Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Tudta? Új szakaszban a kormányzati kampány Új szakaszba lép a kormány népsza­vazási kampánya, a hirdetések köz­ponti üzenete az lesz, hogy „Ne koc­káztassuk Magyarország jövő­jét, sza­vazzunk nemmel!” A kormány tá­jékoztató kiadványokat is eljuttat a háztartásokba, emellett mind a Ma­gyarországon élők, mind a külhoni magyar állampolgárok kapnak sza­vazásra buzdító levelet. MTI MSZP: nem a betelepítésre, bojkott a referendumon Az MSZP nem támogatja a menedék­kérők „kényszerbetelepítését", de to­vábbra is az októberi kvótanépszava­zás bojkottjára buzdítja híveit - hang­zott el Molnár Gyula brüsszeli tájé­koztatóján. A pártelnök elmondta: a szocialisták a közös európai mene­kültpolitika hívei, de ellenzik a mig­­ránsok Brüsszelből vezényelt auto­matikus elosztását. Halmai Katalin Európára jelent veszélyt Orbán népszavazása Guy Verhofstadt volt belga minisz­terelnök arra buzdítja a magyarokat: szavazzanak igennel a kvótaszavazá­son, és támogatja a Magyar Liberális Pártot, hogy meggyőzze erről polgár­társait - áll a politikus Liberálisok­nak küldött levelében. Aláhúzta: Or­bán egy sugalmazó és manipulatív kérdésen alapuló népszavazást ren­dez, amely képes meggátolni vagy ellehetetleníteni minden közös EU-s megoldást. Munkatársunktól Már nyomtatják a szavazólapokat Már nyomtatják az október 2-i nép­szavazás szavazólapjait a budapes­ti ANY Biztonsági Nyomdában. Pálf­­fy Ilona, a Nemzeti Választási Iro­da vezetője (képünkön) elmond­ta, 8 272 589 választópolgár jogosult szavazni. A magyarországi és a le­vélben szavazáshoz szükséges ívek­ből 7 millió 905 ezret nyomtatnak, a határon túli választópolgárok levél­ben szavazásához további 265 ezret. Egy szavazólap előállításának költ­sége nagyjából 15 forint. MTI FOTÓ: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD Kínával vizsgáltatnák ki a kötvényügyet Gyurcsányék A Demokratikus Koalíció a kínai nagykövetséghez fordul és azt ké­ri: a kínai korrupcióellenes hiva­tal vizsgálja ki a letelepedési kötvé­nyek ügyét. A DK szeretné megtud­ni, hogy az offshore-birodalmat gaz­dagító, kínaiak részvételével műkö­dő üzlet keretében történtek-e kor­rupciós cselekmények. A párt sze­rint „Polt Péter ügyészsége a fide­­szes bűnök eltussolásában érde­kelt", így a DK-nak nem maradt más választása, mint Kínához - ahon­nan a legtöbb kötvényvásárló érke­zik - fordulni. Hírösszefoglalónk 2016. szeptember 1., csütörtök | NÉPSZABADSÁG Van egy találkozási pont a globalizmus és a kalifátus között, hiszen a globalizmus is a nemzeti identitás felszámolását hirdeti. Ki tudott alakulni az iszlám és a balliberális oldal között egy szövetség. NÉMETH SÁNDOR, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze a Mandinernek adott interjúban Széküket féltik a polgármesterek FIDESZ Konkrét ígéretet nem tett Orbán Viktor arra, hogy nem alakítják át a fővárosi közigazgatás szerkezetét. A kerületvezetők így továbbra is aggódnak. SPIRK JÓZSEF Nem kell aggódni, pont úgy sikerült az iskolák elvétele az önkormányza­toktól, ahogy azt tervezték - válaszol­ta a miniszterelnök az egyik főváro­si fideszes polgármesternek, aki Tus­­nádfürdőn kritizálta a kormány köz­pontosító intézkedéseit. Orbán Vik­tor nem tett konkrét ígéretet, de le­veléből az olvasható ki, hogy egyelő­re nem folytatódnak a Budapest köz­­igazgatási szerkezetét érintő átala­kítások. A nyugtatónak szánt sorok nem mindenkit nyugtattak meg: a kerületek vezetői között újabban az terjed, hogy