Népszava, 1903. június (31. évfolyam, 63–73. sz.)
1903-06-11 / 66. szám
1903. Június 11. NÉPSZAVA ket elfogad a Népszava könyvkereskedése (VIII., József-körút 18.) Munkásegyletek és szervezett munkások számára az előfizetési ár fél évre 8 korona helyett 4 korona. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A rákospalotai munkások, kisiparosok és kisgazdák nagyon látogatott népgyűlést tartottak pünkösd hétfőjén. Elsőnek Madarász Károly elvtárs beszélt, röviden ismertetve a pártkongresszus határozatait. Utána Weltner Rezső, Fischer és Katz elvtársak ismertették a szocziáldemokráczia alaptételeit. Majd elhatározta a népgyűlés, hogy szocziáldemokrata alapon álló munkásegyesületet alakít Rákospalotán. A gyűlés után Lerch Rudolf vendéglőjében (Imre utcza 35) megalakult a „Petőfi"-asztaltársaság, amelynek czélja addig is, amíg a munkásegyesület működését megkezdheti, tömöríteni az elvtársakat, s fölvilágosítólag hatni a népre. Elnök lett .Madarász Károly, alelnök ifj. Földi József jegyző Novák László elvtársak. Hisszük, hogy Rákospalotán, ahol a 15.000-nyi lakosság jelentékeny része munkás meg kisgazda, rövidesen hatalmas tényezővé válik a szocziáldemokráczia. Derecskén május 31-én, délután 4 órakor, jól látogatott népgyűlést tartottunk, amely vagy 2000-en jelentek meg. Napirend volt: A földmivelő nép helyzete, és Mit akar a szocziáldemokráczia ? Mindkét pontot Gál István elvtársunk ismertette általános tetszésnyilvánítás közt. Felhívja a jelenlevőket, hogy sorakozzanak a nemzetközi szocziáldemokráczia vörös lobogója alá, mit nagy lelkesedéssel meg is fogadtak. A gyűlés végeztével rövid értekezletre jöttek össze az elvtársak és elhatározták, hogy legközelebb egy általános munkás önképző kört fognak alakítani. Nagy-Rábé községében e hó 1-én nyilvános népgyűlést tartottunk, melyet nem várt sikert koronázott. Hét község érdeklődő polgársága hallgatta programmpontjainkat. A megnyitó beszédet Ungvári József elvtársunk tartotta óriási lelkesedést keltvén szavaival. Elnöknek Dende Sándor elvtárs, jegyzőnek Patai József elvtárs megválasztatván, átadta elnök a szót Vantus Károly elvtársnak, aki programmunk pontjait oly lelkesedést keltő szavakkal fejtegette, hogy nyomban a község egyik érdemes népköre táborunkhoz csatlakozott. Kiszombori elvtársaink gyűlést tartottak, amelyen körülbelül 1000 főnyi tömeg vett részt. Az egybehivók nevében Nagy József elvtárs szólt. Elnöknek Matuszka István, jegyzőnek Kohajda Illést választották meg. Az elnök meleg üdvözlő szavakkal nyitotta meg a gyűlést és a szót Joó Ferencz elvtársnak adta át. A szónok a nép gazdasági és politikai helyzetét remek s megnyerő fél órai beszédében ismertette, különösen kiemelte az uradalom brutális bánásmódját s súlyt fektetett a szolgabirák erőszakoskodására. A nép viharos éljenzéssel tüntetett a szónok mellett. A napirend 2. pontját: Mit akarnak a szocziáldemokraták ? gyönyörű beszédben ismertette. A nép mindig ujabb és újabb tetszéssel fogadta a szónok szavait. Mikor a gyűlést az elnök bezárta a tömeg a Marseillaise hangjai mellett oszlott szét, ami az uradalomnak nem igen tetszett, de annak daczára, megyünk előre a jelzett úton. Sándorra (Szabadka mellett) június 8 án egy kitűnően látogatott népgyűlést tartottunk a nép helyzete és mit akarnak a