Népszava, 1902 (30. évfolyam, 1–146. sz.)

1902-07-05 / 75. szám

4. oldal. NÉPSZAVA 6. Minden birtokot, amely mezőgazdaságilag jö­vedelmez és a szükséges üzemfelszereléssel el van látva, törvényileg meg kell védeni a végrehajtás, magánzálogolás, általában magánhitelezők zakla­tásai ellen. 7. Ebben a védelemben a mezőgazdasági ház-és birtoktulajdonosok ma is részesüljenek oly mér­tékben, hogy őket és családjukat birtokukból ki­zavarni ne lehessen. 9) Továbbá az állam és a községek támogatni és törvényileg fejleszteni tartoznak mindennemű szövetkezeti intézményt, mint tej-, hús­szövetkeze­teket, áruértékesítő és vásárló irodákat, általában minden szövetkezeti kísérletet, ha c­élja a termelő munkahozadékát a közvetítő kereskedelem és tőke kiszorításával növelni. Minden nagyobb mezőgazdasági üzemek, ahol zselléreket, cselédeket és egyéb bérmunkásokat foglalkoztatnak, törvény rendelje el a helyi viszo­nyokhoz alkalmazott bérminimumot és a munka­bérmaximumot. * Ez a programm annyira magán viseli a törpe birtokkal elhalmozott, mezőgazdasági bérmunkás­proletárok nélkül szűkölködő ország sajátos jelle­gét, hogy a magyarországi viszonyokra semmiképp sem alkalmazható. Ázsiából. Szokoly Ignáczot, Pápa város rendőr­kapitányát, elvtársaink bizonyára ismerik, különösen ha eszükbe juttatjuk, hogy pár­tunk legutóbbi kongresszusán szó volt Széll Kálmán czimeres ökréről, ez az ő igazi neve. Mi most ezennel pápai elv­társaink tudta és beleegyezése nélkül le­mossuk, nem róla, hanem az ökörről ezt a gyalázatot és kijelentjük, hogy Szokoly Náczi nem ökör, hanem egy meghibbant elméjű, szerencsétlen futóbolond, amilyen csak Magyarországon járhat szabadon. Ennek bizonyítására egyszerre három vég­zést is­ közlünk ettől a szánalomraméltó frátertől, aki ezekkel a végzésekkel, úgy hisszük, kimerítette azt a mérhetetlen os­tobaságot, amely ázsiai hatóságainkat jellemzi. Az első végzés, amelyben még meg­engedi a népgyűlés megtartását, így szól: 1389—1902 R. Muli József és társai pápai lakosok népgyűlés tartására engedélyt kérnek. Végzés. Muli József, Becsei Ferencz és Pala Antal pápai lakosok azon bejelentését, hogy Pápán június 15-én, délután fél 4 órakor, a Petőfi-utcza nyugati végénél levő térségen népgyűlést óhajtanak tartani, tudo­másul veszem s a népgyűlésnek a bejelentésben jel­zett időben és helyen, ugyancsak a bejelentésben felsorolt tárgysorozat mellett leendő megtartását ezennel megengedem. Hofstätter Dezső r. fogalmazót pedig megbízom, hogy a hatóság részéről a nép­gyűlésen jelenjen meg, s a gyűlés lefolyásáról ide jelentést tegyen. A kérelem azon részének, hogy kedvezőtlen idő ese­tén a népgyűlés a jelzett napon és időben a Fehér Ló­vendéglő-helyiségben legyen megtartható, tekintettel arra, hogy vendéglőben a szeszes italok fogyasztása által a kedélyek izgatottak, s ennek folytán könnyen zavarok fordulhatnak elő — hely nem adatik, s a helyen a gyűlés megtartása nem engedélyeztetik. Végül pedig Fodor István r.-biztost pedig uta­sítom, hogy a gyűléshez a rend és csend fenntar­tása végett a kellő számú rendőrlegénység kiren­delése iránt kellő időben intézkedjék. Miről folyamodók értesittatni rendeltetnek. Pápa, 1902 junius 10. Szokoly, r.