Népszava, 1903. február (31. évfolyam, 15–26. sz.)
1903-02-05 / 15. szám
1003 február 5. kai. De vannak itt olyanok azért, akikkel megteszik szívesen, mert ezek a jegyző úrral jó komák. Ezek a jó komái is adóhátralékban vannak, nem azért, mert nem tudnának fizetni, hogy annyira szegények legyenek — nem, ők elég gazdagok ahoz, hogy fizethetnek. Például a jegyző úr Unger Pál 151 kor., Csók Sándor aljegye 120 kor., Bássányi Dénes, plébános uram 203 kor., Sztankó Torna, albiró 163 kor., Kapaczina Ilia (virilista) községi képviselő, 197 kor., Lengyel Ignácz képviselő, 83 kor., Mihajlovits Péter szinte képviselő, 70 koronával vannak hátralékban. Ezek képezik majdnem a község intelligencziáját. A hozzájuk közelállókkal szintén így van. Ezek — úgy hisszük — jobban megfizethetnék adójukat, mint mi. De, mert gazdagok, nem muszáj mindjárt az adót befizetni, gyümölcsözhetik, használhatják, t. i. kamatra kiadják. Mindenütt a hasznot látják és ugy tesznek, ahogyan ez hasznukra válik. Igy tesznek például, ha pörös ügyek vannak, az elöljárósági tagok. Csak egyet a többek közül hozok fel. Ha két félnek ügyesbajai vannak egymással és ha például az egyik fél komájuk, érdektársuk, akkor — mint ilyenkor szokás — a feleket kiküldik, ha tárgyalás alá kerül a dolog, maguk az elöljárósági tagok köztük megbeszélik a dolgot, de ha — mint mondom — komájuk, akkor az benmaradt és velük együtt tárgyal. A községi és mezei őrök legnagyobb részét az idejüknek a jegyző úr szolgálatában töltik el. Sokalva a fizetésüket, tehát dolgoztat velük a mezőn is. 220 korona az évi fizetésük a csendőröknek. A verseny nagy, mert 160 koronáért is szolgálatba szegődnének sokan s igy kénytelenek megtenni a jegyző urnak mindent, amit csak parancsol, hogy ki ne lökje őket. Szigorúan büntetnek mindenkit, ha az ebek a határban és a faluban kóborolnak, gazdájukat, de a plébános uramnak szabad 3—4 ebének is kint kóborolni, azt nem látja senki. Községünkben január 15-én történt meg a községi elöljáróságának a választása. A községi képviselőtestületbe csak két emberünket tudtuk beválasztani. Többet azért nem lehetett, mert az egész lakosságot a gazdák a markukba tartják és arra kell szavazniok, akikre ők parancsolják, mert ha ezt nem teszik, akkor felmondanák nekik a kezességet. Például a plébános uram 160 váltót írt alá a megszorult embereknek. Tehát már a hála végett is oda kell szavazniok, ahová ők akarnak és így hiába a mi erőlködésünk. A legjobb akarattal nem tudunk oda jutni, hogy kitaszítsuk a magunk embereivel a községházán felgyülemlő piszkokat, de azon törekszünk, ha nehéz is velük megküzdeni, reményünket fel nem adva, hogy ki fogjuk még őket onnan tisztítani. Miskolcz. Emlékezni fognak még az elvtársak ama czikkre, amelyben bővebben foglalkoztunk a miskolczi elvtársak által rendezett temetés lefolyásáról. Ebből kifolyólag Fülep elvtársunk Ficzek Dezső rom. kat. segédlelkészt becsületsértés czimén bepörölte. A tárgyalás január hó 27-én folyt le, azonban a tárgyalás lefolyásáról, a miskolczi kir. járásbíróság legnagyobb szégyenére, nem a legkedvezőbben számolhatunk be. A tárgyalást vezető albíró nem az igazságnak megfelelően (mint kellett volna) vezette a tárgyalást, hanem teljesen a pap szolgálatába szegődött. Többek között a papot képviselő ügyvédnek megengedte, hogy keresztkérdésekkel rávegye az egyik tanút, hogy azt mondja, amit ők állítanak, t. i. hogy a temetésen zavar volt. A bíró, látva, hogy nem sikerül a gazság, kijelenti, hogy a pert majd folytatni fogjuk, mivel most már ebédelni megy (megjegyzendő, hogy 11 órára lettek behiva, s csak délután 1 óra felé került rájuk a sor), s így a két tanút, akik künn várakoztak, ki sem hallgatta. Eddig még csak ment volna valahogy, most kezdődött azonban az igazi svindli. Ugyanis az ügyvéd úr látta, hogy veszve van minden, ha a pert folytatjuk, sietett kijelenteni, hogy a pap már pert indított a kir. ügyészségnél Fülep Bertalan ellen, tehát indítványozza, hogy a tárgyalást szüntesse