Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)

1873-01-05 / 1. szám

2-ik szám. Í2 3 Egyes szám ára 1 kr. 'gj I. évfolyam., Munkás Heti Krónika. Társadalom-gazdászati néplap. p Megjelenik minjden vasárnap. Előfizetési Ars: [Negyedévre . . • • 60 kr. | Egy hóra ... 20 kr. A.daiinistráozió és kiadó-lilratal : Báko.-lrok-utcza 9, ajtó 34. a.., a hová minden reklamácziók intézendók. Olvasóinkhoz! „Szerencs? fel!" hívunk mi is, — a bányász szokása szorint, midőn az aknába száll, — lapunk, a „Munkás heti-krónika" első számának megjelenésekor. Ép oly jó bizalommal eredményre, mint a bányász, kezdjük mi is munkánkat. Tudva ámbár, mily feladatnak vontuk alá magunkat, ti rajtatok van most, munkások, hogy érdektok védőjének kellő állást szercz­zetok. Tegyen mindenki tehetsége szerint, hogy lapunk minél messzebb kiterjedést nyerjen. — Ne legyen műhely, kevésbé pedig munkás kunyhó, hol a_ „Munkás heti-krónika" ne ta­láltatnék. — Ébrcszszétek fel a közönyösöket hosszantartó álmokból, keltsétek az olvasó­érdfckeltsegot munkás-testvéreitek közt, — mivel csak ezáltal biztosithatjátok a „Mun­kás heti-krónika" lételét. Előfizetési ára oly olcsóra van szabva, hogy minden munkásnak tehetségébon áll, azt magának megszerezhetni. Mi a lap tartalmát illeti, az vezérczikkek és hetiszendéken kivül különösen az egyletek és munkások körében előfordulandó mozzana­tokról bővebb tudósítást fog hozni. A -Munkás heti-krónika" továbbá a tár­sadalmi kérdések megvitatását és a munkások anyagi érdekeinek megóvását ós gyámolitását tűzte ki czéljául, miért is az egyletek és tár­sulatok felszólittatnak, hogy előfordulandó kívánalmaikat és panaszaikat a szerkosztőség­nek (váezi-út 58. sz., ajtó 6) küldjék be, liol szives felvételt fognak találni. Mint már az előfizetési felhívásból kitű­nik. a „Munkás heti-krónika" a család iránt, különösen pedig a munkásnők irányában is tekintettel lesz, mivel folytatásokban egy tár­sadalmi regényt közöl. Ezenkívül a „Munkás heti-krónika" fel­világosításokat fog tartalmazni a munkavásár­ról, az élelmi szerek ár-állásáról, a különféle munkások keresetéről, és végre az egyletek és társulatok beteg-pénztárairól stb. stb. Fő­törekvésünk oda lesz irányulva, hogy a minden oldalról jövő kívánságoknak igazságosan meg­felelhessünk. Hogy minden előfordulható panasz elhá­rittassék, felszólítjuk a t. előfizetőket, hogy ha netán lapjaikat meg nem kapnák, azt azon­nal a kiadó-hivatallal (rákosárok-uteza Ű. sz.) tudatni, mivel csak ezáltal tétethetik rend a szétküldésben. Reklamácziók meg nem kapott lapok miatt, nyitott (pecsétetlcn) levélben történ­nek, és a laputánküldésen kivül mást nem tar­talmazhatnak. Mégegyszeri felszólítással számos rész­vétre, maradunk testvéri üdvözlettel A kiadók. Általános munkás betegsegélyző- és rokkantpénztár. (Pest, rákosárok-uteza 9. sz., ajtó 24.) A tagok ozzcnncl értesittetnek, liogy a vá­lasztmány határozata folytán a „Munkás lie­ti-krónika" az „általános munkás betegse­gélyző- és rokkant-pénztár" hivatalos köz­lönyévé elfogadtatott,. Ennélfogva közölni fogjuk ebben a he­tenkinjd pénzügyi kimutatásokat, valamint mindazon ügyeket, melyek a tagok az egylet­hez való viszonyait illetik. Azon reményteljes várakozásban, hogy egy hivatalos közlöny előnyessége elismerést találand, és minden tag iparkodni fog a „Mun­kás heti-krónika" elterjesztésére, az „általános munkás betegsegélyző- és rokkant-pénztár" érdekében cselekvőleg működni, maradunk testvéri üdvözlettel Pest, dccz. 18-án 1872. A választmány. i Pest, január 1. Szokás szerint kötelességünkben állana, lapunk első számával egyszersmind annak programmját olvasóink elébe állítani, ezt meg­magyarázni és indokolni, mégis