Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

NÉPSZABADSÁG I 2016. augusztus 1., hétfő 3 POLITIKA ÉS GAZDASÁG Milliárdokat elnyelő erdők ERDÉSZETEK Bűncselekményeket tárt fel hat állami vállalatnál a Miniszterelnökség felügyelte ellenőrzési szervezet, a Kehi. A kár elérheti a másfél milliárd forintot - értesült a Népszabadság. M. LÁSZLÓ FERENC Többek között lopás, csalás és hűt­len kezelés gyanújával tett feljelen­tést a múlt héten az állami erdésze­teknél történt visszaélések feltárása után a Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal (Kehi) - tudta meg lapunk. In­formációink szerint a kormány fel­ügyelete alá tartozó szervek ellen­őrzésével foglalkozó szervezet több hónapos kutatás után hat erdészet­nél közel 1,5 milliárdos kárt - feles­leges kiadást és a rossz gazdálkodás miatt elmaradt bevételt - tárt fel. Tavaly került nyilvánosságra, hogy az állami gazdaságoknál ko­moly problémák vannak. 2015 októ­berében Lázár János meglepő érve­léssel védte meg a parlament mező­­gazdasági bizottsága előtt az állami földek eladását az azt ellenző ellen­zéki politikusokkal szemben. „Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szét­lopták, ellopták és szétcsalták az ál­lami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ?" - mondta a Minisz­terelnökséget vezető miniszter az állami erdészeteknél tapasztaltak­ra hivatkozva. A Kehi ugyanis tavaly már készített egy gyorsjelentést az erdészetek 2010 és 2013 közötti mű­ködéséről, ebből merített a hivatalt felügyelő miniszter. Lázár János bejelentése után la­punk tavaly megszerezte a szerve­zet feljegyzését, amiből többek kö­zött kiderült, hogy az erdészetek a feladataik egy jelentős részét kiszer­vezték, a vállalkozókat versenyezte­tés nélkül bízták meg, az árakat pe­dig nem a piaci viszonyok határoz­ták meg. Négy évvel ezelőtt a Zalaer­dő például 406 milliós prémiumot fizetett ki egy vállalkozónak csak azért, mert időre elvégezte a mun­kát, holott ez szerződésbe foglalt kötelessége volt. A Kehi ősszel megállapította azt is, hogy az erdészetek által drágán megvásárolt gépeket kiadták bér­be, de az egyik cég például bérle­ti díj nélkül fuvarozhatott az álla­mi vállalat autójával. A hivatal sze­rint a rossz és figyelmetlen gazdál­ felesleges kiadásokat tárt fel a Kehi, amely szerint a rossz gazdálkodás miatti elmaradt bevétel is jelentős­ kotlás miatt a vizsgált hat vállalat minimális eredményt ért el. 2010 és 2014 között a 202 milliárd forin­tos bevételből mindössze 7,7 milli­árdos profitot „sikerült” elérni, ami­ből még adóztak is a cégek. Mindezt úgy, hogy közben több milliárd fo­rint uniós és állami támogatásban részesültek. Idén tavasszal a Népszabadság kikérte az állami tulajdonú erdőgaz­daságoktól a vezetők fizetési ada­tait. Ezekből kiderült: hét állami er­dőtársaság vezetője kétszer annyit keres, mint Orbán Viktor, a cégve­zérek többségénél átlépik a minisz­terelnök által 2010-ben meghatáro­zott kétmilliós fizetési plafont. A Ke­hi által ősszel ellenőrzött hat erdé­szet közül ötnek a vezetője a legma­gasabb fizetési kategóriába tartozik az állami szektoron belül. A visszaélések feltárása után Lá­zár elrendelte mind a 22 erdőgazda­ság átvilágítását, továbbá a Kehi foly­tatta a Bakonyerdő Zrt.-nél, az Eger­­erdő Zrt.-nél, a Mecsekerdő Zrt.-nél, a SEFAG Zrt.-nél, a VERGA Zrt.-nél és a Zalaerdő Zrt.-nél végzett vizs­gálatot is kiterjesztve a 2014-es év­re, sőt a tavalyi és az idei évre vonat­kozóan is tettek megállapításokat. Információink szerint mostanra el­készült a hat gazdaság átvilágításá­ról szóló részletes vizsgálat, és a fel­jelentésről már tájékoztatták a kor­mány több tagját is. A másik 16 erdészet vizsgálata még folyamatban van, de úgy tud­juk, a Kehi ott is komoly problémá­kat észlelt. Tizenkét gazdaságnál az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgá­lódott, az átvilágítás eredményét ta­valy novemberben mutatták be. Az ÁSZ szerint sorozatos, rendszerszin­tű szabálytalanságokat tártak fel. A jelentés megjegyezte: az erdészetek évtizedek óta változatlan áron, hek­táronként 50-70 forintért használják az állami földeket, ami a jelenlegi pi­aci árszintet figyelembe véve ma már értelmezhetetlen. A Magyar Idők­ ta­valy arról írt, két esetben a bűncse­lekmény gyanúja is felmerült, ezért az ügyeket az ÁSZ átadta az illetékes nyomozó hatóságnak. A Zalaerdő Zrt. korábban egy 406 milliós prémium miatt került reflektorfénybe FOTÓ: MTI - MÁTHÉ ZOLTÁN Alkotmányos aggályok ellenére is leválasztják a népszavazásról a külföldön dolgozókat Folytatás az 1. oldalról A szocialista politikus Patyi Andrástól, a Nemzeti Választási Bi­zottság