be a bíróság és helyezze át az ügyészséghez. A bíró tehát kijelenti, hogy a per be van szüntetve s áthelyezi az ügyészséghez az ügyvéd úr kérelmére. Erre Fülep elvtárs fölvilágosította a bírót, hogy amit mond, az nem lehet igaz és csakis az ügyvéd úr óhajára akarja az ügyet áthelyezni és mivel oka van rá el nem hinni, hogy a per már meg van indítva, tehát látni akarja a beadvány kelti számát. Nts H 8 '/ AVA Erre olyat ordítottak mindnyájan, mint akinek a nyakára léptek. Ebben a zűrzavarban Fülöp elvtársunk szükségesnek látta az ügyrendhez szólni, s magát a birót fölszólította a hivatalos kötelességére. Elvtársak, ahol a pap fölemeli a szavát, az igazság keresztre feszíttetik; a pap itten ismerő hazugságokkal védekezik. Föl tehát a nagy munkára, a pert folytatni fogjuk, akár akarja a biró úr, akár nem. Kerüljön bármennyi fáradságunkba is, de az igazságnak győzni kell ! B. F. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A VI. kerületi munkások igen sikerült gyűlést tartottak vasárnap, melyen méltó feleletet adtak a szoczialistafaló karmeliták prédikácziójára. A gyűlésre meghívták páter Antalt, ki meg is jelent. Malasits és Garbai elvtársak adták meg a feleletet a pap prédikácziójára. Jellemezték a papok és az egyház népelő működését. A papok egyedüli tevékenysége abból áll, hogy a haladást gátolják ; ezt legjobban az Angyalföldön bizonyítják be. Ez azonban nem fog nekik sikerülni, miután a nép már nem hagyja magát elbolondítani. Végül felhívták a papot, hogy nyújtson felvilágosítást meggyalázó kifejezéseiről. A páter megköszönte a szíves meghívást, sajnálatát fejezte ki afölött, hogy megsértette a munkásokat ; ezt csak a beszéd hevében tehette, de nem volt sértő szándéka. Ő is „szoczialista", ő is a nép haladását óhajtja. A páter úr különben folyton magáról beszélt, jószívűségét dicsérte, sőt még az elvtársaknak is felajánlotta protekcióját. Különben a szoczializmus neki is tetszik, csak az a baj, hogy papok nélkül akarják elérni czéljukat. Az egyház elleni vádakra nem tudott felelni és mindig csak önmaga dicséretét zengette, — különben nagyon kell sietnie, tehát nem vitatkozhatik tovább. Anélkül, hogy bevárta volna a feleletet, kisuhant. Távozása után Tarczai elvtárs reflektált a páter beszédére. Jellemezte ezután a papok erkölcsét — régi nóta — és a papok jószívűségét. Mindig kényezve gyujttatták meg a máglyát a szegény bűnös alatt stb. stb. A napirend egyik pontja a Népháza volt, melyet az előadó közönséges csalásnak nevezett, melylyel a népet a szoczializmustól elterelni akarják. Az egybegyűltek megfogadták, hogy minden téren küzdeni fognak a reakczió ellen. A békés-szarvasi építőmunkások 1903. évi január hó 26-án jól látogatott gyűlést tartottak a következő napirenddel: 1. Az építőmunkások helyzete. 2. Az országos szakegylet czélja és haszna. Elnöknek Barton Venczel, jegyzőnek Tóth Antal szaktársak választottak meg. A napirend előadója Bánfi Lajos szaktárs (Hódmezővásárhely) volt, kinek hatásos beszéde után a gyűlés egyhangúlag csatlakozott az országos szakegylethez. Az orosházai építőmunkások saját helyiségükben 1903. január hó 27-én jól látogatott gyűlést tartottak. Bánfi Lajos szaktárs (Hódmezővásárhely) talpraesett beszéde után egyhangúlag magukévá tették az országos szakegylethez való csatlakozást. GYŰLÉSEK. A BUDAPESTI ÓRÁSSEGÉDEK első nyilvános gyűlésüket 1903. február hó 8-án, vasárnap délután 3 órakor tartják meg a következő napirenddel : 1. Az órássegédek helyzete. 2. A magyarországi órássegédek szakegyletének működése. 3. Mit akar a szocziáldemokráczia ? A gyűlés helyét a Népszava szombati számában tesszük közzé. A JÁSZLADÁNYI földmivelők és iparosok 1903. február hó 8-án, vasárnap délután 1 órakor, a „Rongyos lámpás" czimű korcsma előtti téren, kedvezőtlen idő esetén a korcsma helyiségében nyilvános gyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép gazdasági helyzete és politikai jogai. •2. Egy munkásképző-egylet alakítása. A MAKÓI szocziáldemokrata párt 1903. február 8-án nagy értekezletet tart. A KOLOZSVÁRI SZABÓMUNKÁSOK február 8-án, vasárnap, délután 2 órakor a Czell-féle sörcsarnok termében nyilvános szabó-szakgyűlést tartanak. Napirend : 1. A kolozsvári szabómunkások állásfoglalása a raktári munkának külföldön való elkészítése ellen. 