Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
NÉPSZABADSÁG I 2016. augusztus 1., hétfő 3 POLITIKA ÉS GAZDASÁG Milliárdokat elnyelő erdők ERDÉSZETEK Bűncselekményeket tárt fel hat állami vállalatnál a Miniszterelnökség felügyelte ellenőrzési szervezet, a Kehi. A kár elérheti a másfél milliárd forintot - értesült a Népszabadság. M. LÁSZLÓ FERENC Többek között lopás, csalás és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a múlt héten az állami erdészeteknél történt visszaélések feltárása után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) - tudta meg lapunk. Információink szerint a kormány felügyelete alá tartozó szervek ellenőrzésével foglalkozó szervezet több hónapos kutatás után hat erdészetnél közel 1,5 milliárdos kárt - felesleges kiadást és a rossz gazdálkodás miatt elmaradt bevételt - tárt fel. Tavaly került nyilvánosságra, hogy az állami gazdaságoknál komoly problémák vannak. 2015 októberében Lázár János meglepő érveléssel védte meg a parlament mezőgazdasági bizottsága előtt az állami földek eladását az azt ellenző ellenzéki politikusokkal szemben. „Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ?" - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami erdészeteknél tapasztaltakra hivatkozva. A Kehi ugyanis tavaly már készített egy gyorsjelentést az erdészetek 2010 és 2013 közötti működéséről, ebből merített a hivatalt felügyelő miniszter. Lázár János bejelentése után lapunk tavaly megszerezte a szervezet feljegyzését, amiből többek között kiderült, hogy az erdészetek a feladataik egy jelentős részét kiszervezték, a vállalkozókat versenyeztetés nélkül bízták meg, az árakat pedig nem a piaci viszonyok határozták meg. Négy évvel ezelőtt a Zalaerdő például 406 milliós prémiumot fizetett ki egy vállalkozónak csak azért, mert időre elvégezte a munkát, holott ez szerződésbe foglalt kötelessége volt. A Kehi ősszel megállapította azt is, hogy az erdészetek által drágán megvásárolt gépeket kiadták bérbe, de az egyik cég például bérleti díj nélkül fuvarozhatott az állami vállalat autójával. A hivatal szerint a rossz és figyelmetlen gazdál felesleges kiadásokat tárt fel a Kehi, amely szerint a rossz gazdálkodás miatti elmaradt bevétel is jelentős kotlás miatt a vizsgált hat vállalat minimális eredményt ért el. 2010 és 2014 között a 202 milliárd forintos bevételből mindössze 7,7 milliárdos profitot „sikerült” elérni, amiből még adóztak is a cégek. Mindezt úgy, hogy közben több milliárd forint uniós és állami támogatásban részesültek. Idén tavasszal a Népszabadság kikérte az állami tulajdonú erdőgazdaságoktól a vezetők fizetési adatait. Ezekből kiderült: hét állami erdőtársaság vezetője kétszer annyit keres, mint Orbán Viktor, a cégvezérek többségénél átlépik a miniszterelnök által 2010-ben meghatározott kétmilliós fizetési plafont. A Kehi által ősszel ellenőrzött hat erdészet közül ötnek a vezetője a legmagasabb fizetési kategóriába tartozik az állami szektoron belül. A visszaélések feltárása után Lázár elrendelte mind a 22 erdőgazdaság átvilágítását, továbbá a Kehi folytatta a Bakonyerdő Zrt.-nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Mecsekerdő Zrt.-nél, a SEFAG Zrt.-nél, a VERGA Zrt.-nél és a Zalaerdő Zrt.-nél végzett vizsgálatot is kiterjesztve a 2014-es évre, sőt a tavalyi és az idei évre vonatkozóan is tettek megállapításokat. Információink szerint mostanra elkészült a hat gazdaság átvilágításáról szóló részletes vizsgálat, és a feljelentésről már tájékoztatták a kormány több tagját is. A másik 16 erdészet vizsgálata még folyamatban van, de úgy tudjuk, a Kehi ott is komoly problémákat észlelt. Tizenkét gazdaságnál az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódott, az átvilágítás eredményét tavaly novemberben mutatták be. Az ÁSZ szerint sorozatos, rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. A jelentés megjegyezte: az erdészetek évtizedek óta változatlan áron, hektáronként 50-70 forintért használják az állami földeket, ami a jelenlegi piaci árszintet figyelembe véve ma már értelmezhetetlen. A Magyar Idők tavaly arról írt, két esetben a bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért az ügyeket az ÁSZ átadta az illetékes nyomozó hatóságnak. A Zalaerdő Zrt. korábban egy 406 milliós prémium miatt került reflektorfénybe FOTÓ: MTI - MÁTHÉ ZOLTÁN Alkotmányos aggályok ellenére is leválasztják a népszavazásról a külföldön dolgozókat Folytatás az 1. oldalról A szocialista politikus Patyi Andrástól, a Nemzeti