Népszava naptára, 1914 (Budapest, 1913)

Révész Mihály: Hogyan készül a Népszava?

vezércikk, a fontosabb cikkek, egyes rovatok fontosabb közle­ményei (ez a Népszavánál használatos legnagyobb betű­faj), borgisz, petit és nonpareille (ez a legkisebb, ezzel szedődnek a kommünikék — például a Szervez­ fedés-rovatban, a Mulatságok, az Egyleti Hírek rovataiban, a Szerkesztői Üzenetek). A közle­mények fontosságához mérten e betűfajok keretén belül is van megkülönböztetés egyrészt azzal, hogy a sorokat ritkítják (ritkított garmond betűből szedődik például a vezércikk), más­részt azzal, hogy a közlemény egyik-másik kiemelendő szavát vagy mondatát dűlt betűvel, kurzív betűvel szedik, néha a vastagabb betűt is alkalmazzák; az újságíró egyszer vagy két­szer való aláhúzással jelzi a dűlt vagy a vastagabb betű alkal­mazását és néha megjelöli azt is, hogy a közlemények címét milyen betűvel óhajtja; nagyrészt azonban a mettőr, vagy a helyettese, a vicemettőr lát­ják el a kéziratot ilyen, a címbetükre vonatkozó jelzéssel. Hat órakor megindul a munka és a háromnegyedórás vacsoraidő megszakításával egyfolytában tart X 12-ig. A szedők munkáját az árszabályuk határozza meg és bizalmi férfi vigyáz ez árszabály pontjainak a betartására. A munka bevégeztével két — esetleg több — úgynevezett váró még munkára készen marad, abban az esetben is, ha a lap egyébként már kész; arra is van eset nem egyszer, hogy a rotációs gép már forog, amikor annak a szüksége merül fel, hogy szedni kell, utánöntést kell csinálni, ennek az utánaöntésnek a segítségével, mert ez a nyo­mást csak egynéhány percre akasztja meg, érhető el az, hogy az úgynevezett lapzárta után érkező fontos hír is belekerülhet A Népszava kiadóhivatala. 1. A nappali személyzet. (Grünhu­t Jakab, mellette L­auderna Ágost, Bitó Dezső, előtte ül Markovics Ernő, az Írógépnél Péterffy Zoltánné, mellette Fröhlich Rezső, Haáz Kálmán, a telefonnál Fenyves Jenő.) Gö

Next