Munkás-Heti-Krónika, 1876 (4. évfolyam, 1–53. sz.)

1876-10-08 / 41. szám

Schrodt, ki Temesvár és Eszék orvosai és megbízottai fizetéseinek felemelése mellett emel szót, Korn által arra lett figyelmeztetve, hogy ez ügyben ő nem kaphatott megbízást Temesvárról. Miután Lutz a szónok-névsor berekes­tését és Felsberg a feljegyzett szónokok közül két főszónok választását indítványozza ez ügyben, va­laraennyi 7 ellenében ez indítványok elfogadtattak. Ihrlinger és Fritz választattak meg főszóno­­koknak valamennyi 2 szavazat ellenében , s s 1 a szájrekesz alkalmazá­st látja a gyű­lés ez eljárásában és tiltakozást fejezi ki ennek ki­mondása ellen , figyelmezteti szólót az elnök, hogy mivel a fenti határozat már ki lett mondva, nincs joga tiltakozni és rendre utasítja. Fritz mint első főszónok ismétli a már előbb tett indítványát, melynek alapján az előhelyi küldöttek által átnyújtott programmnak a központi választmányhoz legyenek utasítandók, mely — ha elegendő okok oda nyilatkoznak, hogy az orvosok fizetései javíttassanak — az ügyet aztán legjobb belátása szerint úgy intézze el, hogy az orvosoknak fizetései remuneratió (tiszteletdíj) alakjában javít­tassäuffl I h r­­­i n­g­e­r támogatja Fritz indítvá­nyát és egyúttal hangsúlyozza, hogy azon szükség áll be, miszerint a házszabályokat gyökeres válto­zásnak kell alávetni és e mellett nem szabad elfe­lejteni az előhelyi küldöttek követeléseinek — mennyiben azok az alapszabályok pontozataival nem ellenkeznek — eleget tenni. A Fritz által írásban benyújtott indítvány következőleg hangzik : „A küldöttgyűlés felhatalmazza a központi választmányt, az előhelyi ügyek szabályozását ille­tőleg egy javaslatot kidolgozni és azt az előhelyi választmányok beleegyezésével megállapítani." Egyhangúlag elfogadtatott Korn ez alkalommal nem mulaszthatja el kijelenteni, hogy a meghatalmazott elnevezés he­lyett „üzletvezető" tétessék, mivel a tett tapaszta­latok bebizonyították, hogy a meghatalmazott né­mely esetben nem igen fogja fel a reá ruházott hi­vatás egész horderejét és gyakran fordulnak elő súrlódások közte és az előhelyi választmány között, még pedig épen ez elnevezés miatt. Ihrlinger a „meghatalmazott" elneve­zés megváltoztatása ellen szól, mivel ezen jelzés az alapszabályokban is foglaltatik , hanem szükséges, hogy mindenki ez állás fogalmával ismertessék meg. Ezenkívül szükségesnek tartja, hogy az előhelyi vá­lsztmányoknak nagyobb m­űködtetési tér nyit­tassák. Erre vonatkozólag Farkas azt hiszi, h­ogy ez ügyet is a közpon­i választmányra kell bizni , továbbá meg kell bízni a központi választmányt azzal is, hogy egyúttal a házszabály mindazon pontjait, melyek az előhelyekre vonatkoznak, ön­állólag megváltoztathatni, még­pedig tekintettel arra, hogy a tervezet, m­ég mielőtt életbe lép, jóvá­hagyás végett az előhelyi választmányokhoz küldessék Egyhangúlag elfogadtatott. E­z­s­­ kívánja, hogy a Schrodt által bejelen­tett interpellátió terjesztessék elő, mire Schrodt előadja, hogy cselekedete által az előhelyeket együt­tes működésre vélte hozhatni; különben óhajtja ő is, hogy az előhelyi választmányok tétessenek füg­gőkké a központi választmánytól. H