Népszava, 1885 (13. évfolyam, 1–52. sz.)

1885-10-18 / 42. szám

A ivóvízre vonatkozólag Fodor József egye­temi tanár az ivóvíz ellenőrzése és egészséges ivóvíz beszerzése városokban és köz­egek­ben czimű értekezését adta elő, melyet a következőkben is­mertetünk : Tiszta és bőséges víz nélkülözhetetlen fel­tétele a jó közegészségnek. Annak tisztátlan vagy elégtelen volta három módon okoz kárt a nép egészségében : először a tisztátlan vízben fertőző betegségek csírája lehet, a­mely a vízzel élők testébe jutva, veszedelmes betegséget okoz ; másodszor a tisztátalan víz rothadó anyagokat tartalmaz, a­melyek a gyomorba jutva, az emész­tést zavarják, bélhurutot és epidemiák (typhus, cholera) idején az embert betegségre hajlamosít­ják : harmadszor a vízben való szűkölködés aka­dályozza az ember testének, lakásának, az egész községnek tisztán tartását; a tisztátlanság pedig egyik alapfeltétele az epidemiák megfogamzá­sára és elterjedésére. Számos nagy városban Bécsben, Münchenben, Frankfurtban, angol vá­rosokban félreismerhetetlenül csökkent a typhus a kolera, diarrhoea, a­mióta ama városokba jó és bőséges vizet vezettek. Nevezetesen pedig Budapestre nézve kimutatta egy munkájában az előadó, hogy 1869—1877-ig jelentékenyen kevesebb volt a typhusban meghaltak száma azon népesség között, a­mely vezeték vizzel élt, m­­int azok között, kik a ross kutvizre vol­tak utalva, éppen igy 1872/73-ban, még egy­szer annyian haltak meg a kutvizre szorult népesség között, mint a vezetett vízzel birók között. A tüdőgyuladásban, diphtheritisben való halálozás ellenben, — a­mely betegségekre az ivóvíz alig bír befolyással — tényleg egyenlő volt a kétrendbeli népesség között. A javulás a typhus és bélhurut (diarrhoea) tekintetében a vízvezetés kiépítése óta oly jelentékeny Buda­pesten, hogy azt minden orvos, sőt laikus is saját tapasztalatából észreveheti. Nem csoda tehát, ha nagy és gazdag városok óriási össze­get költenek vízre. Azonban nem csupán a nagy városoknak van sok és jó vízre szükségük, hanem a kicsi­nyeknek is. Kis városok vize is gyakran szer­fölött szennyes és egészségtelen; elemzések bi­zonyítják azt p. o. Kolozsvárra, Miskolczra, Zomborra vonatkozólag. Kis városokban és fal­vakban szennyezi a kútvizet a rossz árnyékszék­gödör, a sok trágya, a moslék, melyet a köve­zetlen udvarban kiöntenek, az ólok, a szél is bele­hordja a szemetet a fedetlen kútba, a melybe ember, állat dög is belehull. E kisebb városokban, falvakban laknak a népesség mil­liói; ezeknek egészsége követeli, hogy ivóvi­zükre több gondot fordítsanak. Mindenekelőtt a hatósági orvosok figyel­mét hívja fel az előadó a nép ivó vizére, sür­getve, hogy az orvosok ne elégedjenek meg a gondjaikra bízott nép vizének egyszerű megíz­lelésével, szaglásával, de a hygienia javasolta modern módszerek segélyével vizsgálják is a vi­zet. A­hol pedig ezt kielégítőnek nem találják ott, törekedjenek az ivóvíz javítására. Az ivóvíz javításának első feltétele, hogy előzzék meg, szüntessék be mindazt, a­mi a kutak közelében a talajt és a vizet szennyez­heti. Gondos tisztaság által a romlásnak induló víz újra megjavulhat, ellenben tisztátalan há­zak és lakások közelében a legjobb kútvíz is megromlik. Ezek után az előadó leírja a tiszta víz beszerzésére való fontosabb utakat és módokat, így szennyes talajban fekvő kutak vizét lemé­lyítés és vízhatlan falazás által lehet javítani. Mocsáros talajokban fekvő iszapos kutakat filt­ráló kutakkal kell helyettesíteni. Ugyanolyan talajokban előnyös a mélyre sülyesztett Norton kut is. Egyáltalán ajánlatosabbak a mély ku­tak, mint a felületesek, mert vizük bővebb, tisztább és jobb izű. A mély kutakat vagy fa­lazzák, vagy — újabban — artézi-kút módjára csövekkel készítik és a vizet felszivatyúzzák. Az artézi-kutak is felette értékesek vízszol­gáltatás szempontjából (például Hód-Mező-Vá­sárhelyen.) Az Alföldön úgy látszik nagy jövő­jük van. A leírt függőleges kútrendszereknél, sokkal czélszerűbb a modern vízszintes kútrendszer, a­mely több és jobb vizet szolgáltat és a­mely alkalmas talajviszonyok között nemcsak egyes majorságot de egész városokat is eláthat, még pedig akár folyton csurgó vízzel. A vízszolgáltatás más rendszere a víznek tiszta patakokból való