Népszava, 1951 (4. évfolyam, 2-31. szám)

1951-01-11 / 2. szám

2. oldal, Wall Street érdekeinek oltárán. Ez a szám meghaladja a második vil­ág- i háborúban szenvedett amerikai veszteségeket. Az­­amerikai behatoló erők verésége Koreában odavezetett, hogy még a támadó politika leglelkesebb, támogatói is kénytelenek voltak beismerni, hogy az amerikaiak első ni-­ baja az volt, hogy belementek a koreai háborúba - a második .pedig a­­ 3­6. szélességi kor átlépése.­­ 1956. bebizonyította, hogy az amerikai imperializmus ereje­­ nem végtelen. Bebizonyította, hogy az imperializmus nem­­elég­­erős ah- I nom, hogy céljául kitűzött világuralmi politikáját keresztül vigye. Az utóbbi évben a támadó atlanti tömbön belül lévő éles. •­z ellentétek még­­inkább nyilvánvalóvá váltak. Amerikában erősödött azok­nak a hangja, akik követelik az Európából és Ázsiából­­való teljes visszavonulást. Az Egyesült Államok volt elnöke Kerbert 200'­EB és KENEDY Amerika londoni követe beszédeikben megvádolták az európ­ai államokat, hogy nem­­akarnak amerik­a oldalán harcolni. A Marshall terv dacára sem sikerült az Egyesült Államoknak Európa népeinek támogatá­sát megvásárolni támadó politikájuk céljaira. Kern véletlen az, hogy a Koreába behatoló­ haderők 90 %-a amerikai katonaság és a többi népek részvétele v­irdnete a nullával egyenlő. Napról napra nő Európa népei­nek ellenállása, hogy ágyú­töltelékül szolgáljanak az amerikai nagytő­késeknek. Ez a tény komoly súrlódásokat és válságot okozott a támadó atlanti tömbön belül. A dolgok ilyentán való állása kényszerítette az Egyesült Államokat, hogy lázas erővel kezdjen hozzá Németország fel­­fegyverezéséhez. A brüsszeli konferencia határozata első helyet je­lölt ki a német katonaság számára a tervezett európai hadseregben. Tervük szerint a német hadsereg felül fogja múlni az за­gol és francia haderőket. Németország fel­fegyverezé­sével együtt az amerikaiak igye­keznek Japánt is,újra fel­fegyverezni. Az Egyesült Államok kormányának legutóbbi lépései csak még jobban el fogják mélyíteni az észak atlanti tömb belső ellentéteit. 1956, a támadásra való előkészületből az amerikai imperi­alizmus nyílt támadására való átm­net éve volt. A diplomácia terén elszenvedett vereségek után nem maradt számára más hátra, mint hogy a Szovjet Unió és a népi demokráciák elleni erednekytésén­ fenyegeté­sekről áttérjen a Koreai népköztársaság elleni katonai műveletekre. A Koreában elszenvedett katonai vereségek még jobban elmélyítették az amerikai politika válságát. A­ gazdasági élet átkapcsolása háborús vágányokra, a kapitalista államokban a munkásosztály és a néptömegek életszínvonalán­ak csökkentését, az elnyomás­ és a terrorural­om erősö­dését eredményezte. A kapitalista világ a háborús hisztéria és a hol­naptól való félelem feltételei között él. Nap mint nap nyitjuk ki amerikai anyák ajtóikat a postásnak aki ezekkel a szavakkal kezdődő táviratot ad át nékik. A hadügyminisztérium sajnál­attát közli Önnel !. Az elmúlt évben megerősödött és megizmosodott a gyarmati népek szabadságharca. A viet­­nami nép döntő győzelmeket aratott a­­franci­a és amer­ik­ai i­­­pe­r­ializmuson. Megbukott az angol­ imperialisták kísérlete, hogy Afrika népeinek függetlenségi harcát elnyomják. A közel Kelet népeinek lecsatlakozása a világbéke frontjához kiszéle­sedett. Kin a fel­szabadulása­, kidomborította azt a tényt, hogy a gyar­mati népek nem hajlandók tovább túrni az imperialista elnyomás igáját és azt, hogy a kapitalista hatalmak ereje nem­­elégséges a­ gyarmati népek­­elnyomásának folyt­atására.

Next