Népszava, 1887 (15. évfolyam, 1–52. sz.)

1887-07-31 / 31. szám

tanulók csak két évig maradnak az intézetben , ezen idő alatt főképen a szaktárgyakat hallgatják a műhelyekben és a laboratóriumban dolgoznak. A beiratási díj 2 frt, a tandíj félévenként 5 frt, kitűnő előmenetelű tanulók egész vagy fél tandíj­xnen­ességet nyerhetnek. Bővebb felvilágosításért az igazgatósághoz (VIII. Sándor­ tér 4 sz) lehet fordulni. Hidak és kompok megvizsgálása A paksi katasztrófa arra indította a közmunka- és közlekedésügyi minisztert, hogy hasonló szeren­csétlenségek megelőzése végett a hidakon és kom­pokon való közlekedést a közbiztonság érdekében szabályozza. Ez irányban már megkezdték a munkálatokat, míg azonban ezzel elkészülnek, a miniszter körrendeletben utasította a törvényható­ságokat, hogy a területükön levő valamennyi hi­dat és kompot alaposan vizsgáltassák meg , a­mennyiben azokat egy vagy más tekintetben a közlekedésre alkalmasaknak nem találnák, meg­felelő helyreállításuk iránt azonnal intézkedjenek. A fahidakon 4000 kilogrammal nagyobb súlyú tárgyakat csak az állam építészet hivatalnál tett­­előleges bejelentés s a híd megerősítése vagy alá­támasztása után szabad szállítani. A kompokra nézve a törvényhatóság köteles megállapítani azok szerkezetét, berendezését, felszerelését s te­herviselési képességét ugy a személyek számára mint a rakomány összes súlyára nézve s ezeket mindkét parton valamint a kompon is látható he­lyen kifügeszteni. A kompok tulajdonosainak szi­gorú kötelességévé teendő, hogy a megállapi­ott teher­képességnél nagyobb megterhelés­ől tartóz­kodjanak, a községek elöljáróságai pedig a legszi­gorúbb ellenőrzést gyakorolják úgy a komp-bir­tokosokkal mint a kompot használó közönséggel szemben A hidakhoz és kompokhoz vezető fel és lesírok szintén a közlekedés igényeinek és bizton­ságának megfelelő állapotban tartandók s e ren­delet és a hatóság intézkedései ellen vétők a leg­szigorúbb eljárás alá vonatnak. A miniszter fele­lőség terhe melltt kötelezi a hatóságokat e ren­delet pontos végrehajtására. A czivilizáczió tünetei. Hoyle angol tudót kiszámította, hogy a brit földön az egyet­len 1885-ik esztendőben negyven millió hektoli­ternél több gabonát dolgoztak fel pálinkává. Az elpocsékolt termésből épen ezer millió darab négy­fontos jó kenyeret lehetett volna sütni. Irwing "White szerint az angol munkások (?) 1866 -tól 1869-ig, tehát négy év alatt tizenegy milliárd há­romszázhetven millió frankot költöttek szeszes italokra, tehát évenként közel kerek háromezer millió frankot, vagyis összes jövedelmüknek majd­nem egy negyedét. A rosszul táplálkozó, silányan ruházkodó és nyomorult lakásviszonyok közt élő ember mindenü­t a pálinkához folyamodik, de se­hol jobban, mint a nagy és c­ivilizált Brittániában. Megdöbbentő, hogy mily nagy a halálozás arány­száma az angol férfiak között a különböző foglal­kozások szerint. Legtöbb halottjuk van az olya­mesterségeknek, melyeknek művelői pálinkaivás­sal gyarapítják, vagyis inkább emésztik erejüket. Illusztrálja ezt a következő kis statisztika, mely arról szól: hány 25 — 65 esztendős férfi hal meg évenkint Angliában ezer közül. Ezer pap kö­zül meghal n­y­o­l­c­­, gazdaember kilencz, föld­mi­velő munkás tizenegy, a legegészségesebb vi­dékek lakói közül tizenkettő, ács és asztalos ti­zenkettő, kőszénbányász tizenhárom, kőmives és téglavető tizennégy, az angol férfiak közül átlag tizenöt, üveges , mázoló- és ólom­munkás tizen­nyolc­, sörfőző huszonegy, fogadós és korcsmáros huszonhárom, vendéglő és kávéházbeli felszolgáló harminc­négy. Feltűnő, hogy azok a munkások, a­kiknek mestersége mérges ásványokkal bánni, mint a­minők az ólommal dolgozók, üvegesek, és mázosok inkább megélnek, mint azok, a­kiket hi­vatásuk folyton az alkohol-démon kisértésé­nek tesz ki. Edison egy új találmánya. Az északa­merikai lapok Edison egy újabb találmányáról adnak hírt, mely a tengerészeknek kiváló szolgá­latot tehet. Edison ugyanis egy nagyon egyszerű gép segélyével lehetővé teszi, hogy