Népszava, 1901 (29. évfolyam, 1–151. sz.)
1901-05-11 / 53. szám
2. oldal. dötteket. Minél közelebb jutunk a győzelemhez a harc, annál élesebb formákat vesz fel. Az uralkodó osztályok kétségbeesetten védekeznek, mert teljes mértékben ismerik a választói jog kiváltságának értékét. Az osztályuralmat megtörni, a a népet a gazdasági nyomorból kiemelni, a kapitalisztikus termelési rendszer helyett a termelő eszközök társadalmasításával egy szebb, boldogabb kornak alapját megvetni : ez a mi feladatunk. A választói jog kivívása az első lépcső e forradalmi munkához. Akik pártunkhoz tartoznak, küldjenek képviselőt a kongresszusra, hogy kivehessék részüket a küzdelemből és elősegítsék győzelmünket. . SZEMLE. A „Turul." Hegedűs Sándor, a nagy iparpártoló, ismét csúfosan felsült. Keresztülpártolta az egész országot, de hajh, most sül ki, hogy a miniszterséghez nemcsak pohárköszöntőket kellene meghallgatni és elmondani, hanem jó volna, ha a miniszter úrnak egy kis „vágott dohánya" is volna. A temesvári „Turul" czímű czipőgyár-részvénytársaság Hegedűs Sándortól egy szerencsés pillanatban évi 70.000 korona szubvenciót eszközölt ki. A czipésziparosok között majdnem forradalom tört ki, mikor megtudták, hogy a 70.000 koronát megtoldották 15 évi adómentességgel. A miniszter úr annak idején kifejtette nagy iparpártolási politikáját és bebizonyította napnál világosabban, hogy a hazai ipart csak úgy lehet megmenteni, ha a „Turul" minden adótól fölmentve, 70.000 koronát kap évente. A „Turul"-nak az lett volna hazafias hivatása, hogy az átkozott külföldi czipőket tőlünk kiszorítsa és a magyar czipőipart a virágzás eddig nem ismert magaslatára emelje. Most azután kisült, hogy a szép hazafias nevű részvénytársaság a minisztert csúnyául becsapta, mert a 15 évi adómentességgel és 70.000 korona állami segélylyel ellátva a mödlingi Fränkl Alfréd-féle czipőgyárból hozatta a „hazai" czipőket. A jeles társaságot Szegeden leplezték le. Nem kevesebb, mint tizenkilencz métermázsa czipő érkezett a „Turul" részvénytársaság nevére Mödlingből. A részvénytársaság képviselőit nem találták meg Szegeden, ezért az iparhatóság vette át a küldeményt és az állapította meg hivatalosan, hogy a szegény nép adójából szubvencionált cég kész czipőket hozaz osztrák iparosoktól. A félhivatalos lapok már mentegetni igyekeznek a rutul becsapott és nevetségessé tett minisztert. Bennünket azonban nem lep meg a mödlingi „hazai" czipő, mert régen tudjuk, hogy Hegedűs Sándor egész iparpolitikája szédelgés. A leghülyébb intézkedések egész sorozata, a tehetetlen kapkodás és az ország gazdasági viszonyainak folytonos hanyatlása arról tesznek bizonyságot, hogy a kereskedelmi miniszter egész működése hasonló a mödlingi magyar czipőkhöz. Megmondja, hogy Magyarországon a nép életmódja jóval alantabb áll, mint Németországban, mert különben nem nyilatkoznának fenti módon a német birtokosok. Világot vet ez a pár szó arra is, hogy habár a tőke kapzsisága és telhetetlensége az egész világon mindenfelé egyformán fejlődik ki, mégis a magyar birtokosok önzése és zsákmányszomja sokkal fejlettebb fokon áll, mint a németországiaké. Hiszen míg Németországban a birtokosok megelégedésüket fejezik ki a magyarországi munkások egyszerű életmódja felett, addig a magyar birtokosok nem győznek eléggé siránkozni, hogy a magyar munkások milyen pazarlók, pompakedvelők és urizálók. Ez a