Munkás-Heti-Krónika, 1876 (4. évfolyam, 1–53. sz.)
1876-05-07 / 19. szám
alatt. A munkaadók elbocsátják segédeiket, mert maguk számára sincs dolog ; üzletük költségeit födezni alig képesek és számos esetet tudnánk fölsorolni mely, szerint a volt mesterek beállanak segédeknek vagy napszámba mennek, hogy a betevő falatukat megszerezhessék. A hivatalok, illetve fizetéssel járó alkalmazásokra majdnem minden felé a legnagobb számban iparosok pályáznak. Nyomor, szegénység, kereset- és fizetésképtelenség napirenden vannak és fehér hollónak tekintik az olyan csodaembert, akinek ajkairól e válságos viszonyok közepette nem hangzik panasz. De aki ismeri az iparvizonyokat, az nem tekinthet tiszta szemmel a jövőbe. Elborul előttünk a láthatár, ezer bajok vészterhes fellegeit láthatjuk csupán, melyek mindegyike zivatart rejt sötét méhében, és nem tudjuk, megállhatunk - e sok zivatar alatt, nem tudjuk, hogy azok elvonulása után marad-e csak valami is, ami arra emlékeztetne bennünket, hogy ennek a szerencsétlen országnak iparosai voltak. (A. Ip.) — A magyar társadalom hiénái Nagy fontosságú alkudozásokat folytatnak a magyar kormány emberei Bécsben és mire e sorok megjelennek, a bank és vámkérdésben tán már véghatározatokat is hoztak. Feszült kíváncsisággal nézünk a határozatok elé, de attól tartunk, hogy bizonyos urak befolyása, kikkel azt hiszi a kormány, tanácskoznia és számolnia kell, — továbbra is osztrák „fejős tehenekül* fog hagyni bennünket. Maga Deák Ferenc, a szó szoros értelmében megközelithetlen levén, túlságosan hitt környezetének önzetlenségében. Az ő védpalástja állat nagyra nővé, egyesek oly durván viszszaéltek bizalmával, hogy az ő kora csaknem a korruptió bélyegével sütötten tűnik fel. Ez urak befolyása ama„pénzügyi bizottságok ” idejéből datálódik, melyek titokban működve, a valóságban kormányoztak, mig a miniszterek az időkénti elaborátumokhoz csak nevöket kölcsönözték. Tényleg a pénzügyi bizottságok kormányoztak, kormányokat buktattak meg s egymással homlokegyenest ellenkező gyönyörű vasúti terveket vittek keresztül. Gyümölcséről s leveléről ismerjük meg a fát, mi pedig pénzügyünk szomorú helyzetéről ismerhetjük fel amaz ugynevezt szakértelem és buzgalom gyümölcseit és következményeit melyeket ama pénzügyi bizottságokban a „haza" anyagi érdekében (?) kifejtettek. Különböző hirek után a legcsodálatosabb dolgokat tudják elbeszélni, hogyan vásárolhattak bizonyos egyének, kik egykor nyelvtani órák adásával s más efféle nyomor módon tengették értőket, — egyszerre villákat, palotákat és földbirtokokat vettek,és mily pompásan érttték némelyek, hogyan kelljen állampapírokat egész észrevétlenül halomra gyűjteni. Csoda dolgokat tudnak elbeszéni pénzügyi szakismereteikről s a törvnyek styláris formulázásában kifejtett ügyességekről. Sokan beválasztatják magukat az országgyűlésbe, melyben azonban csak ritkán és csak akkor jelennek meg, ha tuajdon érdekük ugy kívánja. Népképviselőknk nevezik magukat, hol azonban a nép jólétéről, pl. népies országos intézet felállításáról a kis földbirtokosoknak és szegény parasztoknak adható olcsó hitel érdekében van szó, e derék urak befolyásuk és ármánykodásuk által (nyíltan ilyesmit nem merészelnek) igyekeznek a jó ügyet megakadályozni. Országos intézetekben felhizlalták maguk, az ország jólétével azonban édes keveset törődnek. Épen ez országos intézetekben és a pénzügyi bizottságokban gyakorolt befolyásuk következtében lekötelezettjeikké tettek számos nagy földbirtokost, magánosokat