Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-10-19 / 42. szám
?Ok kr. 25 42 Mám. (3. jegy) issum Ara sitr. I. évifolyam. Társadalmi és gajdássati r.spiac. A magyarországi munkások közlönye :Munkások! Elvtársak! Működjetek szakadatlanul lapunk elterjedése körül-Adzamletráczió és kiadóhivatal . Rákos-árok-utcza 8., ajtószám 34. ahová minden reklamácziók intézendők. Előfizetési ár . "Negyedévre 60 kr. Megjelenik minden Vasárnap magyar ea német kiadásban. Buda-Pest, október 19-én 1873. Szerkesztőségi iroda , Rákos-árok-utcza 9. sz. ) Kéziratok vissza nem küldetnek. HIRDETMÉNYEK: A legolcsóbban számittatnak és az administráczióban . Rákostárokyttcza 9. ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak A munkásmozgalom legujjabb iránya. Különlenyomat a pesti kereskedelmi akadémia 1873. évi programmjából. Irta Dr. Weisz Béla. III. (Utolsó közlemény.) A mily gyönyörrel olvastuk Dr. Weisz Béla úr rövid de talpraesett megjegyzéseit, és oly csudálkozással, vagyis jobban mondva megdöbbenéssel kellett észrevennünk azt, hogy Dr.Weisz úr az Internationaleról nem teljes elfogulatlansággal szól. Előtte még mindig Dr. Marx Károly a nemzetközi munkásszövetség vezére, noha — és ezt mi jobban tudjuk — Dr. Marx a német osztály szerény titkári munkakörére szorítkozik és soha azelőtt sem vezéri szerepet nem viselt. Az előttünk levő röpirat szerzőjének véleménye szerint. Marx semmiben sem veszi a mezőgazdaságnak termelési képességét. Ez nem áll. Jóllehet Marx fejtegetéseiben főleg a gyári iparral foglalkozik és itt is nagyobbára az angol viszonyok alapján, de abból még nem következik, hogy az Internationale, melyet szerző merészen Marx személyével azonosít, a mezőgazdasági kérdést elhanyagolná. Ugy a báseli kongressuson, valamint az eisenachi országos német munkásgyűlésnél szőnyegre került a mezőgazdasági reform és a telek kérdése. Megengedjük hogy ez utóbbi kérdés még legkevésbbé van kifejtve ; a szoczialismus a földművelő munkások kérdését már azon okból sem meríthette ki eléggé, mivel a természettudomány még aránylag oly alacsony fokon áll, hogy a mezőgazdaság még mindig előre nem látható esélyeknek van alávetve. Szerző mosolyogva említi a jó burgeoiskat (nyárspolgárokat), kiknek a háta borsódzik az „Internationale" említésénél és erre megjegyzi, hogy meg kell hajolni a tények logikája előtt. Vagy el fog érezni a társadalom újjáalakítása, békés reform vagy társadalmi forradalom által. Ez helyes nézet és szerzőnek bölcseleti eszmejárásáról tesz tanúságot. Mi erre megjegyezzük, hogy mi is a tények logikája előtt meghajolunk, és épen ezért az internationale programmja nem lesz megczáfolva az újjáalakulás fokonkénti kifejlődése által sem. Az „Internationale" még nyílt kérdésnek tekinti azt, valljon törekvései békés vagy erőszakos úton fognak életbe lépni. Erőszakos úton, ezt azér hangsúlyozzuk, mert jól megkülönböztetendő a a forradalmi úttól. Ha az Internationale" forradalomról szól, úgy nem kell mindjárt, ama némely forradalmak sajátságait képező, hatalmaskodásokra gondolni. A föld valamint a rajta levő szerves testek mind, szüntelen forradalmaknak, vannak alávetve; ugyanezt mondhatjuk magáról a társadalomról is. Így fogja fel az Internationale a forradalom eszméjét. Hogy ittott tusára kerülhet a dolog ezt nem tagadjuk, mert „meghajolunk a tények logikája előtt". Különben ezt is csak a polczon levő társadalmi osztály makacssága fogja okozhatni, valamint láttuk ezt számtalan történelmi példán. Sajnáljuk különben, hogy oly író mint Dr. Weisz, ki egy Dr. Stein bölcsész-történelmi felfogásával (ez utóbbinak nehézkes professori modora nélküli bir, pártos reporterek által félre, vezetve az Internationalét oly helytelenül ítéli meg, de sőt magáévá teszi azon nézetet,, miszerint az Internationale osztályuralomra törekszik, és az utczai poletársára támaszkodik. Hogy az „Internationale" legkevésbbé törekszik osztályuralomra, ez kiviláglik eléggé organizácziójából. Mert ebbe befogadta a szellemi munkásokat a tisztviselőket