Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-05-23 / 21. szám
Kas-beteg- "és robkant-pénztáu'" egy küldöttsége tisztelgett a pénzügyministernél az állami házvételi járadék (2.300 frt.) elengedése iránt. Ez már a harmadszori kérés ezen a helyen, és az a figyelemreméltó benne,hogy minden kérvény más ministerrel találkozott u. m. Kerkápolyi, (Ihyczy és Széllel. Nem élünk-e mi egy boldog országban, pénzügyminiszer van elég, hanem hiány a legszükségesebben, t. i. a pénzben! Reméljük tehát, hogy a jelenlegi pénzügyminister e jótékonycrélű intézmény magas hivatását tekintetbe veendi, és az általános munkás-beteg- és rokkantpénztár magas érdekét felfogva, ezen jelentékeny összeg kifizetését elengedie azon intézetnek, mely oly fontos kötelességet vállalt magára ami a magas kormányt illetné. Gráczban az összes könyvnyomdász-segédek bérleszállítás következtében a munkát fölmondták. Az ott helyi megtartott könyvnyomdász-értekezlet egy felhívást intézett az osztrákmagyar- és a német-birodalom összes munkásaihoz anyagi segélyezés végett. Erre majdnem minden jelentékenyebb városban és helyen máris gyűjtések rendeztetnek. A Napilapok táviratai után értesültünk, hogy a második austriai küldöttségi nap,melynek pünkösd- hétfőn Marchekben Marchegg mellett (mások szerint Neudörfelben) kellett volna megtartatni, mindjárt megnyitásakor feloszlattatott és a küldöttek elfogadtak. Jövő számunkban bővebben. — A „Volksstaat"-nak írják Londonból: „Az itt orosz nyelven megjelenő „Vorwärts" 8-ik száma két orosz útlevél', nélkül akartak"hazájukba viszszatérni. Cydtkuhnenbe, nyugat poroszországnak az orosz határon fekvő kis városába megérkezve, a két szökevény egy zsidót nyert meg, ki megígérte őket jelentékeny összegért a határon átvezetni. Egy másik zsidó azonban ezenszolgálatot csekélyebb összegért volt kész elvállalni, úgy, hogy a két szökevény es utóbbi ajánlatát fogadta el. Erre az előbb említett zsidó bosszúból a két szökevényt feladta, kik azonnal el is fogattattak. Mi történik velük, gondolható : átszállítják a határon s az orosz hatóságnak adatnak át. És ott — a kancsukák hazájában — a fiatal emberekre több évi vizsgálati fogság vár és csak akkor, ha az orosz elöljáróságnak sikerülene a két szökevényre legkisebb államellenes kihágást kipuhatolni — fognak Szibéria bányaiban éveken át tartó kényszermunkára ítéltetni. Budapest, 1875 május 19. Kedden május 18 án tartotta a budapesti czipész-betegpénztár közgyűlését, mely Kudich elnökhelyettes által este 7 órakor megnyittatott. Jegyzők voltak: Weletzky magyar; Albrecht német. A napirend tárgya volt: 1. Előterjesztése azon ministeri rendeletnek melylyel 1864. deczember 28 án a czipész-beteg pénztár lefoglaltatott 2. Egyesülése a czipész-betegpénztárnak,mint testületnek a budapesti általános munkás, beteg- és rokkantak pénztárával. 3. A testüle választmányi tagjainak megválasztása. A gyűlés igen népes volt és egyhangúlag a következő határozatok hozattak. A czipész testület tagjai az általános munkás-beteg- és rokkantak pénztárához csatlakoznak és a jelenlevő választmányi tagok a közgyűlés által felhivattak az egyesülést keresztül vinni, es fotmaiuan ptirzitítrava tet.uit av. Mint indítványozó részt vett a vitában. Korn, Köst és a munkaadók részéről Kapold úr. Ez utóbbitól a szó a kormánybiztos által megtagadtatott mivel éles szavakkal fejtegette hogy az egylet alapszabályai már három éve felterjesztettek, és az egylet alakulása végett csak most vonatott kérdőre a kormány által. A testületi választmányi tagok megválasztása a kormánybiztos által eltiltatott, minek következtében a régi választmányi tagok bízattak meg a közgyűlés határozatainak, keresztülvitelével. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kovács Péter és Winkler József tagok választottak. A közgyűlés este 9 órakor rekesztetett be. Weletzky , • jegyző, • A budapesti által, munkásőrbeteg- és rokkant segélyzó pénztár f. hó 9. tartott központi választmányi üléséből. J elenvoltak: Kauchmaul, Schubert, Kellner, Stürzenbaum, tjserny, Tittel, Jankella, Zugschivert, Felsiuger, Zechel, Huber, Ihrlinger, Watzek, Bayer, Pfustler, Neugebauer, Kaiser,. Skazel, Schuller, Pilz és Kölbich. Igazolva távoll voltak: Némethy és Kniesner. Igazolás nélkül távol voltak, Schenk, Barrek, Hii.usdort'er, Chalupka, Mayer, Sándora és Lehner. Az ülés kezdete délután 3 órakor. Rauchmaul elnök, Cserny jegyző. Az utolsó ülés jegyzőkönyve (a közp. választmány ápril 18-án tartott megalakulási üléséből) mely a szűkebb választmány által, már hitelesítve jön, felolvastatott és tudomásul, vétetett. Napirendben : 1. Ügyviteli tudósitás. • 2. Jelentések. 