Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-01 / 205. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Tudta? Új szakaszban a kormányzati kampány Új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!” A kormány tájékoztató kiadványokat is eljuttat a háztartásokba, emellett mind a Magyarországon élők, mind a külhoni magyar állampolgárok kapnak szavazásra buzdító levelet. MTI MSZP: nem a betelepítésre, bojkott a referendumon Az MSZP nem támogatja a menedékkérők „kényszerbetelepítését", de továbbra is az októberi kvótanépszavazás bojkottjára buzdítja híveit - hangzott el Molnár Gyula brüsszeli tájékoztatóján. A pártelnök elmondta: a szocialisták a közös európai menekültpolitika hívei, de ellenzik a migránsok Brüsszelből vezényelt automatikus elosztását. Halmai Katalin Európára jelent veszélyt Orbán népszavazása Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök arra buzdítja a magyarokat: szavazzanak igennel a kvótaszavazáson, és támogatja a Magyar Liberális Pártot, hogy meggyőzze erről polgártársait - áll a politikus Liberálisoknak küldött levelében. Aláhúzta: Orbán egy sugalmazó és manipulatív kérdésen alapuló népszavazást rendez, amely képes meggátolni vagy ellehetetleníteni minden közös EU-s megoldást. Munkatársunktól Már nyomtatják a szavazólapokat Már nyomtatják az október 2-i népszavazás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője (képünkön) elmondta, 8 272 589 választópolgár jogosult szavazni. A magyarországi és a levélben szavazáshoz szükséges ívekből 7 millió 905 ezret nyomtatnak, a határon túli választópolgárok levélben szavazásához további 265 ezret. Egy szavazólap előállításának költsége nagyjából 15 forint. MTI FOTÓ: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD Kínával vizsgáltatnák ki a kötvényügyet Gyurcsányék A Demokratikus Koalíció a kínai nagykövetséghez fordul és azt kéri: a kínai korrupcióellenes hivatal vizsgálja ki a letelepedési kötvények ügyét. A DK szeretné megtudni, hogy az offshore-birodalmat gazdagító, kínaiak részvételével működő üzlet keretében történtek-e korrupciós cselekmények. A párt szerint „Polt Péter ügyészsége a fideszes bűnök eltussolásában érdekelt", így a DK-nak nem maradt más választása, mint Kínához - ahonnan a legtöbb kötvényvásárló érkezik - fordulni. Hírösszefoglalónk 2016. szeptember 1., csütörtök | NÉPSZABADSÁG Van egy találkozási pont a globalizmus és a kalifátus között, hiszen a globalizmus is a nemzeti identitás felszámolását hirdeti. Ki tudott alakulni az iszlám és a balliberális oldal között egy szövetség. NÉMETH SÁNDOR, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze a Mandinernek adott interjúban Széküket féltik a polgármesterek FIDESZ Konkrét ígéretet nem tett Orbán Viktor arra, hogy nem alakítják át a fővárosi közigazgatás szerkezetét. A kerületvezetők így továbbra is aggódnak. SPIRK JÓZSEF Nem kell aggódni, pont úgy sikerült az iskolák elvétele az önkormányzatoktól, ahogy azt tervezték - válaszolta a miniszterelnök az egyik fővárosi fideszes polgármesternek, aki Tusnádfürdőn kritizálta a kormány központosító intézkedéseit. Orbán Viktor nem tett konkrét ígéretet, de leveléből az olvasható ki, hogy egyelőre nem folytatódnak a Budapest közigazgatási szerkezetét érintő átalakítások. A nyugtatónak szánt sorok nem mindenkit nyugtattak meg: a kerületek vezetői között újabban az terjed, hogy Habony Árpád és környezete olyan átalakítást akar elfogadtatni a miniszterelnökkel, amely kiszoríthatná az önállóságpárti helyi erőket a polgármesteri hivatalokból. A kormány nem az önkormányzatok fejlesztésében, inkább a leépítésükben gondolkodik - több budapesti fideszes polgármester jutott erre a véleményre a júliusban tartott tusványosi találkozón. A szabadegyetem panelbeszélgetésén a résztvevők azt fejtegették, hogy az önkormányzatok az elmúlt években visszafejlődtek, erre példa az iskolák állami átvétele. Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti vezetője kifejtette, hogy a polgármesterek elbizonytalanodtak, nem tudják, mire számítsanak, ezért legalább egy évvel az országgyűlési választás előtt nyugvópontra kellene kerülnie a sorozatos módosításoknak. Kovács annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy a miniszterelnöknek is megírta aggályait. Kitért arra, hogy fölösleges lenne egy reformba csomagolt kerület-összevonással megbontatni a főváros 23 önkormányzatból álló szerkezetét. Kovács a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy nemrégiben választ kapott Orbántól. A miniszterelnök megköszönte az „aggódást”, de egyben jelezte, hogy az oktatásügyben jó az a rendszer, amely most kialakult. A többi államosított feladatkörrel kapcsolatban Kovács szerint az volt kivehető Orbán szavaiból, hogy további változtatások nincsenek tervben. A konkrét ígéret hiánya azonban továbbgerjesztheti az immár a politika NB III-as ligájában játszó polgármesterekben a bizonytalanságot. Néhány hete Tarlós István főpolgármester lapunknak megerősítette, hogy az elmúlt években nem került le a napirendről a főváros közigazgatási átalakításának terve, és több verzió is versenyben van. Az utóbbi hetekben lábra is kapott egy új híresztelés a fővárosi fideszes vezetők között. Lapunknak több polgármester jelezte, attól tartanak: a struktúra átalakításában érdekelt Habony Árpád és a fővárosban egyre aktívabb egykori miniszterelnöki tanácsadó, Tombor András olyan tervvel áll elő, amely teljesen kiszorítaná pozícióikból a régi politikusgárdát. A terv forrásaink szerint a korábban kidolgozott kerület-összevonási elgondolásokon alapulna. Drasztikusan - akár hatra - csökkentenék a kerületek számát, ami értelemszerűen magával vonná azt is, hogy kevesebb szétosztható vezetői poszt maradna. Ráadásul az ismét szűkülő pályán arra is lehetőség nyílna, hogy új emberekkel váltsák fel az önállóság elvét felemlegető helyi erőket. Forrásaink szerint Habonyékat a többi között az motiválja, hogy a nyáron meghiúsult az érdekkörükbe sorolt új, központosított közbeszerzési cég elfogadtatása. Tarlós István megtorpedózta, hogy a vállalkozást a közműcégek fölött illesszék be a főváros gazdasági működésébe, ezért érdekeltté váltak a rendszerátformálásban. - Semmi kétségem afelől, hogy a rendszert teljesen átkavarnák. Ha az érdekeik úgy kívánják, nem hiszem, hogy fent bárki könnyeket ejtene értünk - mondta az egyik érintett, aki szerint érdemes odafigyelni a belső körös pletykákra, mert az év elején pont ilyen stádiumban volt az önkormányzatok gazdálkodást ellenőrző szoftver is, nyáron pedig már kész tényként kellett elfogadniuk a polgármestereknek a totális kontrollt. Szerinte, ha a megvalósításról kell dönteni, a régi fideszesek egzisztenciája nyom majd a legkevesebbet a latba, az ellenérvek leginkább politikai természetűek lehetnek. Ha ugyanis beáldozzák a helyi erős embereket, széthullanak a