Népszava, 1889 (17. évfolyam, 1–52. sz.)
1889-10-20 / 42. szám
3. oldal. lálja a munkásnélküliek segélyezését, mert nemcsak azon van segítve, ki a segély által a legnagyobb nyomortól óvatik meg, hanem a munkában lévőkre nézve is felette előnyös, mert nincsenek saját munkástársaik versenyének kitéve és nem fog senki sem kínálkozni olcsóbban munkát vállalni, ami annyit jelent, hogy a munkabér nincs kitéve a redukálás eseteinek. Hogy a munkanélküliek segélyzésére a szükséges pénzalap összegyűjthető legyen, szükséges, hogy a rokonszakmák munkásai egyesüljenek egy szervezkedésben ; pld. a faáru-munkások; a vas-és fémáru munkások, a bőráru munkások stb. Minden ilyen egyesült szakmákból álló egyletben a különböző szakmák alosztályokat képeztetnek, melyek a szakmájuk speciális viszonyaival foglalkoznak. Az egyes szakmák által indítandó akcióknál az egész szakegylet támogatólag működik közre. Sztrájkoknál pl. az összes szakegyletek szolidárisak és egyesült erővel támogatják a sztrájkoló munkásokat. A legfontosabb feladata azonban a szakegyleteknek az önképzés, mert ennek segítségével válik csak lehetővé a munkásmozgalom czélját és törekvését biztos sikerrel terjeszteni. A szakegyleti szervezkedés előnyeit egybe foglalva a legközönyösebb munkás is felfoghatja az elérendő eredményt; nem látja azt a távoli ködbe borítva, hanem kézzelfoghatólag látja szemei előtt és ezáltal megismerni tanulja az egyesülés értékét. Ha a munkásosztály ekként van szervezve, akkor igen hamar felfogja jelentőségének értékét; az osztálytudat felébred benne és minden munkás egyenjogúsított állampolgárnak érzi magát és állandóan van megnyerve a munkásmozgalomnak. A szakegyleteknek szoros érintkezésben kell állniok a párttal. A párt tanácscsal és tettel támogatja őket alapszabályok tervezésénél vagy módosításánál; ellátja őket jogi tanácscsal; rendelkezésre bocsátja nekik a pártlapok hasábjait stb. stb. És ha tevékenységünkkel addig jutottunk, akkor fogékonynyá vannak téve a tömegek követeléseink iránt, mint: egyesülési és gyülésezési szabadság; sajtószabadság; általános választási jog; behozatala a legterjedelmesebb munkásvéd törvényhozásnak vonatkozással a munkaidőre, az éjjeli és vasárnapi munkára, a gyermek- és női munkára; az iparügyi bíróságok általános behozatalára, a munkáskamrákra stb., szóval: fogékonyak lesznek a tömegek mindazon követelések iránt, melyeknek egy szociáldemokratikus pártprogrammban egybefoglalva kell lenniök. És ha azt elértük, akkor a munkásmozgalom hatalmas tényezővé vált a közéletben, különbözetet, de meghallgatás nélkül kiutasított irodájából. Fizetés helyett tolvajságot keresni és kiutasítani, ám tempó szokott lenni, ahhoz a munkást manapság hozzászoktatni akarják. Míg az történt, addig lejárt a 8 napi anyagra való várakozási idő és Huszár sietett viczegazdájának szívességet tenni: elbocsátott a munkából minden kárpótlás nélkül. Panaszra mentem az asztalos-ipartestülethez és a nyolcz napra kárpótlást követeltem. E hó 13-án tárgyalta ügyemet az asztalos-ipartestület békéltető bizottsága, melynek munkástagjai Soltész Ferencz és Schiffner József, elnöke pedig Mudrony Soma országos képviselő volt. Huszár tanukat hozott arra nézve, hogy az előbbi munkám rossz volt és ő azt javíttatta. A munkát pedig mint kifogástalant átvette és kifizette munkadíjamat, tehát a későbbi kifogása nevetséges dolog Amit kifogásolni lehet, az abból áll, hogy a lerakott parketta nedves volt és a száradás alatt hézagok képződtek, de ennek nem a munkás, hanem a vállalkozó az oka. De volt a híres Huszárnak tanúi közt egy egyén, aki a békéltető bizottság előtt pofonütéssel fenyegetett engem. Eleinte nevettem a szamárságnak, de az a firma újból vett bátorságot egész hangosan mondani, hogy itt a bíróság előtt vág nyakon. Ez kihozott a türelemből és felkértem Mudronyi urat, hogy utasítsa rendre a fenyegetődző embert, mert az ilyen magaviselet sérti a bíróság tekintélyét is. De ahelyett, hogy Mudrony úr azt tette volna, engem mint panaszost