Munkás-Heti-Krónika, 1874 (2. évfolyam, 1–52. sz.)

1874-10-18 / 42. szám

én­tekén, — a nők számára kedden, csütörtökön és ч szombaton este 7—9 óráig. Lipótvárosban­, a) a templomtéri közsé­g nép­iskolában férfiak számára kedden, csi­törtö-­ kön és szombaton, — nők számára hétfőn, szer­­­­dán és pénteken este 7 — 9 óráig; b) a vacziuti községi iskolában férfiak számára kedden, ezer-0 dán és szombaton e. 7—9 ig, — a nők számára *­ csütörtökön este 6 —8-ig és vasárnap d. u. Si 2—4 óráig. Terézvárosban: a) a templomtéri — b) a hajósutczai és c) a városligeti Hermina-kápolna­­ melletti községi népiskolákban férfiak és nők­­ számára kedden, csütörtökön és szombaton este 7—8 óráig; — d) a keresztutczai községi nép-­ iskolában szintén férfiak és n­ők számára hétfőn, szerdán és csütörtökön ; — e) a rákos­falvai köz­ségi népiskolákban férfiak számára hétfőn, szer­dán, pénteken, — a nők számára kedden, csütört­­tökön és szombaton este 7 — 9 óráig. Józsefvárosban: a) a stáczió utczai 55. s sz. alatti községi népiskolában férfiak számára­­ hétfőn, szerdán és pénteken, — a nők számára kedden, csütörtökön és szombaton 7 —9-ig; — b) a kerepesi-uti 54. sz. ev. tót iskolában férfiak és nők számára kedden, szerdán és pénteken ; — c) a temető úti községi népiskolában férfiak szám I raára hétfőn, szerdán és pénteken, — a nők szá­­­mára kedden, csütörtökön és szombaton esti 6—8 óráig. Ferenczvárosban, a templomtéri köz-8 ségi népiskolában férfiak és nők számára kedden,­­ csütörtökön és szombaton este 7—9-ig. Az oktatás mindenütt ingyenes s első­sor­ban az irni s olvasni megtanításra van irányozva.­­ Igen óhajtandó, hogy minden polgár, különösen a munkaadók igyekezzenek rajta, hogy ezen ta­­­nodák az irni s olvasni nem tudók által minél­­ nagyobb mérvben látogatta­ssanak. " Dr. Tauschinsky elvtársunk perének 1­­tárgyalása e hó 14-én kezdődött , végtárgyalás­á­nak eredményével jövő számunkban fogjuk olva­­­sóinkat megismertetni. A vád vallásháborítás és a titkos egyletek alakítására szól. Tauschinsky védő­ügyvéde által kérdeztette, hogy milyen birák vesznek részt a végtárgyalásnál és ezek neveinek megtudása után Tauschisky egy általa megneve­zett biró részvételét kérte ki magának. A törvény­szék e kérést teljesítette, és egy osztrák általános munkásegylet létes­í­tésén fáradozik. Hogy ez egylet az osztrák kormány által el lesz fogadva, kétségtelen. És miért ne? Hisz legfőbb feladata az lesz, hogy a mindentől lelé­pett pártárnyalatokat lehetlenítse. Mert ki nem volna tisztában önmagával aziránt, hogy az amúgy is gyenge munkásosztály szétdarabulá­sán működnek ? Hát nem volna-e már régóta Oberzinder kötelessége, ha egy becsületes egye­sítését óhajtotta a munkásoknak, hogy lelépne senki által nem óhajtott működéseinek teré­ről? De nem ! küldetése még nem ért véget és létezik még számtalan oly kreatúra, ki készsé­ges segédkezet nyújt a mű lerombolásához. Mert lehetlen elfogadni azt, hogy mai nap még olya­nok is léteznének, hogy annak vak eszközévé aljasítanák le magukat. Vagy csakugyan léteznének olyanok, kik Oberwrinder szép szemeiért és személye iránti pietásból testőrséget képezzenek akkor, midőn kiderített tények rég leszaktták fejéről üdvko­ronáját és ellene a bizalmatlanság hangos sza­vakban nyilatkozott. A kiderített tények után önkénytelenül az a kérdés merül fel minden józanul gondolkodó munkásnál : Milyen ember lehet az, ki még foly­tonosan egy munkásmozgalomhoz tartozni véli magát, midőn az és a legismertebb munkásve­zérek — előbbi barátai őt már abból régen ki­zárták ? De minek is több kérdés, midőn az ellene felderített tények mind, de mind megadják erre a feleletet. Hát az osztrák munkások a mozgalom tör­ténetéből nem tanultak volna semmit ? Hát oly könnyen feledhették el Mühlwas­sert, Pfeifert stb. ? Hát elfeledték, hogy akkor őrült radika­lizmussal mindent elrontottak ? Hát elfeledték, hogy akkor, midőn ez nem sikerült, a konzervált elvek más térre szoríttat­tak, még­pedig egy ismert „vértanú", Pfeiffer által. És midőn ez sem sikerült, a „testvériek" túlzott radikalizmusa akarta szét­robbantani a munkások egységét. Mindez nem mutatkozott czélszerűnek és egyes kis csoportocskák gyűltek a magvukat elszakítottak köré, ismét Oberwinder volt, ki rombolási művét elkezdette, hogy mennyire si­került ez neki, mutatja az osztrák munkás moz­galom jelen állása ! A szocziális-szabad­elvűség lett tehát az árulás czimtáblája. Elképzelhetlen ! A „Volkswille" politikai egylet szétrombolása folytattaták és Oberwinder Az osztrák munkásmozgalomhoz. Oberwinder és társai szerepe még mindig nem ért véget, hanem egy új színpadon működnek, hol játékukat az osztrák munkások szét­darabo­s­­ását tovább folytathassák. Miután Oberwin­der a „Volkstimme” politikai egyletből is kizá­ratott, apostoli hivatalát tovább kezdi folytatni

Next