hogy ilyen esetek többé ne jöjjenek elő, Bayer kivánja, hogy az élőhelyeken történtekről felvilágosításokat küldjenek be s megjegyzi, hogy épen Aradon történtek ily visszaélések , utal to­vábbi Schrodt helytelen és semmi által nem indo­­kolható eljárására, hogy a küldötteket külön ta­nácskozásra hivta egybe és ezen tanácskozást nem a hivatalosnak elismert lapban, hanem az egyletből kizárt Ferikornak Kassán megjelenő lapjában („Sozial-ökonomisches Volksblatt") hirdette, mely eljárás nyilt bizonyságot tesz le Schrodt ellen. Ihrlinger szintén rászalja az ily eljárást és Schrodtot Fernkorn eszközének nevezi ; az ügy­nek hosszabb tárgyalása után felszólítja a gyűlést, hogy utóbbi (Fernkorn) és társai ellen a teljes meg­vetést mondja ki. (Általános helyeslés.) Schrodt bocsánatkérésekbe bocsátkozik s azt mondja, hogy az ilyen eljárásnak horderejét nem fogta fel , de mégsem várta volna el, hogy, tekintve meg nem vetendő érdemeinek a közügy érdekében, ezen cselekedet részakaratnak nyil­vánítsák Ünnepélyesen megígéri, hogy a benne helyezett bizalommal nem fog visszaélni, illetőleg törekedni fog azt magának ismét kiérdemelni. K­o­r­n nem teheti föl, hogy Schrodt csele­kedetének horderejét nem láthatta át, még­pedig azért nem, mert az idézett kassai lap hasábjai eléggé világos­n tüntették ki annak álláspontját. Az egész dolgot egy jól tervezett konspirációnak mondja s Ihrlinger abbeli indítványát , hogy a gyű­lés Fernkorn és társai ellen teljes megvetését mondja ki, teljesen jogosultnak és helyesnek ta­lálja ; de legyen a gyűlés elnéző és maradjon egy­szerűen a feddés mellett. Vegye továbbá tudomá­sul a 1. küldöttgyűlés Schrodt nyilatkozatát. A gyűlés helyesnek találja eme nyilatkozatot és a napirend 5. pontjára tér át. A szavazatszedő­ bizottság benyújtja a meg­ejtett választás eredményét. A választmányba vá­lasztottak : Albrecht, Barabás, Bayer,Brüske, Cserny, Dicke, Felsinger, Zechl, Kemény, Némety Nándor, Ofenheimer, Oppenhauser, Lorenz, Raun, Rivard, Röesler, Sehnetzler. Szólösy, TirI, Kudich, Czana, Neugebauer, Ilemsik, jforn és Kaiser. Mint pótta­gok : Ihrlinger, Novoffoy, Bauer, Zugschwert, Pro­haszka, lvniesner, Feldsberg, Schweighard, Fingerl, Lefkovits és Buchhardt lettek megválasztva. Elnök jónak látja figyelmeztetni a küldött­gyűlést, hogy Ihrlinger választását illetőleg téve­­­ dés van, miszerint póttaggá van megválasztva, s e tévedés abban sarkal, hogy Ihrlinger, midőn a je­löltnévsorban mint másodelnök lett felállítva, ki­jelentette, hogy semmi körülmények között e je­löltséget nem fogadja el, és ezen nyilatkozatot so­kan úgy értelmezték, hogy választmányt­agságot sem fogad el. Miután tehát már most azon szük­ség áll be, hogy a hiányos választmány a póttagok­ból egészítessék ki, Ihrlinger közfelkiáltással vá­lasztmányi taggá lett megválasztva, mire Ihrlin­ger a benne helyezett bizalomért köszönetét mondja. Szélösy kérdi az elnököt, miért nem en­gedi át beszélni, miután már öt izben jelentette magát szóhoz s mindeddig ez tőle megta­­dtatott , szemrehányó kifejezéseket használ, mire előüte az elnökség nevében a támadásokat, miszerint pártos­kodással vezeti a gyűlést, visszautasítja. Egyúttal