kell eltérnünk attól, még pedig kettős okból. Először lapunk társadalom-gazdászati jelleménél fogva, ódon sajtó-törvényiink értelmiben államjogi kérdé­sek fölött nem értekezhet, melyekhez pro­grammszorü állást kellene elfoglalnunk; má­sodszor nyilatkozik valamely állam társada­lom-gazdászati élete oly sokszorii, majdnem számtalan tüneményekben, hogy még a fonto­sabb kérdések előszámitásával ezen a téren, egy czikk kis határán belül sem érhetünk fél. Egyébiránt lapunk a munkásnép érdekeinek képviselésére lett alapítva, ezért tehát főkép azon kérdések körül fognak értekezéseink fo­rogni , melyeket összességükben m u n k á s­kérdésnek neveznek. Azért mindenkor és minden körülmény között, miről olvasóink biztosítva lehetnek, bátran küzdeni, midőn munkástársaink jogai­becsülete és emberi méltóságának védése fo­rog fenn, midőn arra kerül, hogy a munka em­berét éhetetlcn kifosztói részéről eszközlött önkény, nyomás, bérkurtitás, munkaidő-fel­emelés és bitorlás ellen testvéri ótalomba venni. Hogy a munkások épen a mostani kor­szakban, melyben az alapítási járvány uralko­dik, nvilvános ótalmat szükségeinek, az két­ségtelen, most, hol a pénzzacskósoknak leg­arczátlanabb módon lázáson űzött birvágya Szerkesztőségi iroda : ó-ntoza és véczl-út sarkén 68, ajtó 6. az. Nem használt kéziratok vissza nem küldetnek. HIRDETMÉNYEIK: legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákos­árok-uteza 9, ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak. egy általános szabadfosztási mozgal­mat idézett elő, melynek természetszerűleg egy általános munkás-mozgalom magát szembe állitotta. Minthogy pedig az ipartársulati mozgalon\, mely csak rövid idő óta, különösen most kezd Magyarországon fo­lyamatba jönni, helyén találjuk a következők­ben ezekre vonatkozó czikket közölni, vala­mint jövőben sem fogjuk oimulasztani az ipar­társulatokat illető főkérdéseket értekezésünk tárgyaivá tenni. A szerkesztőség. Az ipartársulatok ügye. Buda-Pest, decz. 31. 1872. Mióta a magyar ipartörvény kihirdetve lett az országban, az ugy iparos munkaadó közt, mint maguk az ipar-munkások közt élénk forgalmi élet tört utat magának. A czéhrend­szernok, a hűbéres korszak ama veszélyteljes örökségének végromlása ezen törvény által formailag előkészíttetett, de mégsem buktatta meg egészen. Ugv a mint az államot és tár­sadalmat uralgó nyárspolgárság (bourgoisie) minden az általa újra szervezett vagy refor­mált, azaz átalakitott intézménynél a maga előnyére bizonyos záradékot kiköt, ugy tör­tént ez az uj ipartörvény alkotásánál is, moly különben — mellékesen» mogemlitve — né­hány tekintetben nincs minden előny nélkül, a munkásokra nézve. Ily záradék az ipartörvény ama megállapítása, mely szerint ama czéhek vagy kényszertársúlatok, melyek a törvény életbeléptetése utáni 3 hónap lefolyása után még léteznek, utasíttatnak uj ipartársu­latok alapitására, a mi más szóval nem egyéb, minthogy a gyűlölt és elavult „czéhek" for­mája helyett, a kimondásra alkalmasabb és a munkásoknak szelidebbcn hangzó „ipaitársu­latok" tétetnek, melyekben az egész knszt­szellom, mely előbb a tisztességes czéhekben honolt, rút alakjában ismét található. De el­tekintve egy ipartörvény ezen és más több hiányaitól. Látjuk , hogy a nyárspolgárság, mely a czéhek eltörlését előidézte, a dolgok­nak uj fordulatát is iparkodik h iszonlesésének alávetni és saját előnyére szolgaképessé tenni, a midőn ezen záradék meghagyása által nekik sikerült, a feloszlásban levő czéhek tagjait aka­dályozni a munkás-társulatokhoz, mint ezek­kel egy sorsban osztozókhoz csatlakozni; a czéhmesterek naponként tapasztalhatják, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék