötször többet rendelnénk be a magyar mezekből” - mondta Pósfai Gábor. A Decathlon Magyarország ügyvezető igazgatója korábban ugyanis úgy vélekedett, hogy a futball Eb-től nem várható kiugró kiskereskedelmi hatás, mert ezt megelőzően sem egy világ- vagy Európa-bajnokság, sem egy olimpia nem hozott kiugró forgalmat a többi hónaphoz képest a sportszerkereskedő vállalatnál. Azonban az idén minden máshogy alakult: az Eb felfokozott hangulatában a magyar-osztrák rangadó kezdetére szinte az összes magyar szurkolói mezüket elkapkodták a vásárlók. Összesen három és fél ezret, de Pósfai szerint 8-10 ezer darab is simán elment volna. A magyar szurkolói mezekből így is összesen kétszer annyi forgalmuk volt, mint az összes többi csapat mezeiből együttvéve. Emellett hatezer saját márkás magyar labdát is elvittek a vásárlók. Más kereskedők sem panaszkodtak: „a magyar mezek kereslete minden várakozást felülmúlt az Európabajnokság ideje alatt” - magyarázta a Népszabadságnak H. Nagy Máté, a szaküzlethálózatot üzemeltető Football Factor marketingvezetője. (Pontos növekedést nem közölt, az egyéb szurkolói kiegészítők náluk sokkal kisebb mértékben fogytak.) A magyar mérkőzések előtt és után is volt egy nagyobb hullám. Aki náluk feliratozást kért új büszkeségére, az legtöbb esetben Dzsudzsák Balázs és Gera Zoltán nevét igényelte. Kisebb meglepetésre Király Gábor legendás szürke melegítőjének „hódítása” náluk egyáltalán nem volt érezhető. Király cégénél azonban nem panaszkodhatnak. A válogatott kapus április 1 jén dobta piacra „Kiralysport” néven saját inhamárkáját. A rajongók a szürke melegítőnadrág mellett Eb-pólót, kulacsot, kapuskesztyűt is vehetnek. Bár a Hvg.hu korábban úgy számolt, Király csak a mackónadrágokból június közepéig nyolcmillió forintot zsebelhetett be, ezt a számot Királyék cégénél tévesnek nevezték, ugyanakkor konkrét forgalmi számot nem közöltek, csak azt, hogy az Eb idején valóban komoly érdeklődés volt a Királysport-termékekre. Pörgött a kassza az Auchannál is az Eb első heteiben, a belga-magyar meccs előtti forgalom már elmaradt az előző heti forgalomtól. A legnépszerűbb termékek a szurkolói mezek voltak, a magyar mezekből több mint 5000, a magyar zászlós szemüvegekből 6000, míg a sálakból 8500 darab fogyott. A Football Factornál a kijutást megelőzően gyakorlatilag elenyésző volt a kereslet a magyar termékekre. A piac egyértelműen megnyílt, amíg korábban spanyol, portugál, angol, német, francia mezekért mentek be az üzletekbe a vásárlók, addig most a magyar mezt keresték. Korábban tendenciaként ez szinte csak a turistáknál volt kimutatható. Ők megmaradtak most is, de a cég örömére megjelentek a valóban a válogatottért szorító szurkolók is. Sör, snack, tévé Jó hatvan százalékkal több sör fogyott a Tescóban a 2014-es világbajnoksághoz képest. A sör mellett az üdítők és főképpen a snackek fogyasztása, televíziókból a nagyképernyős Ultra HD felbontású tévék értékesítése ugrott meg az Eb idején. A világverseny nélküli időszakhoz képest a labdarúgó Eb alatt ötször több televízió fogyott a brit hátterű cégnél. Az Auchannál a sör, chips, tévék fogyasztása-vásárlása is a duplájára nőtt.