két haj­ó hét mértföldnyi távolból beszélhet egymással. A han­got a víz közvetíti. A gép szerkezetét így írják le A hajó g­épével egy gőzsipot kötnek őszére, mely egy kulcs fordítására működésbe jő. A hangot egy drót vezeti a vizbe, s a drót összekötte ésben van egy hallócsővel, mely a hajó testén, a víz­színe alatt van elhelyezve. Tudva van, hogy a hang gyorsan terjed a vizben, a búvárok tizenöt mértföldnyi távolra meghallottá­k a közelgő hajó zakatolását. A vizbe eresztet vizhang hullámról hullámra nagy gyorsasággal megy tovább s midőn a hangot vivő hullám ahoz a hajóhoz ér, melynek szánva volt, az e hajón szintén elhelyezett halló­csövet mozgásba hozza a kapitány szobájában elhe­lyezett elektrikus gép segélyével értesül az érke­ző hangokról, meghallja a bit mértföldről jövő beszédet s felelhet reá. Nemzetközi kiállítás Brüsszelben. Minél inkább csökkennek a párisi kiállítás kilá­­­tásai, annál gyorsabban és annál erélyesebben ké­szül a belga kormány az 1898-ik évi brüsszeli­­ nemzetközi ipar-, tudomány-és művészeti kiálli­í­tásra. Ámbár a franczia lapok e belga kiállításra nem igen buzdítanak, Olaszországon kivül mégis Francziaország jelentett be legtöbbet. A franczia ipar igen jól tudja, hogy Belgiumban milyen ér­­dekei forognak koczkán s mily kevés kell hozzá, hogy ezt a vagyonos ország Németország verse­nye elhódítsa tőle. Brüsszelnek rendkívüli ked­vező fekvése a hatalmas eszközök, melyek e vál­lalat sikerének biztosítására egyesültek és a vál­lalat biztos vezetése a legjobb sikernek elég garancziáját nyújtják. Az épületek kőből és vas­ból lesznek s 2.800,000 frankjába kerülnek az államnak. A munkának jelentékeny része már ma is kész s 1888. évi jan 15-ig az összes csarnoknak készen kell lenni. Az államilag engedélyezett sorsjá­ékok nyereményeit ama kiállítóktól veszik meg 3.000,000 frankért, a­kik ez évi október 1-ig bejelentenek. Színarany és színezüstből való ér­meken kívül 500 000 frank pénzdíjat is osztanak szét a kiállítók közt. A nagy és szép parkokban nagyszerű ünnepélyek lesznek. Az ágyukirály, Krupp Alfred, meghalt. A főérdeme az volt, hogy a modern „kultúra" ter­jesztésére kitűnő eszközöket gyártott, ami neki nagy vagyont hozott a házhoz. Amíg azonban a gyilkoló és pusztító háborúk a czivilizáczió gya­láza­tra ismétlődnek, addig a Kruppok is vagyon­szerző tekintélyes emberek lesznek. ­ Általános Munkás-Betegsegélyző- é­s Rokkant-Pénztár. Kivonat a panaszbizottság 1 év július hó 1­3-én tartott ülésében felvett jegyzőkönyvből.­ -Jelen vannak: Rauchmaul elnök, Gianone és Jung ein. helye­tesek (utóbbi mint elnöklő). Kohn j°gyző és Pfustler, Gerber, Hartvich, Man­della, Mesko, Lohse, Güttler, Nupfer, Ihrlinger, bizottsági tagok. Az iroda részéről: Farkas tit­kár, Essl, Ferenczy, Krizsala, Miksch. Orvosok : Dr. Grünhut, Löwinger, Neumann, Steiner, Uhrik. — Schmidl Vilmost (közp.) testvére •czivakodás közben megsebzett segélyt kér. Az alapszabályok értelmében elutasittatik.— Tol­nay Ernő (Gregersen G.) oly időre kér segélyt, melyben az egyleti orvosnál nem volt; elutasitta­tik. — Bossen­wasser Katalin (közp.) figyel­meztetik, hogy az egyleti orvos rendeleteihez alkalmazkodjék, különben elvonatik tőle a segély. — Seidl Anna (közp) betegesen hagyta el a kórházat és nem jelentkezett az egyleti orvosnál, kéri a segélyt; tekintettel arra, hogy még mindig munkaképtelen, megkapja a segélyt. — Szent­huber Lörincz (közp.) hosszadalmas bajba esett és megszüntette tagságát, utánfizetési engedélyt kér. Az alapszabályok értelmében elutasittatik.— Hofbauer József (Viktoria gm.) meglevő baja daczára utánfizetési engedélyt kap, mert az egylethez tartozó malomban dolgozik. Kivonat a pmaszelintéző bizottság f. é. julius hó 11-én tartott ülésében felvett jegyző­könyvből. — Jelen vannak: Rauchmaul elnök, Gianone és Jung eln.