Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-02 / 180. szám
Állami pénzek vadorzóit cserkészte be a Kehi ERDÉSZETEK Fejőstehénként kezelték az erdészeteket a velük üzletelő cégek, és a gazdaságok vezetői ezt hagyták - derül ki egy kormányzati jelentésből. M. LÁSZLÓ FERENC Minek van szükség állami erdészetre, ha azok a feladataik jelentős részét vállalkozóknak adják ki? Ezt a kérdést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is feltette, amikor hat erdészetnél folytatott vizsgálata során a furcsa gyakorlatot feltárta. A vállalkozókat ugyanis rendre versenyeztetés nélkül választották ki az erdőtársaságok, ráadásul a munkát több esetben a kerületvezető erdészek magánvállalkozásai kapták, majd maguk igazolták a cégük által végzett munka teljesítését. A hivatal által feltárt visszásságokról szóló jelentésben az olvasható, hogy a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-nél minden negyedik erdésznek, vadásznak volt olyan cége, amely szerződésben állt az erdőgazdasággal. A kaposvári cég nem kevesebb, mint 1,6 milliárdot fizetett ki a kerületvezetők vállalkozásainak. A visszaélésekről múlt péntek óta a kormány több tagja is tud. A Kehi a hat állami erdőtársaság gazdálkodását vizsgáló jelentését megküldte például a nemzeti földalapkezelőnek és a kormányhivataloknak is. A Kehi arra a következtetésre jutott: az ügyek kimerítik a lopás, a csalás, a közokirat-hamisítás, a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás tényállását. Ahogyan lapunk hétfői számában megírtuk: a Kehi az ügyben feljelentést is tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. Cikkünk megjelenése után ezt a hivatal elismerte. A számok nem kevés fejtörést okozhatnak: a Kehi a szabálytalanságok és előnytelen ügyletek miatt 2010 és 2014 között legkevesebb 1 milliárd 260 millió forint összegű indokolatlan kiadást, illetve elmaradt bevételt állapított meg. A jelentésben az szerepel, hogy a kár összege akár az 1,4 milliárdot is elérheti. Információink szerint a hivatal ellenőrei még az állami cégvezetők levelezését is átnézték. Ezekből kiderül, a osztályvezetők, igazgatók több esetben is tisztában voltak azzal, hogy szabálytalanul járnak el, utólag gyártott, fiktívnek tűnő igazolásokkal próbálták elfedni a zavaros ügyleteket. Az állami gazdaságok számos nagy értékű gépet - traktorokat, fakitermelő gépeket, teherautókat - szereztek be, majd rendszeresen bérbe adták a nekik dolgozó vállalkozóknak - áll a jelentésben. Közben előfordult, hogy az állam fizette a javítási költségeket vagy a felelősségbiztosítást. A Zalaerdő például „elmulasztott” beszedni 5,9 milliónyi bérleti díjat, a SEFAG teherautóját pedig három éven keresztül térítés nélkül használhatta egy magáncég. Az is előfordult, hogy kiszuperált gépeket zárt körű árverésen adtak el. A jelentés megjegyzi: bezzeg amikor nyílt volt az árverés, a vételár 80 százalékkal is meghaladta az erdészet által meghatározott összeget. A kitermelt fát rendszerint a kitermelést végző cég vehette meg, olykor 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő. A jelentés abból indul ki, hogy a hat erdészet - a Bakonyerdő, az Egererdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő - a vizsgált időszakban mintegy 202 milliárd forint bevételhez jutott, miközben feltűnően kevés, mindösszesen 7,7 milliárdos eredményt ért el. A jelentésből kiderül, hogy még ebből a nyereségből sem folyattak át semmit a tulajdonosnak, azaz nem fizettek osztalékot az államnak. A kevés kigazdálkodott nyereséget inkább maguknál tartották, az eredménytartalékba helyezték. Folytatás az 5. oldalon Nem csak a vadászkürtöt fújták meg a SEFAG-nál. A kaposvári állami cég mintegy 1,6 milliárdot fizetett ki saját erdészei magánvállalkozásainak fotó: mti - Kovács Attila