Munkás-Heti-Krónika, 1877 (5. évfolyam, 1–52. sz.)

1877-01-14 / 2. szám

7. szám JStgF~ Egyes számára 5 kr. Wg V. évfolyam Munkás-Heti-Krónika Társadalmi ss gazdászati néplap. A magyarországi munkások közlönye. Hetiben minden vásárlap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: dobutez» 67 sz., a hová iiszti pénzküldemény intézendő. Kéznatok viasza nem küldetnek Hirdetmények: legolcsóbban siátuittatnak. Budapest, 1877. január 14-én. Előfizetési föltételek. Az egész 1877-ik évre 2 frt 40 kr. Félévre, „ 20 „ Negyedévre. .... » 60 „ Egy hóra , „ 20 „ Az előfizetési pénzek legolcsóbban 5 kros postautalvány mellett küldhetők be. Az ez évben, valamint a malt év utolsó felében megjelent számok még mindig teljesen kaphatók. Elvtársainkhoz! Mindazon elvtársak, kik II. év január 1-jétől kezdve lapjainkra folytonosan előfizetnek és a kiadóság nyugtája mellett havonta tiz krajczárnyi segélyt nyújtanak azok fentartására és emelésére , három egymásután következő hónap lefolyta után a társkiadóságba és az ebből folyó jogokba részesítjük. A „Munkás-Heti-Krónika" és az,, Arbeiter-Woehen-Chronik" kiadói. Egy szoczialisztikus hitvallás. Bracke W., a braunschweigi könyvárus, kit az ottani szoczialisták képviselőjelöltül állítottak fel, rövid idővel ezelőtt politikai hitvallását bocsátotta közre mely a magyar munkásoknál is érdekeltséget kelthetne. A kibocsátott hitvallás következő: 1. Gyűlölöm a henyélőt és a henyélést, ellenben szeretem a munkát s mindazokat, kik hasznos munkával foglalkoznak. De sajnosan kell tapasztalnom, hogy a henyélés a munkának felülkerekedett s az utóbbi el van nyomva, és egyike vagyok azok közül, kik követelik, hogy a munka jogát elérje. 2. Látom, hogy a gazdagok, kik nagyon keveset, vagy semmit sem tesznek, vagyont vagyonra halmoznak, mely csupán más szorgalmas emberek keresménye. Hiszem, hogy mindaz, mit mindenki munkája után, — legyen az testi vagy szellemi munka — teremt, sajátja, s itt az ideje, hogy a tulajdonjog biztosíttassék a szorgalmasan működő népességnek. 3. Egyforma helyzetben látom mindazokat, kik az életfentartás után dolgoznak : ők dolgoznak csupán egyrészt saját hazuukra, másrészt másokért, kik semmit sem csinálnak. E szerint érdekük egyenlő: a munka érvényét, tekintélyét és jövedelmét emelni. A munkás nép egyik részének tehát nincs oka annak másik részét gyűlölni: szenvednek valamennyien. Ha az egyik munkás mostoha sorsban szenved, szenved alatta az egész díjmunkásság: kézművesek, földmivelők és hivatalnokok. A kézművesek pedig előharczosai az összes munkás népnek. 4. Látom, mikép satnyul a kisbirtok, a midőn a nagybirtok által elnyertetik. Látom, hogy a kisiparosok nem képesek a gyáripar ellen, a földművesek pedig nem képesek a nagybirtok ellen versenyezni s napról napra többet veszítenek önállóságuktól. Látom, mikép tesz meg az állam mindent a nagy tőkei hatalom megszilárdítására, mikép alkot érdekében törvényeket. De ennek gyógyírját nem a múltban, hanem a jövőben látom. 