Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-04-20 / 16. szám
utalással. EbeikTM oldalról megtámadtatik elszántsággal ugy a lehetőség, mint a megengedhetőség egy állami beavatkozás az általános termelési viszonyokba, a nélkül, hogy valószinü nézetet az útról nyilatkoztak volna, oly állapotból kijönni, mely ezen oldalról is veszedel,,„.g — elvetendő — és tarthatlannak kijelentetik. Vizsgáljuk majd mindkét oldali bizonyságokat. Társadalmi s gazdászati szemle. Szerdán, f. hó 9-én az ált. munkás beteges rokkantpénztár, Polgár, városi tanácsos által újra vizsgálás alá vonatott, az ügy, vagyonkezelés részleteiben, mint az üzletvezetés, általánosan rendben találtatott. A hatóság ezen eljárása ellen nem volna tehát semmi kifogásunk, mert főképen elveink szerint az államnak azon joga van, hogy a személyek és testületek belső ügyeivel is törődjék (a bourgeois-osztály elveivel ellentétben, kik megtagadják az államtól, hogy a személyek és testületek belső ügyeibe tekintetet vessen) — de az a körülmény, hogy az „általános munkás betegsegélyző és rokkantpénztár" oly rövid időközök alatt ismételt vizsgálás alá vonatik (az utolsó vizsgálás m ér szeptemberben volt), az illető hatósághoz azon nyílt kérdésre indít minket, vajon részesülnek-e más segélyző intézetek , biztosító társulatok, részvénytársulatok, bankok és többfélék oly gyakran, vagy részesülnek-e egyáltalában vizsgálásokban. A borsodmiskolczi kiházasítási egyletek esetei ekkor biztonsággal lehetetlenné válnának, hasonlóképen bukások, részvényszédelgés, részletcsalások stb. gyérebbekké válnának. Végtére a felső kérdésre vonatkozólag felkérjük a hatóságokat, miszerint legközelebb az ált. munkás rokkant és betegsegélyző pénztárhoz csatlakozott gyárak és malmokban vizsgálást indíttassanak a gyári betegpénztárak jogtalanul és a munkások akarata ellen visszatartóztatott alapjait illetőleg. A hatóság meg fog győződhetni, hogyan szerezhet meg magának a bourgeois-osztály olcsó tőkét, hol a vizsgálások sokkal szükségesebbek volnának, mint oly intézetben, melynek tisztviselői ezreket tevő munkások bizalma által állíttattak oda. A kormány most már valamivel nagyobb mértékben fordítja ügyeimet a bányavárosok állapotaira, erre vonatkozólag oly tényről nyerünk tudomást, mely az ottani állapotokra bizonyos befolyással lesz. A kormány már hosszabb idő óta elhatározta, hogy az állam-bányamunkások gyermekeinek oktatásához, ha nem árvák is, neveléséhez, ha árvák, minden bányakerületben menhát állíttassék fel. Ezen elhatározás hordereje csak akkor méltányolható, ha tudjuk, hogy a bányavárosokban a bányamunkások árváinak száma 1000-et tesz. Ez a terv legközelebb ténynyé fog válni , mert az ennek javára rendezett állam-sorsjegyjáték 35.000 frtot jövedelmezett, ami a bányavárosok egyleti pénztárainak pénzhozzájárulásával együtt, legalább ezen menházak alapjára kitelik. Ezen czélra fog a kormány épületekről gondoskodni. Különös fontossággal bír a darabmunka eltörlése és a napi munka behozatala, amint ez most Bécs, Gracz s több németországi város szabóitól követeltetik. A darabmunka rendszere által mindig veszélyeztetik a munkás helyzete, mert egyoldalról "redukáltatik (lenyomatik) a munkabér a legkisebbre (minimumra), a becsületérzetnélküli tőkepénzesek által, másoldalról