Népszava, 1903. február (31. évfolyam, 15–26. sz.)

1903-02-05 / 15. szám

10­03 február 5. kai. De vannak itt olyanok azért, akikkel meg­teszik szívesen, mert ezek a jegyző úrral jó komák. Ezek a jó komái is adóhátralékban vannak, nem azért, mert nem tudnának fizetni, hogy annyira szegények legyenek — nem, ők elég gazdagok ahoz, hogy fizethetnek. Például a jegyző úr Unger Pál 151 kor., Csók Sándor al­jegye 120 kor., Bássányi Dénes, plébános uram 203 kor., Sztankó Torna, albiró 163 kor., Kapa­czina Ilia (virilista) községi képviselő, 197 kor., Lengyel Ignácz képviselő, 83 kor., Mihajlovits Péter szinte képviselő, 70 koronával vannak hátra­lékban. Ezek képezik majdnem a község intelli­gencziáját. A hozzájuk közelállókkal szintén így van. Ezek — úgy hisszük — jobban megfizethet­nék adójukat, mint mi. De, mert gazdagok, nem muszáj mindjárt az adót befizetni, gyümölcsözhetik, használhatják, t. i. kamatra kiadják. Mindenütt a hasznot látják és ugy tesznek, ahogyan ez hasz­nukra válik. Igy tesznek például, ha pörös ügyek vannak, az elöljárósági tagok. Csak egyet a többek közül hozok fel. Ha két félnek ügyes­bajai vannak egymással és ha például az egyik fél komájuk, érdektársuk, akkor — mint ilyenkor szokás — a feleket kiküldik, ha tárgyalás alá kerül a dolog, maguk az elöljárósági tagok köztük megbeszélik a dolgot, de ha — mint mondom — komájuk, akkor az benmaradt és velük együtt tárgyal. A községi és mezei őrök legnagyobb részét az idejüknek a jegyző úr szolgálatában töltik el. Sokalva a fizetésüket, tehát dolgoztat velük a mezőn is. 220 korona az évi fizetésük a csendőröknek. A verseny nagy, mert 160 koroná­ért is szolgálatba szegődnének sokan s igy kény­telenek megtenni a jegyző urnak mindent, amit csak parancsol, hogy ki ne lökje őket. Szigorúan büntetnek mindenkit, ha az ebek a határban és a faluban kóborolnak, gazdájukat, de a plébános uramnak szabad 3—4 ebének is kint kóborolni, azt nem látja senki. Községünkben január 15-én történt meg a köz­ségi elöljáróságának a választása. A községi képviselőtestületbe csak két emberünket tudtuk beválasztani. Többet azért nem lehetett, mert az egész lakosságot a gazdák a markukba tartják és arra kell szavazniok, akikre ők parancsolják, mert ha ezt nem teszik, akkor felmondanák nekik a kezességet. Például a plébános uram 160 váltót írt alá a megszorult embereknek. Tehát már a hála végett is oda kell szavazniok, ahová ők akarnak és így hiába a mi erőlködésünk. A legjobb akarattal nem tudunk oda jutni, hogy kitaszítsuk a magunk embereivel a községházán felgyülemlő piszkokat, de azon törekszünk, ha nehéz is velük megküzdeni, reményünket fel ne­m adva, hogy ki fogjuk még őket onnan tisztítani. Miskolcz. Emlékezni fognak még az elvtársak ama czikkre, amelyben bővebben foglalkoztunk a miskolczi elvtársak által rendezett temetés lefolyá­sáról. Ebből kifolyólag Fülep elvtársunk Ficzek Dezső rom. kat. segédlelkészt becsületsértés czimén bepörölte. A tárgyalás január hó 27-én folyt le, azonban a tárgyalás lefolyásáról, a miskolczi kir. járásbíróság legnagyobb szégyenére, nem a leg­kedvezőbben számolhatunk be. A tárgyalást vezető albíró nem az igazságnak megfelelően (mint kellett volna) vezette a tárgya­lást, hanem teljesen a pap szolgálatába szegődött. Többek között a papot képviselő ügyvédnek meg­engedte, hogy keresztkérdésekkel rávegye az egyik tanút, hogy azt mondja, amit ők állítanak, t. i. hogy a temetésen zavar volt. A bíró, látva, hogy nem sikerül a gazság, kijelenti, hogy a pert majd folytatni fogjuk, mivel most már ebédelni megy (megjegyzendő, hogy 11 órára lettek behiva, s csak délután 1 óra felé került rájuk a sor), s így a két tanút, akik künn várakoztak, ki sem hallgatta. Eddig még csak ment volna valahogy, most kez­dődött azonban az igazi svindli. Ugyanis az ügyvéd úr látta, hogy veszve van minden, ha a pert foly­tatjuk, sietett kijelenteni, hogy a pap már pert indított a kir. ügyészségnél Fülep Bertalan ellen, tehát indítványozza, hogy a tárgyalást szüntesse be a