Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-01 / 205. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Megelőzték a vadászok a kamarai törvényt A kötelező tagság előírásával az Országos Magyar Vadászkamara hatékonyabban be tudja tartatni az etikai és a jogszabályokat - jelentette ki a testület elnöke. Jámbor László (képünkön) annak apropóján beszélt erről, hogy benyújtották az Országgyűlésnek a vadászkamaráról szóló törvénymódosító javaslatot, amely kötelező kamarai tagságot írna elő 2017-től a hivatásos és a sportvadászok számára. Az elnök elmondta, a kamara szervezettsége eddig is 99 százalék fölötti volt, azaz 63 ezer vadász anélkül is kamarai tag, hogy ez kötelező lenne. A hivatásos és a hobbivadászoknak ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelniük. MTI FOTÓ: MTI - KOMKA PÉTER Mától kezdődik a határőrök toborzása Csütörtökön kezdik el toborozni azt a háromezer rendőrt, akit a határőrizet megerősítéséért állítanának szolgálatba - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádióban. Bakondi György elmondta: még nem tud beszámolni arról, hogy hányan vállalnák a munkát, de a kormány bízik a „komoly érdeklődésben". MTI Bayer-ügy: nem szűnik a kitüntetettek tiltakozása Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, L. Ritók Nóra a Facebookon jelentette be, hogy Bayer Zsolt lovagkeresztje után ő sem tartja meg az állami kitüntetését. „Sosem éreztem, hogy ezzel a kitüntetéssel valamiféle közösséghez tartoztam volna. Most viszont úgy érzem, van egy csoport a kitüntetettek között, akik egy elv szerint közösséget alkotnak, és hozzájuk szeretnék tartozni én is” - közölte. Trencsényi László, a Magyar Pedagógia Társaság elnöke a Parlament épületének lépcsőjére helyezte lovagkeresztjét, amit 2009-ben vehetett át. Munkatársunktól Megnyílt az ország első passzív óvodája Budapest XIII. kerületében nyílt meg az első hazai passzív óvoda. Az épület energiarendszere több mint hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi egy hasonló nagyságú hagyományos épület üzemeltetéséhez szükséges. A korszerű gépészeti rendszerekhez alacsony energiafogyasztás társul, köszönhetően a háromrétegű hő- és hangszigetelt nyílászáróknak, a vastag hőszigetelésnek. A helyiségeket energiatakarékos LED-es lámpák világítják meg. Az óvoda tetején kertet alakítottak ki. Az 1,3 milliárd forintos berházást az angyalföldi önkormányzat finanszírozta. Sz. A. A. Zuhanórepülésben Bár a halálozási ráta mérséklődött, az elhunytak száma még mindig nagyobb annál, mint ahány gyerek jön a világra. Mivel az elmúlt öt évben a ki- és bevándorlás egyenlege is mínuszos, a lakosságcsökkenés felgyorsult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, Földházi Erzsébet tavaly becslést végzett a várható népességfogyással kapcsolatban. A legpesszimistább forgatókönyv szerint 2060-ban 6,7 millióan leszünk, a legkedvezőbb számítás szerint 8,7 millió lesz a lakosságszám. Az utóbbihoz arra is szükség lenne, hogy növekedjen a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Ám ennek egyre kisebb az esélye: a Ratkó-unokák most futnak ki a gyerekvállalási időszakból. Tanévnyitó örvényben KÖZOKTATÁS Ami biztos: 320 ezer óvodás, 750 ezer általános iskolás, 210 ezer gimnazista, 210 ezer szakgimnazista és 96 ezer szakiskolás számára kezdődik meg ma a tanév. Azt már nehezebb megmondani, hogy mire számíthatnak a diákok és a pedagógusok: a kormány és a szakszervezetek, ellenzéki pártok tanévkezdő értékeléseiben alig akad közös pont. A kabinet szerint nem egyszerűen minden feltétel adott a tanévkezdéshez, hanem jobb a helyzet, mint valaha. Balog Zoltán szakminiszter emelkedő bérekről, a kisdiákok leterheltségének és a családok anyagi terheinek csökkenéséről, a tanárok szakmai önállóságának növeléséről számolt be kedden, a „nemzeti tanévnyitón”. Igaz, már azt is sikernek tartotta, hogy a heves viták, tüntetések nyomán átfazonírozott Küknek nincs adóssága. Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke úgy látja: ez a tanév sem lesz zavartalan. A tanulói munkaterhek csökkentése érdekében látszólag történtek lépések, rugalmas tanmeneteket tettek közzé, csakhogy ennek jogi háttere hiányzik. Kitért arra is: nincs előrelépés a pedagógusok kötelező óraszámában, az üres álláshelyek feltöltésében, nem tudtak megállapodni a tankönyvi monopólium megszüntetéséről sem, s rendezetlen a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának kérdése. -A kormányzati intézkedések örvényként húzzák le az oktatás színvonalát - mondta az MSZP oktatási kabinetvezetője, Hiller István. Szerinte továbbra is csak a pedagógusok áldozatos munkája miatt működhet a közoktatás, s a kormány gondolkodásának középpontjában a gyermek helyett az állam áll. Munkatársunktól Balog Zoltán szerint a helyzet jobb, mint valaha FOTÓ: MTI - ILLYÉS TIBOR 53 SZÁZALÉK 2016. szeptember 1., csütörtök | NÉPSZABADSÁG A munkavállalók 53 százaléka a nyaralás alatt is dolgozott, 10 százalék pedig rendszeresen