Népszava, 1885 (13. évfolyam, 1–52. sz.)
1885-10-18 / 42. szám
A ivóvízre vonatkozólag Fodor József egyetemi tanár az ivóvíz ellenőrzése és egészséges ivóvíz beszerzése városokban és közegekben czimű értekezését adta elő, melyet a következőkben ismertetünk : Tiszta és bőséges víz nélkülözhetetlen feltétele a jó közegészségnek. Annak tisztátlan vagy elégtelen volta három módon okoz kárt a nép egészségében : először a tisztátlan vízben fertőző betegségek csírája lehet, amely a vízzel élők testébe jutva, veszedelmes betegséget okoz ; másodszor a tisztátalan víz rothadó anyagokat tartalmaz, amelyek a gyomorba jutva, az emésztést zavarják, bélhurutot és epidemiák (typhus, cholera) idején az embert betegségre hajlamosítják : harmadszor a vízben való szűkölködés akadályozza az ember testének, lakásának, az egész községnek tisztán tartását; a tisztátlanság pedig egyik alapfeltétele az epidemiák megfogamzására és elterjedésére. Számos nagy városban Bécsben, Münchenben, Frankfurtban, angol városokban félreismerhetetlenül csökkent a typhus a kolera, diarrhoea, amióta ama városokba jó és bőséges vizet vezettek. Nevezetesen pedig Budapestre nézve kimutatta egy munkájában az előadó, hogy 1869—1877-ig jelentékenyen kevesebb volt a typhusban meghaltak száma azon népesség között, amely vezeték vizzel élt, mint azok között, kik a ross kutvizre voltak utalva, éppen igy 1872/73-ban, még egyszer annyian haltak meg a kutvizre szorult népesség között, mint a vezetett vízzel birók között. A tüdőgyuladásban, diphtheritisben való halálozás ellenben, — amely betegségekre az ivóvíz alig bír befolyással — tényleg egyenlő volt a kétrendbeli népesség között. A javulás a typhus és bélhurut (diarrhoea) tekintetében a vízvezetés kiépítése óta oly jelentékeny Budapesten, hogy azt minden orvos, sőt laikus is saját tapasztalatából észreveheti. Nem csoda tehát, ha nagy és gazdag városok óriási összeget költenek vízre. Azonban nem csupán a nagy városoknak van sok és jó vízre szükségük, hanem a kicsinyeknek is. Kis városok vize is gyakran szerfölött szennyes és egészségtelen; elemzések bizonyítják azt p. o. Kolozsvárra, Miskolczra, Zomborra vonatkozólag. Kis városokban és falvakban szennyezi a kútvizet a rossz árnyékszékgödör, a sok trágya, a moslék, melyet a kövezetlen udvarban kiöntenek, az ólok, a szél is belehordja a szemetet a fedetlen kútba, a melybe ember, állat dög is belehull. E kisebb városokban, falvakban laknak a népesség milliói; ezeknek egészsége követeli, hogy ivóvizükre több gondot fordítsanak. Mindenekelőtt a hatósági orvosok figyelmét hívja fel az előadó a nép ivó vizére, sürgetve, hogy az orvosok ne elégedjenek meg a gondjaikra bízott nép vizének egyszerű megízlelésével, szaglásával, de a hygienia javasolta modern módszerek segélyével vizsgálják is a vizet. Ahol pedig ezt kielégítőnek nem találják ott, törekedjenek az ivóvíz javítására. Az ivóvíz javításának első feltétele, hogy előzzék meg, szüntessék be mindazt, ami a kutak közelében a talajt és a vizet szennyezheti. Gondos tisztaság által a romlásnak induló víz újra megjavulhat, ellenben tisztátalan házak és lakások közelében a legjobb kútvíz is megromlik. Ezek után az előadó leírja a tiszta víz beszerzésére való fontosabb utakat és módokat, így szennyes talajban fekvő kutak vizét lemélyítés és vízhatlan falazás által lehet javítani. Mocsáros talajokban fekvő iszapos kutakat filtráló kutakkal kell helyettesíteni. Ugyanolyan talajokban előnyös a mélyre sülyesztett Norton kut is. Egyáltalán ajánlatosabbak a mély kutak, mint a felületesek, mert vizük bővebb, tisztább és jobb izű. A mély kutakat vagy falazzák, vagy — újabban — artézi-kút módjára csövekkel készítik és a vizet felszivatyúzzák. Az artézi-kutak is felette értékesek vízszolgáltatás szempontjából (például Hód-Mező-Vásárhelyen.) Az Alföldön úgy látszik nagy jövőjük van. A leírt függőleges kútrendszereknél, sokkal czélszerűbb a modern vízszintes kútrendszer, amely több és jobb vizet szolgáltat és amely alkalmas talajviszonyok között nemcsak egyes majorságot de egész városokat is eláthat, még pedig akár folyton csurgó vízzel. A vízszolgáltatás más rendszere a víznek tiszta patakokból való