Munkás-Heti-Krónika, 1874 (2. évfolyam, 1–52. sz.)
1874-10-18 / 42. szám
éntekén, — a nők számára kedden, csütörtökön és ч szombaton este 7—9 óráig. Lipótvárosban, a) a templomtéri község népiskolában férfiak számára kedden, csitörtö- kön és szombaton, — nők számára hétfőn, szerdán és pénteken este 7 — 9 óráig; b) a vacziuti községi iskolában férfiak számára kedden, ezer-0 dán és szombaton e. 7—9 ig, — a nők számára * csütörtökön este 6 —8-ig és vasárnap d. u. Si 2—4 óráig. Terézvárosban: a) a templomtéri — b) a hajósutczai és c) a városligeti Hermina-kápolna melletti községi népiskolákban férfiak és nők számára kedden, csütörtökön és szombaton este 7—8 óráig; — d) a keresztutczai községi nép- iskolában szintén férfiak és nők számára hétfőn, szerdán és csütörtökön ; — e) a rákosfalvai községi népiskolákban férfiak számára hétfőn, szerdán, pénteken, — a nők számára kedden, csütörttökön és szombaton este 7 — 9 óráig. Józsefvárosban: a) a stáczió utczai 55. s sz. alatti községi népiskolában férfiak számára hétfőn, szerdán és pénteken, — a nők számára kedden, csütörtökön és szombaton 7 —9-ig; — b) a kerepesi-uti 54. sz. ev. tót iskolában férfiak és nők számára kedden, szerdán és pénteken ; — c) a temető úti községi népiskolában férfiak szám I raára hétfőn, szerdán és pénteken, — a nők számára kedden, csütörtökön és szombaton esti 6—8 óráig. Ferenczvárosban, a templomtéri köz-8 ségi népiskolában férfiak és nők számára kedden, csütörtökön és szombaton este 7—9-ig. Az oktatás mindenütt ingyenes s elsősorban az irni s olvasni megtanításra van irányozva. Igen óhajtandó, hogy minden polgár, különösen a munkaadók igyekezzenek rajta, hogy ezen tanodák az irni s olvasni nem tudók által minél nagyobb mérvben látogattassanak. " Dr. Tauschinsky elvtársunk perének 1tárgyalása e hó 14-én kezdődött , végtárgyalásának eredményével jövő számunkban fogjuk olvasóinkat megismertetni. A vád vallásháborítás és a titkos egyletek alakítására szól. Tauschinsky védőügyvéde által kérdeztette, hogy milyen birák vesznek részt a végtárgyalásnál és ezek neveinek megtudása után Tauschisky egy általa megnevezett biró részvételét kérte ki magának. A törvényszék e kérést teljesítette, és egy osztrák általános munkásegylet létesítésén fáradozik. Hogy ez egylet az osztrák kormány által el lesz fogadva, kétségtelen. És miért ne? Hisz legfőbb feladata az lesz, hogy a mindentől lelépett pártárnyalatokat lehetlenítse. Mert ki nem volna tisztában önmagával aziránt, hogy az amúgy is gyenge munkásosztály szétdarabulásán működnek ? Hát nem volna-e már régóta Oberzinder kötelessége, ha egy becsületes egyesítését óhajtotta a munkásoknak, hogy lelépne senki által nem óhajtott működéseinek teréről? De nem ! küldetése még nem ért véget és létezik még számtalan oly kreatúra, ki készséges segédkezet nyújt a mű lerombolásához. Mert lehetlen elfogadni azt, hogy mai nap még olyanok is léteznének, hogy annak vak eszközévé aljasítanák le magukat. Vagy csakugyan léteznének olyanok, kik Oberwrinder szép szemeiért és személye iránti pietásból testőrséget képezzenek akkor, midőn kiderített tények rég leszaktták fejéről üdvkoronáját és ellene a bizalmatlanság hangos szavakban nyilatkozott. A kiderített tények után önkénytelenül az a kérdés merül fel minden józanul gondolkodó munkásnál : Milyen ember lehet az, ki még folytonosan egy munkásmozgalomhoz tartozni véli magát, midőn az és a legismertebb munkásvezérek — előbbi barátai őt már abból régen kizárták ? De minek is több kérdés, midőn az ellene felderített tények mind, de mind megadják erre a feleletet. Hát az osztrák munkások a mozgalom történetéből nem tanultak volna semmit ? Hát oly könnyen feledhették el Mühlwassert, Pfeifert stb. ? Hát elfeledték, hogy akkor őrült radikalizmussal mindent elrontottak ? Hát elfeledték, hogy akkor, midőn ez nem sikerült, a konzervált elvek más térre szoríttattak, mégpedig egy ismert „vértanú", Pfeiffer által. És midőn ez sem sikerült, a „testvériek" túlzott radikalizmusa akarta szétrobbantani a munkások egységét. Mindez nem mutatkozott czélszerűnek és egyes kis csoportocskák gyűltek a magvukat elszakítottak köré, ismét Oberwinder volt, ki rombolási művét elkezdette, hogy mennyire sikerült ez neki, mutatja az osztrák munkás mozgalom jelen állása ! A szocziális-szabadelvűség lett tehát az árulás czimtáblája. Elképzelhetlen ! A „Volkswille" politikai egylet szétrombolása folytattaták és Oberwinder Az osztrák munkásmozgalomhoz. Oberwinder és társai szerepe még mindig nem ért véget, hanem egy új színpadon működnek, hol játékukat az osztrák munkások szétdarabosását tovább folytathassák. Miután Oberwinder a „Volkstimme” politikai egyletből is kizáratott, apostoli hivatalát tovább kezdi folytatni