Népszava, 1899 (27. évfolyam, 1–124. sz.)

1899-06-20 / 48. szám

386. oldal. Igaz-e, hogy Pest megye alispánja, tudva ezeket a dolgokat, nemcsak bűnös mulasz­tást elkövetve futni engedte Ladányi Lász­lót, hanem még meg is jutalmazta azzal, hogy részére nyugdíjat eszközölt ki? Ha mindezek elől a kérdések elől az éj­jeli ügyész úr azzal térne ki, hogy ezeknek a dolgoknak a bolygatása nem ő hozzá, ha­nem az úgynevezett pestvidéki kollégájához tartoznék, akkor kérjük az éjjeli ügyész urat, a­kiről tudjuk, hogy ép abból a czélból ren­deltetett ki, hogy a mi lapunkat nagy figye­lemmel elolvassa, tegye meg a törvény, jog és igazságnak azt a szolgálatot, hogy küld­jön át a pestvidéki kir. törvényszékhez be­osztott kollegájának lapunkból egy példányt. Hiszen a pestvidéki kir. ügyész urat is kö­telezi a törvény arra, hogy a nyilvánosságra jutott bűntényekben eljárjon. Ha azonban a kir ügyész úr erre a szíves­ségre nem hajlandó, kérjük a törvény, jog és igazság ez időszerinti végrehajtóját és kép­viselőjét, Széll Kálmán belügyminiszter urat, hogy figyelmeztesse Beniczky Ferencz pest­megyei főispán urat, hogy ne vegye tekin­tetbe azon rokonsági köteléket, mely őt az alispánhoz fűzi és a törvény által reáruházott ellenőrzésből kifolyólag szedje össze eme nem tiszta ügyek egész halmazatát és üzenje meg neki, hogy ha a rokoni gyengédség őt feszélyezi abban, hogy az alispán úr ellen erélyesen eljárjon, terjessze fel az ügyiratokat. Így aztán módjában lesz Széll Kálmán bel­ügyminiszter úrnak a törvény, jog és igazság érvényesülését gyakorlatban is bemutatni. H­ÍREK. — Megint tizenkét igen! Ez év február 14-iki számunkban „Bács-Madaras" czim alatt egy hírt közöltünk, melyben odavaló földmives elvtársaink ügyével foglalkoztunk. A bács­m­adarasi földesurak ugyanis 200 ottani föld­mivest kizártak minden munkából, mert a nyáron nem akartak olyan nyomorúságos éhbérért dolgozni, mint az a földesuraknak tetszett volna. A földesurak e boszúja által 200 dolgos munkáscsalád a legnagyobb nyo­mornak volt kitéve tél idején. Természetes, hogy ezt az eljárást nem hagyhattuk szó nélkül és a földbirtokosok eljárását kellő vi­lágításba helyeztük. Ez persze megint a budapesti éjjeli ügyésznek, a földesurak leg­hivatottabb védőjének nem tetszett és osz­tály elleni gyűlöletre való izgatás miatt vá­dat emelt. Folyó hó 15-én volt a tárgyalás. Talán János elvtársunk állt mint a c­zikk szerzője az esküdtek előtt, Zsitvay Leo elnökölt. A közvádat Dr. Nagy Géza képviselte, elvtár­sunkat Dr. Pollacsek védte. A bizonyítási eljárás és a perbeszédek befejezése után az esküdtek meghozták verdiktjüket s mind a három kérdésre 12 igennel feleltek. Erre a törvényszék Talán elvtársat 1 havi államfog­házra és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. — Az éjjeli ügyész működik! A „törvény, jog és igazság” korszakában korlátlanul garázdálkodik tovább a megboldogult czenzor jogutódja, az éjjeli ügyész. Pénteken éjjel 11 órakor keltezett végzéssel a „Világszabad­ság" legutóbbi számának „Aratás előtt" czimü vezérczikkét „izgatás* és „lázítás" miatt inkriminálta. Szombaton reggel megjelentek a rendőrség kiküldöttei kiadóhivatalunkban s a még meglevő­­395 példányt lefoglalták. Az éjjeli ügyész iparkodik megmutatni, hogy van joga büszkének lenni nagy elődjeire, az"1848 előtti és a Bach-korszakben­ gyűlöletessé vált czenzorokra! — A községi választási küzdelemben csongrádi és szentesi elvtársaink is részt vesz­nek két jelölttel. Nagy buzgalommal folyik az agitáczió s elvtársaink mindent elkövetnek, hogy jelöltjeinket diadalra juttassák. Üdvözöl­jük őket ebben a küzdelemben s meg vagyunk győződve róla, hogy lankadatlan munkájuk meg fogja teremni gyümölcseit. — Nyomor. A városligetben egy 24 éves szabósegéd öngyilkos lett. Nyomora kergette a halálba. A társadalom­ már gondoskodott róla, a mennyiben bevitte holttestét — a bon­czoló intézetbe. Dicsértessék az a társadalom, a melyben 24 éves fiatal emberek nyomoruk miatt kény­telenek megválni az élettől! — A törvény, jog és igazság uralma Gy­őr­ben. Győri elvtársaink f. hó 18-ára népgyű­lést jelentettek be a főkapitányságnál a követ­kező napirenddel: 1. Általános titkos válasz­tási jog. 2. A gazdasági helyzet és a szer­vezkedés. A győri főrendőr erre a követ­kező végzést hozta : „9196/KI. 899. Végzés. Az 1848. évi 216. számú ügy 1898. évi 466. sz. evi. belügyminiszteri rendeletek értelmében a nép­gyűlés bejelentői kötelesek ennek idejét, helyét és czélját megjelölni, s miután a bejelentésben oly ál­talánosan van a czél megjelölve, hogy azt meghatá­rozásnak nem tekinthetem, továbbá mivel a kifejtett joggyakorlat szerint a népgyűlés rendezői a rend fentartása iránt felelőséget kötelesek vállalni, a be­jelentő három munkás e felelősséget nem vállalta el, de a beszerzett adatok szerint e tekintetben kellő biztosítékot nem nyújtanak, végül tekintettel a váro­sunk területén a kedvezőtlen munkaviszonyokra, mely szerint mintegy 300 munkás a város területén munka nélkül vesztegel, alaposan tartani lehet attól, hogy e munkanélküli egyének e gyűlést felhasználva, könnyen a közrend megháborítását idéznék elő : a f. évi június hó 18-án, a. u. 3 órára a Nádor vendéglő nagytermében megtartatni szándékolt nép­gyűlésre az engedély kiadását megtagadom s annak megtartását megtiltom. Erről Wanhal János, Szikszay Ferencz és Végh Pál gyári munkásokat e végzésen értesitem. Győrött, 1899. junius hó 13-án. Olvashatatlan, v. főkapitány." Mint látni való, a hires „törvény, jog és igazság" Győrben is dühöng, csak úgy, mint az egész országban. Széll Kálmán kijelen­tette ugyan nagy hangon az országházban, hogy az 1848-iki gyülekezési törvény a maga teljességében érvényben van még, meg is tapsolták e kijelentéséért, de a vidéki rend­őrbasák ilyen kijelentéseket kutyába se vesz­nek. Ők továbbra is betiltják a gyűléseket, daczára annak, hogy az igazi törvény, jog és igazság szerint csak arra volna joguk, hogy tudomásul vegyék a bejelentést. Győri elvtársainkat azonban épp oly ke­véssé fogja ez megakadályozni a buzgó és lankadatlan agitáczióban, mint többi elv­társainkat az egész országban. ­ NÉPSZAVA GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. Budapest. (Czipészek gyűlése.) A czipő­felsőrész-készitők és munkásnők délelőtt 10 órakor gyűlést tartottak a Vig­ utcza 16. sz. alatt. Napirenden volt: 1. A czipőfelsőrész­készitő-munkások és munkásnők helyzete és az 1894. évi bérharcz alkalmával közösen elfogadott szerződés módosítása. 2. A munka­közvetítés fontossága. Farkas István elvtárs előadja, hogy a munká­sok helyzete az utolsó sztrájk óta ismét tűrhe­tetlenné vált, az akkor kötött egyezményt a mesterek nagy része nem tartja meg. A munkások követelik, hogy a műhelyrend oly­kép változtassék meg, hogy a felmondási idő ne legyen szabad egyezkedés tárgya, hanem két hétben állapíttassék meg. Követelik to­vábbá, hogy a 10 órai munkaidő szigorúan betartassák. Benyújt egy erre vonatkozó határozati javaslatot, melyet a gyű­lés el­fogad. A második pontnál a szakegylet hasznát vázolja; felemlíti, hogy az a mult évben 1000 forint segélyt osztott ki s ajánlja, hogy csakis a szakegylet munkaközvetítését vegyék igénybe. Végül felhívja a jelenlevő munkás­nőket, hogy a férfi­munkásokat nehéz küz­delmükben támogassák. Budapest. (Fehér­nemütis­zitók gyűlése ) A budapesti fehérnemütisztító munkások, mun­kásnők és rokonszakmák a Vig­ utcza 16. sz. alatt délután 3 órakor gyűléseztek. Napi­rend volt: 1. A helyzet. 