Népszava, 1903. május (31. évfolyam, 51–62. sz.)

1903-05-05 / 51. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ: a keddi, csütörtöki és szombati kiadásra: Egész évre 14.40 K., évre 7.20 K.Iz évre 3.60 K., 1 hóra 1.20 K. Csupán a csütörtöki kiadásra: Egész évre 4.80 K., félévre 2.40 K., öj évre 1.20 K., 1 hóra 40 K. A magyarországi szocziáldemokrata párt központi közlönye. Megjelen minden kedden, csütörtökön és szombaton. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., József-körút 18. sz., ahová mindennemű levelezések és egyéb küldemények intézündők. Mt TELEFONSZÁM 54—94.~2M Szerkesztővel értekezni lehet minden hétfőn, szerdán és szombaton este 6-8-ig. 251. szám. Budapest, 1903. fedd. május 5. XXXI. évfolyam. NÉPSZAVA A magyarországi mezei és ipari munkásság érdekeit képviselő politikai lap. Az elvtársak figyelmébe ! A szerkesztőség, kiadóhivatal és párttitkárság költözködése miatt számos levélre nem válaszolhattunk és sok ügyet nem intézhettünk el azonnal. Kérjük tehát az elvtársakat, hogy néhány napig legyenek türelemmel. Továbbá kérjük elvtársainkat, hogy két héten belül gyűléseket ne jelentsenek be, mert szónokot csak azon gyűlésekre küldhetünk, amelyek már be vannak jelentve. A mi ünnepünk. A magyarországi öntudatos munkások az idén is megmutatták, hogy tudnak akarni, tudnak lelkesedni egy eszméért és bízni a jövőben. Május elsején megállt a munka, ünnepi szint öltött az egész ország mindenütt, ahol csak felvilágosodott munkások vannak. Május elsejének ilyen egy akarattal való megünneplése már maga is óriási vívmány. Mert hiszen még emlékezhetünk rá, nem adták ingyen ezt sem. A gőgjében elbizakodott uralkodó osztály hallani sem akart arról, hogy a munkások a saját akaratukból is ünnepelhessenek. Több éven át minden május elsején kemény harczot vívtak a munkások az ünnepért, melyből nem egyszer véres fejjel kerültek ki. Azonban nagyon jól tudták, hogy ez a harcz, ilyen a küzdelem. És ime az eredmény megvan. Körmenetünk egyike volt a legnagyobbaknak, melyeket eddig tartottunk. A munkások sok ezre vonult oda, hogy jelenlétével demonstrálja, hogy a nunka népe nem vak szerszám többé, melylyel oda ülhetnek, ahová akarnak, hanem világos fejű tömeg, szilárd meggyőződésű hadsereg, mely világos szemmel tekint a jövőbe. S a merre elvonult - hatalmas menet, mindenütt bizonyítékát szolgáltatta, hogy maga az öntudatosság, a fegyelmezettség. Aki ezt a sereget látta, abban önkéntelenül fel kellett ébredni a gondolatnak, hogy: igen, ezek győzni fognak, ezeké a jövő. De nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is mindenütt ünnepeltek. A szerszám kikerült a kézből s a munka hősei ez egy napon emlékezni akartak és lelkesedni. Számos helyen gyűléseket, felvonulásokat, ünnepélyeket tartottak, melyek egytől-egyig kitűnően sikerültek. Május elseje ma már teljesen a mi napunk. A filiszterek siránkoznak is érte eleget, hogy a nagy nap régi jelentősége, mely szerint az a tavasz hajnalhasadásának ünnepe, elveszett. Mi tettük, mi proletárok, mi, a szegények, az elnyomottak tettük azt. Mi fosztottuk meg május elsejét a régi jelentőségtől és adtunk neki egy szebbet, egy jobbat, magasztosabbat, mely inkább vonatkozik az emberekre. Hogy május elsejének új jelentőséget tudtunkadni, ebből megtanulhatná a pöffeszkedő hatalom és a megpenészesedett ostobaság, hogy ime, már a mi akaratunk a döntő s amint ez az egy akaratunk betelt minden erőszak ellenére is, úgy be fog telni rendre a többi is. Mert május elsejét mi nem rontottuk meg, hanem szebbé, a szabadság hajnalhasadásának ünnepévé avattuk. Apró csatározások azonban még mindig vannak, mert hiszen az erőszak, az értelmi korlátoltság még mindig uralkodnak. Elvtársainknak a vidék számos helyén most is ütközetet kellett vívni azért, hogy ünnepelhessenek. Korlátolt agyú rendőrkapitányok és szolgabírák most is akadtak, kik gyűlést, körmenetet, ünnepélyt betiltottak abban a hitben, hogy a világ haladása megáll, pedig csak az ő eszük mozgása tévelyedett hamis irányba. Mindezek az apró sikanériák azonban a proletárok hatalmas hadseregét útjában már fel nem tartóztathatják. Mi megyünk előre büszkén, bátran, fölemelt fővel és