5. Látom, hogy mint lehetséges ma a szorgalmas nép százezreit meglopni az alapítók által, de nagyon ritkán látom ezen nagy akasztófáravalókat a börtönben. És azt hiszem, hogy ezen viszonyok a fáradság nélküli kereset határtalan mohóságában találják forrásukat, mely mohóság az emberiséget a mammon (pénzisten) mai nap fennálló uralkodásában elfogta, s melyet még az állam is törekedik a lutrival, elsőbbségi kötvényekkel stb. támogatni. Én azt hiszem, hogy a mai rosz viszonyok helyett egy jobb állapotot lehetne és kell teremteni, melyben — a gyermekeket, aggokat, nyomorékokat és betegeket kivéve — egy az önmaga által létesített munka alapján való keresményről lehet szó. 6. Azon szilárd meggyőződésben vagyok, hogy a munkás nép elérheti munkájának és érdekeinek megvédését, ha a törvényhozásra gyakorol befolyást. S azt is hiszem, hogy ha a keresmény és forgalmi élet különféle ágait tervszerűleg szervezi; ha valamennyi politikai és társadalmi berendezések felett önmaga intézkedik, igazságosság fog uralkodni minden viszonyokban. 7. Fődolognak tekintem, hogy a néptömeg befolyása a törvényhozásra emelkedjék. Azért követelem az általános egyenes és titkos választási jogot — mint ez a birodalmi tanácsi választásoknál létezik — az ország- és kerületi gyűlésekre is alkalmazni. Ezenkívül a nép politikai életére szabadságot kívánok, hogy panaszainak és követeléseinek érvényt szerezhessen. A munkás néptől pedig elvárom, hogy a minden kínálkozó alkalmat használja fel, akarata kihirdetésére. 8. Állapotaink javulásának alapjául iskolarendszerünk alapos megváltoztatását tekintem. A népiskola nem az tulajdonképen, mint annak lenni kellene és a vagyontalan nem küldheti gyermekeit a magasabb drága iskolákba.Az egyenlő jog mindenkire nézve megköveteli tehát,hogy a mai osztályiskolák szüntettessenek meg és alakítassék egyetlen iskola, melynek legmagasabb foka az egyetem. Ez egyetlen iskolában legyen kényszeríítve mindenki gyermekeit küldeni, legyen az bár szegény vagy gazdag, és a viszonyokat úgy lehet alkalmazni, hogy még a legszegényebb gyermekeknek is alkalom nyújtassák a legmagasabb képzettséget magának eltulajdonítani, fel egész az egyetemig. Akkor jó iskolánk is lesz. 9. Hogy az iskola feladatának teljesen eleget tegyen, azt az egyháztól el kell választani. Az egyház befolyását az iskolára károsnak tartom. Hogy mit hisz valaki, az nekem mindegy; mindenkinek szabadságot engedek hinni azt, amit akar, de viszont a magam számára is megkövetelem ezt a szabadságot és legyőzendem mindazon szabadalmakat, melyekkel az egyházat felruházta, mert ez által a más véleménynek lelkiismeretszabadsága korlátolva lenne. A vallás ép oly kevéssé állami, mint községi dolog: magánügy, egyesek ügye. 10. A mai adókat jogtalanoknak tartom, mivel az alsóbb néposztályra leginkább nyomasztólag hat és minden más adók helyett a progressiv egyenes jövedelmi adót ajánlom, melyet mindenkinek jövedelme arányához kell fizetni. 11. Az egy éves önkéntesi rendszert jogtalanságnak tartom azokkal szemben kik három évig kénytelenek szolgálni, és megkövetelem, hogy a szolgálati idő mindenkire nézve egyforma és a lehetőséghez mérten rövidebb legyen. 12. Hiszem továbbá, hogy a haza megvédése a népfelfegyverkezés által jobban eszközölhető, mint az állandó hadsereg által, mely előbbi sokkal kevesebb időbe és pénzbe kerül. Végül pedig azt hiszem, hogy minden lehetőt el kell követni annak elérésére, hogy a béke ne zavartassák meg minden perezében, mely a népek javait megsemmisíti és a fiatalság legerőteljesebb részét lemészárolja, hanem hogy béke legyen a népek között." Társadalmi szemle. Heti jelentés az ipar 4Llásáról Budapesten. A lefolyt hét is elég kedvező volt az iparra nézve, s egy új tényező is felmerült az ipar helyzetének javítására s ez a farsang. A bálok gazdag lázerében válogatnak Budapest szépei s megrendeléseikkel megélénkítik a divatáru kereskedéseket, melyek báli ruhákkal sok munkaerőt foglalkoztatnak. Virágcsinálók és pipereárusok, nőszabók, keztyűsök.