Népszava, 1884 (12. évfolyam, 1–52. sz.)

1884-06-22 / 25. szám

1884. — 15. szám, NÉPSZAVA. mentől előbb jelentkezni, jegyeket átvenni és azok el­ver­seczi ellenz­éki választó aláirásával a következő sor­árusitásán buzgólkodni. Tegye mindenki kötelességét i­gényt küldték a királynak és az ünnepély minden irányban sikerülni fog — Hüt­helmer és shrlinger elvtársaink ellen hozott, e f.­itélet ellen e hó 20-án adta be a fellebbezést a kir. táblához védőügyvédük dr. Tauber Leó. — A kovács-strikc. A mesterek miden módon ártani törekszenek a atriteoló segédeknek, de ez mind­annyiszor meghiúsul a segédek kifogástalan magavise­letén. Minap ismét egy küldöttség járt a mesterek ré­széről a főkapitánynál, amely azt kérte, hogy a segédek, kiknek nincs munkájuk s igy megélhetési forrásuk , mint ilyenek a közcsend­es bátorságra veszélyesek, to­lonczoltassanak el a fővárosból. A főkapitány ennek folytán kiküldte közegeit a segédek szállójára, hogy valamennyi segéd fenntartási alapja iránti felvilágosí­tásokat­ szerezzenek s azokat, a­kitt nem tudják kimu­tatni, hogy miből élnek, idézzek be a rendőrségre. A kiküldött közegek azonban nem várt eredményt ta­pasztaltak. A segédek kimutatták, hogy nemcsak egy­két hétre, de egész hónapra, sőt hosszabb időre is el vannak látva pénzzel, melyet részint saját munkájuk­ból takarítottak össze, részint pedig posta utján vidék­ről kaptak. A többiek, kiknek pénzük nem volt a további megélhetésre, a rendőrség beavatkozása nélkül elutaztak vidékre és találtak is munkát. Brutálisnak nevezhető ezeknek a mester uraknak az eljárása, kik a segédek jogos kívánalmaival szemben az erőszakhoz folyamodtak és boszút akartak állni raj­tuk. Hogy nem sikerült nekik a durvaság e­lemét al­kalmazásba hozni, az a munkások érdeme, kik tisztes­ségesen és becsületesen daczolhattak velük, m­ert volt miből megélniük s inkább ide hagyják a fővárost, sem­hogy méltányos követeléseikből valamit engednének. — A munkából kiszol­tult Schlesinger nyom­dabeli szellőszemélyzet közül többen már munkában vannak, de a nagyobb része meg munka nélkül van. A nyomdászok népgyűlés elé akarják vinni a velük szem­ben elkövetett ocsutányságot s dacz- és védszövetséget akarnak létesíteni, hogy ilyan nyomorult eljárás ellen magukat mindenkorra megóvhassák. Ö­t pán­usu ivat ellen mozgalom indult meg a fővárosban, az erre vonatkozó felhívást lapunk legkö­zelebbi számában fogjuk olvasóinknak bemutatni.­­ A lovamnéi VII. kerületi „győztes" Matie­kovics-párt hétfőre hideg banketre hívta meg híveit Kőbányára. Bizony megfelelő a hideg banketto­zás, mert a szavazók meggyőződésük „hevétől" úgy sem tudtak megmelegedni a kormánypárt iránt, hanem engedtek az igéreteknek, fenyegetéseknek és más ne­meinek az „alkotmányos" kortes eszközöknek, melyek súlya alatt győzelemre segítették az e kerületet már régen domináló kotek­at. — A kerepes t­uli zavargások ügyében már napok óta folyik a budapesti törvényszéknél a tárgya­lás, kutatják a felbujtókat, de aligha fog sikerülni azok nyomára jutniuk, mert az ilyen kravallokat rendező urak jó távol állnak