Népszabadság, 2016. október (74. évfolyam, 231-237. szám)

2016-10-01 / 231. szám

Emberséges országért tüntettek KOSSUTH TÉR Alig több mint egy nappal a kvótanépszavazás elő­tt több ezren demonstráltak a humánum tisztelete és az együttérzés jegyében, a kormánykampány ellen a Parlament elő­tt. CZENE GÁBOR „Nem ártani!” - ezt az eredetileg az or­vosokat kötelező üzenetet fogalmaz­ta meg a tegnapi Kossuth téri tünte­tés színpada előtt tartott tábláján egy résztvevő. Bitó László író papírlapot viselt magán, rajta e szöveggel: „Én is voltam menekült". A sokaságban több civil szervezet képviselőit is le­hetett látni, a Szabadság téri tiltako­zóktól kezdve A Város Mindenkié cso­port aktivistáin át a ligetvédőkig. A Lásd meg az embert! elnevezé­sű demonstrációt a béke, az embe­ri jogok, a szabadság és a szolidari­tás védelmében hirdették meg. „Szá­munkra mindegy, hogy valaki állam­polgárként vagy papírok nélkül ke­rül méltatlan helyzetbe, lelkiisme­retünk azt diktálja, megfelelő eszkö­zökkel járuljunk hozzá ahhoz, hogy méltóságát visszaszerezze és újra sa­ját kezébe vegye” - állt a szervezők felhívásában. Alföldi Róbert színházi bemu­tatója egybeesett a rendezvénnyel, a moderátor ezért Schilling Árpád rendező volt. Emlékeztetett, Szíriá­ban és sok más országban kegyet­len háború dúl és nem tolhatjuk el magunktól a felelősséget. Részt kell vennünk a globális problémák meg­oldásában. - A félelem és a gyűlölet fogságában élünk jó ideje, olyanok­tól is félünk, olyanokat is gyűlölünk, akiket nem is ismerünk - mondta. Folytatás a 3. oldalon További írások 2., 3., 4., 9. oldal Sok ezer ember demonstrált a népszavazás előtt a Kossuth téren, hogy kifejezze, nem hajlandó kitaszítandó ellenségként tekinteni bajba került emberekre fotók: teknős Miklós Bródy János a helyszínen készült Aleppó című alkotás előtt énekel 4,14 millió­­ a kulcsszám Kétezer híján nyolcmillió hazai, valamint 274 ezer kettős állampolgár voksolhat a vasárnapi népszavazáson. Ez utóbbi körbe tartozók levél­ben. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön élő magyarok közül­­ a számuk becslé­sek szerint meghaladhatja a félmilliót - alig több mint 11 ezren akarnak szavazni. Az úgynevezett kötelező betelepítési kvótáról szóló referendum akkor lesz érvényes, ha azon a választásra jogo­sultak több mint fele - nagyjából 4,14 millió em­ber - részt vesz. Amennyiben lesznek ennyien, a népszavazás eredményes is, mert az igen és nem szavazatok egyenlősége ezúttal kizárható. Az ér­vénytelen voksokat viszont figyelmen kívül kell hagyni, tehát hiába mennek el elegen, ha közülük elég sokan nem adnak a feltett kérdésre jogilag egyértelmű választ. L. K. A SZERK: Döntöttünk Az emberiség előtt álló kihívások nem egyenlő mértékben sújtják a föld lakosságát. Ha végigvesszük a háborúk, etnikai konflik­tusok, túlnépesedés, felmelegedés, ivóvíz­hiány miatt egzisztenciájukban veszélyezte­tett társadalmakat, megállapíthatjuk: jobb helyen élünk, mint száz éve. Magyarország biztonsága a világ legerősebb katonai rend­szerén belül megoldott, gazdasága az euró­pai közös piac előnyeire építhet, és a klíma­­változás frontvonala is messzebb húzódik tőlünk. Fontos mindezt számba venni, mert eb­ből következik, hogy a következő évtizedek­ben a globális problémák megoldásánál hazánk a szerencsések oldalán áll majd. Ám már most beszélnünk kell a humanitárius katasztrófákról, amelyek következtében milliók menekülnek el otthonukból, fussa­nak csak tíz kilométert vagy utazzanak két kontinensen át. Meg kell vitatnunk, mit tudunk tenni az egyenlőtlenségek csökken­téséért és a kizsákmányolás enyhítéséért. Meg kell vitatnunk, hány embernek tudunk mi magunk menedéket nyújtani, és mivel tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a problé­mák helyben oldódjanak meg. El kell dönte­nünk, miről és mennyiről vagyunk hajlan­dóak lemondani, hogy a globális egyen­lőtlenségek ne söpörjenek el egyszer min­ket is. A migrációs válság e beláthatatlan átala­kulás előszele. Beszélnünk, vitatkoznunk kell róla. Akkor is, ha tudjuk, hogy a magyar társadalom nyomorban élő milliói nem tekinthetnek messzire, a túlélési harc a mindennapos élményük. Nem vesszük fél­vállról azok félelmét, akik a középosztály­ban elfoglalt helyükért aggódnak, és akik tartanak az idegentől, akik számára ijesztő a felbolydult világ, amiben élünk. Október 2-án azonban minderről nem lesz szó. A népszavazás nem a közös távlati jövőnkről, hanem Orbán Viktor következő pár évéről szól. A Fidesz képes volt pusztán hatalomtechnikai megfontolásból a rend­szerváltás utáni időszak leggonoszabb kam­pányát végigcsinálni. A vasárnapi kérdésnek nincs köze az előttünk álló kihívásokhoz, és az eredmény­nek még csak érdemi következménye sem lesz az uniós menekültpolitikára nézve. Fontos megérteni, hogy ezen a szavazáson nincs rubrikája az ellensúlynak, nem lesz arányosan európaibb vagy befogadóbb az ország, ha valaki a Fidesszel szemben húzza az ikszet. A szomorú valóság az, hogy aki ebben a mutatványban a kormány állás­pontja ellen, de érvényesen szavaz, az hagy­ja magát, hogy láncra vert legyőzöttként hajtsák végig Orbán győzelmi felvonulásán. A Népszabadság szerkesztősége nem fog megfutamodni a vitától, nem félünk arról beszélni, mit tehetünk a humanitárius ka­tasztrófák enyhítése és saját pozíciónk meg­őrzése érdekében. De nem fogunk asszisz­tálni ahhoz, hogy egy országgal a bolondját járassák, gyűlöletet gerjesszenek, illegali­tásba küldjék az igazságot. Nem támogat­hatjuk, hogy Magyarországon a kormányzás végképp a félelemkeltés leghatékonyabb kommunikációjában merüljön ki. Mi nem támogathatjuk ezt az önérdek vezérelt, üres népszavazást, ebben biztosak vagyunk. Ám demokrataként komoly dilem­ma elé kerültünk. A rendszer legszentebb intézménye a polgárok közvetlen vélemény­kifejezése. Többségünk úgy gondolja, távol­­maradásával tudja csak megüzenni: a de­mokráciát nem lehet kicsúfolni. Ám sokan vannak közöttünk, akik hiszik, hogy a nép­felség elve fontosabb az adott kérdésnél vagy a hatalom cinikus játékánál. Ők érvény­telenül adják le voksukat vasárnap. Ugyanakkor akár a távollét, akár az akku­rátusan érvénytelenné tett szavazólap lesz eszközünk, az üzenetünk azonos. Mélyen megvetjük a mocskos és felelőtlen kor­mányzati játszmát.

Next