és több pénzintézetet, pénzek és hatalmuk által befolyásolják a sajtó nagy részét, mely nem haboz rendszabályaikat, melyek kilencz év óta az országos érdeket rendszeresen uralták, szép színben feltüntetni. Még nincs magyar bank s máris is szárnyalnak hirek, melyeket és amaz egyéniséget helyezik kilátásba bankigazgatóul, s e közben oly nevek is említtetnek, melyek a (Magyarország iránt épen nem barátságos hajlamú) oztrák nemzeti bank, az osztrák hitelintézet és az osztrák állam vasút irányadó vezetőivel részt nagyon benső baráti, részint vérköteléki viszonyban állanak. Alig hihető, hogy ez urak adandó esetben alárendeljék saját haszonlesésüket az állam jólétének. Talán az által akarnak segíteni különben is zilált pénzügyeinken, hogy az esetleges magyar bankigazgatót azon férfiak közöl választják, kiknek vezetése alatt a magyar pénzügyek az örvény szélére jutottak s kik nem szokták saját magánérdekeiket az államéinak alárendelni? Tehát csakugyan theoretikusok kezébe kell fekteni a magyar nemzeti bank vezetését, kik csak akkor gyakorlatiak, ha alkalmuk nyílik mellesleg saját zsebüket is megtölteni ? Stylistáknak, jogászoknak, kik csak azt ismerik el jognak, ami nekik előnyt nyújt ? Tehát nem tanulta volna meg Magyaroszág a közelebb lefolyt évtized nyomorú gazdálkodásából még most sem eléggé, hogy őrizkednie kell ama báránybőrbe bújt farkasoktól, kik a„hazafiság" szóval csak öntörekvéseiket palátolják. Több oldalról remélték hogy Tisza úr kormánya tökéletesen ki fogja tisztítani a korrupció ezen Augias listálóját,e helyett azonban hallomás szerint ez emberekkel számol, kik még mindig irányadónak tekintetnek. Minden igaz magyar remeg a gondolatra, hogy a magyar nemzeti bank igazgatása ama konsortium vezetése befolyása alá jutni. Mi a kormány türelmességét csak úgy magyarázhatjuk meg magunknak, hogy fél ez emberek befolyásától, kik titokban kormányoztak, minisztériumokat buktattak meg és teremtettek s nem meri megkezdeni a harcrot a szövetséges magánérdekek eme hatalmával. A kormány azonban, mely fél év képtelen a korruptiót és önhaszonlesést saját háztartásában lesújtani, megszűnt életképes lenni s a legközelebb jövő megmutatja:csalódtunk-e vagy nem ? kük legyen mindenki iránt, aki küzd; rájuk méri az örök bánatot azért, hogy érdekük legyen mindenki iránt, aki szenved; mintha csak a rangfoghatlan végre azt akarná az emberiségre való ume folytonos hivatkozással, hogy ők kötelességeik nagyságát saját szerensétlenségük nagyságával mérlegeljék. Oh, hogy mindnyájan, nép és polgárok, elfeledjük saját fájdalmainkat és ne gondoljunk, csak a hazára. E méltóságos ország is szomorúan meg van tépve. Legyünk kegyelmesek hozzá. Vannak ellenségei, fájdalom, még sját gyermekei közt is. Egyik részök sötétséggel borítaná, a másik engesztelhetlen gyűlölettel. Pedig szüksége van a világosságra, azaz oktatásra , és szüksége van az egységre, azaz engesztelésre. Adják meg neki, amit kíván. Világosítsák fel, békítsék ki. Vegyünk példát e helyről, ahol vagyunk ; mély termékenyítés van mindenben, még a halálban is , hisz a halál és kér születés. Igen, kérdezzük meg ama fenséges tárgyaktól, amelyek környeznek bennünket, hogy adjuk meg a hazának azt, amit a haza igényel; kérdezzük meg e sírtól, mely lábaink alatt van és a napuzyn ely fejünk felett ragyog; mert hiszen az, ami kisugárzik a napból, az a világosság ; és az, ami kisugárzik a sírból, az a béke. A világosságra a béke " az pedig az élet.". Az egri és miskolci elvtársainak szívélyes