választókerületek, és működésképtelenné válik a párt. Pokorni Zoltán egyike a mostanra a harmadvonalba szoruló fideszeseknek. Kapaszkodnak FOTÓ: MTI Kovács tamás Kovács Péter levelet írt a miniszterelnöknek, jelezve a polgármestertársai aggályait is Megütköznek a buszokért Folytatás az 1. oldalról A metrópótlás három éve helyett végül meghirdetett tízéves futamidőt Dabóczi azzal magyarázta, három évre nem lehet ilyen szolgáltatást megrendelni, illetve csak nagyon drágán. A BKV számítása szerint évente nagyjából 2 milliárd forinttal, tíz év alatt 23 milliárddal kerülne többe a külső szolgáltató bevonása annál, mintha a fővárosi cég vásárolna új buszokat. Ráadásul a járművek nem maradnak az önkormányzat, illetve a BKV tulajdonában. A Fővárosi Közgyűlés tegnap megszavazta a szerződéskötéshez szükséges pénzügyi fedezetet, feltéve, hogy a szolgáltatásvásárlás többletköltségét az állam a szerződés teljes futamidejére magára vállalja. A tender állami favoritja a Volánbusz, amelynek indulása nem meglepő. Az agglomerációs járatok - szintén államilag irányított - lenyúlása után a cég még beljebb merészkedne a fővárosi piacon. A városkörnyéki vonalak üzemeltetéséről 2014-ben írt alá nyolcéves szerződést Vitézy Dávid, a BKK, illetve Dévényi Gergely, a Volánbusz Zrt. akkori vezérigazgatója. Dévényi tavaly elhagyta a Volánbuszt és Bolla Tibor BKV-vezérigazgató tanácsadója lett, majd a nemzeti buszgyártás ötletének megszületése után a BKK vezetője vette maga mellé helyettesnek. Azaz a volánbuszos lobbi már a fővárosban van. A Seszták és Rogán érdekköre közötti küzdelem nevető harmadikja esetleg egy ugyancsak kormányközeli vállalkozó, Széles Gábor érdekeltsége, a VT-Arriva lehet. A vállalat 1999 óta vállal szerepet a fővárosi tömegközlekedésben, jelenleg 230 buszt üzemeltet Budapesten. A pályázók többsége egyébként sem helyismerettel, sem tapasztalattal nem rendelkezik a fővárosi közösségi közlekedésben. A cégeknek sem ennyi beállítható járműve, sem sofőrje, sem karbantartója, de még budapesti telephelye sincs. Az új buszok Magyarországon aligha gyárthatók le a metrófelújítás kezdetéig, így a győztes cég - a meghirdetett nemzeti buszstratégia ellenére - valószínűleg külföldön raktáron lévő járműveket szerez be, és a BKV telephelyeit, sofőrjeit és karbantartóit csábítja át, illetve bérli. A BKV pedig ismét elesik a túlélés zálogát jelentő járműpark-megújítás lehetőségétől. Nagy hévvel szedik szét a közlekedési céget Még nem dőlt el, hogy az ágazat kiválása után érvényesek lesznek-e a BKV jegyei, bérletei a HÉV-szerelvényeken. Bagdy Gábor főpolgármesterhelyettes csak annyit ígért: azon vannak, hogy a szétválás az utasok számára ne járjon hátránnyal. A BKV Zrt. és a HÉV-ágazat szétválasztása 135- 145 millió forintba kerül. A BKV-ból novemberben kiváló BHÉV Zrt. működéséhez szükséges eszközök értékét 18,4 milliárd forintra értékelték. Ez a BKV teljes vagyonának 3,6 százaléka. Tarlós Orbánnal tárgyal a szemétügyben Pénteken személyesen egyeztet Orbán Viktorral a főpolgármester a fővárosi hulladékszállítás ügyéről. Tarlós István továbbra sem tartja elfogadhatónak, hogy az eddig nyereséget termelő fővárosi cég az állami hulladékholdinghoz csatlakozva veszteségessé váljon. Mint arról beszámoltunk, az új hulladéktörvény szerinti díjkalkuláció csaknem 10 milliárd forintos bevételkiesést jelent a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek évente.