Népszava, 1899 (27. évfolyam, 1–124. sz.)
1899-06-20 / 48. szám
386. oldal. Igaz-e, hogy Pest megye alispánja, tudva ezeket a dolgokat, nemcsak bűnös mulasztást elkövetve futni engedte Ladányi Lászlót, hanem még meg is jutalmazta azzal, hogy részére nyugdíjat eszközölt ki? Ha mindezek elől a kérdések elől az éjjeli ügyész úr azzal térne ki, hogy ezeknek a dolgoknak a bolygatása nem ő hozzá, hanem az úgynevezett pestvidéki kollégájához tartoznék, akkor kérjük az éjjeli ügyész urat, akiről tudjuk, hogy ép abból a czélból rendeltetett ki, hogy a mi lapunkat nagy figyelemmel elolvassa, tegye meg a törvény, jog és igazságnak azt a szolgálatot, hogy küldjön át a pestvidéki kir. törvényszékhez beosztott kollegájának lapunkból egy példányt. Hiszen a pestvidéki kir. ügyész urat is kötelezi a törvény arra, hogy a nyilvánosságra jutott bűntényekben eljárjon. Ha azonban a kir ügyész úr erre a szívességre nem hajlandó, kérjük a törvény, jog és igazság ez időszerinti végrehajtóját és képviselőjét, Széll Kálmán belügyminiszter urat, hogy figyelmeztesse Beniczky Ferencz pestmegyei főispán urat, hogy ne vegye tekintetbe azon rokonsági köteléket, mely őt az alispánhoz fűzi és a törvény által reáruházott ellenőrzésből kifolyólag szedje össze eme nem tiszta ügyek egész halmazatát és üzenje meg neki, hogy ha a rokoni gyengédség őt feszélyezi abban, hogy az alispán úr ellen erélyesen eljárjon, terjessze fel az ügyiratokat. Így aztán módjában lesz Széll Kálmán belügyminiszter úrnak a törvény, jog és igazság érvényesülését gyakorlatban is bemutatni. HÍREK. — Megint tizenkét igen! Ez év február 14-iki számunkban „Bács-Madaras" czim alatt egy hírt közöltünk, melyben odavaló földmives elvtársaink ügyével foglalkoztunk. A bácsmadarasi földesurak ugyanis 200 ottani földmivest kizártak minden munkából, mert a nyáron nem akartak olyan nyomorúságos éhbérért dolgozni, mint az a földesuraknak tetszett volna. A földesurak e boszúja által 200 dolgos munkáscsalád a legnagyobb nyomornak volt kitéve tél idején. Természetes, hogy ezt az eljárást nem hagyhattuk szó nélkül és a földbirtokosok eljárását kellő világításba helyeztük. Ez persze megint a budapesti éjjeli ügyésznek, a földesurak leghivatottabb védőjének nem tetszett és osztály elleni gyűlöletre való izgatás miatt vádat emelt. Folyó hó 15-én volt a tárgyalás. Talán János elvtársunk állt mint a czikk szerzője az esküdtek előtt, Zsitvay Leo elnökölt. A közvádat Dr. Nagy Géza képviselte, elvtársunkat Dr. Pollacsek védte. A bizonyítási eljárás és a perbeszédek befejezése után az esküdtek meghozták verdiktjüket s mind a három kérdésre 12 igennel feleltek. Erre a törvényszék Talán elvtársat 1 havi államfogházra és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. — Az éjjeli ügyész működik! A „törvény, jog és igazság” korszakában korlátlanul garázdálkodik tovább a megboldogult czenzor jogutódja, az éjjeli ügyész. Pénteken éjjel 11 órakor keltezett végzéssel a „Világszabadság" legutóbbi számának „Aratás előtt" czimü vezérczikkét „izgatás* és „lázítás" miatt inkriminálta. Szombaton reggel megjelentek a rendőrség kiküldöttei kiadóhivatalunkban s a még meglevő395 példányt lefoglalták. Az éjjeli ügyész iparkodik megmutatni, hogy van joga büszkének lenni nagy elődjeire, az"1848 előtti és a Bach-korszakben gyűlöletessé vált czenzorokra! — A községi választási küzdelemben csongrádi és szentesi elvtársaink is részt vesznek két jelölttel. Nagy buzgalommal folyik az agitáczió s elvtársaink mindent elkövetnek, hogy jelöltjeinket diadalra juttassák. Üdvözöljük őket ebben a küzdelemben s meg vagyunk győződve róla, hogy lankadatlan munkájuk meg fogja teremni gyümölcseit. — Nyomor. A városligetben egy 24 éves szabósegéd öngyilkos lett. Nyomora kergette a halálba. A társadalom már gondoskodott róla, a mennyiben bevitte holttestét — a bonczoló intézetbe. Dicsértessék az a társadalom, a melyben 24 éves fiatal emberek nyomoruk miatt kénytelenek megválni az élettől! — A törvény, jog és igazság uralma Győrben. Győri elvtársaink f. hó 18-ára népgyűlést jelentettek be a főkapitányságnál a következő napirenddel: 1. Általános titkos választási jog. 2. A gazdasági helyzet és a szervezkedés. A győri főrendőr erre a következő végzést hozta : „9196/KI. 899. Végzés. Az 1848. évi 216. számú ügy 1898. évi 466. sz. evi. belügyminiszteri rendeletek értelmében a népgyűlés bejelentői kötelesek ennek idejét, helyét és czélját megjelölni, s miután a bejelentésben oly általánosan van a czél megjelölve, hogy azt meghatározásnak nem tekinthetem, továbbá mivel a kifejtett joggyakorlat szerint a népgyűlés rendezői a rend fentartása iránt felelőséget kötelesek vállalni, a bejelentő három munkás e felelősséget nem vállalta el, de a beszerzett adatok szerint e tekintetben kellő biztosítékot nem nyújtanak, végül tekintettel a városunk területén a kedvezőtlen munkaviszonyokra, mely szerint mintegy 300 munkás a város területén munka nélkül vesztegel, alaposan tartani lehet attól, hogy e munkanélküli egyének e gyűlést felhasználva, könnyen a közrend megháborítását idéznék elő : a f. évi június hó 18-án, a. u. 3 órára a Nádor vendéglő nagytermében megtartatni szándékolt népgyűlésre az engedély kiadását megtagadom s annak megtartását megtiltom. Erről Wanhal János, Szikszay Ferencz és Végh Pál gyári munkásokat e végzésen értesitem. Győrött, 1899. junius hó 13-án. Olvashatatlan, v. főkapitány." Mint látni való, a hires „törvény, jog és igazság" Győrben is dühöng, csak úgy, mint az egész országban. Széll Kálmán kijelentette ugyan nagy hangon az országházban, hogy az 1848-iki gyülekezési törvény a maga teljességében érvényben van még, meg is tapsolták e kijelentéséért, de a vidéki rendőrbasák ilyen kijelentéseket kutyába se vesznek. Ők továbbra is betiltják a gyűléseket, daczára annak, hogy az igazi törvény, jog és igazság szerint csak arra volna joguk, hogy tudomásul vegyék a bejelentést. Győri elvtársainkat azonban épp oly kevéssé fogja ez megakadályozni a buzgó és lankadatlan agitáczióban, mint többi elvtársainkat az egész országban. NÉPSZAVA GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. Budapest. (Czipészek gyűlése.) A czipőfelsőrész-készitők és munkásnők délelőtt 10 órakor gyűlést tartottak a Vig utcza 16. sz. alatt. Napirenden volt: 1. A czipőfelsőrészkészitő-munkások és munkásnők helyzete és az 1894. évi bérharcz alkalmával közösen elfogadott szerződés módosítása. 2. A munkaközvetítés fontossága. Farkas István elvtárs előadja, hogy a munkások helyzete az utolsó sztrájk óta ismét tűrhetetlenné vált, az akkor kötött egyezményt a mesterek nagy része nem tartja meg. A munkások követelik, hogy a műhelyrend olykép változtassék meg, hogy a felmondási idő ne legyen szabad egyezkedés tárgya, hanem két hétben állapíttassék meg. Követelik továbbá, hogy a 10 órai munkaidő szigorúan betartassák. Benyújt egy erre vonatkozó határozati javaslatot, melyet a gyűlés elfogad. A második pontnál a szakegylet hasznát vázolja; felemlíti, hogy az a mult évben 1000 forint segélyt osztott ki s ajánlja, hogy csakis a szakegylet munkaközvetítését vegyék igénybe. Végül felhívja a jelenlevő munkásnőket, hogy a férfimunkásokat nehéz küzdelmükben támogassák. Budapest. (Fehérnemütiszitók gyűlése ) A budapesti fehérnemütisztító munkások, munkásnők és rokonszakmák a Vig utcza 16. sz. alatt délután 3 órakor gyűléseztek. Napirend volt: 1. A helyzet. 