jajgatás pedig csak arra való, hogy ezzel az ürügygyel a munkabéreket még jobban lenyomhassák, vagy a mostani bérek alacsonyságát megokolhassák. A német birtokosoknak a magyar munkásokról adott véleménye újabb bizonyíték arra, hogy az igazságot ferdíteni lehet, de megölni nem. Régen mondtuk és mondjuk ma is, hogy a magyarországi földmivelő-munkások egyik legsúlyosabb baja nagy igénytelenségükben rejlik. Míg a mezei munkások mindennel megelégszenek, amit a földesúri helyi kegyelemből oda dob nekik, addig erélyes lépéseket tenni helyzetük javítására nem képesek. Magyarországi földmivelő munkások Németországban. Az utóbbi időben mind nagyobb tömegekben mennek ki földmivelő munkások nyári munkára Németországba. Hogy mi viszi munkástársainkat rá, hogy a messzi útra rászánják magukat, annak okát nem nehéz kitalálni. A nálunk uralkodó munkahiány, az alacsony munkabér, a rossz, felháborító bánásmód, melyben a földmivelő munkások úgy a munkaadók, mint a hatóságok részéről részesülnek. A német birtokosok nagyon meg vannak elégedve a magyarországi munkásokkal, mert „életmódjuk egyszerű, magaviseletük megbízható". Sokat mond ez a pár szó. NÉPSZAVA A franczia bányászsztrájk. A munkások és munkaadók közötti megállapodással véget ért a monceau-i bányászok sztrájkja, mely majdnem okozója lett egy általános sztrájknak. A franczia bányászszervezetek szövetségének központi bizottsága ugyanis felvetette azt az eszmét, hogy a sztrájkolók érdekében proklamálják Francziaországban az általános bányász-sztrájkot. Április 28-án ejtették meg ezen indítvány fölött a szavazást. A szavazók többsége az általános sztrájk mellett nyilatkozott, de mivel több mint 100.000 munkás egyáltalán nem adta le szavazatát, a bizottság nem akarta magára vállalni a súlyos felelősséget s nem rendelte az általános sztrájkot. Mielőtt azonban ezen elhatározását meghozta volna, a kiegyezés létre jött, a munkások részben győztek s az általános sztrájk kérdése tárgytalanná vált. A sztrájk 107 napig tartott, majdnem 10.000 ember vett részt benne s sok érdekes részlete van. A sztrájk bérdifferencziák miatt indult meg, de a bérkérdés mindjobban háttérbe szorult s a hatalmi kérdés vonult előtérbe. Az igazgatóság nem akarta tűrni, hogy a munkások akarata érvényesüljön, nem akarta a munkások szakszervezetét egyenrangú félnek elismerni, a sztrájk azonban reá kényszerítette. A másik érdekes mozzanat a kormány magatartása volt. Az igazgató ág ugyanis már hajlandó volt a bérkövetelést megadni, de nem volt hajlandó a sztrájk folyamán elbocsátott 430 munkást visszavenni, azt állítva, hogy nincs reájuk szüksége. A sztrájkolók viszont kijelentették, hogy egyik társukat sem hagyhatják cserben, s vagy valamenynyit visszaveszik, vagy egyik sem áll munkába. Lehet, hogy a kiegyezés ezen kérdés miatt hajótörést szenvedett volna s beállt volna szüksége az általános sztrájk proklamálásának, de a kormány — bizonyára Millerand befolyása folytán — megoldotta ezt a kényes kérdést. A 430 kizárt munkást kedvező feltételek mellett alkalmazta az állami üzemekben s miután ezek a kormány ajánlatát elfogadták, a sztrájkólóknak nem volt okuk eme követelésüket fenntartani. Két tanúságot lehet ezen sztrájkból levonunk. Először is, hogy a munkások összetartásán előbb-utóbb meg kell törnie a tőke gőgös elbizakodottságának, a másik ennél fontosabb pedig az, hogy a 1901. szervezett