Lutz másod­­nöknek adja át hely­t és azon in­dítványt teszi, hogy a gyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki Szélasynek alaptalan vádjaiért rászólását. Egyhangúlag elfogadtatott, mire elnök ismét elfog­lalja helyét. A vizsgáló bizottságba jelöltettek : L­ipóti, Welz, Kross, Schuller és Martinson ; póttaggokká : Löwinger, Lindwurm és Frankl, kik valamenyien egyhangúlag lőnek választva. A napirend 5. pontjához indítványozza Far­kas, hogy a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének hite­lesítése czéljából egy hitelesítő bizottság választas­sák, és kívánja, hogy ennek két tagja az élőhe­lyekből legyen, mire Fritz, Külföldy és Lancsare­vits lettek egyhangúlag megválasztva. F e­­­s b e r­g okok miatt indíttatva érzi ma­gát egy írásban formulázott indítványt benyújtani, mely szerint a központi irodában csak oly egyének alkalmaztassanak, kik egy három havi vizsgálati időt állanak ki, mely időnek leteltével a központi választmány határoz annak végleges alkalmazta­tása fölött. A központi választmányhoz utasíttatik eset­leges határozathozattal miatt. Neugebauer a küldöttek beleegyezésé­vel Schrodtnak egy levelét — mely a kassai nép­i­laphoz van czímezve — olvassa fel, ez eléggé bizo­nyítja, hogy a központi választmány ellen élt in­trigyával Miután Bayer is egy hasontartalm­ú levelet olvas fel, utóbbi azon indítványt teszi, hogy Schrodtot az egylet károsítása és rágalmazása miatt az egyletből törüljék ki. Külföldy ez indítvány jogosságát az alap­szabályok 12. §-ával indokolt , m­ely az ilyen esetek ügyében világosan intézkedik. Lancsarevits alapos felvilágosítást kért Fernkorn ügyében, a­mi meg is történik Ihrlinger részéről, ki arra utal, hogy a „Munkás-N­eu­s Kró­nika" idejekorán terjesztette annak szédelgéseit. Schrodt azon védelmezésére, hogy ő egy „Beküldetett" czimű czikket küldött be a Krónikához, de a­mely nem vétett fel ; ez volt te­hát oka közvetlen eljárásának, — Ihrlinger által oda lett módosítva, hogy a Beküldetett csak­ugyan nem vétetett fel, de kötelességének tartotta ezt a központi választmány­nyal közleni és az elő­leges tanácskozást tartalmazó Beküldött már azért is vált feleslegessé, miután a központi választmány amúgy is meghívta a küldötteket egy előleges ta­nácskozásra, mely meghívás idejekorán meg is jelent. Zacharide­s felszóllítja Schrodtot, nevezné meg azon helyeket, melyek a kérdésben levő czikk­nek Fernkorn lapjában való felvételét követelték. Schrodt megnevezi Lugost, Temesvárt, Fehértem­plomot és Eszéket. W­e­i­­o­n i­­­s fehértemplomi és Ungurian temesvári küldött ezt határozottan tagadják. Hason­lóképen Lutz lugosi és Korn­­ettai küldöttek kij­lentik, hogy ők­ sem ily tartalmú megbízást, sem eféle u­tasítást nem kaptak. P­r­p­i­c­s magaviseletét ez ügyben odama­gyarázza, hogy miheztartás végett levelezést foly­tatott. Schrodt azon keserű megjegyzést teszi, hogy most már valamennyien cserben hagyják. Pr­piestől egy levelet olvas fel, mely nyilatkozata mel­let tesz bizonyságot. Bayer hangsúlyozza, hogy az élőhelyeknek nem szabad hogy gyámság alatt legyenek, jöjjön ez a gyámság bár­honnan. Egyúttal indítványának sza­vazat