előmozdíttatik a túltermelés. A munkás, ki darabszámra dolgozik, kényszerítve van erejét kétszerezni, sőt háromszorozni, hogy a csekély munkabér mellett, annyit keressen, hogy családjával megélhessen ; a munkások ezáltal önmaguknak versenyzést szereznek, mert sok munkás van, aki 14—16 óráig dolgozik, miáltal a bér mindig csekélyebb lesz és nagymennyiségű árukészlet teremtetik, mi az oly gyakran beálló üzlet-fenakadások következménye. Minő hasznot szerzett meg magának a túl szorgalmas munkás, ha kényszerítve van hónapokon át szünetelni ? — Példákat tömegesen hozhatnánk fel, ez előjön úgy Magyarországban, mint más országokban, emlékezhetünk az 1800 munkátlan szövőre Brünnben, kik éhezési bérért az egész télen át a vásárt áruczikkekkel elárasztották, ezért éhezhetnek most, de a kizsákmányolók jólétnek örvendnek. A napi munka behozatala által ezen bajok egyszerre el fognak távolittatni, minélfogva minden munkás oda törekedjék, hogy a darabmunka eltörlését és 10 órai munkaidőt, megfelelő fizetéssel, keresztül vigyék. Az itt mondottak nemcsak a szabókra nézve állanak, hanem mindazon szakokra, hol darabmunka van. Klagenfurt: A festők és mázosok szakegylete kivonatukra elnyerték a munkaadók a munkaszerzést. Nevezett szaksegédeinek 10 órai munkaidő is engedélyeztetett. A müncheni szabósegédek mestereikkel alkudozásra léptek. Idemeneteltől intetik. A németországi nyomdászszövetség és a munkaadók közötti összeütközés Németország 40 városában tovább tart. — Borozsóban megegyeztek a segédek a munkaadókkal. A párisi munkások szövetséges gyűjtést rendeztek a költségek fedezésére, melyeket a bécsi világtárlatra az általuk küldendő képviselők számára határoztak. A barnaréz- (bronz-) munkások 4000 frankot engedélyeztek. Ehhez járulnak a gyűjtések eredményei a „Roppel" (500 frank) és a „Corsaire (6334 frank). Munkavásár, Budapest Az első magyar játék-kártyarészvénytársulat (Rákos-árok utcza), valamint Giiglstván (rózsa-utcza) összes munkásai kízül adjjik a szaktársaknak Osztrák-Magyarországban, miszerint alkudozásban állanak munkaadóikkal a tízórai szabályzott munkanap, valamint megfelelő bérfelemelést illetőleg, s felszolittatnak egyszersmind minden ide való menetelt megakadályozni. A bizottmány. Gazdászati harertér. A szabó-strike Bécs és Grátzban tovább tart. A segédek hangulata kitűnő Segélyzésre sürgető szükség van Ideillendtel visszatartandó. Bécs. A nyerges-strike-hoz. Igen sok mester helybenhagyta már a segédek követeléseit, s remélhető, miszerint ezen munkabeszüntetés a munkások győzelmével fog végződni. Idemeneteltől ugy mint előbb, intetik. Brünnben következő követeléseket tettek a szabósegédek mestereiknek: 1 A darabmunka eltörlése, a tízórai munkaidő behozatala a műhelyekben. 2. 40 o/o-os bérfelemelés a darabszabók számára a házon kivül. 