2. Esetleges indítványok. A POZSONYI magyarajku munkások 1903 február hó 8-án, vasárnap délután 2 órakor, a Petőfi-teremben, Duna-utcza 48. sz., nyilvános népgyűlést tartanak. Napirend: 1. A munkanél-lküliség. 2. A szervezkedés. 3. A sajtó. zoda?. 9 Népszava naptára a.z. 1903. évre ••« ára 60 fillér. —9 Kapható a Népszava könyvkereskedésében Budapest, VII., Erzsébet-körút 16. SSSCSSCSSSSSSttS99SSSSSSS990*900 A GLUfiÁSOK. HT Pártunk legújabb agitaczionális füzete,mm Ez a füzet a papokról és azok pártjáról beszél. — Oly olcsó, hogy minden munkás megszerezheti és terjesztheti. Agitáljatok hát vele mindenfelé ! Ára 4 fillér. (Vidékre öt darabon felül postadíj nélkül küldjük.) Kapható új Népszava könyvkereskedésében Budapest, VII., Erszébet körút 16. Csizmadia Sándor * * * * * Ujabb versek, Jagy Sándor rajzaival. (Éva füzt?e I l^or., l^ört.e 2 l^or. 50 fill. Egy proletárköltő büszke proletárdalait nyújtja e 160 oldalas remek könyvecske. A küzdő proletárok érzéseinek, reményeinek és küzdelmeinek riadó hangja szólal meg e dalokban. Akinek a lelkéből fakadtak, az egy sorban harczol azokkal, akikhez szólanak. Terjeszszék hát mindazok, akik harczosai annak a küzdelemnek, amelyet Csizmadia versei dicsőítenek. Kapható, illetőleg megrendelhető a NÉPSZAVA könyvkereskedésében, Budapest VII., Erzsébet-körut 16. EGYLETI HIBEK. A Testvériség II. kerületi munkások önképző- és olvasó-egylete helyiségében, I., Hadnagy-utcza 9., Bruckbauer-féle vendéglő (a Ráczfürdővel szemben) 1903. február hó 7-én, este 8 órakor népszerű felolvasás tartatik. — Tömeges megjelenés köretik. — Vendégek szívesen fogadtatnak. Ezen fölolvasásra különösen fölhívjuk a tisztelt tagok figyelmét, amennyiben érdekessége megkívánja a legnagyobb agitácziót. A budapesti kovácssegédek szak- és munkaközvetítőegyesülete folyó évi február hó 8-án, délután 1/22 órakor a Szentkirályi utcza 4. sz. alatti helyiségben tartja rendes évi közgyűlését. — Napirend : 1. Jelentéstétel a lefolyt évről. 2. A Jegyzőkönyv felolvasása. 3. Pénztári kimutatás. 4. A tisztikar fölmentvénye. 5. Új tisztikar választása. 6. Indítványok. Az erzsébetfalvai I. munkás-önképző-egylet február 8-án, délután 2 órakor, az egyleti helyiségben (Pflum-féle vendéglő) rendes évi közgyűlést tart. Napirend: 1. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. A választmány jelentése működéséről. 3. A felmentvény megadása s új tisztikar választása. 4. Indítványok. A budapesti munkáskör ezentúl minden szombat este 8 órakor tartja összejöveteleit, VII., Szövetségutcza 24. sz. a. levő Ruff-féle vendéglőhelyiségében. Szombaton este érdekes előadás tartatik. A „Vorwärts" budapesti német munkásképző-egylet egyleti helyiségét a Jarmer-féle vendéglőbe (VII., Dohány-utcza 28, Kazinczy-utcza sarok) helyezte át. — Összejövetel minden vasárnap este 7 órakor. Az újpesti asztalos-segédek szak- és segédmunkások szakegylete 1903. évi február hó 14-én tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Az óbudai olvasóegylet február hó 8-án, délután 4 órakor, a Ráb-féle vendéglőben, Templom utcza 17. sz. a., rendes évi közgyűlést fog tartani a következő napirenddel : 1. Az elnökség jelentése. 2. Választás. 3. Indítványok és interpellácziók. A győri kádársegédek szakegylete értesíti az összes szakegyleteket, hogy az egyleti helyiségét Apáczautcza 16. sz. alá, Kustcz László vendéglőjébe helyezte át. A győri iparos-munkáskör helyiségét áthelyezte a Gál-féle vendéglőbe, Újváros, Kossuth Lajos utcza. A londoni nemzetközi szocziáldemokrata egyletben 1903. évi február hó 7-én, este 8 órakor folytatólagos évi közgyűlés és havigyűlés tartotik, melyre a tagok okvetlen és pontos megjelenését kéri az elnökség.