szocziáldemokraták? napirenddel. Elnökül Ganzil Gliza elvtársunk, jegyzőül Varsánszky János elvtársak lettek megválasztva. A napirend előadója Malasits elvtárs Budapestről volt, aki másfél órai német beszédben fejtegette a napirend pontjait, erős szavakban ítélve el a közigazgatási hatóságok eljárását. Utána Gljurics elvtárs beszélt bunyeváczal nagy tetszés mellett, magyarul Németh elvtárs beszélt, összetartásra buzdítva a jelenlevőket. Zárszóval Malasits elvtárs élt, ki a jelenlevők nagy lelkesedése mellett fejtegette a szocziáldemokrata párt programmját. Beszéde a különösen nagy számban jelenlevő kisgazdákra nagy hatást tett. Este a Petőfi-asztaltársaságban akartunk felolvasást tartani, de a sándokfi kupaktanács megvadult bika módjára ránk uszította a csendőrséget, amely egy kissé későn jött ugyan, de hát kénytelenek voltunk szétoszolni. A jeles bandával majd leszámolunk érdeme szerint a legközelebbi népgyűlésen, addig a sándorfi elvtársaink kötelességszerűen szervezkedni fognak. Csak azért is. A brassói munkások a pünkösdi ünnepeket pártunk érdekében nagy agitáczióra használták fel. Pünkösd első napján nagy tüntető körmenet vonult végig a város utczáin, amelyben elvtársaink megmutatták, hogy tudnak rendben tüntetni és csak a rendőrség volt az oka a május elsejei vérengzéseknek. A körmenet után nagyobbszabású népünnepély volt, amelyen ezrekre rugó nép volt. Pünkösd másodnapján hatalmas népgyűlés volt az Orient-szálloda nagytermében, amely zsúfoltig megtelt, úgy, hogy alig lehetett helyet kapni. A gyűlésnek elnökei Enaler és Köpf elvtársak voltak, jegyzők Coliban és Zoor elvtársak. A napirend két pontja ex lex és a jogegyenlőség Magyarországon egybe lettek foglalva és Buchinger Manó elvtárs Budapestről két órás beszédben referált a magyarországi viszonyokról, beszédjét, amely nagy hatást keltett, ami a jelen volt rendőralkapitánynak nem igen tetszett és közbeszólással adott ennek kifejezést. Knaller elvtárs a helyi viszonyokról beszél, rátér a május elsejei vérengzésekre, de a rendőrkapitány nem engedte meg, hogy a népgyűlésen a rendőrség eljárása a kritika tárgyává tétessék. Végre a helyi lapok ocsmány magatartására tér rá a szónok és élesen kikel ellenük. Miután Buchinger elvtárs még hosszú beszédben németül fejti ki a napirend pontjait, az impozáns gyűlés a Marseillaise hangjai között véget ért. Berettyó-Újfalun június 1-én d u. 4 órakor, a Kossuth-téren nyilvános népgyűlést tartottunk a következő napirenddel: 1. Miért szegény a nép ? 2. Katonai javaslatok és a kivándorlás. 3. Mit akar a szocziáldemokráczia ? 4. Pártunk programmja. A gyűlésünkön a közelvidék is képviseltette magát. Több mint 4000 ember teljes 3 és fél órán keresztül a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig az előadó szónokok beszédeit. Jakab elvtárs felszólítására elnöknek Jakab Mihály, jegyzőnek Gacsal Sándor elvtársak lettek megválasztva. Jakab elvtárs átadja a szót Gál István elvtársnak, aki napirendünk első és második pontját fejtegetve, rámutat a nyomorgó munkásnép nyomasztó helyzetére, amelyet szembe állít a kizsákmányolók helyzetével és azt kérdezi, kénytelen-e ez a nép arra, hogy a maga élete árán megváltója legyen a dologkerülő heréknek, hogy azoknak rangot, dicsőséget megszerezzen véres verejtékes munkájával, míg ő maga éhezik és