2. A szakegylet czélja. Elnöknek Malonay Istvánt választot­ták meg. Kohn megtámadja a munkaadókat, kik munkásaiknak levonják azt az időt, melyben nincs munka, ellenben, ha a munkások sür­gős munka idején éjjel is kénytelenek ott maradni, ezért nem fizetnek külön, sőt a kapupénzt sem térítik meg. Inti a munká­sokat, ne hallgassanak azon munkaadókra, kik munkásaikat lebeszélik, hogy a szakegy­letbe belépjenek, mert félnek a munkások szervezkedésétől. A pünkösdkor megtartott kongresszusról Weiszenfeld Sándor referált. Jelentését a gyűlés tudomásul vette. Kohn végül felszólította a munkásokat s munkásnőket, hogy ezentúl csakis a szakegylet munkaközvetítését vegyék igénybe és lépjenek be oda tömegesen. Turkeve. A turkevei mezei munkások folyó hó 11-ikén jól látogatott gyűlést tartottak,­ a következő napirenddel: 1. A munkások hely­zete. 2. Mit akar a szocziáldentokráczia. 3. A szervezkedés és a sajtó. 4. Az általános választói jog. A gyűlés délután két órára lett bejelentve. Az igaz, hogy az őrsvezető pontosan megjelent négy legényével és két városi rendőrrel, de az igen tisztelt főkapi­tány elmaradt. Végzésileg úgy lettünk érte­sítve, hogy ő fog a gyűlésen megjelenni, tehát mi vártunk és szép csendben olvasgat­tunk a „Világszabadság"-ból és a „Nép­szaváéból, de bár a főkapitány csak nem jött a hazát megmenteni. Az elvtársak kezd­tek már türelmetlenkedni. Lássátok elvtársak, így akartak bennünket provokálni, de mi nem engedtük magunkat megzavarni, hanem elküldtünk egy rendőrt a főkapitányért. Az­ meg is tette kötelességét, mert úgy négy óra tájban elc­ipelte az igen tisztelt alrendőr­kapitány urat a gyűlésre. Az alkapitány azzal védekezett, hogy ő nem tudta, miszerint a főkapitány úr nincs itten. Rácz Imre elv­társunk üdvözölte a gyűlésen megjelent elv­társakat és a gyűlés vezetésére a következő elvtársakat ajánlotta : elnöknek Furkó Sámuel elvtársat, jegyzőnek Varga Imre elvtársat, a­kiket a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Elnök a gyűlést megnyitja és átadja a szót Rácz Imre elvtársnak, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a négy pontot az idő rövidsége miatt együtt tárgyalja. A szónok lendületes szép szavakban tárgyalta mind a négy pontot, a­melyet a jelen volt elvtársak figyelemmel hall­gattak és beszédeit szép lelkesen megéljenez­ték. A napirendhez még többen is hozzászóltak. Tóth Károly elvtárs beszédében figyelmez­teti a jelen voltakat, hogy a most hallott beszédeket ne felejtsék el, a­merre járnak, mindenütt agitáljanak, szervezkedjenek, mert csak erős, nagy szervezkedéssel vívhatják ki emberi méltóságukat. Gondoljátok meg elvtársak, mondá, hogy a­kinek szavazati joga nincs, annak emberi méltósága sincs. Ezután az elnök a gyűlést bezárja. Az elvtársak a Marseillaise dallamára zendítettek rá és ennek végeztével szép rendben eloszlottak. GYŰLÉSEK. % —­­Figyelem, újpesti munkások! Folyó évi julius hó 2-án tüntető felvonulással egybekötött gyűlés tartatik. Gyülekezés az István-téren d. u. 2 órakor, a­honnan a menet gyár és szakmák szerint sorakozva, feliratos zászlókkal és táblákkal pont 3 órakor indul a Templom-, Lőrincz-,­ Viola-utczán, Árpád-uton, Temető-utczán át a Széna-térre, hol a gyűlés megtartatik. Újpesti munkások­. Készüljetek a tüntetésre ! EGYLETI HÍREK. A budapesti légszesz-­, vízvezeték- és fűtési föl­szerelők szakegylete julius hó 2-án, d. e. 8 órakor, Vasvári Pál-utcza 4. sz. alatt levő vendéglőben tartja, rendes évi közgyűlését következő napirenddel: 1. A választmány jelentése. 2. Az új tisztikar megválasz­tása. 3. A segélyügy rendezése. 4. Indítványok. Kérjük a tagokat, minél számosabban megjelenni. Az ó­budai olvasó­ egylet 1. évi június hó 25-én a Föld-utcza 113. szám alatt (Schlosser-féle vendéglő­ben) rendkívüli közgyűlést tart. Keretnek a t. tagok, minél számosabban megjelenni. A vasbútor-munkások és rokonszakmák szakegylete június hó 10-étől Rózsa-utcza 71. szám alatti Ker­tész Ferencz-féle vendéglőben létezik. A magyarországi szocziáldemokrata párt tulaj­dona. Felelős szerkesztő : Pethő Sándor. Nyomatott Neumayer Ede könyvnyomdájában Budapest, Szerecsen-utcz­a 15. 1899

Next