Népszava naptára, 1914 (Budapest, 1913)
Révész Mihály: Hogyan készül a Népszava?
vezércikk, a fontosabb cikkek, egyes rovatok fontosabb közleményei (ez a Népszavánál használatos legnagyobb betűfaj), borgisz, petit és nonpareille (ez a legkisebb, ezzel szedődnek a kommünikék — például a Szervez fedés-rovatban, a Mulatságok, az Egyleti Hírek rovataiban, a Szerkesztői Üzenetek). A közlemények fontosságához mérten e betűfajok keretén belül is van megkülönböztetés egyrészt azzal, hogy a sorokat ritkítják (ritkított garmond betűből szedődik például a vezércikk), másrészt azzal, hogy a közlemény egyik-másik kiemelendő szavát vagy mondatát dűlt betűvel, kurzív betűvel szedik, néha a vastagabb betűt is alkalmazzák; az újságíró egyszer vagy kétszer való aláhúzással jelzi a dűlt vagy a vastagabb betű alkalmazását és néha megjelöli azt is, hogy a közlemények címét milyen betűvel óhajtja; nagyrészt azonban a mettőr, vagy a helyettese, a vicemettőr látják el a kéziratot ilyen, a címbetükre vonatkozó jelzéssel. Hat órakor megindul a munka és a háromnegyedórás vacsoraidő megszakításával egyfolytában tart X 12-ig. A szedők munkáját az árszabályuk határozza meg és bizalmi férfi vigyáz ez árszabály pontjainak a betartására. A munka bevégeztével két — esetleg több — úgynevezett váró még munkára készen marad, abban az esetben is, ha a lap egyébként már kész; arra is van eset nem egyszer, hogy a rotációs gép már forog, amikor annak a szüksége merül fel, hogy szedni kell, utánöntést kell csinálni, ennek az utánaöntésnek a segítségével, mert ez a nyomást csak egynéhány percre akasztja meg, érhető el az, hogy az úgynevezett lapzárta után érkező fontos hír is belekerülhet A Népszava kiadóhivatala. 1. A nappali személyzet. (Grünhut Jakab, mellette Lauderna Ágost, Bitó Dezső, előtte ül Markovics Ernő, az Írógépnél Péterffy Zoltánné, mellette Fröhlich Rezső, Haáz Kálmán, a telefonnál Fenyves Jenő.) Gö