nyomorog. Beszélt arról, hogy miért vándorol ki a nép és azt fejtegeti, hogy lelketlen ügynökök csábítják ki a népet, pedig ezen lelketlen ügynökök azok, akik nem kicsábítják, hanem kiűzik a népet. A szolgabíró úrnak ez a kifejezés nem igen tetszett, mert figyelmeztette is a szónokot. A következő szónok Müller Gyula elvtársunk volt, ki mindenekelőtt a szolgabíró urat figyelmezteti, hogy őneki nincs jogában a szónoktól megvonni a szót, ezt csak az elnök teheti. Erre a szolgabíró kijelenti, hogy feloszlatja a gyűlést Ezt teheti a szolgabíró úr — úgymond Müller elvtárs — s rátér az itten tartott tegnapi függetlenségi képviselői beszámolóra, s bírálja azt. A napirend 3. pontjánál föltárja a szocziáldemokráczia eszméit. Fejtegeti a munkások nyomorának okát. Minket mindenből kitagadtak — úgymond — és ez az egyetlen eszme az, amely bennünket megment e rothadt társadalom puszta sivatagának fenevadas karmai közül. Mink vagyunk hivatva önönmagunkat megmenteni, az erő és hatalom a mi kezünkbe van, ha akarunk. Legyünk tehát férfiak, törjük le kezeinkről a rablánczokat, és dobjuk az arczába annak, aki azt reánk rakta. Legyünk bátrak és kitartók a küzdelemben, ne tegyünk különbséget önönmagunk közt, hanem ha bennünket hazátlan bitangoknak és kutyáknak neveznek is, mi szeressük egymást, tartsunk össze s ha majd meglátják, hogy együtt érezünk és összetartunk mint egy ember, eszökbe jut majd, hogy ezek a kutyák még széjjel voltak, vonitottak csupán, amikor egyesülni kezdtek már ugattak is s ha már együtt vannak akkor, már fognak harapni is. Ezután pontonkint felolvassa és megmagyarázza a pártprogrammot, melyet leírhatatlan lelkesedés közepett tesz magáévá a népgyűlés. Mivel szólásra senki nem jelentkezett, az elnök a gyűlést 7 órakor befejezettnek nyilvánítja, kéri a jelenlevőket, hogy az általunk alakítandó egyletünkbe minél számosabban iratkozzanak be. A nép még a sötét estén is csoportokban verődve tárgyalta a gyűlés lefolyását. VEGYES Máramarosszigeten a Népszava a következő helyeken olvasható: Vadászkürt kávéház, Fisch-féle sörcsarnokban, Goldschmidt Bernát és Wagner Osiás borbélyüzleteikben. Elvtársak ! Csakis olyan üzleteket látogassatok, ahol pártlapjaink olvashatók. A sztrájkoló kovácsok részére befolyt: Dr. Wagner munkásai 27.10, Kőmives János 8.50, Ganz-gyár vagyon osztály munkásai 11.40, Bőrönd-, nyerges-és szíjgyártó munkások 9.61, czipőfelsőrészkészitők 11.50, lakatosok 8.—, Nicholson-gyári kovácsok 4.80, postaműhely munkásai 26.70, reszelővágóktól 12.—, vas- és fémmunkások VI. ker. h. cs. 8.80, Paulik István 11.80, Reiter-féle kocsigyár 41.50, Reiter-féle kocsigyár 6.—, Tolnai Péter 47.30, Fodor lakatos-gyár 15.—, Paulik István 7.80, Misik Ferencz 10 80, Magyar állam é. f. kovácsok 3. o. 23 94, Hofherr és Schrantz-gyári kovácsok 11.—, Tüzos János 3.70, Pásztor Ferencz 8.50, Első Magyar gazdasági gépgyár 7.40, Első magy. sörfőzde 3. 60, Kecskés Ferencz 12.—, Vas- és fémmunkások szövetsége 8.40, Fuchs mérleggyár 12.30, Skobrak-féle czipőgyár Bódi Lajos 5.20, Nicholson kazánkovácsok 7.12, Szilágyi György 10.26, Szilágyi György 8.34, Nagy Károly 14.50, Szepesi István 15.30, Szepesi István 2.30, Kohn Jakab 5.—, Ganz-gyárvaggon-osztály 10.50, Kis Károly 7.60, Gogl Géza 20.