Népszava, 1903. június (31. évfolyam, 63–73. sz.)

1903-06-11 / 66. szám

1903. Június 11. NÉPSZAVA ket elfogad a Népszava könyvkereskedése (VIII., József-körút 18.) Munkásegyletek és szervezett munkások számára az előfizetési ár fél évre 8 korona helyett 4 korona. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A rákospalotai munkások, kisiparosok és kisgaz­dák nagyon látogatott népgyűlést tartottak pünkösd hétfőjén. Elsőnek Madarász Káro­ly elvtárs beszélt, röviden ismertetve a pártkongresszus határozatait. Utána Weltner Rezső, Fischer és Katz elvtársak ismertették a szocziáldemokráczia alaptételeit. Majd elhatározta a népgyűlés, hogy szocziáldemo­krata alapon álló munkásegyesületet alakít Rákos­palotán. A gyűlés után Lerch Rudolf vendéglőjében (Imre­ utcza 35) megalakult a „Petőfi"-asztaltársa­ság, amelynek czélja addig is, amíg a munkás­egyesület működését megkezdheti, tömöríteni az elvtársakat, s fölvilágosítólag hatni a népre. Elnök lett .Madarász Károly, alelnök ifj. Földi József jegyző Novák László elvtársak. Hisszük, hogy Rákospalotán, ahol a 15.000-nyi lakosság jelenté­keny része munkás meg kisgazda, rövidesen ha­talmas tényezővé válik a szocziáldemokráczia. Derecskén május 31-én, délután 4 órakor, jól látogatott népgyűlést tartottunk, amely vagy 2000-en jelentek meg. Napirend volt: A földmivelő nép helyzete, és Mit akar a szocziáldemokráczia ? Mind­két pontot Gál István elvtársunk ismertette általá­nos tetszésnyilvánítás közt. Felhívja a jelenlevő­ket, hogy sorakozzanak a nemzetközi szocziál­demokráczia vörös lobogója alá, mit nagy lelke­sedéssel meg is fogadtak. A gyűlés végeztével rövid értekezletre jöttek össze az elvtársak és el­határozták, hogy legközelebb egy általános munkás önképző kört fognak alakítani. Nagy-Rábé községében e hó 1-én nyilvános nép­gyűlést tartottunk, melyet nem várt sikert koroná­zott. Hét község érdeklődő polgársága hallgatta pro­grammpontjainkat. A megnyitó beszédet Ungvári József elvtársunk tartotta óriási lelkesedést kelt­vén szavaival. Elnöknek Dende Sándor elvtárs, jegyzőnek Patai József elvtárs megválasztatván, átadta elnök a szót Vantus Károly elvtársnak, aki programmunk pontjait oly lelkesedést keltő sza­vakkal fejtegette, hogy nyomban a község egyik érdemes népköre táborunkhoz csatlakozott. Kis­zombori elvtársaink gyűlést tartottak, amelyen körülbelül 1000 főnyi tömeg vett részt. Az egy­behivók nevében Nagy József elvtárs szólt. Elnök­nek Matuszka István, jegyzőnek Kohajda Illést választották meg. Az elnök meleg üdvözlő sza­vakkal nyitotta meg a gyűlést és a szót Joó Ferencz elvtársnak adta át. A szónok a nép gaz­dasági és politikai helyzetét remek s megnyerő fél órai beszédében ismertette, különösen kiemelte az uradalom brutális bánásmódját s súlyt fekte­tett a szolgabirák erőszakoskodására. A nép viha­ros éljenzéssel tüntetett a szónok mellett. A napi­rend 2. pontját: Mit akarnak a szocziáldemokra­ták ? gyönyörű beszédben ismertette. A nép mindig ujabb és újabb tetszéssel fogadta a szó­nok szavait. Mikor a gyűlést az elnök bezárta a tömeg a Marseillaise hangjai mellett oszlott szét, am­i az uradalomnak nem igen tetszett, de annak daczára, megyünk előre a jelzett úton. Sándorr­a (Szabadka mellett) június 8 án egy kitűnően látogatott népgyűlést tartottunk a nép helyzete és mit akarnak a