-kapitány. A második végzés, amelyben már meg­tiltja, hogy a kőműves-segédek szakegyletük alakuló gyűlését megtarthassák, igy hangzik : 1463/1901. Pelárgus Ferencz és társai pápai lakosok kérelme tárgyában Végzés. Pelárgus Ferencz, Pados József és Kocsis Gyula pápai lakos kőmivesek azon kérelmének, hogy Pápán f. hó 22-én, délután 3 órakor, Hévégi Imre vendéglőjében, a pápai kőmives-segédek szakegyle­tének megalakítása czéljából alakuló gyűlést tarthassanak, hely nem adatik, s a tervbe vett gyűlés megtartását megtiltom. Egyúttal Fodor István rendőrbiztost pedig uta­sítom, hogy f. hó 22-én a Hévegi-féle vendéglőben jelenjen meg s amennyiben a gyűlés ott vagy bár­hol is megtartatnék, azt szükség esetén karhata­lommal is oszlassa szét s a résztvevőket írja össze s jelentse fel. Indok. Minthogy a folyamodók maguk sem állítják azt, hogy a pápai kőmives-segédeknek a m. kir. belügy­minisztérium által jóváhagyott alapszabálylyal biró szakegyletük volna, ez okból tekintettel arra, hogy törvény szerint gyűléseket tartani csak az illetékes hatóság által jóváhagyott alapszabálylyal biró egyletek jogosultak, s a kérelem elutasítandó s a tervbe vett gyűlés megtartása megtiltandó volt. Miről folyamodok, továbbá Fodor István rendőr­biztos és pedig ez utóbbi szoros miheztartás és jelentéstétel végett értesíttetni rendeltetnek. Pápa, 1902. junius 19. Szokoly, rendőrkapitány. A harmadik végzésben czipészsegédek szakgyülését tiltja meg , ez a végzés a követ­kező : 2561/902. R. Schönherr József és társai szak­gyűlésre kérnek en­gedélyt. Végzés. • Schönherr József és társai, pápai lakosok, azon kérelmének, hogy Pápán, f. hó 29-én, d. u. 2 óra­kor a Fehérló vendéglőben czipészmunkás szak­gyűlést tarthassanak, hely nem adatik s a jelzett he­lyen és időben a gyűlés megtartása m­egtiltatik. Fodor István rendőrbiztos pedig utasittatik, hogy ha a nem engedélyezett gyűlést ennek daczára is megtartani szándékoznának, azt esetleg rendőri karhatalommal is oszlassa szét s a résztvevőket ide jelentse fel. Indok: Minthogy szakgyűlések tartására csak a miniszteri jóváhagyással záradékolt alapszabálylyal biró egyle­tek jogosultak; továbbá mivel a gyűlés megtartására kijelölt hely szeszes italok elárusitásával van egybe­kötve s igy a szeszes italok élvezetétől izgatott kedé­lyek, a kellő rend fentartására kezességet nem nyúj­tanak ; végül pedig miv­el a szándékolt gyűléssel egy­idejűleg nagyobb szabású népünnepély is tartozik, ahol a rendőrség csekély létszáma elfoglalva lévén, a kért gyűlés felügyeletére kellő számú rendőr kirendelhető nem lenne, ez okból kérvényezők kérelmükkel el­utasítandók voltak. Ezen határozat kérelmezőkkel és Fodor István rendőrbiztossal közöltetni rendeltetik. Pápa, 1902. junius 27. Szokoly, s. k., rendőrkapitány. A szeszes italokkal és Szokoly Náczi­val együttesen már régebben foglalkoz­tunk, ezért nem csodálkoztunk, amikor olvastuk, hogy ismét félti munkástest­véreink kedélyét a szeszes italok fogyasz­tásától. Meglehet, hogy titkos pártfogója az alkoholellenes mozgalomnak és ezért éppen mi nem is haragudhatunk rája, hiszen csak a múlt hetekben közöltük a belügyminiszter egyik határozatát, amely miskolczi elvtársaink népgyűlésén betiltja a szeszes italok élvezetét. Miért legyen Szokoly Náczi ebben a tekintetben oko­sabb a legfőbb pandúrnál. De minek ne­vezzük azt az indokolást, amelylyel a szakegylet alakuló gyűlését betiltja? Lehetséges-e az, hogy előbb legyenek meg egy egyletben az alapszabályok, a jóváhagyás és csak azután tartsák meg annak az egy­letnek alakuló gyűlését. Bevalljuk, hogy életünkben ilyen óriási marhaságot leírva még nem láttunk, sem nem hallottunk. Levonjuk végzéseiből a következtetést: Szokoly Náczi előbb lett Pápa rendőrkapitánya és csak azután született meg. Nem igaz. Még meg sem született Előbb alapszabályo­kat kell kapnia és csak azután pillanthatja meg a napvilágot — Ázsia legelső marhája HÍREK. — A fővárosi rendőrség megint piszkos munkát végzett az utóbbi pénteken. Fé­nyes nappal razziát tartott és aki ismeri a rendőrségünk eme „tevékenységét", az tisztában van annak „értékével". Ha va­laki azonban még mindig nem lenne tisztában ezzel, az a következőkből ítélje meg