a harc­térről, biztonságban érez­vén magukat, dolgoztatják a tudatlan népet, mely azután lakolni kényszerül. Ám tanuljon a nép és ne engedje magát félrevezettetni. — A „közjolet" jele: Kedden 8 őrültet szállítot­tak be a Rókuskórház megfigyelő osztályára. Ezek : Gö­löncsér Mari 53 éves hajadon cseléd, Iterlicska Károly 43 éves nőtlen utolvar, Blahonka József 30 éves női napszámos és Fnncha János 35 éves női napszámos, va­lamennyi a lovarosból. Al­wain Johanna 20 éves haja­don magánzene Kassáról, Pécs Sándor 48 éves nős nap­számos Pásztóról és Takács Vilma 20 éves hajadon Lisszéről, Ferenczy József 32 éves napszámost pedig a tolonczházból vitték be. — Práger Ár­min, a 15 havi államfogházra és tívó írt pénzbirságra itélt anarchista semmiségi pana­szát a kir. kúria elvetette s igy az itélet jogerőre emelkedett. — Állam­mentés. A budapesti főkapitányság Rehák Károly prágai születésű vasapdót „államveszé­lyes üzelmei" miatt, a főváros, illetőleg az ország terü­letéről kiutasította s az ország határára kísértette. — köszönet-nyilvánitás. A m­iskolczi elvtársak­nak hálás kilszönetet mondok ez uton azon barátságos fogad­tatásért és vendégszeretetért, melyben engem rövid idejű ott­létem alatt részesítettek. Gelcz Ignácz: — A kormánypárti kortesborból még a disz­nók is lerészegedtek. Beregszászról írják, hogy ottan a kormánypárt választói hetek óta annyira el vannak látva borral, hogy majd minden utczán van egy-egy kortes-tanya. A pap-utczai kortes-tanyáról e napokban egy választó egy fazék bort vitt Buját házához, elrejtve azt a pitvarban s visszament ismét dőzsölő társaihoz, éltetni a kormánypártot. Felesége estve a mezőről hazatérvén, — minthogy a boros fazék a sertés eledele mellé volt helyezve — mit­ sem gyanítván, az edény tartalmát az egész nap étel és ital nélkül felejtett nyug­talankodó sertés elé önte, mely azt az étellel együtt el­fo­gyasztotta. Lett aztán reggel a házastársak közt a kormánybor miatt nagy háborúság, mely azonban ké­sőbb ijedelemre válozott, midőn látták, hogy az alkot­mányos nndvvel leitatott sertés elnyúlva, két napon át mozdulatlanul aludt. — A választók sérelme. Vagy két héttel ez­előtt Hol­t megyéből egy küldöttség járt a királynál azon kérelemmel, hogy akadályozza meg a hatósági kö­zieen­d terrorizálását, most megint Verseczről faj­ult a király elé hasonló eset miatt. Ugyanis 220 — Anarchista per Né­metországban. Az anarchista párt londoni végrehajtó bizott­ságának kiküldöttei közül Stell­macher, Bécsben halálra elítél­tetett. Most Reinsdorf és tár­saira kerül a sor, kiket a lipcsei birodalmi törvényszék előtt fognak perbe fogni. Reins­dorf ellen három fővád emel­tetik: 1. a niederwaldi merény­let, 2. a frankfurti dinamit­merénylet , 3. egy csekélyebb ügy, merénylet a Willemzen vendéglőben. A niederwaldi ügyben Vilmos császár elleni felségárulás miatt emeltetik a vád. Tudvalevőleg­ a nieder­waldi nemzeti emléket Reins­dorf fel akarta robbantani és pedig a leleplezési Ü­­nepély közben, midőn Vilmos császár is jelen volt. Csak az eső h­iusi­totta meg a terv kivitelét. Reinsdorfon kivül