vezetése. Sajnos, hogy elég tiszta és e mellett elég állandó vizű pa­tak vajmi ritkaság. Fontossabb vízszolgáltatás szempontj­ából Magyarországon a folyók vize. A magyarországi folyók vize csak kevés helyen alkalmas m­értékben szennyezett, azt a vizet fel lehet használni víz­szolgáltatásra azonban sürgősen javasolható, hogy a vizet — kivált nyáron — filtrálják. Magán­há­zakban lehet a szénfilterekkel, vagy a Pasteur-Chamberland-féle baktériumpaentes filterrel szűrni a zavaros vizet. Utóbbi filtert különösen a malárias vidékek számára ajánlja az elődó. Lehet hordót kavics homokkal tölteni, azon filtrálni a vizet, avagy falazott filtráló cziszternát építenek. Városok és nagyobb községek számára nagyban kell filtrálni a folyóvizet. Erre szolgál az úgynevezett természetes és mesterséges filtrá­lás. A­hol a természetes filtrálás lehetséges, ott azt az alsóbb és jobb módszer, a­hol azonban nem lehetséges ott kénytelenek a mesterséges szűrés­hez folyamodni, a­mely nem ad oly jó izű, oly tiszta és oly kellemes vizet, mint a természetes szűrő. Ahol nincs jó kutvíz, nincs folyó, sem pa­takvíz, ott végre az esővizhez folyamodhatnak. Tiszta cserép vagy palával födött háztetőn gyűj­tött esővizet pinczében elhelyezett filtráló-czisz­tern­ba kell vezetni. Közepes nagyságú ház te­teje nálunk 2000—3000 akó tiszta esővizet gyűjthet meg évenként, a­mi elégséges egy nagy családnak. Az előadó buzdítja a nagy közönséget, hogy egészsége, tisztasága és kényelme érdeké­ben többet törődjék ivóvizével, mint eddig, felhívja a technikusokat és iparosokat, hogy a a kútépítés és vízszolgáltatás jövedelmező iparát karolják fel, a hatóságokat kötelességükre figyel­mezteti, hogy a népesség számára egészséges ivó­vízről gondoskodjanak, végre felhívja a kormány figyelmét az Alföld vízszükségletére és ennek gyors orvoslására. Az angol munkás-szakegyletek kongresszusáról. Vissza kell térnünk e munkás­gyűlés való­ban nagy fontosságú tárgyalására, mert a­mit ott tárgyaltak és megvitattak érdemes anyagot nyújt nekünk Magyarország munkásainak is, hogy felette gondolkozzunk és belőle tanuljunk. A következő kivonatban ismertetjük T h r e 1 f a 1 1-nak a southporti szakegylet el­nökének beszédét. Ő — úgymond — meg van győződve arról, hogy e gyűlés tanácskozása a munka ügyét ha­talmasan fogja előmozdítani, hogy a birodalom nagysága és hatalma legjobban biztosítható belső reformok hozatala által, az osztályok érdekét elő­mozdító törvények eltörlése, tökéletesebb erkölcsi, szellemi és társadalmi nevelés úgymint a szegé­nyek és tehetetlenekkel szemben az állam fe­lelősségének elismerése által. A kilenc­ órai munkaidőnek behozatala óta — úgymond — a munkásosztály észrevehetőleg emelkedett; mind­jobban arra törekszik, hogy a bajok gyökereit melyek alatt szenved, felismerje és szavát a szo­cziális reformok hozása után mind hangosabban emelhesse fel. A nép — igy folytatja beszédét — belefáradt már a sok jövendölésbe, melylyel meg­győzni akarják, hogy az üzleti viszonyok ismét javulni fognak és ezzel helyzete is javul. Sokat beszélnek üzletpangásról, de a munkások mit te­gyenek azzal szemben ? A pangásnak általános okául a túltermelés ismertetik el. A protektiós államok ép úgy szenvednek alatta mint a szabad­kereskedelmű Anglia. Ideje van tehát más módok után nézni és nem csupán a védvárában az üdvösséget fel­ismerni. A túltermelésből származó bajnák megszüntetésére — szerinte — az első lépés az volna, ha a munkaidő nyolcz órára állapíttatnék meg. Ez által sok ezer munkás, kik nyomára szívszaggató, munkát és kenyeret találhatna. Ha a munkaidő — úgymond — csak egy órával is redukáltatnék, akkor az egyesült királyságban, melynek ez idő szerint mintegy hét milliónyi iparos munkása van, még 875 ezer­nél több munkás keresetet találhatna. A munka­nélküliek nagy tömege nem táplálkozh­atik, nem ruházhatja magát, kénytelen összezsúfolva lakni, tehát minden tekintetben keveset fogyaszthat és így saját akarata ellenére a be­következett pangást előidézni segítette. A munka­idő rövidítésé­vel — úgymond — még nem volna elég téve, hanem a helyett, hogy az egész földön külföld iparvámjaira agár vámmal feleljenek, gya­korlati lépéseket kell tenni a belföldi piaczok ren­dezésére. Ipar és kereskedelem