vezetése. Sajnos, hogy elég tiszta és e mellett elég állandó vizű patak vajmi ritkaság. Fontossabb vízszolgáltatás szempontjából Magyarországon a folyók vize. A magyarországi folyók vize csak kevés helyen alkalmas mértékben szennyezett, azt a vizet fel lehet használni vízszolgáltatásra azonban sürgősen javasolható, hogy a vizet — kivált nyáron — filtrálják. Magánházakban lehet a szénfilterekkel, vagy a Pasteur-Chamberland-féle baktériumpaentes filterrel szűrni a zavaros vizet. Utóbbi filtert különösen a malárias vidékek számára ajánlja az elődó. Lehet hordót kavics homokkal tölteni, azon filtrálni a vizet, avagy falazott filtráló cziszternát építenek. Városok és nagyobb községek számára nagyban kell filtrálni a folyóvizet. Erre szolgál az úgynevezett természetes és mesterséges filtrálás. Ahol a természetes filtrálás lehetséges, ott azt az alsóbb és jobb módszer, ahol azonban nem lehetséges ott kénytelenek a mesterséges szűréshez folyamodni, amely nem ad oly jó izű, oly tiszta és oly kellemes vizet, mint a természetes szűrő. Ahol nincs jó kutvíz, nincs folyó, sem patakvíz, ott végre az esővizhez folyamodhatnak. Tiszta cserép vagy palával födött háztetőn gyűjtött esővizet pinczében elhelyezett filtráló-cziszternba kell vezetni. Közepes nagyságú ház teteje nálunk 2000—3000 akó tiszta esővizet gyűjthet meg évenként, ami elégséges egy nagy családnak. Az előadó buzdítja a nagy közönséget, hogy egészsége, tisztasága és kényelme érdekében többet törődjék ivóvizével, mint eddig, felhívja a technikusokat és iparosokat, hogy a a kútépítés és vízszolgáltatás jövedelmező iparát karolják fel, a hatóságokat kötelességükre figyelmezteti, hogy a népesség számára egészséges ivóvízről gondoskodjanak, végre felhívja a kormány figyelmét az Alföld vízszükségletére és ennek gyors orvoslására. Az angol munkás-szakegyletek kongresszusáról. Vissza kell térnünk e munkásgyűlés valóban nagy fontosságú tárgyalására, mert amit ott tárgyaltak és megvitattak érdemes anyagot nyújt nekünk Magyarország munkásainak is, hogy felette gondolkozzunk és belőle tanuljunk. A következő kivonatban ismertetjük T h r e 1 f a 1 1-nak a southporti szakegylet elnökének beszédét. Ő — úgymond — meg van győződve arról, hogy e gyűlés tanácskozása a munka ügyét hatalmasan fogja előmozdítani, hogy a birodalom nagysága és hatalma legjobban biztosítható belső reformok hozatala által, az osztályok érdekét előmozdító törvények eltörlése, tökéletesebb erkölcsi, szellemi és társadalmi nevelés úgymint a szegények és tehetetlenekkel szemben az állam felelősségének elismerése által. A kilenc órai munkaidőnek behozatala óta — úgymond — a munkásosztály észrevehetőleg emelkedett; mindjobban arra törekszik, hogy a bajok gyökereit melyek alatt szenved, felismerje és szavát a szocziális reformok hozása után mind hangosabban emelhesse fel. A nép — igy folytatja beszédét — belefáradt már a sok jövendölésbe, melylyel meggyőzni akarják, hogy az üzleti viszonyok ismét javulni fognak és ezzel helyzete is javul. Sokat beszélnek üzletpangásról, de a munkások mit tegyenek azzal szemben ? A pangásnak általános okául a túltermelés ismertetik el. A protektiós államok ép úgy szenvednek alatta mint a szabadkereskedelmű Anglia. Ideje van tehát más módok után nézni és nem csupán a védvárában az üdvösséget felismerni. A túltermelésből származó bajnák megszüntetésére — szerinte — az első lépés az volna, ha a munkaidő nyolcz órára állapíttatnék meg. Ez által sok ezer munkás, kik nyomára szívszaggató, munkát és kenyeret találhatna. Ha a munkaidő — úgymond — csak egy órával is redukáltatnék, akkor az egyesült királyságban, melynek ez idő szerint mintegy hét milliónyi iparos munkása van, még 875 ezernél több munkás keresetet találhatna. A munkanélküliek nagy tömege nem táplálkozhatik, nem ruházhatja magát, kénytelen összezsúfolva lakni, tehát minden tekintetben keveset fogyaszthat és így saját akarata ellenére a bekövetkezett pangást előidézni segítette. A munkaidő rövidítésével — úgymond — még nem volna elég téve, hanem a helyett, hogy az egész földön külföld iparvámjaira agár vámmal feleljenek, gyakorlati lépéseket kell tenni a belföldi piaczok rendezésére. Ipar és