Backma­nn és hat más egyén van ,ez ügyben vád alá helyezve. A dinamitot Reinsdorf Barmen­ben vásárolta. Reinsdorf fog­lalkozására nézve betűszedő. „Első Ferencz József király ő felségének Bécsben. A verseczi választókerületben olyan erőszakosság történt tegnap a képviselőválasztás alkalmával, mely ellenkezik minden törvénynyel. A választási ebök, noha több száz választó volt a helyiségben, törvényte­lenül kitűzte a választás végét, miáltal mintegy há­romszáz választót megfosztottak jogától s olyan válasz­tási eredményt teremtettek, mely a legnagyobb mér­tékben elkeserítő a kerület lakosságát. Habár tudjuk, hogy felséged, mint alkotmányos uralkodó, nem akar beleavatkozni a választási dolgokba, mégis felségedhez kell fordulnunk panaszunkkal e fölháborító erőszakos­ság miatt mert fájdalom, hazánkban már egyéb he­lyen nem nyerünk meghallgattatást. Azok nevében, ki­ket választási joguk gyakorlásában meggátoltak." (Következik 220 aláírás.) — Munkás-rizikó. Szegeden a szeszgyárban Kónya János felsővárosi 18 éves munkás az erjesztőnek teljes működésben levő vasvitorlái közé jutott, a mely jobb kezét és ballábát teljesen összezúzta Élve szállí­tották a kórházba, de ha felgyógyul is, örökre nyomo­rék marad.­­ Stellmacher „anarchistát" a bécsi kivételes törvényszék rablógyilkosság miatt halálra ítélte. Ez az „anarchista" több ízben felajánlotta szolgálatait" a rendőrségnek, mint ez a tárgyalás alatt felmutatott leveleiből kitűnt és mit ő maga sem tagadott, kész volt „társait" és „terveiket" a rendőrségnek kiszolgáltatni, ha megfizetik érte s ki tudja, vajjon nem egyezkedtek-e vele? Erre vonatkozó­lag Bernből a következőket írják: A szocziáldemokra­ták és anarchisták közt nagy feltűnést teh­ettek Stell­machernek ama levelei, melyeket bűnügyének tárgya­lásakor fölolvastak. A zürichi anarchisták szépíteni akarják „elvtársuk" dolgát s azt híresztelik, hogy Stellmacher a „csoport" beleegyezésével ajánlkozott denuncziánsnak. A rendőrséggel akartunk operálni — mondják­ egy nyilatkozatukban. — A „Züricher Post"-ot másfelől meg arról értesítik, hogy Stellma­chert nemcsak az a három levél kompromittálja. Kal­tenbach rendőrbiztos nem utasította el Stellmachert, hanem azonnal felett ajánlatára, ha nem is egészen ud­variasan. Egyébiránt kitetszik ez Stellmacher második leveléből is, mely a többi közt úgy szól: „Mint már megelőző levelemben mondtam, melyben tudattam önnel, hogy miért bocsátom magamat rendelkezésére." A zürichi lap tudósítása kiemeli, hogy Stellmacher ajánlatát már csak azért sem helyeselhette az anarchis­ták csoportja, mert akkoriban még nem is volt Zürich­ben ilyen csoport.­­ A „Sozialdemokrat" is foglalko­zik Stellmacher leveleivel nagyon rossz néven veszi a bécsi gyilkostól, hogy kiadványát kezére akarta jut­tatni a rendőrségnek. Azt irja róla, hogy Most János nagyon közönséges és megbízhatóan embernek tartotta Stellmachert s haragudott is reá, mert tudatlansága daczára beleártotta magát a mindenbe.