szocziáldemokraták? napirenddel. Elnökül Ganzil Gliza elvtársunk, jegyzőül Varsánszky János elvtársak lettek meg­választva. A napirend előadója Malasits elvtárs Budapestről volt, aki másfél órai német beszédben fejtegette a napirend pontjait, erős szavakban ítélve el a közigazgatási hatóságok eljárását. Utána Gljurics elvtárs beszélt bunyeváczal nagy tetszés mellett, magyarul Németh elvtárs beszélt, össze­tartásra buzdítva a jelenlevőket. Zárszóval Malasits elvtárs élt, ki a jelenlevők nagy lelkesedése mellett fejtegette a szoczi­áldemokrata párt pro­grammját. Beszéde a különösen nagy számban jelenlevő kisgazdákra nagy hatást tett. Este a Petőfi-asztaltársaságban akartunk fel­olvasást tartani, de a sándokfi kupaktanács meg­vadult bika módjára ránk uszította a csendőrséget, amely egy kissé későn jött ugyan, de hát kény­telenek voltunk szétoszolni. A jeles bandával majd leszámolunk érdeme szerint a legközelebbi népgyűlésen, addig a sándorfi elvtársaink köteles­ségszerűen szervezkedni fognak. Csak azért is. A brassói munkások a pünkösdi ünnepeket pár­tunk érdekében nagy agitáczióra használták fel. Pünkösd első napján nagy tüntető körmenet vo­nult végig a város utczáin, amelyben elvtársaink megmutatták, hogy tudnak rendben tüntetni és csak a rendőrség volt az oka a május elsejei vérengzéseknek. A körmenet után nagyobbszabású népünnepély volt, amelyen ezrekre rugó nép volt. Pünkösd másodnapján hatalmas népgyűlés volt az Orient-szálloda nagytermében, amely zsúfoltig megtelt, úgy, hogy alig lehetett helyet kapni. A gyűlésnek elnökei Enal­er és Köpf elvtársak vol­tak, jegyzők Coliban és Zoor elvtársak. A napi­rend két pontja ex lex és a jogegyenlőség Magyar­országon egybe lettek foglalva és Buchinger Manó elvtárs Budapestről két órás beszédben referált a magyarországi viszonyokról, beszédjét, amely nagy hatást keltett, ami a jelen volt rendőralkapi­tánynak nem igen tetszett és közbeszólással adott ennek kifejezést. Knaller elvtárs a helyi viszo­nyokról beszél, rátér a május elsejei vérengzésekre, de a rendőrkapitány nem engedte meg, hogy a népgyűlésen a rendőrség eljárása a kritika tár­gyává tétessék. Végre a helyi lapok ocsmány magatartására tér rá a szónok és élesen kikel ellenük. Miután Buchinger elvtárs még hosszú beszédben németül fejti ki a napirend pontjait, az impozáns gyűlés a Marseillaise hangjai között véget ért. Berettyó-Újfalun június 1-én d u. 4 órakor, a Kossuth-téren nyilvános népgyűlést tartottunk a következő napirenddel: 1. Miért szegény a nép ? 2. Katonai javaslatok és a kivándorlás. 3. Mit akar a szocziáldemokráczia ? 4. Pártunk programmja. A gyűlésünkön a közelvidék is képviseltette ma­gát. Több mint 4000 ember teljes 3 és fél órán keresztül a legnagyobb figyelemmel hallgatta vé­gig az előadó szónokok beszédeit. Jakab elvtárs felszólítására elnöknek Jakab Mihály, jegyzőnek Gacsal Sándor elvtársak lettek megválasztva. Jakab elvtárs átadja a szót Gál István elvtársnak, aki napirendünk első és második pontját fejtegetve, rámutat a nyomorgó munkásnép nyomasztó hely­zetére, amelyet szembe állít a kizsákmányolók helyzetével és azt kérdezi, kénytelen-e ez a nép arra, hogy a maga élete árán megváltója legyen a dologkerülő heréknek, hogy azoknak rangot, dicső­séget megszerezzen véres verejtékes munkájával, míg ő maga éhezik és nyomorog. Beszélt arról, hogy miért vándorol