igéi könnyen meg­szorulhat, ha egy évtizedben egy milliónyi acret vonnak el a gabnaterméstől miáltal a földmivelő nép 15 százalékkal fo­gyott. Szümégeste hit, hogy a termőföldre nézve reformok lépjenek életbe és a földbirtokosok s kapitalisták mompoliuma megszűnjék. A tíz órai munkaidő behozására megindított mozgalom óta — folytatja szóló — egyik parlament sem mutatott akaratot a mun­kások helyzetének javítására, hanem mindig a kapitalizmus álláspontjára helyezkedtek. A viszonyok csak 1868 óta javultak va­lamivel a választási jognak szélesebb alapra történt fektetése, valamint a szakt­ársulatok rendes gyülésezése által. A fontos választási reform folytán a munkásoktól függ — úgy­mond — dönteni afelett, váljon nagyobb számú munkás-képviselőket óhajtanak-e. (Jelenleg csak két munkás tagja a parlamentnek, B­r­o­a­d­h­u­r­s­t, a szak­társulatok parlamenti bizott­ságának titkárja és B­u­r­t, a bányamunkás­uniónak titkárja.) A szocziális reformok utáni törekvés mind sürgősebbé válik, a munkások vannak most hivatva oly képviselőket válasz­tani, kik a munkásosztály szükségleteit jobban ismerik mint azok, kik fényűzésben születtek és abban nevelkedtek. Ha a kapitalista képvi­selők eddig annyi nyomort teremtettek, úgy most a humanitás érdekében rejlik, hogy a munkások képviselőinek helyet csináljanak-A munkások az osztály­érdekeket felkaroló törvények következményein szenvednek, és az e vi­szonyból eredt bajok ismét megszüntetendők. E czélból, valamint a munkásosztály érzületének hamisítatlan kifejezése ózdijából, mindenek előtt szükséges, hogy a választási költségeket a köz­ségek viseljék és a parlamenti tagoknak az állam­tól napidíjak biztosíttassanak, ez oly feladat, melynek megoldása a legközelebbi parlamentnek kötelességévé teendő. Szóló azután a szegény ügy és iskolatörvény reformjainak szükségét hangsú­lyozván és e szavakk­al végezte eszméktől oly gazdag beszédét. A munkásokra nézve egy uj korszak vette kezdetét melybe a néphez való biza­lommal és benne vetett reménnyel bele fognak menni. A kongresszus további folyamán szóba hoza­tott a közeledő parlamenti választás mozgalma, melybe az angol munkások teljes erővel akarnak belemenni. Az eszköz kezekben van, valószínűleg fel fogják használni, hogy ügyüknek diadalt sze­rezzenek. Megállapítottak egy kiáltványt Angol­ország munkásaihoz, melyet a következőben is­mertetünk : „Az egyesült királyság mun­kásaihoz! Munkástársak! Meg soha sem bírt a nép oly politikai hatalommal mint a minőt leközelebb adtak neki. Századunk történelmében példátlanul gyarapodott eme politikai hatalma­tok, azonban maga után vonja felelőségtek meg­felelő gyarapodását is, mely eddig leginkább az államférfiakon nyugodott, de most, ha nem is egészen, de mégis nagy részben a népre ruházta­tik. A valóságos uralkodók ti lesztek, az állam­férfiak végrehajtóitak. Távol áll tőlünk a mun­kás­pártól azt kívánni, hogy oly politikai irányt szabjon magának, mely nem állna összhangba a nemzet legmagasabb és legjobb érdekeivel ; de van egy neme az osztály­politikának, mely távol attól, hogy a társadalom közjólétének ellensége lenne, a munkásosztályra nézve nagy jelentőség­gel bír. Nem kívánjuk, hogy egy kizárólagos osz­tály­ érdek javára általános politikai elveket figyel­men kívül hagyjatok, hanem a legiielegedően appellálunk hozzátok, hogy a jelöltektől a követ­kező pontok támogatását követeljétek ! A munka­adót balesetekért felelőssé tevő törvény javítása és annak kiterjesztése a kereskedelmi hajózásra; a gyár- és műhely­felügyelet szaporítása úgymint szaporítása a bányafelügyelők létszámának; a vasúti rendszabályok javítása, hogy úgy az utasok mint az alkalmazottak nagyobb védelembe részesüljenek; megszüntetése mindama felesleges intézkedések­nek, melyek a munkásokat akadályozzák magán — vagy községi és állami hivatalt elfoglalhatni, meg­szüntetése a vagyonbeli qualifikatiónak mely eddig a községi közigazgatási rendszerben fenáll stb. A fontosság, mely parlamentünk választásában rejlik, eléggé meg nem bírálható, nincs ennél sien­tebb kötelesség, sem olyan, melynek a nép jávára és bajaira nézve oly következményeket vonttasson maga után. F­er »ismerheti sn jelek luutsti»«, hogy a szotiialis reform­ák korszaka kizelediá­lis-

Next