és tisztességes magaviseletű munkást utasított ki a teremből és az ipartestületi titkár, valami Ebner nevű ember, »fogdmeg«-módon megragadott és kilökött az ajtón. E brutalitással szemben kijelentettem a titkárnak, hogy ezért felelőségre vonom és így, ezen módon tárgyalták le az asztalosipartestület békéltető bizottságában az én igazságos ügyemet, azaz: meghallgattak és kidobtak. De ez nem volt elég a dicsőséghez. Kimentem az utczára és ott Szánthó Béla, Szabó Ferencz és még több szaktársammal találkoztam, kiknek elmondtam az ügyemet és az átszenvedett barbárságot, egyszerre csak mellettem terem az ipartestület titkára egy rendőrrel, kinek meghagyta, hogy engem tartóztasson le. A rendőr engedelmeskedett (?!) és bekísért a VIII. ker. kapitánysághoz, honnét kihallgtás után rendőri kíséret mellett lakásomra kísértek és átadtak a nőmnek. A nyilvánosságra hozom ezt a botrányos esetet, nehogy a durva erőszak eltitkolva maradjon és megindítom a gyászvitézek ellen a bűnvádi eljárást, ugyszinte Mudrony »honatya« ellen is megteszem a feljelentést Kapok-e elégtételt ? — nem tudom, munkás vagyok és igy igazságot remélni majdnem vakmerőség! Budapest, 1889 okt. 14. Tisztelettel Schwarcz Jenő. II. Tisztelt szerkesztőség! A nyilvánosság még mindig a legjobb fegyvere szokott lenni a jogfosztott munkásnak, tehát én is kérem sérelmes ügyemet a nyilvánosságra hozni. Hat évig dolgoztam a budai Blum-féle gőzmalomban és mindig pontosan teljesítettem kötelességemet, most azonban megbetegedtem és a főmolnár úrnak nem volt sietősebb dolga mint engem Fischer és Takács nevü egyének intrikáiól,tán, a munkából elbocsátani. A nevezett két egyénnel ugyanis nem akartam éjjeli dorbézolásra adni magamat és ez elég ok volt, beteges állapotom daczára, a munkám elvesztésére. A főmolnár urat ez alkalommal nem a magam, hanem munkástársaim érdekében kérem, hogy máskor, mielőtt valakit indokolatlanul elbocsátana, vizsgálja meg a fenforgó ügyet és ne sülyedjen vak eszközévé 1—2 lelkiismeretlen embernek, mert azok ugyanezt a tisztességtelen fegyvert — idővel — ellene is alkalmazhatják. Budapest, 1889. okt. 15. Tisztelettel Sz. J. pert indítottak s e perben Polónyi Gézát, mint tanút akarták kihallgatni s kényszeríteni arra, hogy előterjessze bizonyítékait. Polónyi megfélebbezte ezt a határozatot s a törvényszék tegnapi ülésén elrendelte a két bünpör egyesítését. A határozat igy hangzik: »A Matlekovics Sándor ellen emelt vádak következtében elrendelt bűnvizsgálat egyesítendő a Kokán János ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatban levő bünpörrel s ez utóbbinak előszáma alá sorolandó. Ennek következtében a vizsgálóbírónak 5. naplószám alatt hozott végzése hatályon kivül helyeztetik s egyúttal Polónyi Géza felebbezése mint tárgytalan félretétetik Uj szaklap. Újpesten, Erschinger János szerkesztésében október hó - én „Fatenyésztési Lapok" czimen igen érdekes tartalmú és csinos kiállítású lap indult meg, mely czéljául tűzte ki a vasúti vonalak, a hegylejtők és utak defisitását valamint a faiskolaügy, fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészetet gyakorlati alapon — és a tárgy könnyebb megérthetése czéljából számos illusztráczióval ellátva — előmozdítani. A lap megjelenik minden hó 1-én és 16-in 1/1-2 nagy iv terjedelemben és előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. és negyedévre 75 kr. Az előfizetések a szerkesztő nevére Újpestre küldendők. Elvi határozatok iparügyekben. A kereskedelemügyi minisztérium, mint harmadfokú iparhatóság, következő határozatokat hozta: Az iparigazolvány kiadása azon okból, mert a bejelentett üzletvezető telepedési joggal nem bir, meg nem tagadható. Az 1886: XXII. törvényczikk 9. §-a alapján a községi, illetőleg megszerzésére alapul szolgálható települési engedélyt megtagadhatja, de magyar állampolgárral szemben e joga nem terjed ki arra is, hogy ettől, rendes foglalkozás mellett, a községben való lakást és tartózkodást is megtilthassa. Amennyiben közrendészeti és