Népszava, 1889 (17. évfolyam, 1–52. sz.)

1889-10-20 / 42. szám

3. oldal. lálja a munkásnélküliek segélyezését, mert nemcsak azon van segítve, ki a segély által a legnagyobb nyo­mortól óvatik meg, hanem a munkában lévőkre nézve is felette előnyös, mert nincsenek saját munkástársaik versenyének kitéve és nem fog senki sem kínálkozni ol­csóbban munkát vállalni, ami annyit jelent, hogy a mun­kabér nincs kitéve a redukálás eseteinek. Hogy a munkanélküliek segélyzésére a szükséges pénzalap összegyűjthető legyen, szükséges, hogy a rokon­szakmák munkásai egyesüljenek egy szervezkedésben ; pld. a faáru-munkások; a vas-és fémáru munkások, a bőráru munkások stb. Minden ilyen egyesült szakmák­ból álló egyletben a különböző szakmák alosztályokat ké­peztetnek, melyek a szakmájuk spec­iális viszonyaival foglalkoznak. Az egyes szakmák által indítandó akciók­nál az egész szakegylet támogatólag működik közre. Sztrájkoknál pl. az összes szakegyletek szolidárisak és egyesült erővel támogatják a sztrájkoló munkásokat. A legfontosabb feladata azonban a szakegyletek­nek az önképzés, mert ennek segítségével válik csak lehetővé a munkásmozgalom czélját és törekvését biztos sikerrel terjeszteni. A szakegyleti szervezkedés előnyeit egybe fog­lalva a legközönyösebb munkás is felfoghatja az elérendő eredményt; nem látja azt a távoli ködbe borítva, hanem kézzelfoghatólag látja szemei előtt és ezáltal megismerni tanulja az egyesülés értékét. Ha a munkásosztály ekként van szervezve, akkor igen hamar felfogja jelentőségének értékét; az osztálytudat felébred benne és minden mun­kás egyenjogúsított állampolgárnak érzi magát és állan­dóan van megnyerve a munkásmozgalomnak. A szakegyleteknek szoros érintkezésben kell áll­niok a párttal. A párt tanácscsal és tettel támogatja őket alapszabályok tervezésénél vagy módosításánál; ellátja őket jogi tanácscsal; rendelkezésre bocsátja nekik a pártlapok hasábjait stb. stb. És ha tevékenységünkkel addig jutottunk, akkor fogékonynyá vannak téve a tö­megek követeléseink iránt, mint: egyesülési és gyülése­zési szabadság; sajtószabadság; általános választási jog; behozatala a legterjedelmesebb munkásvéd törvényho­zásnak vonatkozással a munkaidőre, az éjjeli és vasár­napi munkára, a gyermek- és női munkára; az iparügyi bíróságok általános behozatalára, a munkáskamrákra stb., szóval: fogékonyak lesznek a tömegek mindazon követelések iránt, melyeknek egy szoc­iáldemokratikus pártprogrammban egybefoglalva kell lenniök. És ha azt elértük, akkor a munkásmozgalom ha­talmas tényezővé vált a közéletben, különbözetet, de meghallgatás nélkül kiutasított irodá­jából. Fizetés helyett tolvajságot keresni és kiutasítani, ám­ tempó szokott lenni, ahhoz a munkást manapság hozzászoktatni akarják. Míg az történt, addig lejárt a 8 napi anyagra való várakozási idő és Huszár sietett vicze­gazdájának szí­vességet tenni: elbocsátott a munkából minden kárpót­lás nélkül. Panaszra mentem az asztalos-ipartes­tülethez és a nyolcz napra kárpótlást követeltem. E hó 13-án tárgyalta ügyemet az asztalos-ipartestület bé­kéltető bizottsága, melynek munkástagjai Soltész Ferencz és S­c­h­i­ff­n­e­r József, elnöke pedig Mudrony Soma országos képviselő volt. Huszár tanukat hozott arra nézve, hogy