Habony Árpád és kör­nyezete olyan átalakítást akar elfo­gadtatni a miniszterelnökkel, amely kiszoríthatná az önállóságpárti helyi erőket a polgármesteri hivatalokból. A kormány nem az önkormányza­tok fejlesztésében, inkább a leépíté­sükben gondolkodik - több budapes­ti fideszes polgármester jutott erre a véleményre a júliusban tartott tusvá­­nyosi találkozón. A szabadegyetem panelbeszélgetésén a résztvevők azt fejtegették, hogy az önkormányzatok az elmúlt években visszafejlődtek, er­re példa az iskolák állami átvétele. Kovács Péter, a XVI. kerület kor­mánypárti vezetője kifejtette, hogy a polgármesterek elbizonytalanod­tak, nem tudják, mire számítsanak, ezért legalább egy évvel az ország­­gyűlési választás előtt nyugvópontra kellene kerülnie a sorozatos módosí­tásoknak. Kovács annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy a miniszter­­elnöknek is megírta aggályait. Kitért arra, hogy fölösleges lenne egy re­formba csomagolt kerület-összevo­nással megbontatni a főváros 23 ön­­kormányzatból álló szerkezetét. Kovács a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy nemrégiben választ kapott Orbántól. A miniszterelnök megköszönte az „aggódást”, de egy­ben jelezte, hogy az oktatásügyben jó az a rendszer, amely most kialakult. A többi államosított feladatkörrel kap­csolatban Kovács szerint az volt kive­hető Orbán szavaiból, hogy további változtatások nincsenek tervben. A konkrét ígéret hiánya azonban továbbgerjesztheti az immár a po­litika NB III-as ligájában játszó pol­gármesterekben a bizonytalanságot. Néhány hete Tarlós István főpolgár­mester lapunknak megerősítette, hogy az elmúlt években nem került le a napirendről a főváros közigazga­tási átalakításának terve, és több ver­zió is versenyben van. Az utóbbi hetekben lábra is ka­pott egy új híresztelés a fővárosi fide­szes vezetők között. Lapunknak több polgármester jelezte, attól tartanak: a struktúra átalakításában érdekelt Habony Árpád és a fővárosban egyre aktívabb egykori miniszterelnöki ta­nácsadó, Tomb­or András olyan terv­vel áll elő, amely teljesen kiszorítaná pozícióikból a régi politikusgárdát. A terv forrásaink szerint a koráb­ban kidolgozott kerület-összevonási elgondolásokon alapulna. Drasztiku­san - akár hatra - csökkentenék a ke­rületek számát, ami értelemszerűen magával vonná azt is, hogy kevesebb szétosztható vezetői poszt maradna. Ráadásul az ismét szűkülő pályán ar­ra is lehetőség nyílna, hogy új embe­rekkel váltsák fel az önállóság elvét felemlegető helyi erőket. Forrásaink szerint Habonyékat a többi között az motiválja, hogy a nyá­ron meghiúsult az érdekkörükbe so­rolt új, központosított közbeszerzési cég elfogadtatása. Tarlós István meg­torpedózta, hogy a vállalkozást a köz­műcégek fölött illesszék be a főváros gazdasági működésébe, ezért érde­keltté váltak a rendszerátformálás­ban. - Semmi kétségem afelől, hogy a rendszert teljesen átkavarnák. Ha az érdekeik úgy kívánják, nem hiszem, hogy fent bárki könnyeket ejtene ér­tünk - mondta az egyik érintett, aki szerint érdemes odafigyelni a bel­ső körös pletykákra, mert az év ele­jén pont ilyen stádiumban volt az ön­­kormányzatok gazdálkodást ellenőr­ző szoftver is, nyáron pedig már kész tényként kellett elfogadniuk a polgár­­mestereknek a totális kontrollt. Sze­rinte, ha a megvalósításról kell dön­teni, a régi fideszesek egzisztenciá­ja nyom majd a legkevesebbet a lat­ba, az ellenérvek leginkább politikai természetűek lehetnek. Ha ugyanis beáldozzák a helyi erős