Választási Bizottság elnökétől kért tájékoztatást, mit tett azért, hogy garantálja az egyenlő választójogot, a jelenlegi megoldás ugyanis szerinte másodrangú állampolgárrá minősíti a külföldön dolgozókat. A válasz nem volt reménykeltő: Patyi jelezte, hogy az NVB csupán jogalkalmazó, és mindössze beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés előtt. Majd visszautasította, hogy a jelenlegi gyakorlat alkotmánysértő lenne, mondván, az Alkotmánybíróság döntése alapján az állam többféleképpen biztosíthatja a szavazati jog gyakorlását. Az AB idén áprilisi határozata valóban ezt tartalmazza, és hozzáteszi: a magyarországi lakcím alapot ad a különbségtételre. A külföldön dolgozók akár haza is utazhatnak a szavazás napján, s mivel „a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le". Ez a furcsa érvelés viszont azt a kérdést veti fel: a gyengébb kapcsolat miért eredményez ugyanolyan szavazati jogot? Újhelyi István szerint a Fidesz a törvénytelen kampányolás és a gyűlöletkeltés mellett az alkotmánysértéstől sem riad vissza a népszavazás sikere érdekében. „Az egyenlő választójog biztosítása alapvető kötelessége lenne a magyar államnak. Ha fennmarad az alkotmányellenes különbségtétel, és a választási szervek nem garantálják az egyenlő és szabad választás lehetőségét, az csak megerősíti az MSZP álláspontját, hogy a referendumon nem szabad részt venni" - nyilatkozta Újhelyi, aki korábban petíciót indított az azonos választási szabályok kikényszerítéséért. A 2013 májusában hatályba lépett választási eljárási törvény rövid ideig a hazai lakcímmel bíró, de külföldön tartózkodó választók felvételét is lehetővé tette a levélben szavazók névjegyzékébe. Másfél hónap elteltével azonban a parlament módosította a jogszabályt, azóta csak a hazai lakcímmel nem rendelkezők kérhetik ezt. Az Alkotmánybírósághoz egy Ipswichben, a londoni magyar nagykövetségtől 137 kilométerre élő panaszos fordult még 2013 októberében, jóval az országgyűlési választás előtt, a testület azonban csak idén áprilisban utasította el beadványát. Az indítványozó arra hivatkozott: az alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy a külföldön tartózkodók között a lakcímük alapján tegyenek különbséget. Az AB 8:5 arányban másképp döntött. A határozathoz különvéleményt fűző Stumpf István úgy ítélte meg, hiba, hogy a bírák többsége a szavazás módját mellékes, technikai körülménynek minősíti. Azt írta: „Meg vagyok győződve arról, hogy a választási eljárási törvény indokolatlanul korlátozza a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választójogosultak választójogát, vagyis diszkriminálja őket.” Az AB hivatkozott a strasbourgi bíróság döntésére is, amely főként a szavazati jog különbözőségéből vezette le érvelését. Mint említettük, ez az érv most nem érvényes. Technikai nehézséget már a parlamenti választás alkalmával sem okozott volna a külföldön dolgozók levélszavazása. Árulkodó, hogy 128 ezer kettős állampolgár voksolt így, döntően a szomszédos országokból, míg a külképviseleteken mindössze 24 ezren szavaztak. Vagyis a minden becslés alapján több százezer külföldön dolgozó, tanuló magyar többségét sikerült távol tartani a választástól. Gyaníthatóan így lesz ez a kvótanépszavazáson is. Újhelyi István szerint a Fidesz az alkotmánysértéstől sem riad vissza Patyi András visszautasította, hogy a jelenlegi gyakorlat alkotmánysértő lenne Nem mindenki tudja majd elmondani, hogy mit üzenne FOTÓ: földi Imre Ellenzéki aggodalmak a névjegyzék miatt A 2014-es országgyűlési választáson a 128 ezer levélszavazat 95,5 százalékát a Fideszre adták, ilyen arányban támogatták a kormányoldalt a szavazati jogukkal élő - e tekintetben a kisebbséghez tartozó - határon túli kettős állampolgárok. Mostanra elérte a 800 ezret a könnyített honosítással állampolgárságot szerzők száma, közülük eddig 259 ezren kérték felvételüket a névjegyzékbe. Csak ez utóbbiakat veszik számításba az érvényességi küszöb megállapításához szükséges összes választásra jogosult számának meghatározásánál. 2014 áprilisában a regisztráltak 66 százaléka választott. Azoknak, akik a parlamenti választásra regisztráltak, nem kell ezt újra megtenniük, így ellenzéki aggodalmak szerint az azóta elhunytak címére is érkezhet boríték, ami csalásokra ad lehetőséget. A levélcsomagok postázását augusztus 20. után kezdik, és azoknak október 1 jén éjfélig kell postán visszaérkezniük a választási irodához, de szeptember 17-től a külképviseleteken is leadhatók. B. D.