az előbbi munkám rossz volt és ő azt javíttatta. A munkát pedig mint kifogástalant átvette és kifizette munkadíjamat, tehát a későbbi kifogása nevet­séges dolog A­mit kifogásolni lehet, az abból áll, hogy a lerakott parketta nedves volt és a száradás alatt hé­zagok képződtek, de ennek nem a munkás, hanem a vállalkozó az oka. De volt a híres Huszárnak tanúi közt egy egyén, a­ki a békéltető bizottság előtt pofonütéssel fenyegetett engem. Eleinte nevettem a szamárságnak, de az a firma újból vett bátorságot egész hangosan mon­dani, hogy itt a bíróság előtt vág nyakon. Ez kihozott a türelemből és felkértem Mudronyi urat, hogy utasítsa rendre a fenyegetődző embert, mert az ilyen magavise­let sérti a bíróság tekintélyét is. De ahelyett, hogy Mudrony úr azt tette volna, engem mint panaszost és tisztességes magaviseletű munkást utasított ki a teremből és az ipar­testületi titkár, valami Ebner nevű ember, »fogd­meg«-módon megragadott és kilökött az ajtón. E brutalitással szemben kijelentettem a titkár­nak, hogy ezért felelőségre vonom és így, ezen módon tárgyalták le az asztalos­ipartestület békéltető bizott­ságában az én igazságos ügyemet,­­ azaz: meghallgat­tak és kidobta­k. De ez nem volt elég a dicsőséghez. Ki­mentem az utczára és ott S­zánthó Béla, Szabó Ferencz és még több szaktársammal találkoztam, kiknek el­mondtam az ügyemet és az átszenvedett barbárságot, egyszerre csak mellettem terem az ipar­testület titkára egy rendőrrel, ki­nek meg­hagyta, hogy engem tartóztasson le. A rendőr engedelmeskedett (?!) és bekísért a VIII. ker. kapitánysághoz, honnét kihallg­tás után rendőri kíséret mellett lakásomra kísértek és átadtak a nőmnek. A nyilvánosságra hozom ezt a botrányos esetet, nehogy a durva erőszak eltitkolva maradjon és megin­dítom a gyász­vitézek ellen a bűnvádi eljárást, ugyszinte Mudrony »honatya« ellen is megteszem a feljelentést Kapok-e elégtételt ? — nem tudom, munkás vagyok és igy igazságot remélni majdnem vakmerőség! Budapest, 1889 okt. 14. Tisztelettel Schwarcz Jenő. II. Tisztelt szerkesztőség! A nyilvánosság még mindig a legjobb fegyvere szokott lenni a jogfosztott munkás­nak, tehát én is kérem sérelmes ügyemet a nyilvános­ságra hozni. Hat évig dolgoztam a budai Blum-féle gőzmalomban és mindig pontosan teljesítettem köteles­ségemet, most azonban megbetegedtem és a főmolnár úrnak nem volt sietősebb dolga mint engem F­i­s­c­h­e­r és T­a­k­á­c­s nevü egyének intrikái­ól­,­tán, a munkából elbocsátani. A nevezett két egyénnel ugyanis nem akar­tam éjjeli dorbézolásra adni magamat és ez elég ok volt, beteges állapotom daczára, a munkám elvesztésére. A főmolnár urat ez alkalommal nem a magam, hanem munkástársaim érdekében kérem, hogy máskor, mielőtt valakit indokolatlanul elbocsátana, vizsgálja meg a fen­forgó ügyet és ne sülyedjen vak eszközévé 1—2 lelkiis­meretlen embernek, mert azok ugyanezt a tisztességtelen fegyvert — idővel —­­ ellene is alkalmazhatják. Budapest, 1889. okt. 15. Tisztelettel Sz. J. pert indítottak s e perben Polónyi Gézát, mint tanút akart­ák kihallgatni s kényszeríteni arra, hogy előter­jessze bizonyítékait. Polónyi megfélebbezte ezt a hatá­rozatot s a törvényszék tegnapi ülésén elrendelte a két bünpör egyesítését. A határozat