-helyettesek (előbbi mint elnöklő), Kohn jegyző. Bizottsági tagok: Man­dello, Pfustler, Güttler, Nupfer, Baumgartner, Gombosy, Hartvich és Lohse számvizsgáló. — Az iroda részéről: Farkas titkár, Essl, Ferenczy, Szigethy, Krizsala, Hornung. — Orvosok: Dr. Csillag, Ebner, Grünhuf, Hochstein, Löwinger, Neumann, Uhrik, Hill Béla (Höcker) öngyilkosság folytán múlt ki. A gyár vezetőségének m°gkeresése, hogy tekintettel az özvegy és árváinak nyomorára szolgáltassák ki a temetkezési járulék egész ösz­szege, figyelembe vétetik és az öszszeg kiszól­gáltat is. — Bosnyakovits József (Kogler és Rosner) oly betegségbe esett, mely ellen visszkötvény áll fenn; segély iránti kérelmé­vel elutasittatik. — Schmidt Róbert (Ganz és társa) az egyletbehozott bajon betegedett meg és e körülmény miatt nem kaphat segélyt; azon kívánalma, hogy ne kényszerüljön az egylet tagja lenni, figyelembe nem vehető, mert oly gyárban dolgozik mely testületileg tartozik az egylethez. — Krischanda Zsófia (közp­r nem kapott se­gélyt, mert házi dolgának elvégzésében találtatott; tekintettel azonban a tag azon állítására, hogy szegénységénél fogva nem fogadhat senkit háztar­tási munkájára, megkapja a segélyt. — He­­­gy József (Vagggy.) meglevő baja elleni reverzális mellet utánfizetési engedélyt kap. — B­o­b­e­k Pál (E bp. gm.) néhány hétre előre kapja a segélyt, hogy egészsége helyreállítása végett vidékre me­hessen. — Motrics János (Neuschl.) még nincs a segélyélvezet igényében és azonkivül oly beteg­ségen betegedett meg, mely ellen visszkötvény áll fen. Tekintettel arra, hogy Motrics a gyárral testületileg lépett be az egyletbe, megkapja a fél összegű segélyt. — L e b e d a Ede (közp.) az egy­letbe hozott baja ellen reverzálist tartozik aláírni.­­ — W e i­s z Regina (közp.) meghalt és más egylet temettette el; az utána járó temető járulék esetleg jelentkező örökösei javára letétbe helyeztetik. — Bej­­er István (közp.) és Peszerer Borbála (közp.) betegségük miatt utánfizetési engedélyt nem kapnak. — Pfeifer Ferencz (közp.)­ beteg­s­ége miatt nem vétetik fel a rokkatpénztárba. — Szabó József (Riesz árpagy.) meghalt és felvé­telénél fiatalabbnak vallotta magát miáltal maga­sabb osztály szerint kapta a segélyt mint a mi­lyenben neki igénye lett volna; a többlet levona­tik a temetkezési járulékból. — Büchler Má­tyás (Óbuda) nem kap segélyt, mert hivatásának mint kőműves eleget tehetett. — A titkár je­lenti, hogy a fővárosi tanács az egyletet több oly kórházi gyógydíj fizetésétől mentette fel, mely tőle az alapszabályok ellenére követeltetett. A kérlelhetlen halál ismét kiragadott egy elvtársunkat az élők sorából. Blody Mayer, hétfőn, e hó 25-én néhány napi betegség után 52 éves korában meghalt. Sok éven keresztül hű tagja volt a m­últ­ munkáspártnak és öntuda­tosan terjesztette a párt elveit mindenütt a­hol megfordult. Temetése nagy részvét mellett szer­dán ment végbe. Tisztelet emlékére! Egyleti tudósítások. A budapesti vas- és fémáru munkások önképző- és seg­élyző-egyletében (rózsa utcza 32. sz. a.) a nyár folyamán minden szombat este felolva­sás tartotik a tudomány különböző ágaiból, melyre a tagok ezennel meghívatnak. A választmány. Az I. budapesti vas- és fémesztergályosok segélyegyletének helyisége f. é. augusztus 31 1-től kezdve Király-utcza 41. sz. a. létezik. Temesvár. A temesvári munkáskör ös­­szes tagjai és a munkásbarátok felkéretnek, hogy vasárnap, f. é. július hó 31-én esti 8 órakor a kör belügyeinek tárgyalása czéljából tartandó­­ értekezletre minél számos­abban megjelenni szí­veskedjenek. Helyiség: Józsefváros „az arany sas­hoz" czimzett vendéglőben Ungurian elnök. Blum h.­elnök: Gertheis titkár. B­udapesti munkáskör (VII., külső dob­ utcza 33.) Szombaton, f. hó 30-án esti 8 órakor kerestély. A tagok számos és pontos megjelenésre kéretnek. A szerkesztőségi bizottság kedden, e hé 9-én esti 8 órakor a rendes helyiségben ülést tart. Szerkesztőségi üzenetek. Dr. Cs. urnok helyben. Kérdésére szíve­­sen konstatáljuk, hogy a lapnak múlt heti számiban a Linzer féle gyárra vonatkozott közleményben névte­lenül említett gondnok személye van azonos Spitz gondnok úrral, tehát az ő személyére a közlemény egy­általán nem vonatkozik. 67

Next