bíróság és helyezze át az ügyészséghez. A bíró tehát kijelenti, hogy a per be van szün­tetve s áthelyezi az ügyészséghez az ügyvéd úr kérelmére. Erre Fülep elvtárs fölvilágosította a bírót, hogy amit mond, az nem lehet igaz és csakis az ügyvéd úr óhajára akarja az ügyet áthelyezni és mivel oka van rá el nem hinni, hogy a per már meg van indítva, tehát látni akarja a beadvány kelti számát. N­ts H 8 '/ A­V­A Erre olyat ordítottak mindnyájan, mint akinek a nyakára léptek. Ebben a zűrzavarban Fülöp elv­társunk szükségesnek látta az ügyrendhez szólni, s magát a birót fölszólította a hivatalos köteles­ségére. Elvtársak, ahol a pap fölemeli a szavát, az igaz­ság keresztre feszíttetik; a pap itten is­merő hazugságokkal védekezik. Föl tehát a nagy munkára, a pert folytatni fogjuk, akár akarja a biró úr, akár nem. Kerüljön bármennyi fáradságunkba is, de az igazságnak győzni kell ! B. F. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A VI. kerületi munkások igen sikerült gyűlést tar­tottak vasárnap, melyen méltó feleletet adtak a szoczialistafaló karmeliták prédikácziójára. A gyűlésre meghívták páter Antalt, ki meg is jelent. Malasits és Garbai elvtársak adták meg a feleletet a pap prédikácziójára. Jellemezték a papok és az egyház népelő működését. A papok egyedüli tevékenysége abból áll, hogy a haladást gátolják ; ezt legjobban az Angyalföldön bizonyít­ják be. Ez azonban nem fog nekik sikerülni, miután a nép már nem hagyja magát elbolondítani. Végül felhívták a papot, hogy nyújtson felvilágo­sítást meggyalázó kifejezéseiről. A páter megköszönte a szíves meghívást, saj­nálatát fejezte ki afölött, hogy megsértette a mun­kásokat ; ezt csak a beszéd hevében tehette, de nem volt sértő szándéka. Ő is „szoczialista", ő is a nép haladását óhajtja. A páter úr különben folyton magáról beszélt, jószívűségét dicsérte, sőt még az elvtársaknak is felajánlotta protekc­ióját. Különben a szoczializmus neki is tetszik, csak az a baj, hogy papok­ nélkül akarják elérni czéljukat. Az egyház elleni vádakra nem tudott felelni és mindig csak önmaga dicséretét zengette, — különben nagyon kell sietnie, tehát nem vitatkoz­hatik tovább. Anélkül, hogy bevárta volna a feleletet, kisuhant. Távozása után Tarczai elvtárs reflektált a páter beszédére. Jellemezte ezután a papok erkölcsét — régi nóta­­ — és a papok jószívűségét. Min­dig kényezve gyujttatták meg a máglyát a sze­gény bűnös alatt stb. stb. A napirend egyik pontja a Népháza volt, melyet az előadó közönséges csalásnak nevezett, melylyel a népet a szoczializmustól elterelni akarják. Az egybegyűltek megfogadták, hogy minden téren küzdeni fognak a reakczió ellen. A békés-szarvasi építőmunkások 1903. évi január hó 26-án jól látogatott gyűlést tartottak a követ­­kező napirenddel: 1. Az építőmunkások helyzete. 2. Az országos szakegylet czélja és haszna. Elnök­nek Barton Venczel, jegyzőnek Tóth Antal szak­társak választottak meg. A napirend előadója Bánfi Lajos szaktárs (Hódmezővásárhely) volt, ki­nek hatásos beszéde után a gyűlés egyhangúlag csatlakozott az országos szakegylethez. Az orosházai építőmunkások saját helyiségükben 1903. január hó 27-én jól látogatott gyűlést tar­tottak. Bánfi Lajos szaktárs (Hódmezővásárhely) talpraesett beszéde után egyhangúlag magukévá tették az országos szakegylethez való csatla­kozást. GYŰLÉSEK. A BUDAPESTI ÓRÁSSEGÉDEK első nyilvános gyűlésüket 1903. február hó 8-án, vasárnap délután 3 órakor tartják meg a követ­kező napirenddel : 1. Az órássegédek helyzete. 2. A magyarországi órássegédek szakegyletének működése. 3. Mit akar a szocziáldemokráczia ? A gyűlés helyét a Népszava szombati számában tesszük közzé. A JÁSZ­LADÁNYI földmivelők és iparosok 1903. február hó 8-án, vasárnap délután 1 órakor, a „Rongyos lámpás" czimű korcsma előtti téren, kedvezőtlen idő esetén a korcsma helyiségében nyilvános gyűlést tartanak a következő napi­renddel : 1. A nép gazdasági helyzete és politikai jogai. •2. Egy munkásképző-egylet alakítása. A MAKÓI szocziáldemokrata párt 1903. február 8-án nagy értekezletet tart. A KOLOZSVÁRI SZABÓMUNKÁSOK feb­ruár 8-án, vasárnap, délután 2 órakor a Czell-féle sörcsarnok termében nyilvános szabó-szakgyűlést tartanak. Napirend : 1. A kolozsvári szabómunká­sok állásfoglalása a raktári munkának külföldön való elkészítése ellen. 