igy hangzik: »A Mat­lekovics Sándor ellen emelt vádak következ­tében elrendelt bűnvizsgálat egyesítendő a Kokán János ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatban levő bünpörrel s ez utóbbinak elő­száma alá sorolandó. Ennek következtében a vizsgáló­bírónak 5. naplószám alatt hozott végzése hatályon kivül helyeztetik s egyúttal Polónyi Géza felebbezése mint tárgytalan félretétetik Uj szaklap. Újpesten, Erschinger János szerkesztésé­ben október hó - én „Fatenyésztési Lapok" czimen igen érdekes tartalmú és csinos kiállítású lap indult meg, mely czéljául tűzte ki a vasúti vonalak, a hegylejtők és utak defisitását valamint a fa­iskolaügy, fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészetet gyakorlati alapon — és a tárgy könnyebb megérthetése czéljából számos illusztráczióval ellátva — előmozdítani. A lap megjelenik minden hó 1-én és 16-in 1­/1-2 nagy iv terjedelemben és előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. és negyedévre 75 kr. Az előfizetések a szerkesztő nevére Újpestre küldendők. Elvi határozatok iparügyekben. A kereske­delemügyi minisztérium, mint harmadfokú iparhatóság, következő határozatokat hozta: Az ipar­igazolvány ki­adása azon okból, mert a bejelentett üzletvezető telepe­dési joggal nem bir, meg nem tagadható. Az 1886: XXII. törvényczikk 9. §-a alapján a községi, illetőleg megszer­zésére alapul szolgálható települési­ engedélyt megta­gadhatja, de magyar állampolgárral szemben e joga nem terjed ki arra is, hogy ettől, rendes foglalkozás mellett, a községben való lakást és tartózkodást is megtilthassa.­­ A­mennyiben közrendészeti és közbiztonsági tekinte­tekből az illetőnek a községből való eltávolítása indo­koltnak mutatkozik, a kiutasítás kérdésében nem a községi, hanem a járási főszolgabíró van hivatva hatá­rozni. A szegénység, rendes kereseti foglalkozás mellett, még közrendészeti és közbiztonsági szempontból sem képezhet elegendő indokot a községből való kiutasításra. Sztrájk a szerb államvasutak műhelyé­ben. Mint bennünket N i­s e h b­ó l értesítik, az állam­vasutak műhelyében dolgozó mintegy kétszáz mun­kás beszüntette a munkát, mert a munkabérüket nagyon redukálták és azonfelül rosszul bánnak a muns­­­ásokkal. Vannak itt — írja a tudósító — magyar, szerb és német származású munkások, de a­mi a legfőbb a do­logban : összetartanak nemzetiségre való különbség nél­kül, olyannyira, hogy ha a külföldről nem sikerül mun­kásokat odacsalni, akkor igen rövid idő alatt győzelem­mel fogják munkájukat folytathatni. A bizottság felhívja a munkásokat, hogy ügyük érde­kében ne vállaljon senki munkát a szerb államvasutak műhelyeiben és az odauta­zástól általán véve tartózkodjanak. Kenyér helyett börtön. A prágai büntetőtör­vényszék a kladnói sztrájkmozgalmak miatt tizennégy vádlottat 8—18 hónapi súlyos börtönre, ötöt pedig 5—13 hónapi börtönre itélt. Melichar bányászt fölmentették.