­­ A nem­et császár ellen már megint „m­erény­letre való előkészületet" fedeztek fel, a merénylő egy nő lenne, ki Amerikából egyenesen Wiesbadenbe jött a merénylet elkövetésére. A gyanú mindjárt ráesett, mert négy paktáskával felfegyver­kezve szállt ki a vasúti kocsi­ból, melyek mindegyikében legalább is egy tuczat Ucha-LIUS ágyút vettek találni, de hogy harisnyákon, alsó és felső ruhákon kívül találtak-e még egyéb mást is, arról­­ hallgat a „merényleti krónika". Jó öreg császár ! Csatló­said ellen óvakodj, mert erő­nek erejével álarcűrt akarnak belőled csinálni. Mindhárom merényletet ő kezdeményezte. Részben ezt be is vallotta. Kíváncsiak vagyunk a Reinsdorf ellen hozandó ítéletre, mert ez az individuum mint rendőrkém csem­pészte be magát az anarchisták közé. Egyletek. Előleges jelentés. Július 6-án az „ ált. munkás-betegsegélyző- és rokkant-pénztár" kül­düttek­ közgyű­lése alkalmából a küldöttek tisz­teletére munkás nyári­ ünnepély rendeztetik egybekötve hangversenynyel és tánczvigalommal a régi polgári lövölde kerti- és teremhelyiségeiben.­­ A tiszta jöve­delem részben közlönyeink, részben pedig a fent­nevezett egylet özvegy- és árva-alapja javára fordittatik. Előreváltott jegyek: urak 66 kr., hölgyek 40 kr., gyermekekért a fele, a pénztárnál: urak 70 kr., hölgyek 40 kr. Az ünnepély kezdete dél­után 5 órakor. Számos látogatást kér A bizottság. Jegyek kaphatók: Nagel ur dohánytőzsében, a nemzeti szinház épületében. — Steiner ur lottógyű­j­tődéjében, király-utcza, Gyertyánfi-féle ház. — F a n t 0 ur lottógyűjtődéjében, vác­zi-ut, „Páris szálloda". — „London" kávéház, váczi-körut, az osztrák államvaspálya közelében. — Berger ur lottó-gyüjtődésében, rózsa- és aradi-uteza sarkán. Löf­felmann kávéháza, király- és kis dióta-uteza sarkán. — Brichta papirkereskedésében, király-uteza, a Teréz­templom átellenében. — K­rakik kávéház, István-tér. — Joch­um Keresztély sebészeti műtermében, hajós-uteza 8. sz. Feldsberg Zsigmond dohány­tőzsében, kigyó-uteza 3. sz. — Tr­ebit sur dohánytőzsében (ezelőtt Armbruster), harminczad-uteza. — Kohn Roza dohánytőzsdéjében, nagy­m­ező-utcza. — Dolensky vendéglőjében, külső dob-utcza 36. sz. — Nicoletti ur kávéházában, király-utcza, a templom mellett. — A „Népszava" kiadó­ hivatalában a a gyárak és m­a­­ m­ú­k bizalmi férfiainál. — Budán: Palkovics urnái, („Kikíriki" vendéglős) iskola-utcza. Óbudán: Walt­her Vilmos urnái, Lajos-utcza 227. sz. Április 13-án. ­ Az I. budapesti szabó­segédek segély-, önképző- és munkaközvetítő-egylete folyó évi június hó 22-én a régi pol­gári lövölde termében dal- és szavalattal egybekötött tavaszi­ünnepélyt rendez, melyen a budapesti szabó ifjúsági dalkör szívességből közreműködik. A zenét Mezei Ignácz közkedvelt zenekara szolgáltatja. A tiszta jövedelem egy része a beteg­segélyre, másodrésze pedig az önképző­ pénztára javára fordit­tatik. Kezdete 7 órakor. Előreváltott személyjegy 80 kr., a pénztárnál 1 frt. Előreváltott család­jegy (1 ur 2 hölgy) 1.60 kr., a pénztárnál 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Felelős szerkesztő és kiadó : FERENCZY JÓZSEF. B­I­Z­T MAGYAR-FRANCZIA OSZTÓ-RÉSZVÉNY­TÁRSA Részvénytőke 8 millió forint aranyban. (Alapíttatott 1889-ben.) Kimutatás 1883. évi deczember 31-ről. SAG­Befiz.etetett részvénytöke aranyban . . Agio tartaléktőke .' ' ' S rendelkezési is nyeremény-tartalékalap Árfolyam különbözeti tartalékalap . . . Elemi biztositások díjtartalék . . . Életbiztosítási díjtartalék Dijváltó-tárcza Ikrtékpapirok: 234.000 frt magyar északkeleti vasúti elsübés. 