Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-05 / 156. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Szanyi az AB-nél támadja a kvótaellenes népszavazást Panasszal fordult a szocialista Szanyi Tibor az Alkotmánybírósághoz a kormány által kezdeményezett kvótareferendummal kapcsolatos májusi kúriai döntés miatt, amely jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság népszavazást hitelesítő határozatát. Az európai parlamenti képviselő szerint a tervezett népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007- ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket. Ráadásul a referendum a költségvetést is érinti, mivel ha Magyarország nem fogad be menekülteket, akkor fejenként 79 millió forintot kell fizetnie utánuk. Ez 1294 fővel számolva 102 milliárd forintot jelent. Szanyi jelezte, hogy ha a köztársasági elnök a panasza elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul. Hírösszefoglalónk Több mint egymilliárd az ’56-os emlékév reklámozására Gyorsított eljárásban keresi a Schmidt Mária történész-kormánybiztos vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány az 1956-os emlékév reklámozását vállaló céget. A kampányra belföldön 900 millió, külföldön 500 millió forintot terveznek elkölteni - írta meg az Átlátszó. Félmilliárd jut folyóiratokban és online hirdetési felületeken való megjelenésekre, 400 milliót költenek a napi és hetilapokban megjelenő, illetve a közterleti hirdetésekre. Az ajánlattételre mindössze két hét áll rendelkezésre, miután a pályázatot csak június végén írták ki, az emlékév csúcseseménye pedig október 23-án, a forradalom kitörésének hatvanadik évfordulóján lesz. Munkatársunktól A Schmidt Mária elnökölte 1956-os Emlékbizottság plakátkampányt is indított a forradalom évfordulójára Máshol is tanulhatnak a szakgimnázium diákjai A szakgimnáziumok diákjai - amennyiben más tárgyból szeretnének érettségizni, mint amit a szakgimnáziumban tanulnak - elmehetnek vendéghallgatónak a szakképzési centrumon belül - mondta Palkovics László az Eduline.hu oktatási portálnak adott interjújában. Az oktatási államtitkár elmondta: a szakgimnáziumokkal kapcsolatban arról van vita, hogy a szaktárgyak hallgatása és az érettségi tantárgyakra vonatkozó óraszámokban hogyan lehet kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen „a gyereket heti 60 órás oktatásra kényszeríteni”. Hírösszefoglalónk 250 MILLIÁRD A honvédelmi tárca költségvetése 250 milliárd forint - a katonák biztosítása ebbe már nem fér bele. 2016. július 5., kedd | NÉPSZABADSÁG Nem az emberek fordultak el tőlünk, hanem fordítva, mi fordultunk el az emberektől. MOLNÁR GYULA, az MSZP elnöke a Magyar Időknek Spórolnak a katonákon TŰZSZERÉSZ-TRAGÉDIA A legveszélyesebb munkakörökben foglalkoztatott katonákat sem biztosította a honvédelmi tárca. A megtakarítás: pár ezer forint. LENCSÉS KÁROLY Legfeljebb néhány ezer forintot takarít meg a Honvédelmi Minisztérium fejenként azzal, hogy nem köt biztosítást a katonákra, köztük a különösen veszélyes munkát végző tűzszerészekre és a külföldi misszióban szolgálatot teljesítőkre sem. A Belügyminisztérium ugyanis - tudta meg lapunk - a hivatásos állományát fejenként évi kétezer forintért biztosítja. A hortobágyi lőtéren pénteken elhunyt tűzszerészek családja tízmillió forintnál is nagyobb kárenyhítési, kegyeleti juttatást kap. A honvédelmi miniszter a kártalanításról saját hatáskörben dönt - írta meg a Magyar Idők, jelezve, hogy erre azért van szükség, mert 2011-ben, Hende Csaba minisztersége idején megszüntették a katonák biztosítását. A bekövetkezett balesetek miatt kifizetett kártérítések összegéhez képest állítólag túl magas volt a díj. Ám információnk szerint százmillió forint körüli tételről van szó, ami a tárca 250 milliárdos büdzséjéhez képest elhanyagolható összeg. Emiatt a múlt héten elhunyt tűzszerészek hozzátartozóinak sem fizet a biztosító. Szendrei Zoltán, a Honvédszakszervezet alelnöke kérdésünkre elmondta: a minisztérium korábban valóban arra hivatkozott, hogy aránytalanul magas biztosítási díjat kellett fizetni. Az érdekvédő tájékoztatása szerint a HM azt is jelezte, hogy ezzel a megoldással a katonák „jobban járnak”, mert ha bekövetkezik a baj, a tárca többet is fizethet, mint amennyit a biztosítás alapján az érintett remélhetne. Hende az Atv.hu-nak kifejtette: a hatalmas kiadások miatt kezdeményezte azt, hogy a honvédségi tulajdonú gépjárművek is mentesüljenek a kötelező felelősségbiztosítás alól. Azóta a HM közvetlenül áll helyt a honvédségi járművek által vétkesen okozott károkért, s ez több mint százmillió forintos megtakarítást jelent évente. Ezzel együtt kötelezettséget vállaltak arra, hogy a korábban a biztosító által fizetett kártérítéseket