Népszabadság, 2016. október (74. évfolyam, 231-237. szám)
2016-10-01 / 231. szám
Emberséges országért tüntettek KOSSUTH TÉR Alig több mint egy nappal a kvótanépszavazás előtt több ezren demonstráltak a humánum tisztelete és az együttérzés jegyében, a kormánykampány ellen a Parlament előtt. CZENE GÁBOR „Nem ártani!” - ezt az eredetileg az orvosokat kötelező üzenetet fogalmazta meg a tegnapi Kossuth téri tüntetés színpada előtt tartott tábláján egy résztvevő. Bitó László író papírlapot viselt magán, rajta e szöveggel: „Én is voltam menekült". A sokaságban több civil szervezet képviselőit is lehetett látni, a Szabadság téri tiltakozóktól kezdve A Város Mindenkié csoport aktivistáin át a ligetvédőkig. A Lásd meg az embert! elnevezésű demonstrációt a béke, az emberi jogok, a szabadság és a szolidaritás védelmében hirdették meg. „Számunkra mindegy, hogy valaki állampolgárként vagy papírok nélkül kerül méltatlan helyzetbe, lelkiismeretünk azt diktálja, megfelelő eszközökkel járuljunk hozzá ahhoz, hogy méltóságát visszaszerezze és újra saját kezébe vegye” - állt a szervezők felhívásában. Alföldi Róbert színházi bemutatója egybeesett a rendezvénnyel, a moderátor ezért Schilling Árpád rendező volt. Emlékeztetett, Szíriában és sok más országban kegyetlen háború dúl és nem tolhatjuk el magunktól a felelősséget. Részt kell vennünk a globális problémák megoldásában. - A félelem és a gyűlölet fogságában élünk jó ideje, olyanoktól is félünk, olyanokat is gyűlölünk, akiket nem is ismerünk - mondta. Folytatás a 3. oldalon További írások 2., 3., 4., 9. oldal Sok ezer ember demonstrált a népszavazás előtt a Kossuth téren, hogy kifejezze, nem hajlandó kitaszítandó ellenségként tekinteni bajba került emberekre fotók: teknős Miklós Bródy János a helyszínen készült Aleppó című alkotás előtt énekel 4,14 millió a kulcsszám Kétezer híján nyolcmillió hazai, valamint 274 ezer kettős állampolgár voksolhat a vasárnapi népszavazáson. Ez utóbbi körbe tartozók levélben. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön élő magyarok közül a számuk becslések szerint meghaladhatja a félmilliót - alig több mint 11 ezren akarnak szavazni. Az úgynevezett kötelező betelepítési kvótáról szóló referendum akkor lesz érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele - nagyjából 4,14 millió ember - részt vesz. Amennyiben lesznek ennyien, a népszavazás eredményes is, mert az igen és nem szavazatok egyenlősége ezúttal kizárható. Az érvénytelen voksokat viszont figyelmen kívül kell hagyni, tehát hiába mennek el elegen, ha közülük elég sokan nem adnak a feltett kérdésre jogilag egyértelmű választ. L. K. A SZERK: Döntöttünk Az emberiség előtt álló kihívások nem egyenlő mértékben sújtják a föld lakosságát. Ha végigvesszük a háborúk, etnikai konfliktusok, túlnépesedés, felmelegedés, ivóvízhiány miatt egzisztenciájukban veszélyeztetett társadalmakat, megállapíthatjuk: jobb helyen élünk, mint száz éve. Magyarország biztonsága a világ legerősebb katonai rendszerén belül megoldott, gazdasága az európai közös piac előnyeire építhet, és a klímaváltozás frontvonala is messzebb húzódik tőlünk. Fontos mindezt számba venni, mert ebből következik, hogy a következő évtizedekben a globális problémák megoldásánál hazánk a szerencsések oldalán áll majd. Ám már most beszélnünk kell a humanitárius katasztrófákról, amelyek következtében milliók menekülnek el otthonukból, fussanak csak tíz kilométert vagy utazzanak két kontinensen át. Meg kell vitatnunk, mit tudunk tenni az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a kizsákmányolás enyhítéséért. Meg kell vitatnunk, hány embernek tudunk mi magunk menedéket nyújtani, és mivel tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a problémák helyben oldódjanak meg. El kell döntenünk, miről és mennyiről vagyunk hajlandóak lemondani, hogy a globális egyenlőtlenségek ne söpörjenek el egyszer minket is. A migrációs válság e beláthatatlan átalakulás előszele. Beszélnünk, vitatkoznunk kell róla. Akkor is, ha tudjuk, hogy a magyar társadalom nyomorban élő milliói nem tekinthetnek messzire, a túlélési harc a mindennapos élményük. Nem vesszük félvállról azok félelmét, akik a középosztályban elfoglalt helyükért aggódnak, és akik tartanak az idegentől, akik számára ijesztő a felbolydult világ, amiben élünk. Október 2-án azonban minderről nem lesz szó. A népszavazás nem a közös távlati jövőnkről, hanem Orbán Viktor következő pár évéről szól. A Fidesz képes volt pusztán hatalomtechnikai megfontolásból a rendszerváltás utáni időszak leggonoszabb kampányát végigcsinálni. A vasárnapi kérdésnek nincs köze az előttünk álló kihívásokhoz, és az eredménynek még csak érdemi következménye sem lesz az uniós menekültpolitikára nézve. Fontos megérteni, hogy ezen a szavazáson nincs rubrikája az ellensúlynak, nem lesz arányosan európaibb vagy befogadóbb az ország, ha valaki a Fidesszel szemben húzza az ikszet. A szomorú valóság az, hogy aki ebben a mutatványban a kormány álláspontja ellen, de érvényesen szavaz, az hagyja magát, hogy láncra vert legyőzöttként hajtsák végig Orbán győzelmi felvonulásán. A Népszabadság szerkesztősége nem fog megfutamodni a vitától, nem félünk arról beszélni, mit tehetünk a humanitárius katasztrófák enyhítése és saját pozíciónk megőrzése érdekében. De nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy egy országgal a bolondját járassák, gyűlöletet gerjesszenek, illegalitásba küldjék az igazságot. Nem támogathatjuk, hogy Magyarországon a kormányzás végképp a félelemkeltés leghatékonyabb kommunikációjában merüljön ki. Mi nem támogathatjuk ezt az önérdek vezérelt, üres népszavazást, ebben biztosak vagyunk. Ám demokrataként komoly dilemma elé kerültünk. A rendszer legszentebb intézménye a polgárok közvetlen véleménykifejezése. Többségünk úgy gondolja, távolmaradásával tudja csak megüzenni: a demokráciát nem lehet kicsúfolni. Ám sokan vannak közöttünk, akik hiszik, hogy a népfelség elve fontosabb az adott kérdésnél vagy a hatalom cinikus játékánál. Ők érvénytelenül adják le voksukat vasárnap. Ugyanakkor akár a távollét, akár az akkurátusan érvénytelenné tett szavazólap lesz eszközünk, az üzenetünk azonos. Mélyen megvetjük a mocskos és felelőtlen kormányzati játszmát.