embereket, széthullanak a választókerületek, és működésképtelenné válik a párt. Pokorni Zoltán egyike a mostanra a harmadvonalba szoruló fideszeseknek. Kapaszkodnak FOTÓ: MTI­­ Kovács tamás Kovács Péter leve­let írt a miniszterel­nöknek, jelezve a polgármestertársai aggályait is Megütköznek a buszokért Folytatás az 1. oldalról A metrópótlás három éve helyett végül meghirdetett tízéves futam­időt Dabóczi azzal magyarázta, há­rom évre nem lehet ilyen szolgál­tatást megrendelni, illetve csak na­gyon drágán. A BKV számítása sze­rint évente nagyjából 2 milliárd fo­rinttal, tíz év alatt 23 milliárddal ke­rülne többe a külső szolgáltató be­vonása annál, mintha a fővárosi cég vásárolna új buszokat. Ráadásul a járművek nem maradnak az önkor­mányzat, illetve a BKV tulajdoná­ban. A Fővárosi Közgyűlés tegnap megszavazta a szerződéskötéshez szükséges pénzügyi fedezetet, felté­ve, hogy a szolgáltatásvásárlás több­letköltségét az állam a szerződés tel­jes futamidejére magára vállalja. A tender állami favoritja a Volán­busz, amelynek indulása nem meg­lepő. Az agglomerációs járatok - szin­tén államilag irányított - lenyúlása után a cég még beljebb merészked­ne a fővárosi piacon. A városkörnyéki vonalak üzemeltetéséről 2014-ben írt alá nyolcéves szerződést Vitézy Dá­vid, a BKK, illetve Dévényi Gergely, a Volánbusz Zrt. akkori vezérigazgató­ja. Dévényi tavaly elhagyta a Volán­buszt és Bolla Tibor BKV-vezérigaz­­gató tanácsadója lett, majd a nemzeti buszgyártás ötletének megszületése után a BKK vezetője vette maga mel­lé helyettesnek. Azaz a volánbuszos lobbi már a fővárosban van. A Seszták és Rogán érdekköre kö­zötti küzdelem nevető harmadik­ja esetleg egy ugyancsak kormány­közeli vállalkozó, Széles Gábor érde­keltsége, a VT-Arriva lehet. A válla­lat 1999 óta vállal szerepet a főváro­si tömegközlekedésben, jelenleg 230 buszt üzemeltet Budapesten. A pályázók többsége egyébként sem helyismerettel, sem tapaszta­lattal nem rendelkezik a fővárosi kö­zösségi közlekedésben. A cégeknek sem ennyi beállítható járműve, sem sofőrje, sem karbantartója, de még budapesti telephelye sincs. Az új bu­szok Magyarországon aligha gyárt­hatók le a metrófelújítás kezdeté­ig, így a győztes cég - a meghirdetett nemzeti buszstratégia ellenére - va­lószínűleg külföldön raktáron lévő járműveket szerez be, és a BKV te­lephelyeit, sofőrjeit és karbantartóit csábítja át, illetve bérli. A BKV pedig ismét elesik a túlélés zálogát jelentő j­árműpark-megúj­ítás lehetőségétől. Nagy hévvel szedik szét a közlekedési céget Még nem dőlt el, hogy az ágazat kiválása után érvényesek lesznek-e a BKV jegyei, bérletei a HÉV-szerelvé­­nyeken. Bagdy Gábor főpolgármester­helyettes csak annyit ígért: azon van­nak, hogy a szétválás az utasok szá­mára ne járjon hátránnyal. A BKV Zrt. és a HÉV-ágazat szétválasztása 135- 145 millió forintba kerül. A BKV-ból novemberben kiváló BHÉV Zrt. műkö­déséhez szükséges eszközök értékét 18,4 milliárd forintra értékelték. Ez a BKV teljes vagyonának 3,6 százaléka. Tarlós Orbánnal tárgyal a szemétügyben Pénteken személyesen egyez­tet Orbán Viktorral a főpolgármes­ter a fővárosi hulladékszállítás ügyé­ről. Tarlós István továbbra sem tartja elfogadhatónak, hogy az eddig nye­reséget termelő fővárosi cég az ál­lami hulladékholdinghoz csatlakoz­va veszteségessé váljon. Mint ar­ról beszámoltunk, az új hulladéktör­vény szerinti díjkalkuláció csaknem 10 milliárd forintos bevételkiesést je­lent a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek évente.

Next