2. A szakegylet czélja. Elnöknek Malonay Istvánt választották meg. Kohn megtámadja a munkaadókat, kik munkásaiknak levonják azt az időt, melyben nincs munka, ellenben, ha a munkások sürgős munka idején éjjel is kénytelenek ott maradni, ezért nem fizetnek külön, sőt a kapupénzt sem térítik meg. Inti a munkásokat, ne hallgassanak azon munkaadókra, kik munkásaikat lebeszélik, hogy a szakegyletbe belépjenek, mert félnek a munkások szervezkedésétől. A pünkösdkor megtartott kongresszusról Weiszenfeld Sándor referált. Jelentését a gyűlés tudomásul vette. Kohn végül felszólította a munkásokat s munkásnőket, hogy ezentúl csakis a szakegylet munkaközvetítését vegyék igénybe és lépjenek be oda tömegesen. Turkeve. A turkevei mezei munkások folyó hó 11-ikén jól látogatott gyűlést tartottak, a következő napirenddel: 1. A munkások helyzete. 2. Mit akar a szocziáldentokráczia. 3. A szervezkedés és a sajtó. 4. Az általános választói jog. A gyűlés délután két órára lett bejelentve. Az igaz, hogy az őrsvezető pontosan megjelent négy legényével és két városi rendőrrel, de az igen tisztelt főkapitány elmaradt. Végzésileg úgy lettünk értesítve, hogy ő fog a gyűlésen megjelenni, tehát mi vártunk és szép csendben olvasgattunk a „Világszabadság"-ból és a „Népszaváéból, de bár a főkapitány csak nem jött a hazát megmenteni. Az elvtársak kezdtek már türelmetlenkedni. Lássátok elvtársak, így akartak bennünket provokálni, de mi nem engedtük magunkat megzavarni, hanem elküldtünk egy rendőrt a főkapitányért. Az meg is tette kötelességét, mert úgy négy óra tájban elcipelte az igen tisztelt alrendőrkapitány urat a gyűlésre. Az alkapitány azzal védekezett, hogy ő nem tudta, miszerint a főkapitány úr nincs itten. Rácz Imre elvtársunk üdvözölte a gyűlésen megjelent elvtársakat és a gyűlés vezetésére a következő elvtársakat ajánlotta : elnöknek Furkó Sámuel elvtársat, jegyzőnek Varga Imre elvtársat, akiket a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Elnök a gyűlést megnyitja és átadja a szót Rácz Imre elvtársnak, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a négy pontot az idő rövidsége miatt együtt tárgyalja. A szónok lendületes szép szavakban tárgyalta mind a négy pontot, amelyet a jelen volt elvtársak figyelemmel hallgattak és beszédeit szép lelkesen megéljenezték. A napirendhez még többen is hozzászóltak. Tóth Károly elvtárs beszédében figyelmezteti a jelen voltakat, hogy a most hallott beszédeket ne felejtsék el, amerre járnak, mindenütt agitáljanak, szervezkedjenek, mert csak erős, nagy szervezkedéssel vívhatják ki emberi méltóságukat. Gondoljátok meg elvtársak, mondá, hogy akinek szavazati joga nincs, annak emberi méltósága sincs. Ezután az elnök a gyűlést bezárja. Az elvtársak a Marseillaise dallamára zendítettek rá és ennek végeztével szép rendben eloszlottak. GYŰLÉSEK. % —Figyelem, újpesti munkások! Folyó évi julius hó 2-án tüntető felvonulással egybekötött gyűlés tartatik. Gyülekezés az István-téren d. u. 2 órakor, ahonnan a menet gyár és szakmák szerint sorakozva, feliratos zászlókkal és táblákkal pont 3 órakor indul a Templom-, Lőrincz-, Viola-utczán, Árpád-uton, Temető-utczán át a Széna-térre, hol a gyűlés megtartatik. Újpesti munkások. Készüljetek a tüntetésre ! EGYLETI HÍREK. A budapesti légszesz-, vízvezeték- és fűtési fölszerelők szakegylete julius hó 2-án, d. e. 8 órakor, Vasvári Pál-utcza 4. sz. alatt levő vendéglőben tartja, rendes évi közgyűlését következő napirenddel: 1. A választmány jelentése. 2. Az új tisztikar megválasztása. 3. A segélyügy rendezése. 4. Indítványok. Kérjük a tagokat, minél számosabban megjelenni. Az óbudai olvasó egylet 1. évi június hó 25-én a Föld-utcza 113. szám alatt (Schlosser-féle vendéglőben) rendkívüli közgyűlést tart. Keretnek a t. tagok, minél számosabban megjelenni. A vasbútor-munkások és rokonszakmák szakegylete június hó 10-étől Rózsa-utcza 71. szám alatti Kertész Ferencz-féle vendéglőben létezik. A magyarországi szocziáldemokrata párt tulajdona. Felelős szerkesztő : Pethő Sándor. Nyomatott Neumayer Ede könyvnyomdájában Budapest, Szerecsen-utcza 15. 1899