kereskedelem igéi könnyen megszorulhat, ha egy évtizedben egy milliónyi acret vonnak el a gabnaterméstől miáltal a földmivelő nép 15 százalékkal fogyott. Szümégeste hit, hogy a termőföldre nézve reformok lépjenek életbe és a földbirtokosok s kapitalisták mompoliuma megszűnjék. A tíz órai munkaidő behozására megindított mozgalom óta — folytatja szóló — egyik parlament sem mutatott akaratot a munkások helyzetének javítására, hanem mindig a kapitalizmus álláspontjára helyezkedtek. A viszonyok csak 1868 óta javultak valamivel a választási jognak szélesebb alapra történt fektetése, valamint a szaktársulatok rendes gyülésezése által. A fontos választási reform folytán a munkásoktól függ — úgymond — dönteni afelett, váljon nagyobb számú munkás-képviselőket óhajtanak-e. (Jelenleg csak két munkás tagja a parlamentnek, Broadhurst, a szaktársulatok parlamenti bizottságának titkárja és Burt, a bányamunkásuniónak titkárja.) A szocziális reformok utáni törekvés mind sürgősebbé válik, a munkások vannak most hivatva oly képviselőket választani, kik a munkásosztály szükségleteit jobban ismerik mint azok, kik fényűzésben születtek és abban nevelkedtek. Ha a kapitalista képviselők eddig annyi nyomort teremtettek, úgy most a humanitás érdekében rejlik, hogy a munkások képviselőinek helyet csináljanak-A munkások az osztályérdekeket felkaroló törvények következményein szenvednek, és az e viszonyból eredt bajok ismét megszüntetendők. E czélból, valamint a munkásosztály érzületének hamisítatlan kifejezése ózdijából, mindenek előtt szükséges, hogy a választási költségeket a községek viseljék és a parlamenti tagoknak az államtól napidíjak biztosíttassanak, ez oly feladat, melynek megoldása a legközelebbi parlamentnek kötelességévé teendő. Szóló azután a szegény ügy és iskolatörvény reformjainak szükségét hangsúlyozván és e szavakkal végezte eszméktől oly gazdag beszédét. A munkásokra nézve egy uj korszak vette kezdetét melybe a néphez való bizalommal és benne vetett reménnyel bele fognak menni. A kongresszus további folyamán szóba hozatott a közeledő parlamenti választás mozgalma, melybe az angol munkások teljes erővel akarnak belemenni. Az eszköz kezekben van, valószínűleg fel fogják használni, hogy ügyüknek diadalt szerezzenek. Megállapítottak egy kiáltványt Angolország munkásaihoz, melyet a következőben ismertetünk : „Az egyesült királyság munkásaihoz! Munkástársak! Meg soha sem bírt a nép oly politikai hatalommal mint a minőt leközelebb adtak neki. Századunk történelmében példátlanul gyarapodott eme politikai hatalmatok, azonban maga után vonja felelőségtek megfelelő gyarapodását is, mely eddig leginkább az államférfiakon nyugodott, de most, ha nem is egészen, de mégis nagy részben a népre ruháztatik. A valóságos uralkodók ti lesztek, az államférfiak végrehajtóitak. Távol áll tőlünk a munkáspártól azt kívánni, hogy oly politikai irányt szabjon magának, mely nem állna összhangba a nemzet legmagasabb és legjobb érdekeivel ; de van egy neme az osztálypolitikának, mely távol attól, hogy a társadalom közjólétének ellensége lenne, a munkásosztályra nézve nagy jelentőséggel bír. Nem kívánjuk, hogy egy kizárólagos osztály érdek javára általános politikai elveket figyelmen kívül hagyjatok, hanem a legiielegedően appellálunk hozzátok, hogy a jelöltektől a következő pontok támogatását követeljétek ! A munkaadót balesetekért felelőssé tevő törvény javítása és annak kiterjesztése a kereskedelmi hajózásra; a gyár- és műhelyfelügyelet szaporítása úgymint szaporítása a bányafelügyelők létszámának; a vasúti rendszabályok javítása, hogy úgy az utasok mint az alkalmazottak nagyobb védelembe részesüljenek; megszüntetése mindama felesleges intézkedéseknek, melyek a munkásokat akadályozzák magán — vagy községi és állami hivatalt elfoglalhatni, megszüntetése a vagyonbeli qualifikatiónak mely eddig a községi közigazgatási rendszerben fenáll stb. A fontosság, mely parlamentünk választásában rejlik, eléggé meg nem bírálható, nincs ennél sientebb kötelesség, sem olyan, melynek a nép jávára és bajaira nézve oly következményeket vonttasson maga után. Fer »ismerheti sn jelek luutsti»«, hogy a szotiialis reformák korszaka kizelediális-