a győzelem tudatával mindaddig, míg el nem érünk a czélhoz, a munkásosztály teljes felszabadításáig. Tudósításaink május elsejéről a következők : Már május elsejét megelőző estén néhány gyár munkásai vagy 3—400-an, lampionos menetet rendezett. Minden oldalról tömegesen csatlakoztak hozzájuk s nem telt bele egy fél óra, már 5—6000 torokból harsogott a forradalmi dal, a Marseillaise. A liget fái között nagyon megkapó látványt nyújtott a folyton nagyobbodó menet, amelynek soraiban néhány száz lampiont és vörös szövetdarabokból rögtönzött vörös zászlókat vittek. Volt persze látás-futás Rudnay úrnak Zrinyi utczai rezidencziájában, mikor erről a főkapitányság értesült. Ahány pléhtáblás Rudnay-huszárt csak felbírtak hajszolni, kiküldték a ligetbe s fel is oszlatták a menetet, de azt már nem birták megakadályozni, hogy össze ne verődjenek 5— 600 főből álló csapatok, amelyek énekszóval járták be a ligetet. Május elsején délelőtt öt nyilvános szakgyűlést és ezenkívül majdnem minden szakegyletben felolvasást tartottak május elsejének jelentőségéről. Délután tartottuk meg körmenetünket, amelynél impozánsabbat, hatalmasabbat nem rendezett meg a főváros munkássága. A tüntető körmenet. Az idő is kedvezett a munkásság békés tüntetésének. Szép napsugaras tavaszi idő volt s a gyülekezés helyén, az Újvásártéren már 1 óra tájban volt néhány száz munkás, de elvtársaink zöme csak 2 óra tájban jött a munkásegyletekből, négyes sorokban, zászlók és jelzőtáblák alatt. A szakmák rendezői kijelölték a helyeket s az érkezés sorrendje szerint sorakoztak egymás mögé. 3 órakor, az indulásra kitűzött időben már 41 szervezett emberei állottak katonás sorban. Ott voltak: a nyomdászok, betűöntők, grafikai munkások, az általános munkásdalárda, a kőfaragók, asztalosok, a szoczialista egyetemi hallgatók, keztyűsök, aranyművesek, vas- és érczesztergályosok, lakatosok, a „Jövő" munkásegylet tagjai, a német munkások, vasbútormunkások, bádogosok, kovácsok, kocsigyártók, szobafestők és mázosok, kádárok, kalaposok, czipőfelsőrész-készítők, könyvkötők, paszományosok, tót munkások, keramikai munkások, kőművesek, ácsok, bőröndösök és a szíjgyártók, fehérneműtisztítók, a délszláv munkások, a czipészek, vasöntők, lengyel munkások, V. és VI. kerületi szervezet, mintaasztalosok, vas- és érczöntők, kövezők, szabók, női angolszabómunkások, esztergályosok, kárpitosok, olasz munkások, női konfekciószabók és a reszelővágók. 3 órakor megindult a menet a Kenyérmező-utczán a Kerepesi-útra fordult és az Erzsébet- és Teréz-körúton, Andrássy- és Stefánia-úton, áthaladt a Hermina-kert felé. Most látszott csak meg, mily óriási az a tömeg, amely itt ünnepelni jött össze. 3 órakor indult el a menet eleje s már négy óra volt, mikor a menet vége az Ujvásár-térről elindulhatott. Négy kilométer volt a hossza a menetnek, amelyben 20—25.000 munkás vett részt. A forgalmat az útvonalon teljesen be kellett szüntetni. A Körúttól a Károly körútig álltak a villamoskocsik, amelyek szintén nem közlekedhettek. A menetnél 600-600 vörös karszallagos rendező ügyelt a rend fentartására, rendőr pedig nem volt látható, tehát rendzavarás sem volt, csupán a menet elején és végén haladt 2-2 lovasrendőr izmagnak. A szervezetek élén 20 elvtárs haladt kerékpáron, azután a pártvezetőség tagjai mentek és hatos, meg nyolcas sorokban a szervezetek. Felhangzott a marseillaise s a forradalmi dal hangjaira az igaz lelkesedés pirja ült az arczokra. A munkásság érzelmeinek néha felkiáltásokban adott kifejezést., „Éljenek a hazátlan bitangok !" kiáltja az egyik munkás s zajos éljenzés a felelet a tömeg részéről. „Le a dunaparti Barnum-czirkuszszal !" „Le a nemzeti komédiásokkal !" kiáltják mások. „Éljenek a franczia kongregácziók !" hangoztatja gúnyosan néhány elvtárs. Annak az agitácziónak, amelyet pártunk a munkásnők közt kezd kifejteni, máris meg volt az eredménye; nagyon sok nő vett részt ezúttal a tüntetésben. Különösen a könyv- és kőnyomdászok, szabók, könyvkötők és fehérnemű-tisztítók soraiban volt sok munkásnő. Érdekes volt a szobafestők csoportja, nagyobbrészt vörös sipkában jelentek meg. Nagy érdeklődést keltettek az egyetemi A Népszava mai száma 8 oldal.