Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)

1875-05-23 / 21. szám

Kas-beteg- "és robkant-pénztáu'" egy kül­döttsége tisztelgett a pénzügyminister­nél az állami házvételi járadék (2.300 frt.) elengedése iránt. Ez már a harmad­szori kérés ezen a helyen, és az a figye­lemreméltó benne,hogy minden kérvény más ministerrel találkozott u. m. Kerká­polyi, (Ihyczy és­ Széllel. Nem élünk-e mi egy boldog országban, pénzügymi­niszer van elég, hanem hiány a leg­­szükségesebben, t. i. a pénzben! Re­méljük tehát, hogy a jelenlegi pénzügy­minister e jótékonycré­lű intézmény magas hivatását tekintetbe veendi, és az általános munkás-beteg- és rokkant­pénztár magas érdekét felfogva, ezen jelentékeny összeg kifizetését elen­ge­di­e azon intézetnek, mely oly fon­tos kötelességet vállalt magára a­mi a magas kormányt illetné.­­­ Gráczban az összes könyvnyom­dász-segédek bérleszállítás következté­ben a munkát fölmondták. Az ott helyi megtartott könyvnyomdász-értekezlet egy felhívást intézett az osztrákm­a­gyar- és a német-birodalom összes munkásaihoz anyagi segélyezés végett. Erre majdnem minden jelentékenyebb városban és helyen már­is gyűjtések rendeztetnek. A Napi­lapok táviratai után értesültünk, hogy a második austriai kü­ldöttségi nap,melynek pünkösd- hétfőn Marchekben Marchegg mellett (mások szerint Neudörfelben) kellett volna meg­tartatni, mindjárt megnyitásakor feloszlattatott és a küldöttek elfogadtak. Jövő számunkban bővebben. —­­ A „Volksstaat"-nak írják Lon­donból: „Az itt orosz nyelven meg­jelenő „Vorwärts" 8-ik száma két orosz útlevél', nélkül akartak"hazájukba visz­szatérni. Cydtkuhnenbe, nyugat porosz­országnak az orosz határon fekvő kis városába megérkezve, a két szökevény egy zsidót nyert meg, ki megígérte őket jelentékeny összegért a határon átve­zetni. Egy másik zsid­ó azonban ezen­­szolgálatot csekélyebb összegért volt kész elvállalni, úgy, hogy a két szöke­vény e­s utóbbi ajánlatát­ fogadta el. Erre az előbb említett zsidó bosszúból a két szökevényt feladta, kik azonnal el is fogattattak. Mi történik velük, gondolható : átszállítják a határon s az orosz­ hatóságnak adatnak át. És ott — a kancsukák hazájában — a fiatal emberekre­ több évi vizsgálati fogság vár és csak akkor,­­ ha az orosz elöl­járóságnak sikerülene a két szökevény­­re legkisebb államellenes kihágást ki­puhatolni — fognak Szibéria bányai­ban éveken át tartó kényszermunkára ítéltetni. Budapest, 1875 május 19. Kedden május 18 án tartotta a budapesti czipész-betegpénztár közgyűlését, mely Kudich elnökhelyettes által este 7 órakor megnyittatott. Jegyzők voltak: Weletzky magyar; Albrecht német. A napi­rend tárgya volt: 1. Előterjesz­tése azon ministeri rendeletnek melylyel 1864. deczember 28 án a czipész-beteg pénztár lefog­laltatott 2. Egyesülése a czipész-betegpénztár­nak,mint testületnek a budapesti általános munkás, beteg- és rokkantak pénztárával. 3. A testüle vá­lasztmányi tagjainak megválasztása. A gyűlés igen népes volt és egyhangúlag a következő ha­tározatok hozattak. A czipész testület tagjai az általános mun­kás-beteg- és rokkantak pénztárához csatlakoz­nak és a jelenlevő választmányi tagok a közgyű­lés által felhivattak az egyesülést keresztül vinni, es fotmaiuan ptirzitítrava tet­.uit av. Mint indítványozó részt vett­ a­ vitában. Korn, Köst és a munkaadók részéről Kapold úr. Ez utóbbitól a szó a kormánybiztos által megta­gadtatott mivel éles szavakkal fejtegette hogy az egylet alapszabályai már három­ éve felterjesz­tettek, és az egylet alakulása végett csak most vonatott kérdőre a kormány által. A testületi választmányi tagok megválasz­tása a kormánybiztos által eltiltatott, minek kö­vetkeztében a régi választmányi tagok bízattak meg a közgyűlés határozatainak­, keresztülvitelé­vel. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kovács Péter és Winkler József tagok választottak. A közgyűlés este 9 órakor rekesztetett be. Weletzky , • jegyző, • A budapesti által, munkásőrbeteg- és rokkant segélyzó pénztár f. hó 9. tartott központi választ­mányi­ üléséből. J elenvoltak: Kauchmaul, Schubert, Kell­ner, Stürzenbaum, tjserny, Tittel, Jankella, Zug­schivert, Felsiuger, Zechel, Huber, Ihrlinger, Wa­tzek, Bayer, Pfustler, Neugebauer, Kaiser,. Skazel, Schuller, Pilz és Kölbich. Igazolva t­á­v­oll voltak: Némethy és Kniesner. Igazolás nélkül távol voltak,­­ Schenk, Barrek, Hii.usdort'er, Chalupka, Mayer, Sán­dora és Lehner. Az ülés kezdete délután 3 órakor. Rauchmaul elnök, Cserny jegyző. Az utolsó ülés jegyzőkönyve (a közp. választ­mány ápril 18-án tartott megalakulási üléséből) mely a szűkebb választmány által, már hitelesítve jön, felolvastatott és tudomásul, vétetett. Napirendben : 1. Ügyviteli tudósitás. •­­ 2. Jelentések. 