végzett munkát szabadsága ideje alatt - derül ki a Profession.hu állásportál online felméréséből. Csókos babákra várnak CSALÁDPOLITIKA Tovább várat magára a kormány által remélt babyboom. Az idén 800 gyerekkel kevesebb született, mint a tavalyi év első fél évében. M. LÁSZLÓ FERENC Ha a következő fél évben is ilyen alacsony marad a születésszám, akkor újabb negatív rekordot állít fel Magyarország. Az elmúlt száz évben 2011-ben született a legkevesebb baba: akkor 88 ezer volt az élve születések száma. A KSH adatai szerint az első fél évben a születésszám 2,4 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, az év elejétől június végéig 43,5 ezer gyerek jött a világra. Hiba lenne azonban máris az idén bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) csődjének betudni a gyerekvállalási kedv visszaesését. Az első lakástámogatási szerződés aláírása óta még el sem telt kilenc hónap, tehát az első csokos babák leghamarabb az év végén érkezhetnek. Ráadásul a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő a vállalt gyermekek számától függetlenül tíz év. Az idei rossz adatok mégis azt mutatják, hogy az Orbán-kormány családpolitikai intézkedései nem hatékonyak. Pedig a kabinet sokat költ a családpolitikára: az OECD kimutatása szerint a gyermekes családokra fordított kiadások elérik a GDP 4 százalékát. A legtöbbet költő európai államban, az Egyesült Királyságban ez az arány 4,6 százalék. Ráadásul Orbánék folyamatosan fejlesztik a támogatási rendszert. 2011-ben bevezették a gyerekek után járó adókedvezményt, amit 2014-től kiterjesztettek a járulékokra is. 2015- ben lehetővé tették, hogy azok az anyák is kaphassák a gyest és a gyedet, akik egy év után visszamennek dolgozni. Az idén pedig úgy döntöttek: aki három gyereket vállal, az 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és 10 milliós kamattámogatású hitelt kaphat. Javíthatja a statisztikát a második fél év: a tapasztalat azt mutatja, hogy július és december között mindig több gyerek születik, mint az előző hat hónapban. Ennek egyszerű a magyarázata: a legtöbb esküvőt nyáron tartják, és az élettársak is rendszerint a nyaralás után döntik el, hogy babát vállalnak. Mire megfogan és megszületik, újabb év telik el. Érdemi javulás ennek ellenére a második fél évben sem várható: míg 2014- ben még 4916-tal született több baba, mint az első hat hónapban, tavaly csak 2900-zal nőtt ez a szám. Persze a kormány már a 2015-öshöz hasonló növekménynek is örülhet, hiszen pont ennyivel több újszülött szükséges ahhoz, hogy ne ismétlődjék meg a 2011-es negatív rekord. Szerencsés kivétel fotó: móricz-sabján simon Kancellárdemokrácia: mást akar két kormánytag EGÉSZSÉGÜGY A kancelláriarendszer alkalmazásától remélt megváltást az ágazat bajaira az Egészségügy 5 Dimenzióban elnevezésű szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Mint tudott, a kormányzat mindazon szervezési és kapacitásprobléma megoldását, amivel az egészségpolitika irányítói évek óta nem boldogulnak, nyolc-tíz kancellárra bízná, azok példa nélküli hatáskört kapnának, és a jövő év elejétől ők szerveznék a kórházak gazdálkodását. Amíg az intézményvezetőknél van a hatalom, addig a jelenlegi struktúrában nem lehet változást elérni - érvelt az államtitkár. Hozzátette: tisztában vannak az intézmények lobbierejével, de megpróbálnak változásokat elérni. A politikus állításának alátámasztására a saját történetét idézte, amikor 2007-ben kórházigazgatóként, az akkori struktúraváltás idején elérte, hogy kórházának ne kelljen végrehajtania az előírt ágyszámcsökkentést. Hozzátette: a kórházigazgatóknak meg kell érteniük, hogy nem önmagukat kell kiszolgálniuk, hanem a betegeket. Az államtitkárnál jóval szkeptikusabban ítélte meg Dózsa Csaba közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a kancelláriarendszertől várható eredményeket. Szerinte amíg az irányítási rendszerről folyik a vita, számos fontos kérdés, program háttérbe száll. Az elemző kérdésekkel próbálta a konferencia hallgatóságát gondolkodásra késztetni: „sikerpéldáknak tekinthetők az egyetemi kancellárok? Vajon mit tudnak majd megoldani azokból a problémákból, amelyeket eddig az intézményeknek, a költségvetési felügyelőknek, az államtitkárságnak, a kórházfenntartónak, az OEP-nek, az ÁNTSZ- nek nem sikerült”? Lapunk úgy tudja: a kancelláriarendszer már többször, legutóbb kedden téma volt a kormány stratégiai kabinetje előtt, ám döntés még nem született. Egyebek mellett még vita van arról, hogy megyénként vagy térségenként hozzák létre a kancelláriákat. Míg Ónodi-Szűcs a térségi rendszert pártolná, mert szerinte a nagyobb egységben hatékonyabban szervezhetők a betegutak, Lázár János, a Miniszterelnökség irányítója, aki a stratégiai kabinetet vezeti, megyénként hozna létre egy-egy ilyen intézményt. D. A. N. Ónodi-Szűcs Zoltán térségi alapon hozná létre az egészségügyi kancelláriarendszert Lázár János, a stratégiai kabinet vezetője megyénként nevezne ki egy kancellárt