alá bocsátását kívánja. Schubert kiméletet ajánl, míg E­o­­­s­b­er­g a meghatalmazottságtól való felm­entetést akarja Schrodtra alkalmaztatni. Különben az egész ügy elintézését egy bizottságra kivánja ru­háztatni. Fritz elnézést óhajt és okokat sorol elő, melyek a dolgot gyengítik, anélkül hogy a jogos eljárás szenvedne valamit alatta. Vita végét indít­ványozza. Farkas csak jegyzőkönyvi feddés óhajt Schrodtra nézve, mivel egyedül Fernkorn az oka az egé­sz sajnos ügynek. Ez ellen Shrlinger egész határozottan sorompóba lép és ily bebizonyított tényeknél nem­ akarja, hogy kimélet gyakoroltassék. Hosszas be­szédben roszalja a központ bizalmával felruházott hivatalnok eljárását ; elejét kivánja vétetni az ily eshetőségeknek, mely által az egylet érdekét veszé­lyeztetve látja. Egy testnek kóros részét — végzi szónok — az egészséges testtől el kell választani, nehogy az is rothadásba menjen át. Heves vita tám­d ezután, melyen Kor­n, Z­a­charider, Farkas, Neugebauer és K­o­z­i­n­s­k­y vesznek részt, kik részben Schrodt mellett, részben ellene szólalnak fel. R­a­u­c­h­mn­a­u­­, ki az elnökséget Kurznak adta át, támogatja Farkas véleményét ; tekintetbe veszi Schrodt ifjúságát és arra figyelmeztet, hogy ha kizáratnék, minden további működése a munká­sok ügye iránt lehetetlenné lenne téve ; felkéri te­hát a gyűlést, gyakoroljon kiméletet Schrodt iránt. Schrodt ismételve nyilvánítja, hogy meg­bánja ediggi eljárását és ígéri jövőben csak az egylet érdekében működni. A felállással történt szavazás eredménye : Bayer indítványa mellett (Lchrodt rögtöni ki­zárása) 11, — Farkas indítványa mellett pedig a többi küldöttek szavaztak, s az ügy további el­intézése a központi választmányhoz és a vizsgáló bizottsághoz utasíttatik. Most következik Fernkorn kizáratására vo­natkozó interpelláció, melyre Rauchmaul, ki az el­nöki széket ismét elfoglalta, azt válaszolja, hogy Fernkorn rögtön megérkezése után striguálni kez­dett, hogy a titkári állomást elnyerhesse és semmi eszközt nem kimért, hogy czélját elérje Gyanúsított oly egyéneket, kiknek becsületes jelleméről meg volt mindenki győződve ; s miután machinátiói fel voltak deritve, kinyilatkoztatta, hogy ez állásra nem fog soha reflektálni. Továbbá azt is tette da­czára hogy fizetését előre felvette, hogy minden ok nélkül kimaradt hivatalából. Ezenkívül a leggyanusí­tóbb és a legalábbvaló rágalmazásokat s­írta nem­csak a központi választmányra, de az egylet elnö­kére is, akit azzal vádolt, hogy egy választmányi tagot, kivel egy gyárban dolgozott, munkanélkülivé tett volna. Végül egy választmányi tag­ által az összes választmány előtt emelt abbeli panasz alól, mely szerint Fernkorn konspirál, a választmány szidal­mazza stb., nem­ tisztázta magát, habár szavát adta, hogy e tagtól törvényes úton fog elégtételt kérni, e helyett pedig megszökött. Ihrlinger fentieket egyes felsorolt ese­tek által egészíti ki, s azt gondolja, hogy a választ­mány eljárása ezen megátalkodott magaviselettel szemben helyes volt Elnök erre vádlott egy levelét terjeszti elő, melynek tartalma csak elferdített tényeket so­rol fel és azon fenyegetéssel áll elő kizáratása ese­tében, hogy