3. Rokkantpénztár ügyei. 4. Egyébb, egyleti ügyek. , Az ügyviteli tudósítás a lefolyt hó pénz - és egyleti ügyének kezelését tartalmazza, valamint többféle gyógyszertári számlák beérkezését, továbbá azon, az 1873. évi Szeptember hó 6-án a belügy- / Páris és a kommünből — Arnould Artlirtól. — A kommün. — Majoritás és minoritás. — Delescluze, Mambón, Felix Prat. — Politika. (Folytatás.) Csak az az egy bizonyos, hogy a kommün, mint minden hatalomtökélylyel felruházott kormány beszél ki a felelősség minden nemét magára vállalja ki mostantól kezdve teljes hatalma segélyével cselekedni fog, és ki iparkodand a veszélyeztetett helyzetet kedvezővé átalakítani . Itt világosan találom ismét az állam régihagyományának befolyását a régi centralizáló felfogás szerint. Ez -— a szó régi értelmében forradalmár, ehet sociális, társasági, de semmi esetre sem kommunizmus. A kommün eltűnik, csak a kormányt látjuk. És mégis két dolog volt szigorúan megállapítandó : A belpolitika; A külpolitika. Sociális szempontból kevés szavakban kelletett a községi önkezelés oly egyszerű és élesen körvonalazott programmját szerkeszteni; a lakosságnak a természetszerűleg megállapított és egymással összekötött csoportok segélyével működő kormány kevéssé bonyolódott mechanizmusát kellett megmagyarázni. Figyelmeztetni kellett a munkásokat arra, hogy mostantól kezdve a törvényes akadályoktól megszabadultak, melyek őket a vagyonnak élethalálra kitették, azon kötelezettséggel bírnak, hogy egymással egyesüljenek, magukat kölcsönös eszmecsere és az egyenlőség alapján a munkaadókkal érintkezésbe tegyék, és a munka és tőke közti új viszonyokat amint azok a valódi gazdászati törvényekből következnek meghatározni. Tiszti, politikai szempontból tekintve a munka már be volt fejezve. Egyedül csak a központi bizottság programmját kellet ismét felvenni. Eltörlése a párizsi hadseregnek s pótlása a nemzetőrséggel , továbbá eltörlése Párisból a városi, rendőri, bírói és pénzügyigazgatóságnak a párizsiaktól erre felhatalmazottak által. Szükséges volt ez a belpolitikára nézve. A külvilágnak ki kellett nyilvánítani, hogy Páris semmi esetre sem akarja a többi nemzetek akaratát vagy felhatalmát magára erőszakolni, sem pedig magának diktátorságot tulajdonítani, hogy kész azon központi kormányzathoz,melyet Francziaország többi része is elismer — szegődni, ha a kormány maga részéről a párisi kommunisták szabadságát elismeri; hogy avval senkinek kadat nem üzen, csak is elhatározta magát jogát megvédeni, ha az megtagadtatik, vagy megsértetik. — Ezzel a kommün — az igaz ápril 19-én egy kissé bizonytalan, de nagyszerű kifejezésekkel nyilvánította ki.*) ') Álljon itt néhány töredék ezen nyilatkozatból, mely igen hosszú arra nézve, hogy egész terjedelmében közöltessék. Ezen okirat neki kevéssé lesz tartósabb, mint a kommunisták elveinek fényes proelauráziói mint a kommunista mozgalom szükséges és horderejü bizonyítéka és nem — mint czéljuk margassága s mint programmjuk nagysága Szerencsétlenségre ezen pillanatban már késő volt! Tizennégy nap óta folyt a vér, Versa 'Ville ágyúzta Párist és a benyomást, melyet az első napon lehetett vártni, alig volt aár előidézhető ; az ágyuk már az erődön voltak és a karczi düh élet — és halálra mindenkit elfogulttá tett, midőn Thiersnek ideje lévén a propagandák Páris elleni hazugságát és rágalmazását a tartományokban a legnagyobb mérvben organisáltii Rlétszere( istení) •— Mit követel. Páris?" A köztársaság elismerését és megerősítését, mint az egyedüli kormányformát, mely a népjoggal és a társaság jogos, és szabad kifejlődésével megegyez. . A kommün absolut autonomiáját, kiterjesztve. Francziaország minden helyeire, mely autonomia minden helynek jogos egyesülésért, minden franczia képességének szabad gyakorlásáért mint ember, — polgár — és munkásnak tartozik. (Következik a kommün jogainak felsorolása.) . Páris nem követel egyebet, mint helyi jogait azonban oly feltétel alatt értve, hogy a nagy központi kezelésben a kommün képviseleteiben találja ugyanazon elvek valósítását és kivitelét. De autonómiája védelme alatt és cselekvésében szabadsága által biztosítja magának Páris: a jog-ot, nála, oda haza; a mint azt jónak véli, az administratiót és gazdászati reformokat melyeket lakossága kiván életbe léptethetn - oly berendezéseket teremteni, melyek alkalmasak a tanítást, productiót, a kereskedést és a hitelt kifejleszteni ; a hatalom tökélyt és a birtokot közös javakká, tenni — a pillanat szükségleteinek, a résztvevők kívánságának és a tapasztalás által nyert alapoknak megfelelőleg. -