3. Rokkantpénztár ügyei. 4. Egyébb, egyleti ügyek. , Az ügyviteli tudósítás a lefolyt hó pénz - és egyleti ügyének kezelését tartalmazza, valamint többféle gyógyszertári számlák beérkezését, továbbá azon, az 1873. évi Szeptember hó 6-án a belügy- ­ / Páris és a kommünből — Arnou­ld Artl­irtól. — A kommün. — Majoritás és minoritás. — Deles­cluze, Mambón, Felix Prat. — Politika. (Folytatás.) Csak az­­ az egy bizonyos, hogy a kommün, mint minden hatalomtökélylyel felru­házott kormány beszél ki a felelősség minden nemét magára vállalja ki m­ostantól kezdve tel­jes hatalma segélyével cselekedni fog, és ki ipar­kodand a veszélyeztetett helyzetet kedvezővé áta­lakítani . Itt világosan találom ismét az állam régi­hagyományának befolyását a régi centralizáló fel­fogás szerint. Ez -—­ a szó régi értelmében forradalmár, ehet sociális, társasági, de semmi esetre sem kommunizmus. A kommün eltűnik, csak a kormányt látjuk. És mégis két dolog volt szigorúan megál­lapítandó : A belpolitika; A külpolitika. Soc­iális szempontból kevés szavakban kel­letett a községi önkezelés oly egyszerű és élesen körvonalazott programmját szerkeszteni; a lakos­ságnak a természetszerűleg megállapított és egy­mással összekötött csoportok segélyével működő kormány kevéssé bonyolódott mechanizmusát kel­lett megmagyarázni.­­ Figyelmeztetni kellett a munkásokat arra, hogy mostantól kezdve a törvényes akadályoktól megszabadultak, melyek őket a vagyonnak élet­halálra kitették, azon kötelezettséggel bírnak, hogy egymással egyesüljenek, magukat kölcsönös eszmecsere és az egyenlőség alapján a munkaa­dókkal érintkezésbe tegyék, és a munka és tőke közti új viszonyokat amint azok a valódi gazdá­szati törvényekből következnek meghatározni. Tiszti, politikai szempontból tekintve a munka már be volt fejezve. Egyedül csak a köz­ponti bizottság programmját kellet ismét felvenni. Eltörlése a párizsi hadseregnek s pótlása a nem­zetőrséggel , továbbá eltörlése Párisból a városi, rendőri, bírói és pénzügyigazgatóságnak a pári­zsiaktól erre felhatalmazottak által. Szükséges volt ez a belpolitikára nézve. A külvilágnak­ ki kellett nyilvánítani, hogy Páris semmi esetre sem akarja a többi nemzetek akaratát vagy felhatalmát magára erőszakolni, sem pedig magának diktátorságot tulajdonítani, hogy kész azon központi kormányzathoz,­melyet Francziaország többi része is elismer — szegődni, ha a kormány maga részéről a párisi kommunis­ták szabadságát elismeri; hogy avval senkinek kadat nem üzen, csak is elhatározta magát jogát megvédeni, ha az megtagadtatik, vagy megsér­tetik. — Ezzel a kommün — az igaz ápril 19-én egy kissé bizonytalan, de nagyszerű kifejezések­kel nyilvánította ki.*) ') Álljon itt néhány töredék ezen nyilatko­zatból, mely igen hosszú arra nézve, hogy egész terjedelmében közöltessék. Ezen okirat neki kevéssé lesz tartósabb, mint a kommunisták elveinek fényes proelauráziói mint a kommunista mozgalom szükséges és hor­­derejü bizonyítéka és nem — mint czéljuk mar­gassága s mint programmjuk nagysága Szerencsétlenségre ezen pillanatban már késő volt! Tizennégy nap óta folyt a vér, Versa­ 'V­ille ágyúzta Párist és a benyomás­t, melyet az első napon lehetett vártni, alig volt a­ár előidéz­hető ; az ágyuk már az erődön voltak és a karczi düh élet — és halálra mindenkit elfogulttá tett, midőn Thiersnek ideje lévén a propagandák Páris elleni hazugságát és rág­almaz­ását a tartományok­ban a legnagyobb mérvben organisáltii Rlétszere( istení) •— Mit követel. Páris?" A köztársaság elismerését és­ megerősítését, mint az egyedüli kormányformát, mely a népjoggal és a társaság jogos, és szabad kifejlődésével meg­egyez. . A kommün absolut­ autonomiáját, kiterjesztve. Francziaország minden helyeire, mely autonomia minden helynek jogos egyesülésért, minden franczia képességének szabad gyakorlásáért­­ mint ember, — polgár — és munkásnak tartozik. (Következik a kommün jogainak felsorolása.) . Páris nem követel egyebet, mint helyi jogait azonban oly feltétel alatt értve,­ hogy a nagy köz­ponti kezelés­ben a kommün képviseleteiben találja ug­yanazon elvek valósítását és kivitelét. De autonómiája véd­elm­e alatt és cselekvésé­ben­ szabadsága által bizto­sítja magának­ Páris: a jog-ot, n­á­la, oda h­a­z­a; a mint azt jónak véli, az administratió­t és­ gazdászati reformokat melyeket lakossága kiván életbe lé­ptethetn - oly berendezéseket teremteni, melyek alkalmasak a ta­nítást, productiót, a kereskedést és a hitelt kifej­leszteni ; a h­a­t­a­l­o­m t­ö­k­é­l­y­t és a birto­kot közös javakká, tenni — a pillanat­­ szükségleteinek, a résztvevők kívánságának és a­­ tapasztalás által nyert alapoknak megfelelőleg. -

Next