155.400 „ „ nyugoti „ 196.000 „ „ 179.600 „ „ galicziai „ 4,000.000— 764.907.52 438.791.25 77.681.20 1,006.082.98 789.675.86 3,605.825.14 17.400 80.000 35.000 25.000 29.200 23.000 10.000 I. II. I. II. á 123— „ 95.75 „ 96.­s 94.70 „ 93.50 „ 93.80 , 131. „ 88.70 „ 101.50 „ 100.30 „ 105.25 „ 96.75 , 250.­50, 6-os osztrák papi­ járadék 60/0 magyar r­­­angjáradék 4» 0 51, ,0/0 földhitelint. zálogt. . 50/0 6o/0 Pest városi kölcsön . m) 10.000 . 50­0 „ Az életasg­ály értékpapírral: 50.000 frt 51/,0­0 kisbirtokosok f ldhitolint. zilogi. . . 100.— b) 6.000 „ 4o/o osztrák papir a adék 79.0o 1.500 „ 50,o „ d) 1000 „ 50/0 magyar „ 7.000 „40,o „ aranyjáradék 112.000 „ Alföld-fiumei vasúti elsőbbs. I. 93.80 85.80 88.70 98— g) 21.000 „ so.'o osztr.-magy. bank zálogl. . . . hj 60.000 „ 50 r. pesti m. keresk. bank zálogl „ A fenti értékpapírok után az év végéig esedékes kamatok és osztalékok 101.10 99.­frt 287.820— 148.795.50 „ 188.160— 170.081.20 „ 16.269— „ 75.040.— 42.350.— „ 22.175— „ 29.638— „ 23.069— „ 10.525— „ 9.675— „ 21.750— . . 1,587.805— frt 50.000— 4.743— . 1.407— n 858— „ 6.209— „ 109.760— „ 21.231— 59.400­— 17.386.55 frt 2,904.747.251 . . . „ 36.687.81 385.008.02 . . . • „ 175.107-21 1,523.910.69 . . . . „ 2,370.626.48 I50.OO0— 63-320.22 Értékpapírokra adott kölcsönök .........••••••• Pénzintézeteknél elhelyezett tőkepénzek Váltók A társaság házai Budapesten és Bécsben ! Biztosítóintézetek és képviseleteknél kon'.ovű követelések . . . • . Pénztárjegyek Pénzkészletek a központban és a képviselőségnél . . . • • • •, • • Készpénz díjbevétel: 188Hk évben 1881-ik évben 1882-ik évben 1883-ik évben tűizbiztositásokért .... 1,194.729 szállitmány „ . • . . 392 126 jég 543.337 __ _ x ., „ J Összesen frt 19,273 3s».«» Kiűzetett károk: 1880-ik évben 1881-ik évben 1882-ik évben 1883 ik. évben tűzbiztosítások után . . . 69S.814.91 2,­27.247.d­2 2,113.719.14 2,189.410.45 frt ,,258.261.». szállítmánybiztosítások után 1,3^70 669 t«.3| ' ' A ^ T­V . évben 1881-ik évben 1882-i k évben »•««»'• ... .... S1 729 87 2,198.891.7» 3,079 187.29 Ml4 54 L95 fft 10,037.352.81 I'20.73 f 387.290.63 2.260.91 1— 3,534 661 34 137.91 115.055.32 769.41l.27 573.570.­ 2.701 , • •!• Függőben lévő károkért tartalékba helyeztetett . . . . • • • • • • A társaság házainak jövedelme s az értékpapírok és betétek utáni kamat Az életbiztosítás átlaga Az „ évi dija Az életbiztosítások után kiűzetett károk Függőben levő károkért tartalékba helyeztetett Az 1883-ik évi nyereség melyből 5.0"­, os osztalékul kifizettetett. Összesen frt 51 ... frt 511.054.83 . „ 2.­81.273.10 .' . . . „ 16.025.681— 52.679.32 32.100— 344.99.7.3« 16­.14»«.­ 87 db tiszavidéki vasúti részvény Különféle biztosító tár­aságok részvényei

Next