a minisztériumhoz fog felebbezni. E tárgyhoz szót emelnek még Bayer és Farkas, mire határozattá emeltetett, hogy a le­vél ne olvastassák fel és Fernkorn az egyletből kizárassék. Ezután következik még Euler Vilmo­s az egyletből való kizáratását illető­ tiltakozó levelének felolvasása , mire Farkas előhozza az okokat, mely miatt Euler az egyletből kizáratott. Farkas nyi­latkozatát bővíti még a resiczai küldött G­r­e­n­i­a­n­u­s. Euler kizáratása egyhangúlag elfogadtatott. T­h­e­u­s Tamás (Belgrádból) azon panasza, mely szerint az orvos kárpótlása és az ingyen gyógyszer megtagadtatván tőle, azzal intéztetett el, hogy idegen orvos és gyógyszertári számlának ki­elégítése alapszabályellenes és ennek következtében panasza helytelen volta miatt elutasíttatott. A rokkant­pénztárnak eddigi életbe nem lép­tetésének okait bőveb­en fejtegeti elnök és ez ügy­ben ajánlja­­ küldöttségnek a miniszterhez menesz­­tését, mely adja elő azt, hogy már léteznek ha­szonczélú pénztárak. Miután még Farkas egy ily intézménynek czélszerű­ségét fejtegeti, B­a­y­e­r és Cserny a küldöttség menesztését pártolják, elnök véleménye valamennyi szóval 2 ellenében határozattá emelte­tett és a választmányhoz lett elintézés végett utasítva. Z­a­c­h­a­r­i­d­e­s az előhelyi küldöttek nevé­ben köszönetét fejezi ki a barátságos fogadtatásért. Korn idítványozza, hogy a két munkáslap­n­a, a „Munkás-Heti-Krónika" és az „Arbeiter- Wo­chenehronik"-nak, mely két lap az intézet érdeké­ben fáradhatlanul működött, fejezze ki a gyűlés kö­­szönetét. Egyúttal indítványozza Külföldy, szavaz­tassák köszönet az egylet vezetőségének és a hiva­talszemélyzetnek. Egyhangúlag elfogadtatott Szélösy jelenti, hogy a múlt évben tartott küldöttgyűlés abbeli határozatta, hogy az elnök Kaue­h­m­a­n­­ Károlynak fáradhatlan működésért egy tisztelet-ajándék nyújtassák át, é­s mely ha­tározat a központi választmányhoz utasíttatott elin­tézés végett, a központi választmány ezt még máig sem intézte el, még pedig azért, mert Rauchmaul határozottan vonakodik olyan ajándékot elfogadn , mely a betegsegélyző-egylet pénzéből lenne megvéve a melynek más czélja van. E miatt tehát e határozat még mindeddig függőben hagyatott. Rauchmaul ismételve hozza elő azon oko­kat,a­melyeket őt arra indítottak, bármily megtisz­telő is is reá nézve e határozat, az ajándékot vissza­utasítani. Különben kö­telessége volna minden egyes tagnak tiltakozni a munkások filléreinek más czélra való felhasználása ellen. Korn az egyleti orvosoknak kitűnő tevé­kenységükért jegyzőkönyvi köszönetet indítványoz. Elnök köszönetet mond a küldöttüknek, kik parlamentáris maguktartás­­ által megkönnyítették neki a gyűlés vezetését , felszólítja és serkenti a je­lenlevőket tevékenységre és terhetlen kitartásra, mert csak így értheti el az intézet czélját. Az inté­z­t eddigi eredményeit csak egyesek áldozatkétsé­gének köszönhetni. A gyűlést elnök éljen kiálltások közt esti 7 óra­kor berekeszti. Cserny József jegyző. Külföldy Viktor: Budapesti központi küldött. é­ssm—mm Hitelesítő bizottság ! Loncsarevics V. Pancsova előhelyi küldött. Ranch­maul Károly elnök. Fritz Antal Versecz elrhelyi küldött.

Next