2. Esetleges indítványok. A POZSONYI magyarajku munkások 1903 február hó 8-án, vasárnap délután 2 órakor, a Petőfi-teremben, Duna-utcza 48. sz., nyilvános népgyűlést tartanak. Napirend: 1. A munkanél-l­küliség. 2. A szervezkedés. 3. A sajtó. z­oda?. 9 Népszav­a naptára a.z. 1903. évre ••« ára 60 fillér. —9 Kapható a Népszava könyvkereskedésében Budapest, VII., Erzsébet-körút 16. SSSCSSCSSSSSSttS99SSSSSSS990*900 A GLUfiÁSOK. HT Pártunk legújabb agitaczionális füzete,­­mm Ez a füzet a papokról és azok pártjáról beszél. — Oly olcsó, hogy minden munkás megszerez­heti és terjesztheti. Agitáljatok hát vele mindenfelé ! Ára 4 fillér. (Vidékre öt darabon felül postadíj nélkül küldjük.) Kapható új Népszava könyvkereskedésében Budapest, VII., Erszébet­ körút 16. Csizmadia Sándor * * * * * Ujabb versek, J­agy Sándor rajzaival. (Éva füzt?e I l^or., l^ört.e 2 l^or. 50 fill. Egy proletárköltő büszke proletárdalait nyújtja e 160 oldalas remek könyvecske. A küzdő­ pro­letárok érzéseinek, reményeinek és küzdelmeinek riadó hangja szólal meg e dalokban. Akinek a lelkéből fakadtak, az egy sorban harczol azokkal, akikhez szólanak. Terjeszszék hát mindazok, akik harczosai annak a k­üzdelemnek, amelyet Csizmadia versei dicsőítenek. Kapható, illetőleg­ megrendelhető a NÉPSZAVA könyvkereskedésében, Budapest VII., Erzsébet-körut 16. EGYLETI HIBEK. A Testvériség I­I. kerületi munkások önképző- és olvasó-egylete helyiségében, I., Hadnagy-utcza 9., Bruckbauer-féle vendéglő (a Ráczfürdővel szem­ben) 1903. február hó 7-én, este 8 órakor népszerű felolvasás tartatik. — Tömeges megjelenés köretik. — Vendégek szívesen fogadtatnak. Ezen fölolvasásra különösen fölhívjuk a tisztelt tagok figyelmét, amennyiben érdekessége meg­kívánja a legnagyobb agitácziót. A budapesti kovács­segédek szak- és munkaközvetítő­egyesülete folyó évi február hó 8-án, délután 1/22 órakor a Szentkirályi­ utcza 4. sz. alatti helyiség­ben tartja rendes évi közgyűlését. — Napirend : 1. Jelentéstétel a lefolyt évről. 2. A Jegyzőkönyv felolvasása. 3. Pénztári kimutatás. 4. A tisztikar fölmentvénye. 5. Új tisztikar választása. 6. Indít­ványok. Az erzsébetfalvai I. munkás-önképző-egylet feb­ruár 8-án, délután 2 órakor, az egyleti helyiségben (Pflum-féle vendéglő) rendes évi közgyűlést tart. Napirend: 1. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. 2. A választmány jelentése működéséről. 3. A felmentvény meg­adása s új tisztikar választása. 4. Indítványok. A budapesti munkáskör ezentúl minden szombat este 8 órakor tartja összejöveteleit, VII., Szövetség­utcza 24. sz. a. levő Ruff-féle vendéglőhelyiségé­ben. Szombaton este érdekes előadás tartatik. A „Vorwärts" budapesti német munkásképző-egylet egyleti helyiségét a Jarmer-féle vendéglőbe (VII., Dohány-utcza 28, Kazinczy-utcza sarok) helyezte át. — Összejövetel minden vasárnap este 7 órakor. Az újpesti asztalos-segédek szak- és segédmunkások szakegylete 1903. évi február hó 14-én tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Az óbudai olvasó­egylet február hó 8-án, délután 4 órakor, a Ráb-féle vendéglőben, Templom­ utcza 17. sz. a., rendes évi közgyűlést fog tartani a követ­kező napirenddel : 1. Az elnökség jelentése. 2. Vá­lasztás. 3. Indítványok és interpellácziók. A győri kádársegédek szakegylete értesíti az összes szakegyleteket, hogy az egyleti helyiségét Apácza­utcza 16. sz. alá, Kustcz László vendéglőjébe he­lyezte át. A győri iparos-munkáskör helyiségét áthelyezte a Gál-féle vendéglőbe, Újváros, Kossuth Lajos­ utcza. A londoni nemzetközi szocziáldemokrata egyletben 1903. évi február hó 7-én, este 8 órakor folytató­lagos évi közgyűlés és havigyűlés tartotik, melyre a tagok okvetlen és pontos megjelenését kéri az elnökség.

Next