Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-02 / 180. szám

Állami pénzek vadorzóit cserkészte be a Kehi ERDÉSZETEK Fejőstehénként kezelték az erdészeteket a velük üzletelő cégek, és a gazdaságok vezetői ezt hagyták - derül ki egy kormányzati jelentésből. M. LÁSZLÓ FERENC Minek van szükség állami erdészet­re, ha azok a feladataik jelentős ré­szét vállalkozóknak adják ki? Ezt a kérdést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is feltette, amikor hat erdészetnél folytatott vizsgálata so­rán a furcsa gyakorlatot feltárta. A vállalkozókat ugyanis rendre ver­senyeztetés nélkül választották ki az erdőtársaságok, ráadásul a mun­kát több esetben a kerületvezető er­dészek magánvállalkozásai kapták, majd maguk igazolták a cégük által végzett munka teljesítését. A hiva­tal által feltárt visszásságokról szó­ló jelentésben az olvasható, hogy a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-nél minden negyedik erdésznek, va­dásznak volt olyan cége, amely szer­ződésben állt az erdőgazdasággal. A kaposvári cég nem kevesebb, mint 1,6 milliárdot fizetett ki a kerületve­zetők vállalkozásainak. A visszaélésekről múlt péntek óta a kormány több tagja is tud. A Kehi a hat állami erdőtársaság gazdálkodását vizsgáló jelentését megküldte például a nemzeti föld­alapkezelőnek és a kormányhiva­taloknak is. A Kehi arra a következ­tetésre jutott: az ügyek kimerítik a lopás, a csalás, a közokirat-hamisí­tás, a hűtlen kezelés és a költségve­tési csalás tényállását. Ahogyan la­punk hétfői számában megírtuk: a Kehi az ügyben feljelentést is tett az Országos Rendőr-főkapitány­ságon. Cikkünk megjelenése után ezt a hivatal elismerte. A számok nem kevés fejtörést okozhatnak: a Kehi a szabálytalan­ságok és előnytelen ügyletek mi­att 2010 és 2014 között legkevesebb 1 milliárd 260 millió forint össze­gű indokolatlan kiadást, illetve el­maradt bevételt állapított meg. A jelentésben az szerepel, hogy a kár összege akár az 1,4 milliárdot is el­érheti. Információink szerint a hi­vatal ellenőrei még az állami cégve­zetők levelezését is átnézték. Ezek­ből kiderül, a osztályvezetők, igaz­gatók több esetben is tisztában vol­tak azzal, hogy szabálytalanul jár­nak el, utólag gyártott, fiktívnek tű­nő igazolásokkal próbálták elfedni a zavaros ügyleteket. Az állami gazdaságok számos nagy értékű gépet - traktorokat, fakitermelő gépeket, teherautókat - szereztek be, majd rendszeresen bérbe adták a nekik dolgozó vállal­kozóknak - áll a jelentésben. Köz­ben előfordult, hogy az állam fizet­te a javítási költségeket vagy a fele­lősségbiztosítást. A Zalaerdő például „elmulasz­tott” beszedni 5,9 milliónyi bérle­ti díjat, a SEFAG teherautóját pe­dig három éven keresztül térítés nélkül használhatta egy magán­cég. Az is előfordult, hogy kiszu­­perált gépeket zárt körű árverésen adtak el. A jelentés megjegyzi: bez­zeg amikor nyílt volt az árverés, a vételár 80 százalékkal is megha­ladta az erdészet által meghatáro­zott összeget. A kitermelt fát rend­szerint a kitermelést végző cég ve­hette meg, olykor 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő. A jelentés abból indul ki, hogy a hat erdészet - a Bakonyerdő, az Eger­­erdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő - a vizs­gált időszakban mintegy 202 milli­árd forint bevételhez jutott, miköz­ben feltűnően kevés, mindösszesen 7,7 milliárdos eredményt ért el. A je­lentésből kiderül, hogy még ebből a nyereségből sem folyattak át sem­mit a tulajdonosnak, azaz nem fi­zettek osztalékot az államnak. A ke­vés kigazdálkodott nyereséget in­kább maguknál tartották, az ered­ménytartalékba helyezték. Folytatás az 5. oldalon Nem csak a vadászkürtöt fújták meg a SEFAG-nál. A kaposvári állami cég mintegy 1,6 milliárdot fizetett ki saját erdészei magánvállalkozásainak fotó: mti - Kovács Attila Oda megy