Oda megy út, ahonnan a szavazat jön UNIÓS PÉNZEK A balatoni dugók egyhamar nem szűnnek meg - az M7-es autópálya fejlesztése az egyik olyan projekt, amelyet a kormány kitűzött, majd eltörölt. Második rezsicsökkentésre kell a pénz, vagy Lázár János és Seszták Miklós párbaja vált nyilvánvalóvá? Ennek néztünk utána a furcsa kormányzati pálfordulás után. Mindössze másfél hete hagyta jóvá a kabinet, hogy kétszer három sávosra bővítsék az M7-es autópályát és az M1-est, erre a legutóbbi Magyar Közlönyben már azt olvashattuk: mindez sztornó, ahogy számos más közlekedési fejlesztést is visszavontak. A kormányzati hírmondó ezzel párhuzamosan egy 108 tételes listát közölt azokról a fejlesztésekről, amelyeket a kormány (egyelőre) támogat - nevesítve például az M3-as metró felújítását 138 milliárd forintból. A kabinet így kilenc nap alatt több mint 1200 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési operatív programot alakított át. Miért labdáznak több százmilliárd forint értékű projektekkel a kormányzaton belül? A leginkább hivatalosnak mondható választ is csak névtelenül kaptuk. Ezek szerint a kormány azért vonta vissza a tíz nappal ezelőtt kihirdetett nagyszabású fejlesztési tervét és tett új vállalást immár három évvel, 2022- ig kitolva a határidőt, mert a különkülön jóváhagyott projekteket Orbán Viktor miniszterelnök egy csomagban szerette volna összehangolni. A kabinetben úgy tartják: a majdani 2400 milliárdos csomag „erős politikai kötelezettségvállalás”, a prioritásokat pedig annak fényében határozzák meg, hogy melyek érhetnek be 2018-ra, azaz a választás évére. Az élvez elsőbbséget, amely a 2017-ben induló kampány során már a választóknak bemutatható. Csuhaj Ildikó és Varga G. Gábor írása a 3. oldalon folytatódik Orbán Viktor sakkozik a pénzekkel, egy rezsicsökkentés jellegű projektre is tartalékol még A SZERK: Oszt, jó reggelt! Zseniális jogászok, politikai érzékkel megáldott szakemberek ülnek a kormánytól papíron független Médiatanácsban. Úgy szorították ki a Class FM-et a hét éve használt frekvenciájából, hogy közben ne lehessen őket köpönyegforgatással vádolni. Sőt, miközben a Simicska Lajost megbüntetni akaró Fideszben is fellélegezhettek, hogy a vállalkozóval egykor jó kapcsolatot ápoló hatósági elnök, Karas Monika nem lázadt fel ellenük, még a rádió új tulajdonosai előtt is elhúzták a mézesmadzagot, akár folytathatják is. Mert mi derül ki a hatóság hosszú, jogilag körülbástyázott hétfői indoklásából? Bár szerződésüket nem hosszabbították meg automatikusan, a Class FM előtt nyitva a kapu, pályázzon, ha akar. És miért ne nyerhetne az évtizedes tapasztalatokkal, külföldi befektetőkkel bíró rádió, amelynek vezetői az Egyesült Államokban tanulták a szakmát? Mert egyszerűen nem nyerhet. No, nem a médiahatósággal szembeni elfogultságunk mondatja ezt velünk. Az elmúlt hét évben egyszerűen megtanultuk: Orbán Viktor engedélye nélkül semmi sem történhet a médiapiacon. Hiába a tulajdonosváltás, a Class FM-et a Fideszben továbbra is Simicska rádiójának tartják. De akkor minek ez a színjáték? Elég lett volna annyit mondani, hogy Sebestyén Balázsék megsértették a gyerekek jogait, novemberben szerződést bontunk. Ám a háború kirobbanásáig Simicska sérthetetlen volt, így aztán a Médiatanács még bottal sem piszkálta a rádióját. „Nem keletkezett” elég jogerős ügy ellenük, és amit most annak nevez a hatóság, az könnyedén elbukna a bíróságon. Viszont egy pályázaton kibabrálni valakivel egyszerűbb. Elég olyan abszurd feltételeket támasztani, amiket racionális menedzser soha nem vállalna be, mert megtanulta, hogy 2 meg 2 az 4, nem 30. És még egy nemzetközi bíróságon is védhető: így veszítette el a frekvenciáját a Danubius és a Sláger Rádió 2009- ben. Nekik már a szabadrablásra is van precedensük.