— Hát ezzel bizony csak néhány embert dobtak a bör­tönbe, kik azt a rettenetes bűnt követték el, hogy mun­kástársaik élén jobb megélhetési viszonyokat követel­tek. Ez nem hőstett, ez haszuállás a védteleneken és nyomorultakon. A béke pálmaága. Turinból írják, hogy Olasz­ország készül valamire. Ugyanis néhány nap óta feltűnő­en sok hadiszer szállíttatik az Alpesek mentén emelt erődítvényekbe. A turini arzenal hasonlókép sok nagy­számú kis bomba-szórólövegeket és kisebb űrméretű ágyukat küldött e megerődített helyekre. A Fossano-i lőpor gyárból több lőporral megrakott vagon indult ugyanez irányban. Tüzérségi és mérnökkari főtisztek megszemlélik az erődítéseket és szemleátjakról részletes jelentést tesznek felebbvalóiknak. Orosz jusztitia: Kievből érkezett hírek azt ál­lítják, hogy amaz orosz fiatal­emberek nagy részét, a­ki­ket »szoczialista üzelmek« miatt elfogtak, szabadon bo­csátották. Csak négyre nézve tartották fenn a vizsgálati fogságot s ezek ellen Kis-Oroszországnak az orosz biro­dalomtól való elszakítására irányzott összeesküvés miatt emelnek vádat. Vidéki tudósítások. A szászvárosi iparos- és munka­ Világ R­t. tagjai értesíttetnek ezennel, hogy minden vasárnap dé­u 4 órakor magyar nyelvű felolvasások tartatnak, esetleg előadások is, melyeket eszmecsere követ. Ezen idő alat történhetnek a beiratkozások s befizetések is. Egyébiránt a kör helyisége és lapjai a t. tagoknak minden nap ren­delkezésükre állanak. A t. tagok felkéretnek új tagokat gyűjteni mert csak azáltal, ha sokan vagyunk és egyet­értünk, érhetjük el kitűzött czélunkat. Mutassuk meg, hogy öntudatra ébredtünk és mint egy osztályhoz tarto­zók egyesülni és szervezkedni akarunk A kör választmánya. Debreczen, okt. 14. Értesítem a tisztelt elv- és munkástársakat,hogy itt ma egy munkás­kör alapí­tása tárgyában értekezletet tartottunk, melyben a ki­vánt czél elérése érdekében megállapodásra is jutottunk. Elhatároztuk ugyanis, hogy a budapesti munkás-kör mintájára megalakítjuk a »debreczeni munkás-kört«, hogy az itteni munkásoknak is legyen egy szellemi köz­pontjuk, a­hol eszmecserék, felolvasások és előadások ál­tal szellemi haladásunkat elősegítsük. Hisszük, hogy a debreczeni munkások egytől-egyig tagjai lesznek a körnek és igy hozzájárulnak ama megdönthetlen tény­nek érvényre jutására hogy: »a tudás hatalom.« Addig is, mig az alapszabály-tervezet ki lesz dol­gozva és beterjesztve, egy ideiglenes bizottság vezeti a kezdeményezés munkálatait. Kórián Gyula. Munkások panasza.*) I. T. szerkesztőség! Hogy miként bánnak a munkással a vállalatok és milyen igazságot szolgáltatnak neki, ha kénytelen panaszra menni, arról a következő eset ele­gendő bizonyítékot nyújt. A Dunkel Y. K. kassai c­ég itteni bizományosa, Dianovszki I. K. megbízott engem a Kerepesi­ úton épült Teltsch testvérek házában a par­ket lerakásával. Magam mellé vettem szaktársakat és dolgoztunk egyesült erővel a munka befejezéséig; kifi­zette a vállalkozó munkabérünket és átutalt bennünket egykori munkástársunknak, Huszár Lászlónak, ki most amolyan pallérszerepet játszik Dianovszkinál elegendő nyomorult feltételek mellett. Huszár, a munkásból lett micsoda, nem birt bennünket a szükséges p­arkétákkal ellátni és igy kénytelenek voltunk szünetelni. Társaim már előbb néztek más munka után, de én álló 8 napig vártam anyagra s minden biztatás daczára nem kaptam, tehát tétlenül voltam kénytelen ezt az időt elfecsérelni. Anyag helyett azonban Dianovszki azzal lepett meg, hogy 40 méternyi parkéta fát elloptunk. Utána mértem a lerakott parkétát és azt találtam, nem hogy fát nem