ki a nép és azt fejtegeti, hogy lelketlen ügynökök csábítják ki a népet, pe­dig ezen lelketlen ügynökök azok, akik nem ki­csábítják, hanem kiűzik a népet. A szolgabíró úr­nak ez a kifejezés nem igen tetszett, mert figyel­meztette is a szónokot. A következő szónok Müller Gyula elvtársunk volt, ki mindenekelőtt a szolgabíró urat figyel­mezteti, hogy őneki nincs jogában a szónoktól megvonni a szót, ezt csak az elnök teheti. Erre a szolgabíró kijelenti, hogy feloszlatja a gyűlést Ezt teheti a szolgabíró úr — úgymond Müller elv­­társ — s rátér az itten tartott tegnapi független­ségi képviselői beszámolóra, s bírálja azt. A napi­rend 3. pontjánál föltárja a szocziáldemokráczia eszméit. Fejtegeti a munkások nyomorának okát. Minket mindenből kitagadtak — úgymond — és ez az egyetlen eszme az, amely bennünket meg­ment e rothadt társadalom puszta sivatagának fene­vadas karmai közül. Mink vagyunk hivatva önön­magunkat megmenteni, az erő és hatalom a mi kezünkbe van, ha akarunk. Legyünk tehát férfiak, törjük le kezeinkről a rablánczokat, és dobjuk az arczába annak, aki azt reánk rakta. Legyünk bátrak és kitartók a küzdelemben, ne tegyünk kü­lönbséget önönmagunk közt, hanem ha bennün­ket hazátlan bitangoknak és kutyáknak neveznek is, mi szeressük egymást, tartsunk össze s ha majd meglátják, hogy együtt érezünk és össze­tartunk mint egy ember, eszökbe jut majd, hogy ezek a kutyák még széjjel voltak, vonitottak csu­pán, amikor egyesülni kezdtek már ugattak is s ha már együtt vannak akkor, már fognak harapni is. Ezután pontonkint felolvassa és megmagya­rázza a pártprogrammot, melyet leírhatatlan lelke­sedés közepett tesz magáévá a népgyűlés. Mivel szólásra senki nem jelentkezett, az elnök a gyűlést 7 órakor befejezettnek nyilvánítja, kéri a jelenlevőket, hogy az általunk alakítandó egyletünkbe minél számosabban iratkozzanak be. A nép még a sötét estén is csoportokban verődve tárgyalta a gyűlés lefolyását. VEGYES Máramarosszigeten a Népszava a következő helye­ken olvasható: Vadászkürt kávéház, Fisch-féle sörcsarnok­ban, Goldschmidt Bernát és Wagner Osiás borbélyüzleteikben. Elvtársak ! Csakis olyan üzleteket látogassatok, ahol pártlapjaink olvas­hatók. A sztrájkoló kovácsok részére befolyt: Dr. Wagner munkásai 27.10, Kőmives János 8.50, Ganz-gyár vagyon­ osztály munkásai 11.40, Bőrönd-, nyerges-és szíjgyártó munkások 9.61, czipőfelsőrészkészi­tők 11.50, lakatosok 8.—, Nicholson-gyári kovácsok 4.80, posta­műhely munkásai 26.70, reszelővágók­tól 12.—, vas- és fémmunkások VI. ker. h. cs. 8.80, Paulik István 11.80, Reiter-féle kocsigyár 41.50, Reiter-féle kocsigyár 6.—, Tolnai Péter 47.30, Fodor lakatos-gyár 15.—, Paulik István 7.80, Misik Ferencz 10 80, Magyar állam é. f. kovácsok 3. o. 23 94, Hofherr és Sch­rantz-gyári kovácsok 11.—, Tüzos János 3.70, Pásztor Ferencz 8.50, Első Ma­gyar gazdasági gépgyár 7.40, Első magy. sörfőzde 3. 60, Kecskés Ferencz 12.—, Vas- és fémmunká­sok szövetsége 8.40, Fuchs mérleggyár 12.30, Skobrak-féle czipő­gyár Bódi Lajos 5.20, Nichol­son kazánkovácsok 7.12, Szilágyi György 10.26, Szilágyi György 8.34, Nagy Károly 14.50, Szepesi István 15.30, Szepesi István 2.30, Kohn Jakab 5.—, Ganz-gyár­vaggon-osztály 10.50, Kis Károly 7.60, Gogl Géza 20.