Népszava naptár, 1937 (Budapest, 1936)
Veres Péter: A bojároknál
csak bátran adjuk elő, amit kérünk. Ekkor gondoltam egyet. Kifogunk a görögön. Olyan bért kérünk tőle, hogy a haja az égnek áll majd tőle és mert nem adhatja meg, kénytelen lesz elereszteni. Ez azonban, mint később kiderült, naiv ravaszság volt az övéhez képest. Papírra vetettem hát, amit követelünk és átadtam neki. A jegyzék a következő volt: 300 lej készpénz havonta (eddig 170 volt), 4 kg disznózsír havonta (eddig egy gramm se), 6 kg juhtúró havonta (eddig semmi), 6 kg nullásliszt (eddig egy gramm se), 60 tojás szintén havonta (eddig semmi se), naponta másfél liter édestej s aztán mamaliga, kenyér, savanyútej amennyi kell. Beadtam a jegyzéket és vártuk a választ. Nemsokára kijött a domin Spirit. Persze sokallta, de amikor erre azt mondtam, hogy akkor adja ki a bérünket és a könyvünket, mert mi Bukarestben ennél többet is megkeresünk, ha jól dolgozunk, inkább alkudozni próbált. Én meg nem engedtem egy cseppet sem. Megmondtam neki, hogy nekünk nem baj, ha ennél nehezebbet kell is dolgozni, csak látszatja legyen. Mi dolgozni akarunk, jól keresni, jól élni és pénzt gyűjteni mire hazamegyünk. Nekünk a naplopás nem kenyerünk. Különben is, magyaráztam neki, úgy olvastam, megkötötték a békét, rövidesen hazamegyünk, otthon feleségünk, családunk van, hát nincs értelme, hogy tovább itt tespedjünk, mint ameddig okvetlen muszáj. Viszont ha Bukarestben leszünk, jobban figyelemmel kísérhetjük a lágerbeli eseményeket és kellő időben jelentkezhetünk hazamenetelre. Őt azonban ez nem hatotta meg. Neki nem voltak érzelmi szempontjai. Ő csak azon erősködött, maradjunk őszig, mert neki kell az ember , itt nem kapni megfelelő embert. Ő úgyis minden embert Erdélyből és a magyar részről hozat ezután, mert ezek az itteni románok nem érnek semmit. Megpróbálta lejjebb alkudni a bért. De nem engedtük, hiszen az volt a célunk, azért állítottunk fel ilyen képtelen követelést, hogy ne adja meg. De minden hiába volt. Sorban mindent megígért, végül a pénzfizetést is megadta, amelyet pedig legjobban sokallott. Erre nagyot néztünk. De még mindig nem gondoltunk rá, hogy azért ígért ez könnyen, mert nem akarja megfizetni. Annál is inkább, mert az egyességhez hozzáfűztem, hogy minden hónap leteltével a fizetésünket minden külön kérelem nélkül utalja ki. Ezt is megígérte. Sőt azt is, hogy az elmúlt hónapi fizetésünket azonnal kifizeti , elmehetünk Calarisiba fehérneműt vásárolni. Ezenkívül még azt is megengedte, hogy a kiegyezett kommencióból magunk főzzünk magunknak, amit akarunk és tudunk.