közbiztonsági tekintetekből az illetőnek a községből való eltávolítása indokoltnak mutatkozik, a kiutasítás kérdésében nem a községi, hanem a járási főszolgabíró van hivatva határozni. A szegénység, rendes kereseti foglalkozás mellett, még közrendészeti és közbiztonsági szempontból sem képezhet elegendő indokot a községből való kiutasításra. Sztrájk a szerb államvasutak műhelyében. Mint bennünket N is e h bó l értesítik, az államvasutak műhelyében dolgozó mintegy kétszáz munkás beszüntette a munkát, mert a munkabérüket nagyon redukálták és azonfelül rosszul bánnak a munsásokkal. Vannak itt — írja a tudósító — magyar, szerb és német származású munkások, de ami a legfőbb a dologban : összetartanak nemzetiségre való különbség nélkül, olyannyira, hogy ha a külföldről nem sikerül munkásokat odacsalni, akkor igen rövid idő alatt győzelemmel fogják munkájukat folytathatni. A bizottság felhívja a munkásokat, hogy ügyük érdekében ne vállaljon senki munkát a szerb államvasutak műhelyeiben és az odautazástól általán véve tartózkodjanak. Kenyér helyett börtön. A prágai büntetőtörvényszék a kladnói sztrájkmozgalmak miatt tizennégy vádlottat 8—18 hónapi súlyos börtönre, ötöt pedig 5—13 hónapi börtönre itélt. Melichar bányászt fölmentették.— Hát ezzel bizony csak néhány embert dobtak a börtönbe, kik azt a rettenetes bűnt követték el, hogy munkástársaik élén jobb megélhetési viszonyokat követeltek. Ez nem hőstett, ez haszuállás a védteleneken és nyomorultakon. A béke pálmaága. Turinból írják, hogy Olaszország készül valamire. Ugyanis néhány nap óta feltűnően sok hadiszer szállíttatik az Alpesek mentén emelt erődítvényekbe. A turini arzenal hasonlókép sok nagyszámú kis bomba-szórólövegeket és kisebb űrméretű ágyukat küldött e megerődített helyekre. A Fossano-i lőpor gyárból több lőporral megrakott vagon indult ugyanez irányban. Tüzérségi és mérnökkari főtisztek megszemlélik az erődítéseket és szemleátjakról részletes jelentést tesznek felebbvalóiknak. Orosz jusztitia: Kievből érkezett hírek azt állítják, hogy amaz orosz fiatalemberek nagy részét, akiket »szoczialista üzelmek« miatt elfogtak, szabadon bocsátották. Csak négyre nézve tartották fenn a vizsgálati fogságot s ezek ellen Kis-Oroszországnak az orosz birodalomtól való elszakítására irányzott összeesküvés miatt emelnek vádat. Vidéki tudósítások. A szászvárosi iparos- és munka Világ Rt. tagjai értesíttetnek ezennel, hogy minden vasárnap déu 4 órakor magyar nyelvű felolvasások tartatnak, esetleg előadások is, melyeket eszmecsere követ. Ezen idő alat történhetnek a beiratkozások s befizetések is. Egyébiránt a kör helyisége és lapjai a t. tagoknak minden nap rendelkezésükre állanak. A t. tagok felkéretnek új tagokat gyűjteni mert csak azáltal, ha sokan vagyunk és egyetértünk, érhetjük el kitűzött czélunkat. Mutassuk meg, hogy öntudatra ébredtünk és mint egy osztályhoz tartozók egyesülni és szervezkedni akarunk A kör választmánya. Debreczen, okt. 14. Értesítem a tisztelt elv- és munkástársakat,hogy itt ma egy munkáskör alapítása tárgyában értekezletet tartottunk, melyben a kivánt czél elérése érdekében megállapodásra is jutottunk. Elhatároztuk ugyanis, hogy a budapesti munkás-kör mintájára megalakítjuk a »debreczeni munkás-kört«, hogy az itteni munkásoknak is legyen egy szellemi központjuk, ahol eszmecserék, felolvasások és előadások által szellemi haladásunkat elősegítsük. Hisszük, hogy a debreczeni munkások egytől-egyig tagjai lesznek a körnek és igy hozzájárulnak ama megdönthetlen ténynek érvényre jutására hogy: »a tudás hatalom.« Addig is, mig az alapszabály-tervezet ki lesz dolgozva és beterjesztve, egy ideiglenes bizottság vezeti a kezdeményezés munkálatait. Kórián Gyula. Munkások panasza.