út, ahonnan a szavazat jön UNIÓS PÉNZEK A balatoni dugók egyhamar nem szűnnek meg - az M7-es autópálya fejlesztése az egyik olyan projekt, amelyet a kormány kitűzött, majd eltörölt. Második re­zsicsökkentésre kell a pénz, vagy Lázár János és Seszták Miklós pár­baja vált nyilvánvalóvá? Ennek néz­tünk utána a furcsa kormányzati pálfordulás után. Mindössze másfél hete hagyta jóvá a kabinet, hogy kétszer három sávosra bővítsék az M7-es autópá­lyát és az M1-est, erre a legutób­bi Magyar Közlönyben már azt ol­vashattuk: mindez sztornó, ahogy számos más közlekedési fejlesz­tést is visszavontak. A kormányza­ti hírmondó ezzel párhuzamosan egy 108 tételes listát közölt azokról a fejlesztésekről, amelyeket a kor­mány (egyelőre) támogat - nevesít­ve például az M3-as metró felújítá­sát 138 milliárd forintból. A kabinet így kilenc nap alatt több mint 1200 milliárd forint értékű közlekedés­­fejlesztési operatív programot ala­kított át. Miért labdáznak több százmil­­liárd forint értékű projektekkel a kormányzaton belül? A leginkább hivatalosnak mondható választ is csak névtelenül kaptuk. Ezek sze­rint a kormány azért vonta vissza a tíz nappal ezelőtt kihirdetett nagy­szabású fejlesztési tervét és tett új vállalást immár három évvel, 2022- ig kitolva a határidőt, mert a külön­­külön jóváhagyott projekteket Or­bán Viktor miniszterelnök egy cso­magban szerette volna összehan­golni. A kabinetben úgy tartják: a majdani 2400 milliárdos csomag „erős politikai kötelezettségválla­lás”, a prioritásokat pedig annak fényében határozzák meg, hogy melyek érhetnek be 2018-ra, azaz a választás évére. Az élvez elsőbbsé­get, amely a 2017-ben induló kam­pány során már a választóknak be­mutatható. Csuhaj Ildikó és Varga G. Gábor írása a 3. oldalon folytatódik Orbán Viktor sak­kozik a pénzekkel, egy rezsicsökken­tés jellegű projektre is tartalékol még A SZERK: Oszt, jó reggelt! Zseniális jogászok, politikai érzékkel megál­dott szakemberek ülnek a kormánytól papí­ron független Médiatanácsban. Úgy szorítot­ták ki a Class FM-et a hét éve használt frek­venciájából, hogy közben ne lehessen őket köpönyegforgatással vádolni. Sőt, miközben a Simicska Lajost megbüntetni akaró Fidesz­­ben is fellélegezhettek, hogy a vállalkozóval egykor jó kapcsolatot ápoló hatósági elnök, Karas Monika nem lázadt fel ellenük, még a rádió új tulajdonosai előtt is elhúzták a mé­zesmadzagot, akár folytathatják is. Mert mi derül ki a hatóság hosszú, jogilag körülbástyázott hétfői indoklásából? Bár szer­ződésüket nem hosszabbították meg automa­tikusan, a Class FM előtt nyitva a kapu, pályáz­zon, ha akar. És miért ne nyerhetne az évtize­des tapasztalatokkal, külföldi befektetőkkel bíró rádió, amelynek vezetői az Egyesült Álla­mokban tanulták a szakmát? Mert egyszerűen nem nyerhet. No, nem a médiahatósággal szembeni elfogultságunk mondatja ezt ve­lünk. Az elmúlt hét évben egyszerűen megta­nultuk: Orbán Viktor engedélye nélkül semmi sem történhet a médiapiacon. Hiába a tulaj­donosváltás, a Class FM-et a Fideszben to­vábbra is Simicska rádiójának tartják. De akkor minek ez a színjáték? Elég lett volna annyit mondani, hogy Sebestyén Balá­­zsék megsértették a gyerekek jogait, novem­berben szerződést bontunk. Ám a háború kirobbanásáig Simicska sérthetetlen volt, így aztán a Médiatanács még bottal sem piszkál­ta a rádióját. „Nem keletkezett” elég jogerős ügy ellenük, és amit most annak nevez a hatóság, az könnyedén elbukna a bíróságon. Viszont egy pályázaton kibabrálni valakivel egyszerűbb. Elég olyan abszurd feltételeket támasztani, amiket racionális menedzser soha nem vállalna be, mert megtanulta, hogy 2 meg 2 az 4, nem 30. És még egy nemzetközi bíróságon is védhető: így veszítette el a frek­venciáját a Danubius és a Sláger Rádió 2009- ben. Nekik már a szabadrablásra is van pre­cedensük.

Next