—, Benei József 31.90, Kardos Imre Fehér Miklós-féle gépgyár munkásai 9.80, Takács Elek 6.40, Első magyar gazdasági gépgyár 9 70, Zellerin-gyár 3.60, Zellerin-gyár 10.10, Kardos N. 3.36, Alpár lakatos-szegezők 1.70, Stahd és Lerner munkásai 7.90, Haverland lakatos munkásai 7.90, Fuchs és Sifter-gyár munkásai 5.80, Hajós Bálint lakatos munkásai 5.0, Urbán István 5.50, Bogdán gyári munkások 11.—, Ganz aczélkovács osztály 2.80. MÁV. 3/a oszt. 7.90. N. N. 60.—, N. N. 20.—, N. N. 10.—, Románok, figyeljetek ! Fölkérjük a románul beszélő munkásokat és elvtársakat, hogy a „Népszava" szerkesztőségénél jelentkezzenek, illetve adják le czímeiket, mert román munkásképző-egyletet aka­runk alakítani. GYŰLÉSEK. AZ I. KERÜLETI MUNKÁSOK ÉS POL­GÁROK f. hó 14-én, délután fél 3 órakor, a Kolozsvári-féle (ezelőtt Hang) vendéglőben, Arany­kakas-utc­a 5. sz., nagy népgyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A kongresszusi kül­döttek jelentése. 2. A kenyéruzsora. 3. A katonai javaslatok . Ezen népgyűlésre dr. Falk Miksa, országgyűlési képviselő urat is meghívtuk. A KALAPOS-MUNKÁSOK folyó hó 21-én, délután 2 órakor, a Brauc­ler-féle vendéglőben (Rózsa­ utcza 32) szakgyűlést tartanak. Napi­rend : 1. Helyzetünk és a szervezkedés. 2. A kongresszusi küldöttek jelentése. 3. Indítványok. A POLGÁRDIS FÖLDMIVELŐK ÉS KIS­GAZDÁK f. hó 28-án nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép hely­zete. 2. Mit akarnak a szocziáldemokraták ? A K.­KUN LACZHÁZAI FÖLDMIVELŐK ÉS KISGAZDÁK folyó hó 14-én, délután fél 4 órakor, nyilvános népgyűlést tartanak a Piacz­téren. Napirend : 1. A szervezkedés czélja és haszna. 2 Mit akar a szocziáldemokráczia ? A PAKSI földmivelő és ipari munkásság f. hó 14-én, vasárnap, d. u. fél 4 órakor a Szent István-téren nyilvános népgyűlést tart a kö­vetkező napirenddel: 1. A munkásnép helyzete. 2. Mit akar a szocziáldemokráczia ? 3. Egylet ala­kítása AZ Ó­MORAVICZAI földmivelök és kis­gazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűl­őt tar­tanak. Napirend:­­ A szervezkedés czélja és haszna. 2. A szocziáldemokráczia követelései. A DUSNOKI földmivelők és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A nép gazdasági hely­zete 2. Mit akar a szocziáldemokráczia ? A BAJA­SZT-ISTVÁNI FÖLDMIVELŐK és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. Szervezke­dés és sajtó. 2. A községi basák önkénykedése. 3. A választói jog. A NAGYVÁRADI kereskedelmi alkalmazottak f. hó 14-én, délután fél 3 órakor nyilvános gyű­lést tartanak a következő napirenddel: 1. A szer­vezkedés czélja és haszna. 2. Egy szakegyleti fiók létesítése. DEBRECZENBEN folyó évi június 7-én nyilvános népgyűlést tartunk (Sas-utcza) az Otthon-vendéglő nagy termében. Napirend : 1. Az ex-lex állapot és a katonai javaslat. 2. Az általá­nos választói jog. 3. Mit akarnak a szocziáldemo­kraták ? 4. A sajtó. A DUNA-HARASZTI munkások és kis­gazdák vasárnap, 1. évi június hó 14-én, délután nyilvános népgyűlést tartanak a következő napi­renddel : 1. A nép gazdasági és politikai helyzete. 2. Mit akarnak a szocziáldemokraták ? Az APOSTAGI földmivelők és kisgazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tartanak a következő napirenddel : 1. A nép helyzete és poli­tikai jogai. 2. Mit akar a szocziáldemokráczia? A TÁPIÓ-GYÖRGYEI földmivelők és kis­gazdák f. hó 14-én nyilvános népgyűlést tar­tanak. Napirend a következő : 1. Miért szegény a nép ? 2. Mit akarunk ? 7. oldal.

Next