*) I. T. szerkesztőség! Hogy miként bánnak a munkással a vállalatok és milyen igazságot szolgáltatnak neki, ha kénytelen panaszra menni, arról a következő eset elegendő bizonyítékot nyújt. A Dunkel Y. K. kassai cég itteni bizományosa, Dianovszki I. K. megbízott engem a Kerepesi úton épült Teltsch testvérek házában a parket lerakásával. Magam mellé vettem szaktársakat és dolgoztunk egyesült erővel a munka befejezéséig; kifizette a vállalkozó munkabérünket és átutalt bennünket egykori munkástársunknak, Huszár Lászlónak, ki most amolyan pallérszerepet játszik Dianovszkinál elegendő nyomorult feltételek mellett. Huszár, a munkásból lett micsoda, nem birt bennünket a szükséges parkétákkal ellátni és igy kénytelenek voltunk szünetelni. Társaim már előbb néztek más munka után, de én álló 8 napig vártam anyagra s minden biztatás daczára nem kaptam, tehát tétlenül voltam kénytelen ezt az időt elfecsérelni. Anyag helyett azonban Dianovszki azzal lepett meg, hogy 40 méternyi parkéta fát elloptunk. Utána mértem a lerakott parkétát és azt találtam, nem hogy fát nem loptunk hanem több parkétát raktunk le, mint amennyiért minket fizetett és kiszámítottam, hogy még 24 frt munkadíj jár nekem. Bementem tolvajt kereső emberhez és jelenteni akartam neki a *) E rovat alatt készséggel közlünk minden hozzánk intézett riszos ügyet, de magától értetvén, hogy a felelősséget a panasz küldője tartozik viselni. A szerkesztőség. NÉPSZAVA. HÍREK. A pénzeszsák érdeke minden tekintetben előnyben részesül. A fővárosi tiszti forvost megszállta a szentlélek és előterjesztette a tanácsnak, hogy tiltsa be az uj házakba való beköltözködést, mivel azok még nedvesek és igy az egészségre felette ártalmasak. A mennyiben a tanács tagjai közt még kevés a »Hausherr«, hát talán sikerült volna is a főorvos tervét foganatosítani, d de az építészek és házuzsorások pénzérdeküket látták ebben veszélyeztetve, tehát neki mentek a tanácsnak és értésére adták, hogy ők sehogy sincsenek megelégedve a tervbe vett tilalommal, mert a pénzeszsák szenved alatta. A »szegény vállalkozók« iránti tekintetből meglágyult a tanács szíve és alomtárba vetette a főorvos javaslatát. A lakosok hadd betegedjenek, hadd haljanak meg, az nem numerál, a fődolog az, hogy a gazdag spekulánsok ne szenvedjenek kárt. Munkás segély-egyletek figyelmébe. Dr. Somogyi Manó lak. VI. Nagy-mező utcza 23. sz. a. a munkás segély-egyletekről tanulmányt szándékozik irni és ezúton kéri fel az említett egyletek elöljáróit, hogy egyletük alapszabályait és legalább a mult év kimutatását küldjék be hozzá. Matlekovics Sándor bűnügye. Az a szenzácziós bűnpör, mely Kokán János kereskedelemügyi miniszteri irodaigazgató hivatali sikkasztási bűnügyével kapcsolatban felmerült, rendkívül váratlan fordulatot vett. A törvényszék ugyanis a vizsgálóbíróval szemben, Polónyi Gézának, Kokán védőjének adott igazat és elrendelte a Kokán-pör és a Matlekovics Sándor bűnpörének egyesítését Olvasóink emlékezni fognak, hogy a Kokán-pör végtárgyalása alkalmával a törvényszéki elnök Polónyinak még azt is megtiltotta, hogy Matlekovics nevét említse. Később a volt államtitkár ellen külön EGYLETI HÍREK. A budapesti vas- és fémáru - munkások önképző-és segélyző - egyletében a befizetések minden szerdán és szombaton este 8—9 óráig teljesíthetők, mely időben a könyvtár is nyitva van, s mely alkalommal könyvek kölcsönvehetők. Budapesti munkáskör. — VII., külső dob-utcza II. — Minden szombaton körestély ta?tátik. Kezdete 8 órakor. Uj tagok ekkor bejelenthetők ; a könyvtár rendesen nyitva van és a tagok rendelkezésére áll. A budapesti munkáskör dalkara exentúl minden kedden este 8 órakor tartja ének-gyakorlatait. Szerkesztői üzenetek: Cs. A. urnák, helyben. Jézus értendő a názáreti forradalmár alatt, ami azonban a papsignak sehogysem tetszik, legalbb nyilvánosan nem. 42. sz. November bő 1-én (Mindszent napján) tömegesen fognak a párt tagjai a kerepesi úti temetőbe kivonulni és ott EISEL KÁROLY sírját felkeresni hol emlékbeszédek fognak tartatni. A párt összes tagjai és általában a munkások felhívatnak, hogy a kivonulásban minél számosabban vegyenek részt. Összejövésel (nov. 1-én) délután 2 órakor a Rauchmaul-féle vendéglőben VII., hársfa- és külső dobutcza sarkán; tömeges indulás fél 3 órakor.