lop­tunk hanem több parkétát raktunk le, mint a­mennyiért minket fizetett és kiszámí­tottam, hogy még 24 frt munkadíj jár nekem. Bementem­­ tolvajt kereső emberhez és jelenteni akartam neki a *) E rovat alatt készséggel közlünk minden hozzánk intézett riszos ügyet, de magától értetvén, hogy a felelősséget a panasz küldője tartozik viselni. A szer­kesztőség. NÉPSZAVA. HÍREK. A pénzes­zsák érdeke minden tekintetben előnyben részesül. A fővárosi tiszti forvost megszállta a szentlélek és előterjesztette a tanácsnak, hogy tiltsa be az uj házakba való beköltözködést, mivel azok még ned­vesek és igy az egészségre felette ártalmas­ak. A mennyiben a tanács tagjai közt még kevés a »Hausherr«, hát talán sikerült volna is a főorvos tervét foganatosítani, d de az építészek és házuzsorások pénz­érdeküket látták eb­ben veszélyeztetve, tehát neki mentek a tanács­nak és értésére adták, hogy ők sehogy sincsenek meg­elégedve a tervbe vett tilalommal, mert­­ a pénzes­zsák szenved alatta. A »szegény vállalkozók« iránti tekintetből meglágyult a tanács szíve és a­lomtárba vetette a főorvos javaslatát. A lakosok hadd betegedje­nek, hadd haljanak meg, az nem numerál, a fődolog az, hogy a gazdag spekulánsok ne szenvedjenek kárt. Munkás segély-egyletek figyelmébe. Dr. Somogyi Manó lak. VI. Nagy-mező utcza 23. sz. a. a munkás segély-egyletekről tanulmányt szándékozik irni és ezúton kéri fel az említett egyletek elöljáróit, hogy egyletük alapszabályait és legalább a mult év kimutatá­sát küldjék be hozzá. Matlekovics Sándor bűnü­gye. Az a szenzá­cziós bűnpör, mely Kokán János kereskedelemügyi mi­niszteri irodaigazgató hivatali sikkasztási bűnügyével kapcsolatban felmerült, rendkívül váratlan fordulatot vett. A törvényszék ugyanis a vizsgálóbíróval szemben, Polónyi Gézának, Kokán védőjének adott igazat és el­rendelte a Kokán-pör és a Matlekovics Sándor bűnpöré­nek egyesítését Olvasóink emlékezni fognak, hogy a Kokán-pör végtárgyalása alkalmával a törvényszéki elnök Polónyinak még azt is megtiltotta, hogy Matleko­vics nevét említse. Később a volt államtitkár ellen külön EGYLETI HÍREK. A budapesti vas- és fémáru - munkások önképző-és segélyző - egyletében a befizetések minden szerdán és szombaton este 8—9 óráig teljesíthetők, mely időben a könyv­tár is nyitva van, s mely alkalommal könyvek kölcsönvehetők. Budapesti munkáskör. — VII., külső dob-utcza II. — Minden szombaton körestély ta?­tátik. Kez­dete 8 órakor. Uj tagok ekkor bejelenthetők ; a könyvtár rendesen nyitva van és a tagok rendelkezésére áll. A budapesti munkáskör dalkara exentúl minden kedden este 8 órakor tartja ének-gyakorlatait. Szerkesztői üzenetek: C­s. A. urnák, helyben. Jézus értendő a názáreti for­radalmár alatt, ami azonban a papsignak sehogysem tetszik, lega­lbb nyilvánosan nem. 42. sz. November bő 1-én (Mindszent napján) töme­gesen fognak a párt tagjai a kerepesi úti teme­tőbe kivonulni és ott EIS­EL KÁROLY sírját felkeresni hol emlékbeszédek fognak tartatni. A párt összes tagjai és általában a munkások fel­hívatnak, hogy a kivonulásban minél számosab­ban vegyenek részt. Összejövésel (nov. 1-én) dél­után 2 órakor a Rauchmaul-féle vendéglőben VII., hársfa- és külső dob­utcza sarkán; tömeges indulás fél 3 órakor.

Next