rendőrségünk „áldásos műküdését" „szabad" Magyarország szép fővárosában. Pénteken estefelé 7 óra tájban észre lehe­tett venni, hogy az Aréna-úton, — még­pedig az Andrássy-út és a Szondy-utcza közt fekvő részén, — több polgári ruhába öltözött rendőr csatangol. , Egy közülök „munkásnak" volt öltözve. És pedig: ko­pott ruha, kék ing, rossz kalap stb. volt rajta. Még a pofája is piszkos volt. Uniformisba öltözött rendőrt nem lehetett látni. Ezen „munkás" a Szondy-utczától az Andrássy-utig ment, minden körülötte levőt megfigyelve. Viselkedése feltűnt több arra sétálónak és elkezdték őt meg­figyelni. Az Andrássy-ut és Aréna-út sarkán megállt és itt kezdődik tevékeny­sége . Egy 14—15 évesnek látszó kopott ruhás fiú jött a Városligetből és valószí­nűleg az Andrássy-úton akart végig ha­ladni, azonban a „munkás" karonfogta őt és az Aréna-útra ránczigálta. A fiu — kit a rendőr­ököl leszorított — el kezdett sírni, azonban kemény hangon elnémította őt a „munkás", valószínűleg azért, hogy a sétálók figyelmét magára ne vonja. Miután már mindkettő jól bennhaladt az Aréna­ úton, intett a „munkás" egy czivil­ rendőrnek, aki a fiút átvette. Ez azonban nem volt elég. Véletlenül arra haladt két munkás, az egyiken jó, a má­sikon kissé viselt ruha volt. Utóbbit szin­tén karonfogta a czivil­ rendőr és felszó­l­otta, hogy kövesse. A jobb ruhát viselő társa tiltakozott ez ellen, azonban­­ őt is bevitték a rendőrségre. Ami ezután történik, ismeretes. Kihallgatás, toloncz­kocsi, kiutasítás a fővárosból, a rendőrség­nek érdemkönyvbe való iktatása, mint­hogy a munkanélküliséget csökkentette. Az előkelő sétálóknak nem nyújt kelle­mes látványt a proletárok sápadt alakja mert nagyon könnyen elronthatná ét­vágyukat .... Azért kell a szegény sétálókat elfogni és eltolonczolni, mert az a szerencsétlenségük, hogy szegények és munkanélküliek. Fényes nappal történnek ily hallatlan gazságok a főváros legelő­kelőbb utczáin. A polgári lapok, amelyek mindent kiszaglálnak, mint a kutyák, mélységesen hallgatnak az esetről. Bizo­nyára ilyen volt a napi parancs. Míg a rendőrség így leselkedik a proletárokra, addig az István­ téren egy rablóbanda a legagyafúrtabb módon kirabolt egy öregebb embert. A rendőrség oly „gyorsan" je­lent meg a helyszínen, hogy a rablók kényelmesen elsétálhattak. Gyönyörű biz­tonsági állapotok. Ki , hiszi még, hogy Magyarország nem Ázsiában fekszik ? Aki nem hiszi, annak ajánljuk a magyar haza „atyai gondoskodását", a fővárosi rend­őrség „humanitását" és a polgári sajtó „tisztaságát". — Választás. Vasárnap délelőtt ejtették meg a budapesti szobafestő­ stb. segédek a békéltető bíróság választását. Hetekkel ezelőtt készültek már a mesterek talp­nyalói, hogy legyűrjék a szervezett mun­kásokat, de midőn meghallották a mi harczkriadónkat, megijedtek a puskapor­szagtól és tanácsosnak látták elő sem bújni rejtékeikből. De annál nagyobb aparátussal vonult ki a rendőrség. Már reggel 8 órakor vagy három tuc­at rendőr lepte el a szakegylet környékét, egy rendőrfogalmazó pedig a szakegylet ve­zetőinek adta tudtára, hogy semmiféle néven nevezendő felvonulást nem fog megtűrni. Távol volt munkástársainktól a szándék, hogy barczi kedvüket vérbe engedjék fojtani, egyenként mentek hát a választás színhelyére, ám így sem ke­rülték el a rendőrség szíves kíséretét. Kilencz órakor már az orsz. iparegye­sület ülésterme zsúfolásig telve volt ön­tudatos munkásokkal. Papp Zoltán ország­gyűlési képviselő és iparhatósági biztos a közgyűlést megnyitja és jelentést tesz a békéltető bíróság lefolyt évi működéséről. Rosenblüh elvtárs szót kér és bírálat alá veszi a választás összehívását, tiltakozik az iparhatósági biztos ama cselekedete 1902. július 1.

Next