proletárság mind nagyobb és nagyobb befolyást nyer a kormányok elhatározásának irányításában. KÜLFÖLD. Belgium. Az elnyomott oroszokért. Belga elvtársaink május 6-ikán Brüsszelben nagy tiltakozó gyűlést tartottak a leigázott orosz munkások és diákok érdekében. A gyűlésen sok ezer ember vett részt. Van der Velde elvtárs nagy hatást keltő beszédet tartott s beszéde végén felszólítást intézett egész Európa munkásnépéhez, hogy az orosz proletárok elnyomása ellen tiltakozzon. Angolország. Nemzetközi bányászkongresszus. A napokban fogják megtartani Londonban a 12-ik nemzetközi bányászkongresszust. A kongresszus napirendje a következő : A 8 órai munkaidő. Minimális munkabér. Vállalkozók felelőssége baleseteknél. Aggkori és rokkant-biztosítás. A bányák államosítása. A munkabérek ellenőrzése. Az általános sztrájk. Jelentések : 1. A szakszervezkedés állásáról. 2. a munkaidő és bérek nagyságáról. 3. A bányák jövedelmezőségéről. 4. A munkaidő megszorítására tett intézkedésekről. 5. A nők és gyermekek foglalkoztatásáról. A túlprodukczió és ennek szüntetése. Általános ünnepnap meghatározása- A világünnepről Újpest. Mi szinntén együtt ünnepeltünk május elsején a szervezett munkásmilliókkal. Reggel 4 órakor zeneszóval jártuk be a község utczáit és az újpesti munkásképző-egylet dalárdája énekszóval ébresztette fel a lakosokat. Délelőtt 10 órakor a Széna-téren kitűnően látogatott népgyűlés volt. Daczára a kedvezőtlen, esős időnek körülbelül négyezer ember a legnagyobb lelkesedéssel hallgatta végig Bella Istán elvtársuk „Május első reggelén"' czímű szavalatát. Ezután Klárik elvtárs gyönyörű lelkesítő beszédet mondott, amelyben kifejtette május elsejének jelentőségét. Ezzel a gyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Délután fél 2 órakor a munkásképzőből újból zeneszóval és zászlóval indultunk a Széna-térre. Egy pár pillanat múlva megérkeztek a Danubiusz-gyár munkásai is. A menet csakhamar elindult és a Temetőutczán át az Árpád-úton végig ötös és hatos zárt sorokban a szocziáldemokrácziát és az általános titkos választói jogot éltetve, vonult a palotai erdőbe. Dallal, szavalattal és tánczcal töltöttük el gyönyörűen sikerült ünnepünk délutánját. A Munkácson szintén ünnepeltek elvtársaink május elsején. Előző vasárnap gyűlés tartatott, amelyen Lasovits Mihály elvtárs a jelen voltak nagy lelkesedése mellett beszélt a májusi világünnep jelentőségéről. Juhász János és Matács János a munkásnép helyzetéről beszéltek. Május elsejét a munkások nagy része munkaszünettel ünnepelte meg. A városban nagy feltűnést keltett az ünneplő munkássereg, mert a munkácsi elvtársaink most ünnepeltek először május elsején. Orosháza. Május elsején mi is ünnepeltünk. A községben a legnagyobb csend uralkodott. Miután az egész község tele volt rakva csendőrökkel és gyülekezést szigorúan megtiltották, arra használtuk fel a munkásság világünnepét, hogy eszméinket terjesszük. Házról-házra jártunk és ugy beszélgettünk május elsejének jelentőségéről. A csendőrség ezúttal sem menthette meg a hazát. A nagyváradi munkások szintén méltóképpen megünnepelték május elsejét. A szervezet itt még nagyon fiatal és azért nem is tettek nagyobbszabású előkészületeket. Az ünnep azért várakozáson felül sikerült. Az építőmunkások szakegyletének dalárdája régi szokás szerint a május elsejét megelőző éjjel több helyen elénekelte a munkásdalokat. Reggel elv-