a tárca közvetlenül kifizeti a katonáknak. A BM ugyanakkor jóval több, hatvanezer hivatásosra kötött biztosítást, és a szerződésben kizáró okként csak annyi szerepel, hogy nem fizetnek, ha a baleset oka a biztosított szándékos és jogellenes magatartása, illetve alkoholos befolyásoltsága. A belügyi tárca jóval kevesebbet - feleannyit sem - költ erre, mint korábban a HM, de Szendrei szerint az összehasonlítás nem feltétlenül szerencsés, mert mások a kockázatok. Az ügy különben évek óta napirenden van, hiszen az érdekképviselet többször előhozakodott vele, hogy ismét biztosítást kellene kötni az állományra. Különösen, hogy kiderült: a misszióban szolgáló katonákat sem biztosítják. A honvédelmi tárca azzal érvelt, hogy a magyar állam képes felelősséget vállalni a harcoló katonákért, és ha szükséges, kártalanítja őket, illetve segíti hátramaradott hozzátartozóikat. Az érdekképviselet viszont a saját lehetőségein belül próbálkozott, a külföldön szolgáló katonák számára például találtak olyan konstrukciót, amelynek nyomán haláluk esetén tízmillió forintot fizet a biztosító - de ennek havi harmincezer a díja, amit zsebből kell fedezni. A szakszervezet a tagjainak javára kötött élet- és balesetbiztosítást is, ám ez inkább jelképes összeg: haláleset után a hozzátartozók háromszázezer forintra számíthatnak. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, egykori honvédelmi államtitkár emlékeztetett rá, hogy a tárca korábban közbeszerzési eljárás keretében kötött biztosítást az állományra. A szerződés szerinti összeg mindenkinek járt, ha balesetet szenvedett, és nem a miniszter egyedi mérlegelésén múlott, ki mennyit kap. Most viszont úgy tűnik, mintha könyöradományt adnának - mondta. Ha a tárca spórolni akarna, szerinte lenne min, például nem kellene Horthy-szobrok felállítását, operett előadásokat és avítt szerzők könyveinek kiadását finanszírozni. Az MSZP hasonló álláspontot képvisel: nem lehet miniszteri döntés függvényévé tenni a szolgálat közben életét vesztett katonák családjának támogatását, hanem annak összegét a jog erejével kell garantálni. Úgy fest, erre hajlik Simicskó István honvédelmi miniszter is, aki a hírek szerint kezdeményezi a katonák általános felelősség- és balesetbiztosításának újbóli bevezetését. Veszélyes üzembiztosítás nélkül fotó: veres Viktor Belügyi védelem A BM a rendőrökre, a tűzoltókra és a büntetés-végrehajtási dolgozókra, tehát nagyjából hatvanezer emberre kötött biztosítási szerződést a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.vel tavaly. A megállapodás az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kivételével kiterjed minden hivatásos állományúra, s a szerződés az érintettek többségének 24 órás védelmet nyújt. E szerint halálesetnél 900 ezer forint jár, s még félmillió, ha az elhunytnak kiskorú gyermeke van. Baleseti halál után 2,2 milliót fizet a biztosító, amit negyedmillióval megtold, ha közlekedési baleset történt, s még félmillió jár, ha valaki megégett. Hadüzenet mindnyájunknak MENEKÜLTEK Ha nem lennének Magyarországon bevándorlók, már én sem lennék itt. Ezt írta valaki egy rózsaszín szívbe az aszfalton a Kúria főbejáratánál, ahol a Migráns Szolidaritás Csoport tartott demonstrációt hétfő este. A 80-100 tüntető a Szegeden elítélt tizenegy migráns mellett állt ki, az eljárást - amelynek során tiltott határátlépésért és a röszkei zavargásban való részvételért ítélték börtönbüntetésre a résztvevőket - kirakatpernek nevezték. Az elítéltek között volt egy kerekes székes meg egy bottal járó férfi is, őket a szökés veszélyére hivatkozva a többiekkel együtt a hétvégén újra őrizetbe vették. Végül a békéscsabai bíróság megszüntette ellenük az eljárást, Bicskén, nyitott menekülttáborban várhatják jogerős ítéletüket. Tamás Gáspár Miklós a vádirat és az ítélet „rossz álom” jellegére hívta fel a figyelmet. A filozófus szerint az ítéletben kimondták, hogy az elítéltek és a vádlottak nem vettek részt zavargásokban. Ugyanezért végül elítélték őket. Ez lidércnyomás, ellentmond a logikának, a jognak és az igazságosságnak. Ez a vádirat és az ítélet mindnyájunk számára hadüzenet és fenyegetés. Ez a civilizáció és az államiság megszüntetése. Ne vessük meg azokat, akiket elvakít a hazug propaganda - így fejezte be a beszédét Tamás Gáspár Miklós -, szívósan, csekély kisebbségben is ki kell tartani a szolidaritás, az igazságosság, a szabadság és a nemzetköziség elvei mellett. Hasonló álláspontra helyezkedtek azok a fiatal résztvevők, akik eljöttek. A tüntetők a demonstráció végén zsírkrétával írtak az aszfaltra. TGM ezt a rövid kérdést hagyta hátra: „Bőr a képeteken?" Rab László Szabadságot a tizenegy vádlottnak! - követelték a MigSzol Csoport aktivistái FOTÓ: teknős Miklós