is. Szóval, a „munkás"-fogalmat a legtágabb értelemben használja, s ha mindazon körök, melyek mai nap a tőke uralmának alávetjék, csakugyan uralomra jutnak, úgy ez nem osztályuralom, hanem inkább megszünteti azon osztályuralmat, melyet mai nap a tőkepénzes kenyék törpe minoritása az emberiség felett gyakorol. Az Internationale képviseli a tömegnyomort mondja szerző. Mi erre csak „igen-t mondhatunk. Igen is képviseli amennyiben a tömegnyomor érdekében működik , de azért meg kell vallanunk, hogy maga pártfogoltja sem tudja van-e pártfogója vagy nincs. Még kevésbbé lehetne az állítani, hogy az „Internationale" az utczai proletárságra támaszkodik. Az úgynevezett „korhely"-proletárság semminemű politikai meggyőződéssel nem bir, felhasználtatja magát Bonapartismus és Bismarkismus czéljaira, de az Internationaletől távol áll. Mi csak ismerjük embereinket, tudjuk, hogy minő eszmék, minő gondolkozásmód rejlik a munkások között és épen azért higyje el nekünk Dr. Weiz, hogy azon munkások,a kik egyletekbe járnak az elite ind 20Társadalmi s gazdászati szemle. 80 ° Kerkápoly is apránként vágja le a kutya ~~ farkát, mert szerinte ha egyszerre levágná, ez nagyon fájna az ebnek. Részletenként vesz Bleickröder és társaiól 5 — 5 milliócskát, csakhogy a napi kiadásodat fedezze. Különben Kerkápoly mentségérezt kell felhoznunk hogy ha akarna sem vehetne fel egyszerre nagyobb kölcsönt, annyira tünkre van téve hitelünk. Se pénz se hitel s e mellett elég oly kérlelhetlen esekuczio, mely a szegények gyneműjét is elviszi, — no kedves kormány erre tessék mondani, hogy vívmány, most tessék érdezni, hogy mi kell még a népnek ! Higgyék nekünk odafenn Budán nem mi, egyáltalában em egyesek, azok kik elégületlenséget terjesztetek-Hanem azért se baj! Amint halljuk az in-s lég közepette a kormány az udvar számára s ledüllőn ismét rókavadászatot rendez. A szegény földmivelő nép majd odamehet a kapu elé és szagolhatja a jó sültet miket odabenn a lakájok fájnak. Minő jótétemény az éhező nép számára ! De azért íég se baj! mert Szapáry bel-Iegyérnek ulég van ideje arra hogy stilistikai gyakorlatokkal traktálja az egyes munkásegyieteket. Ezekben oly dolgokat talál fel, hogy szinte s ámulattal kell észrevennünk mily igaza volt IöiOxenstiornának ki azt mondotta: „Nem is képj ölelhetik hogy mily kevés észszel kormányozzák világot." Ion Budáról a hírhedt „Beamter"-fészekből szintén épületes dolgokat hallunk. Egyik elvtársunkat azért, mert a vilt céh rendetlen sárkodását ostorozta, az ottani alkapitány maga 5.93 elé idézte, és több munkaadó parancsára el is z'áratta. Az a furcsa, hogy maguk az érdeklett 'Tjimnkaadók kik ellen a vizsgálatot kellett volna •'jmeginditani az illető kapitánysági tisztviselőt is-kormányozzák. A királyi palota környékén is íigy látszik nem ismerik a törvényeket. Hát"ülünk a külvárosban mit lehessen azután várni ? A kényuralom akarnak megszűnni, ékezetes „Haynau" filmásik után érkezik (intetbe sem veszik azt, hogy új ipartörvényünk van, még most is azt követelik a munkástól hogy feltétlenül vesse magát alá. De ily esetben nincsen senki a ki törvényszegés miatt válat emelné. A munkaadóknak nem szól a tör-ívény ők korlátlanul garázdálkodhatnak. !", , Paksban az ottani bucsujáró kormány havaljában egy úgynevezett hadi törvényszéket 15 állított össze és Rauc képviselőt, azért mert arázdálkodásai még nem Pozsonyról -fészekből ez a dicsőn egyik panasz a hozzánk. A mesterekreez a kommüne idejében Paksban tartózkodott,vagy tán azért hogy az ellenzék egy szavazatot veszítsen) halálra ítélte. Szerencsére Ranc külföldön van. Mi pedig azt a tanácsot adjuk Mac Mahonnak kérdezze mag a Nürrnbergiaktól miképen kell eljárni ha a halálra ítélt távol van. Angliában folynak a választások. A munkások is élénken vesznek részt és több kerületben saját pártjukból állítottak fel jelölteket. Aki az ottani egyletek kitűnő szervezetét ismeri, az azonnal be fogja látni, miszerint a munkáspártnak a jelenlegi választásoknál nagy sikert arathat.