köszönetünket nyilvánítjuk ama barátságos fogadtatásért, melyet irányunkban tanúsítottak. Ih r 1 i ng er A. Kürschner. J. Szerkesztőségi posta: Szabó Sándor Egerben. Meg csak a jövő számban lesz közölhető Az ált.ntiunkás-Beteg- és rokkantpénztár. Hirdetmény. A budapesti „Általános Munkás-Beteg-és Rokkant-Pénztár" küldötteiül a szavazatok kellő számával a következő tagok választottak meg: Brogle és Müller: Oppenhauzer Ferenc. A magy.rr. hitelbank gőzmalma Pesten: Winter Róbert és Wels Sándor. — A magyari. hitelbank gőzmalma Budán : Gander Konstanti. — Konkordia gőzmalom: Eberhard György, Knittl János, Nagy Feren Rimmiel Mátyás, Weidner Antal és Zana Károly. — Első budapesti gőzmalom: Schachel Jakab — Erzsébet gőzmalom: Gigler Lőrincz Niklos Ferenc, Palenyik Károly és Röbel Antal. — Gregersenféle asztalos műhely: Buciheit Mihály, Schubert Ádámé, Zugschwert Ferenc. — Ganz és társa: Albrecht János, Baumann Ferenc, Fingerl Ignác Fischelmeyer József, Grosz Mihály Grafl János, Kreibich József, Neumann Antal, Orlitschek Ferenc, Baum Konrád, Röhsler Károly, Sonnberger Henrik, Schrodl Lipót, Scneder Rudolf és Streibl Károly. — Haggenmacherféle gőzmalom: Lindwurm János, Móricz Károly, Tusche Károly, Wingenbach János, Welz Nándor és Zeehel Hubert. — Höcker-féle gőzkazán gyár: Lipóty István. — Robey és társa: Lechgern Ignác. — Salgótarjáni kőszénraktár: Ofenheimer Gusztáv. — Strehhofer-féle gőzfavágó : Sándor János — Viktória gőzmalom : Galiotto Antal, Giesing Antal, Lorenc Ignác, Muniker József, és Niklós János. — Wörner és társa: Meier Károly és Szalontay Béla. — Hengermalom: Baumgartner Lipót, Grimmer Lőrincz, Kollin Gáspár,Miska Frigyes, Rauchmaul Károly. (2 felhatalmazványnyal) Robhy József, Seydak Albert, Stöcker György és Ticz József. — A, osztr. államvaspálya málhavivői: Tierl Károly. — Budapesti cipészek testülete: Kutich Sámuel és Albrecht János. Központ: Barabás Ignác, Bednars Vencel, Briske János, Cserny József, Dseke Ármin, Essl András, Farkas Károly Feldsberg Zsigmond, Frankl Mihály, flawerda János, Heftler Adolf, Hemschik János, Hoschek Péter,Ihrlinger Antal, Jellinek Nuidor, Kellner György, Külföldi Viktor, Kürebner Jakab, Levkovics Mór Lukácsy István, Martinsohn Tódor, Némedy Károly, Nemecsek Károly, Pfustler Jakab Rauch György, Szőllősy András és Stürzenbaum János, Fiókhelyekben: Óbuda • Berger György Carius Frigyes Kozinsky Józef, Lauzkovic Lajos, Lotz Márton, Novotny József, Welz Ágoston. — Arad :i Schrodt Lajos (3 felhatalmazványnyal.) — Szászváros: Schubert János. — Detta: Korn Ferenc. — Eszék: Englisch Willaos, Prpie Antol (4 felhatalmazványnyal és Vincenc János. — Nagy Leren : Zaeharides József. — Lugos: Lurtz Rezső (2 felhatalmazványnyal) — Makó: Glaber József. — Nagy-Várad: Neugebauer Károly. — Uj-Arad: Horváth Pál, Merfy Alajos és Minich Izidor — Pancsova: Kiefer Ferencz.— Pozsony: Essl András Ihrlinger Antal és Rauchmaul Károly. — Reschitza Cremann Sándor 2 felhatalmazványnyal.)— Szombathely: Bayer Antal. — Sárvár: Ihrlinger Antal. —Szt. Endre: Clement Antal és Kiess Mátyás. — Temesvár :Korn Ferenc és Ungurján Gyögy (3 felhatalmazványnyal.) — Féltemplom : Veronics József. — Versek: Fritz Antal. Összesen tehát 1 .0 küldött 137 föliratartalmazványnyal. Budapest, május hó 1-én, 1876. A választási szavazatvizsgáló bizottság: Schnetzler Rezső s. k., Kern Ferenc s. k., elnök, jegyző. Bayer Antal s. k., Fleischmann Izidor s. k. Kutich Sámuel s. k. Némedy Károly s. k. Neugebauer Károly s. k. Schirtz Mór s. k.