Népszabadság, 2016. október (74. évfolyam, 231-237. szám)

2016-10-01 / 231. szám

POLITIKA ÉS GAZDASÁG 22,4 EZER Az év első nyolc hónapjában megállt az online lakásbiztosítási szerződések átlagdíjának csökkenése, az ügyfelek átlagosan 22 400 forintot fizettek szerződésenként évente, ami megegyezik a tavalyi átlagos díjmértékkel - közölte a Netrisk.hu biztosításközvetítő. Kiadós összegek közadatokért NYILVÁNOSSÁG Megjelent az a kormányrendelet, amelynek alapján az állami szervek pénzt kérhetnek a közérdekű adatok kiadásáért. Ráadásul többet, mint amire számítani lehetett. BITA DÁNIEL Akár több tízezer forintot is kérhet­nek hamarosan az állami szervek a közérdekű adatok kiadásáért. Or­bán Viktor aláírásával tegnap jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a négyórányit meghaladó munkaerő-ráfordításért óránként 4400 forintot is kiszámlázhatnak a közérdekű adatok gazdái. A kormányoldal már tavaly nyá­ron megteremtette a törvényi lehe­tőségét annak, hogy a minisztériu­mok, hivatalok, állami cégek pénzt kérjenek, ha egy adatigénylés telje­sítése - úgymond - az alaptevékeny­ségük ellátásához szükséges mun­kaerő aránytalan mértékű igénybe­vételével jár. Az adatgazdák egy ré­sze kitartóan próbálkozott is azzal, hogy erre hivatkozva pénzért ad ki adatokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azonban rendre az igénylők­nek, jellemzően újságíróknak adott igazat, mondván, nem készült el az a kormányrendelet, amely ponto­san meghatározza, mekkora költ­ség számítható fel. A Népszabadság legutóbb az olimpiai pályázatért fe­lelős Budapest 2024 Zrt. magatartá­sa miatt fordult panasszal a Péter­­falvi Attila vezette hatósághoz, mi­ FORINT Akár munkaóránként 4400 forintot is kérhetnek majd az állami adatgazdák a közérdekű információkért. után a cég 110 ezer forintot kért egy egyetlen gépelt oldalnyi listáért, amely szerződéseinek adatait tar­talmazta. A NAIH lapunknak adott igazat, egyebek mellett arra hivat­kozva, hogy a költségtérítés lehetsé­ges mértékét megállapító kormány­­rendelet még nem született meg. Tizenöt nap múlva azonban ha­tályba lép, ráadásul a korábban köz­zétett tervezetnél sokkal kedvezőt­lenebb tartalommal. Az ugyanis leg­feljebb 1100 forintos óradíj kiszám­lázását tette volna lehetővé, a vé­gül megszületett jogszabály viszont már ennek a négyszeresét. Márpe­dig 4400 forintos óránkénti díjazás a közigazgatásban legfeljebb a fő­osztályvezetőket illeti meg, míg az adatigényléseket a legtöbbször jó­val kevesebbért dolgozó előadók tel­jesítik. Az adatigénylők így csak a közér­dekű adatok kezelőinek jóhiszemű­ségében bízhatnak. Abban, hogy nem állítják majd, hogy a valóságosnál jó­val több időt fordítottak a kért ada­tok összeállítására. Ám számos álla­mi szerv közadat-kezelési gyakorlata nem táplálja ezt az optimizmust. LAPSZÉL A Mediaworks közleménye A médiahatóság és a Gazdasági Ver­senyhivatal engedélyével a Media­works Hungary Zrt. pénteken meg­vásárolta a Pannon Lapok Társasá­ga Kft.