3. A vasárnapi munka eltörlése és napi munkabér 1 frt 60 krtól 2 frtig a mühelybeni munkások számára. Idemeneteltől intetik. Insbruckban beszüntették a szabósegédek a munkát. Idemeneteltől intetik. A nyerges-strike Dresdában be van fejezve s teljesen a munkások előnyére. Hamburg és Braunschweigha való meneteltől intetik, miután az ottani szaktársak a munkaadókkal alkudoznak s a strike kilátásban van. M e in z b a n tovább tart a czipész-strike. Már néhány nap óta léptünk alkudozásra a gyámok kívánatára, ha az idemenetel még néhány napig visszatakatik, biztos győzelmünk van. Wüizburgban Bajorország tört ki czipészsegéd strike, hogy bérfelemelést vigyenek keresztül. Königsbergben Poroszo-Siágban szünetelnek a kir. keleti vaspálya munkásai, hogy bérfelemelést vigyenek keresztül. A pályaigazgatóság megparancsolta, hogy ne fogadtassék fel ismét egy sem a szünetelők közül, s a hiányzó munkaerőket Eydtkuhnen és Brandjergról 10 e garas bér hozzácsatolással pótolni. Amint Susterburg és Eydtkuhnenből hirdetik az ottaniak elkezdték a munkát beszüntetni. A nagy munkabeszüntetés hatvanezer bér, Dél-wales be van fejezve. Sem a munkások, sem pedig a munkaadók tökéletesen nincsenek legyőzve, de mégis inkább a munkások részén van a győzelem. A munkaadók tízszázalékos bérleszállítást akartak behozni, minek a strike volt oka, s e helyett bérfelemelés fog beállani. Hanem előre látható, miszerint a munka újbóli felvétele által a strike még tökéletesen nincs bevégezve, s hogy csak fegyverszünet, mialatt az ellenek új erőket gyűjtenek s a harczot minél tlbb újból megkezdjék. Egyleti ügyek, Budapest. Múlt vasárnap a Beleznaykertben a budapesti asztalossegédek tartották meg alakuló gyűlésüket,amelyen számos segédek jelentek meg, s melyeknek legnagyobb része ott egyleti tagnak is beíratta magát. A napirend első pontjához: az asztalosok szakegylete czélja és haszna, többen magyar és német nyelven szólottak, végre Papp György asztalossegéd jut szóhoz. Fájdalommal említi mostani helyzetünket, hogy mennyire hátra vagyunk a többi munkásokhoz képest mind a szaktudományban, mind pedig a művelődésben. Említi, hogy Magyarország — úgymond — mindig elsősorban küzdött, ha másoknak kellett jogokat kivívni, de a maga népe számára soha más közre nem működött, legkevésbbé pedig a szegények jogainak kivívásában. Mi munkások mindig magunkra vagyunk hagyva, s valamint hajdanra is csak az egyetértés hiánya volt oka sokszori hátramaradásunknak, ugy a magyar ma is, de kivált mi munkások, hátramaradnánk, ha nem teszünk szert művelődésre és ha a testvériséget nem akarjuk megérteni. Ami az egyletnek fő czélja, az, hogy a tagjai között még eddig levő súrlódások megszűnjenek , megszűnnek azok például, hogy ha egyik szaktárs gyengébb a szaktudománybaja ezt a gyakoroltabb büszkén többé nem fogja megvet... eddig úgy volt, ha egyik képes jobb felöltet magára venni, máris büszke és nem érdemesíti társát még egy szóra sem. Mindennek és ily hasonló illetlenségeknek többé közöttünk tért ne adjunk, hanem testvériség és egyetértés legyen jelszavunk. Akik szaktárgyakban több tudományt szereztek, azok kötelességüknek tartják a gyengébbeket oktatni, nem pedig megvetni, mert az ezek miatti megvetés férfiakhoz nem illő magaviselet és durva gondolkozásmód jele. A ki a tudományban részt vett nagyobb mérvben, hasonlólag oktassa társát, a kinek az oktatásra szüksége van. (Felkiáltások: ugy van ! Éljen!) Ezt parancsoja a józan ész sugallata, és úgy hiszem, minden nemes ezt az ész parancsának hódol. (Úgy van!) Godoljuk meg azt, hogy nem ismerjük tulajdonjogainkat, nem tudjuk magunkat védeni, ha önhatalmúlag megtámad vagy rá akar szedni ellenségünk. Azért czéljául tűzte ki az egylet magának, hogy nemcsak szak-és elem-