—, Benei József 31.90, Kardos Imre Fehér Miklós-féle gépgyár munkásai 9.80, Takács Elek 6.40, Első magyar gazdasági gépgyár 9 70, Zellerin-gyár 3.60, Zellerin-gyár 10.10, Kardos N. 3.36, Alpár lakatos-szegezők 1.70, Stahd és Lerner munkásai 7.90, Haverland lakatos munkásai 7.90, Fuchs és Sifter-gyár munkásai 5.80, Hajós Bálint lakatos munkásai 5.0, Urbán István 5.50, Bogdán gyári munkások 11.—, Ganz aczélkovács osztály 2.80. MÁV. 3/a oszt. 7.90. N. N. 60.—, N. N. 20.—, N. N. 10.—, Románok, figyeljetek ! Fölkérjük a románul beszélő munkásokat és elvtársakat, hogy a „Népszava" szerkesztőségénél jelentkezzenek, illetve adják le czímeiket, mert román munkásképző-egyletet akarunk alakítani. GYŰLÉSEK. AZ I. KERÜLETI MUNKÁSOK ÉS POLGÁROK f. hó 14-én, délután fél 3 órakor, a Kolozsvári-féle (ezelőtt Hang) vendéglőben, Aranykakas-utca 5. sz., nagy népgyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A kongresszusi küldöttek jelentése. 2. A kenyéruzsora. 3. A katonai javaslatok . Ezen népgyűlésre dr. Falk Miksa, országgyűlési képviselő urat is meghívtuk. A KALAPOS-MUNKÁSOK folyó hó 21-én, délután 2 órakor, a Braucler-féle vendéglőben (Rózsa utcza 32) szakgyűlést tartanak. Napirend : 1. Helyzetünk és a szervezkedés. 2. A kongresszusi küldöttek jelentése. 3. Indítványok. A POLGÁRDIS FÖLDMIVELŐK ÉS KISGAZDÁK f. hó 28-án nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép helyzete. 2. Mit akarnak a szocziáldemokraták ? A K.KUN LACZHÁZAI FÖLDMIVELŐK ÉS KISGAZDÁK folyó hó 14-én, délután fél 4 órakor, nyilvános népgyűlést tartanak a Piacztéren. Napirend : 1. A szervezkedés czélja és haszna. 2 Mit akar a szocziáldemokráczia ? A PAKSI földmivelő és ipari munkásság f. hó 14-én, vasárnap, d. u. fél 4 órakor a Szent István-téren nyilvános népgyűlést tart a következő napirenddel: 1. A munkásnép helyzete. 2. Mit akar a szocziáldemokráczia ? 3. Egylet alakítása AZ ÓMORAVICZAI földmivelök és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlőt tartanak. Napirend: A szervezkedés czélja és haszna. 2. A szocziáldemokráczia követelései. A DUSNOKI földmivelők és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A nép gazdasági helyzete 2. Mit akar a szocziáldemokráczia ? A BAJASZT-ISTVÁNI FÖLDMIVELŐK és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. Szervezkedés és sajtó. 2. A községi basák önkénykedése. 3. A választói jog. A NAGYVÁRADI kereskedelmi alkalmazottak f. hó 14-én, délután fél 3 órakor nyilvános gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A szervezkedés czélja és haszna. 2. Egy szakegyleti fiók létesítése. DEBRECZENBEN folyó évi június 7-én nyilvános népgyűlést tartunk (Sas-utcza) az Otthon-vendéglő nagy termében. Napirend : 1. Az ex-lex állapot és a katonai javaslat. 2. Az általános választói jog. 3. Mit akarnak a szocziáldemokraták ? 4. A sajtó. A DUNA-HARASZTI munkások és kisgazdák vasárnap, 1. évi június hó 14-én, délután nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép gazdasági és politikai helyzete. 2. Mit akarnak a szocziáldemokraták ? Az APOSTAGI földmivelők és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép helyzete és politikai jogai. 2. Mit akar a szocziáldemokráczia? A TÁPIÓ-GYÖRGYEI földmivelők és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak. Napirend a következő : 1. Miért szegény a nép ? 2. Mit akarunk ? 7. oldal.