-t (PLT). A PLT és a Mediaworks együtt közel 25 milliárdos árbevétel­lel és csaknem 1150 munkavállalóval rendelkezik. A felvásárlással létrejött új csoport tizenkét megyében (Bács- Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Ko­­márom-Esztergom, Jász-Nagykun- Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei la­pokkal. Emellett a cég három orszá­gos napilapot - a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és a Népszabadságot - ad ki, magazinportfólió és digitális médiatermékek tulajdonosa. A me­gyei lapok adják majd a csoport leg­nagyobb bevételi forrását. A PLT-Me­­diaworks Lapok eladott példányszá­mának mintegy 75 százalékát a me­gyei lapok teszik ki. Munkatársunktól Paksi fellebbezés Megfellebbezi a paksi bővítés környe­zetvédelmi engedélyét az Energia­klub és a Greenpeace. - Paks 2. szen­­­nyező, veszélyes, drága, és az ország számára környezetvédelmi, gazdasá­gi, társadalmi szempontból is zsák­utca az erőmű bővítése - szögezte le Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője. H. M. Koritár Zsuzsanna fotó: földi d. attila Átadták a Szegő-díjakat Kovács Bálint (Index) és Fülöp Zsó­fia (Magyar Narancs) kapta a Dr. Sze­gő Tamás-díj fődíját. Az elismeréssel olyan 30 éven aluli újságírókat jutal­maznak, akik kiálltak az érdekeik ér­vényesítésére képtelenekért. Emlék­éremmel jutalmazták Veres Dórát a Népszabadságban megjelent írá­saiért, Szabó Dánielt (Index) és Te­­czár Szilárdot (Magyar Narancs). Kü­­löndíjat kapott Hegyaljai Rudolf, aki a váci börtönben hallható Rács FM- nek készített egyedi tematikájú és hangvételű rádióműsort. P. P. 2016. október 1., szombat | NÉPSZABADSÁG Ha beránt a rendszer INTERJÚ Tomanovics Gergely öt évig dolgozott a Fidesz kommunikációs stábjában, főszerepet játszott a Gyurcsány Ferenc elleni karaktergyilkosságban. Ma elképedve figyeli a kampányt. M. LÁSZLÓ FERENC Évekkel ezelőtt kilépett a kom­munikációs csapatból. Miért most írta meg a könyvét? Már felmondásom után felvető­dött bennem, hogy meg kéne írni. Nagyon fontosnak tartom bemutat­ni: aki nem ért egyet a kormány mai politikájával, az nem feltétlenül „So­ros­ által pénzelt hazaáruló” - ahogy azt a Habony-művek láttatni próbál­ják -, hanem lehet egy egykor elköte­lezett, mára kiábrándult fideszes is, aki próbál racionálisan gondolkod­ni. A Fidesz ellenzéki időszakában tényleg hittem abban, hogy egy jobb országért küzdünk, most viszont el­hűlve nézem, ami a népszavazási kampányban megy. 2006 és 2009 között alakítója volt az akkori kormányfő elleni kam­pánynak. Min csodálkozik? Nem tagadva, hogy a Fidesz erre a célra használta fel az ismertté vált videóimat, amelyeken Gyurcsányt figurázom ki, csak azt mondhatom: nem tettem mást, mint összevetet­tem, mit mondott kormányfőként a választás előtt és után. Megmutat­tam, miben hazudott. Nemcsak Gyurcsány kijelenté­seiről van szó, hanem a manipu­latív képi megjelenítésről. Napi 14 órát dolgoztam feketén 120 ezer forintért egy autómosóban. Feldühített, amikor azt hallottam a híradóban, hogy a megszorítások­ra azért van szükség, mert túlkölte­keztünk. Emlékeztem ugyanis, hogy Gyurcsány mit mondott pár héttel korábban. Persze ma már nem vág­nék be fogatlan szoci nyugdíjasokat, az tényleg nem volt fair. Hogyan került a Fidesz kam­pánycsapatába? Az őszödi beszéd kiszivárgása után kerestek meg. Látták a videóm sikerét, akartak egy videós stábot a Fidesz.hu-nál. Nem főállású karak­tergyilkosnak vettek fel, a munkám nagy részét a sajtóanyagok kezelése tette ki. Mennyire szóltak bele fentről a munkájukba? Hagytak dolgozni. Mindenki­nek így volt jó, hiszen egy vírusvi­deó akkor működik, ha nem ordít ró­la, hogy megrendelésre készült. A vi­deós stáb felállításának ötlete egyéb­ként nem fentről jött, középszinten találták ki. Például Habony Árpáddal nem is találkoztam. Jellemző, hogy a kampányguruk még 2010-ben is le­gyintettek az akkori kormány telje­sítményét értékelő videó ötletére az­zal, hogy „ki nézne végig egy tízper­ces anyagot”, amiben statisztikák vannak. Aztán még a pénzügymi­niszter, Oszkó Péter is vitába szállt a film állításaival. Ennyire tagolt volt a kampány? Nagy szervezettségre nem volt szükség, elképesztő szerencséjük volt. Gyurcsány 2006-ban leírta ma­gát, de még évekig maradt. Nem kel­lett mást tenni, mint életben tartani a vele szembeni indulatot. 2009-ben meg is ijedtek, amikor Bajnai Gordon lett a miniszterelnök. Miért? Az MSZP akkorra már a mélyponton volt. Hibás történet ide vagy oda, Baj­­nait nehezebb volt kikezdeni. Ekkor kérdezte meg tőlem Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke, tudnék-e olyan videót készíteni, ami Bajnait Gyurcsányhoz köti. El is készítettem a montázst, amiben Gyurcsány arca fokozatosan átváltozik Bajnaivá. Ezt az ötletet vitték aztán tovább 2013- ban a Bajnai-ellenes kampányban. A könyvében leírja, hogy milyen tudatosan használták a szélső­jobbos szubkultúrát. Gery Greyhoundként rendszere­sen elküldtem a videókat a Kuruc.in­­fónak, kapcsolatban álltam Tomcat­­tel is. Ez nem volt kimunkált straté­gia, csak tudtuk, hogy a kurucot a Fi­­deszen belül is sokan olvassák. Per­sze mindig megvolt a kockázata an­nak, hogy ezzel a szavazókat a Jobbik felé tereljük, de akkor a fő cél Gyur­csány gyengítése volt. 2010-től mi volt a teendője a köz­­igazgatási tárcánál? Átkerültünk a Kormany.hu-hoz. Próbáltuk megőrizni a kreativitá­sunkat, volt is egy-két jó akció, mint a szemétszedésre buzdító videó. Miért vesztette el a lelkesedését? Nem tudtak mit kezdeni velünk. Jöttek az egyre abszurdabb ötletek. Semjén Zsoltnak kellett volna a világ magyarságát összegyűjteni a neten. Bosszantottak a mutyigyanús ügyek is: minden informatikai eszköz dur­ván túl volt árazva. Közben nekimen­tek a „bürokráciának”, de csak áttet­ték az embereket a minisztériumból a háttérintézményekhez. Engem a Design Terminálhoz, ahol csak egy­szer jártam. A kormányzati húzások is idegesítettek, például a magán­nyugdíjpénztárak lenyúlása, ami a Gyurcsány-korszakra emlékeztetett. Miért tette közzé 2012-ben a Ku­­batov Gábor vezényelte mozgó­sítást bemutató filmet? A felvételek a pécsi időközi válasz­tás előtt készültek belső használatra, oktatóvideó volt az aktivistáknak. Én vágtam meg, rajta volt a vincseszte­­remen. A felmondásom után megta­láltam, és úgy gondoltam, meg kell mutatni a világnak. 2009-ben még nem aggasztotta, amit lát? Azt mondták, hogy a szocik is ezt csinálják: „nem szép a választási sza­bályok megsértése, de a cél nemes”. Akkor én is bevettem ezt. Ha most lenne huszonéves, és felkérnék, vegyen részt a népsza­vazási kampányban, vállalná? Lehet, hogy berántana a rendszer. Azért is írtam meg a könyvet, hogy a történetemen keresztül mutassam meg, hova jutott a Fidesz. Tomanovics Gergelyre vírusvideója miatt figyelt fel a Fidesz FOTÓ: földi Imre Tomanovics Gergely ▼ I Kerepestarcsán született 1982-ben. Később családja elköltözött Csagárdra, a falu nevéből vette a nicknevét (grey­hound = agár). 2006 nyarán vágta ös­­­sze a Best of Gyurcsány videó első ré­szét. 2007-től dolgozott a Fidesz­ fiú­nak, A mi éveink című 2010-es kam­pányfilm egyik alkotója. Később a kor­mányzati portálnál dolgozott, 2011-ben felmondott, azóta önálló vállalkozást épít. A napokban tette közzé blogján Az elmúlt nyolc(tíz) év című könyvét.

Next