elnökétől kért tájékozta­tást, mit tett azért, hogy garantál­ja az egyenlő választójogot, a jelen­legi megoldás ugyanis szerinte má­sodrangú állampolgárrá minősíti a külföldön dolgozókat. A válasz nem volt reménykeltő: Patyi jelezte, hogy az NVB csupán jogalkalmazó, és mindössze beszá­molási kötelezettsége van az Or­­szággyű­lés előtt. Majd visszautasí­totta, hogy a jelenlegi gyakorlat al­kotmánysértő lenne, mondván, az Alkotmánybíróság döntése alapján az állam többféleképpen biztosít­hatja a szavazati jog gyakorlását. Az AB idén áprilisi határozata valóban ezt tartalmazza, és hozzá­teszi: a magyarországi lakcím ala­pot ad a különbségtételre. A kül­földön dolgozók akár haza is utaz­hatnak a szavazás napján, s mivel „a Magyarországon állandó lakó­hellyel rendelkező választópolgá­rok kapcsolata az állammal közvet­lenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le". Ez a furcsa érvelés viszont azt a kér­dést veti fel: a gyengébb kapcsolat miért eredményez ugyanolyan sza­vazati jogot? Újhelyi István szerint a Fidesz a törvénytelen kampányolás és a gyű­löletkeltés mellett az alkot­mánysértéstől sem riad vissza a népszavazás sikere érdekében. „Az egyenlő választójog biztosítása alapvető kötelessége lenne a ma­gyar államnak. Ha fennmarad az alkotmányellenes különbségtétel, és a választási szervek nem garan­tálják az egyenlő és szabad válasz­tás lehetőségét, az csak megerősíti az MSZP álláspontját, hogy a refe­rendumon nem szabad részt ven­ni" - nyilatkozta Újhelyi, aki koráb­ban petíciót indított az azonos vá­lasztási szabályok kikényszeríté­séért. A 2013 májusában hatályba lé­pett választási eljárási törvény rö­vid ideig a hazai lakcímmel bíró, de külföldön tartózkodó választók felvételét is lehetővé tette a levél­ben szavazók névjegyzékébe. Más­fél hónap elteltével azonban a par­lament módosította a jogszabályt, azóta csak a hazai lakcímmel nem rendelkezők kérhetik ezt. Az Alkotmánybírósághoz egy Ipswichben, a londoni magyar nagykövetségtől 137 kilométerre élő panaszos fordult még 2013 ok­tóberében, jóval az országgyűlési választás előtt, a testület azonban csak idén áprilisban utasította el beadványát. Az indítványozó arra hivatko­zott: az alaptörvény nem teszi lehe­tővé, hogy a külföldön tartózkodók között a lakcímük alapján tegye­nek különbséget. Az AB 8:5 arány­ban másképp döntött. A határozat­hoz különvéleményt fűző Stumpf István úgy ítélte meg, hiba, hogy a bírák többsége a szavazás mód­ját mellékes, technikai körülmény­nek minősíti. Azt írta: „Meg vagyok győződve arról, hogy a választási el­járási törvény indokolatlanul kor­látozza a magyarországi lakcím­mel rendelkező, a szavazás nap­ján külföldön tartózkodó válasz­tójogosultak választójogát, vagyis diszkriminálja őket.” Az AB hivat­kozott a strasbourgi bíróság dön­tésére is, amely főként a szavazati jog különbözőségéből vezette le ér­velését. Mint említettük, ez az érv most nem érvényes. Technikai nehézséget már a par­lamenti választás alkalmával sem okozott volna a külföldön dolgozók levélszavazása. Árulkodó, hogy 128 ezer kettős állampolgár voksolt így, döntően a szomszédos országok­ból, míg a külképviseleteken mind­össze 24 ezren szavaztak. Vagyis a minden becslés alapján több száz­ezer külföldön dolgozó, tanuló ma­gyar többségét sikerült távol tarta­ni a választástól. Gyaníthatóan így lesz ez a kvótanépszavazáson is. Újhelyi István sze­rint a Fidesz az al­kotmánysértéstől sem riad vissza Patyi András vis­­­szautasította, hogy a jelenlegi gyakor­lat alkotmánysértő lenne Nem mindenki tudja majd elmondani, hogy mit üzenne FOTÓ: földi Imre Ellenzéki aggodalmak a névjegyzék miatt A 2014-es országgyűlési válasz­táson a 128 ezer levélszavazat 95,5 százalékát a Fideszre adták, ilyen arányban támogatták a kormányol­dalt a szavazati jogukkal élő - e te­kintetben a kisebbséghez tartozó - határon túli kettős állampolgárok. Mostanra elérte a 800 ezret a kön­­­nyített honosítással állampolgársá­got szerzők száma, közülük eddig 259 ezren kérték felvételüket a név­jegyzékbe. Csak ez utóbbiakat veszik számításba az érvényességi küszöb megállapításához szükséges összes választásra jogosult számának meg­határozásánál. 2014 áprilisában a re­gisztráltak 66 százaléka választott. Azoknak, akik a parlamenti válasz­tásra regisztráltak, nem kell ezt új­ra megtenniük, így ellenzéki aggodal­mak szerint az azóta elhunytak címé­re is érkezhet boríték, ami csalások­ra ad lehetőséget. A levélcsomagok postázását augusztus 20. után kez­dik, és azoknak október 1 jén éjfélig kell postán visszaérkezniük a válasz­tási irodához, de szeptember 17-től a külképviseleteken is leadhatók. B. D.

Next