Népszava, 1903. szeptember (31. évfolyam, 100–112. sz.)
1903-09-01 / 100. szám
1903. szeptember 12. tak az élőkhöz", amelyet ezer és ezer példányban terjesztettek. Lamulle rögtön a mozgalom vezetői mellé állott. Mikor 1848. augusztus 29-én Freiligrathot a fentemlített költeménye miatt elfogták, Lassalle Kölnben egy óriási népgyűlésen tiltakozott a költő elfogatása ellen. Azután Düsseldorfban csinált nagy mozgalmat a költő érdekében és elérte azt, hogy ez esküdtszék nem merte elítélni Freiligrathot. A hatalom most már félt a bátor szónoktól és iparkodott szabadulni tőle. Ezért mikor Lasalle Neuszban egy nagy gyűlésen felhívta a népet arra, hogy készüljön az alkotmány védelmére és ha a nemzetgyűlés kívánja, fegyveres erővel menjen az alkotmány védelmére. Lasalle-t 1848. november 22-én elfogták. Hat hónapig tartották Lassallet vizsgálati fogságban. Végre 1849. május 3-án a düsseldorfi esküdtszék elé került amely 6 órás híres védbeszéde után Lassallet egyhangúlag felmentette. A borton kapui azonban nem nyíltak meg Lassalle előtt. A hatalom gondoskodott róla, hogy a kedvelt népszónok ne mehessen ki a föllelkesült néptömeg közzé. Ugyanezért a vétségért újból perbe fogták és 6 hónapi börtönre ítélték, amelyet 1880-ban ült le. Mikor Lassalle a börtönből kijött, a politikai hullámok már régen elsimultak. Lassalle 1862-ig visszavonultan élt és tudományos munkásságát folytatta. Ebben az időközben fejezte be két nagy bölcseleti munkáját és ezzel kapcsolatosan egész csomó népszerűen megírt füzetet írt a munkások részére. * A munkásság helyzete 1863-ban, mikor Lassalle ismét rátért a politikai harcz terére, a lehető legrosszabb volt. A kapitalisztikusan űzött gyáripar még csak akkor roncsolta szét azokat a gátokat, amelyeket útjában talált. A kismesterek nagy lelkesedéssel folytatták a haláltusát a kapitalizmus ellen. A politikai harczmezőn két párt állt egymással szemben. A feudális és a haladópárt, Lassalletől mindkettő félt. A feudálisok, mert tudták, hogy forradalmár, a haladópárt pedig tudta, hogy Lassalle becsületes barátja a munkásoknak, aki nem engedi majd azokat a haladópárt részére kihasználni. A munkásság ekkor még teljesen a haladó párt és tfcTM/fec-Delitsch hatalmában volt. Az előbbi munkásönképző-egyleteket alapított, az utóbbi a szövetkezetekkel és az önsegélyző- és takarékegyletekkel bolondította a munkásságot. Ha a burzsoázia csak egy keveset törődik a munkásokkal, akkor Lassalle küzdelmét még jobban megnehezítette volna.A munkások jobbjai ugyanis az önképző egyletekben — ahol néha a nép igaz barátai, az igazi tudományt tanították — megtanultak önállóan gondolkodni. Megkezdődött a mozgalom a haladópárt ellen. A munkások képviselői Fritsche, Walteich és Dommer ugyan több kísérletet tettek, hogy a haladópártot a munkások követeléseinek elfogadására bírják, azonban a haladópárt mit sem akart tudni az általános választói jogról és a munkásvédtörvényekről. Különösen a munkásvédtörvények ellen dolgozott a kapitalisták pártja teljes erővel, így pl. Solingenben a köszörűgépeknél hogy ne kelljen védőkészüléket alkalmazni, a leányokat, hogy ruhájukat a gép el ne kapja, fiúruhába öltöztetik. Az iskolai oktatás ellen is agitáltak a haladó párt lapjai, még azt is soknak tartották, hogy a munkások gyermekei naponta három óra hosszat járjanak iskolába. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy a munkások képviselői belátták, miszerint szakítaniok kell a haladópárttal és Fritzsche és Wallteich nem voltak azok az emberek, akik ettől visszariadtak volna. Dommer és Wallteich 1863. február 10-án felszólították Lassalle-t, hogy miután a munkások egy részét nem elégíti ki a Schultze-Delitzsche-féle mozgalom, fejtse ki ő, hogy a munkásmozgalom czéljait, a munkások helyzetének javulását, politikai, gazdasági és szellemi téren miképpen lehet elérni. Lassalle már 1863. márcziusban elkészítette a választ és „Nyilt válasz" czimén több ezer példányban kinyomatta. Lassalle „Munkásprogrammja" és a „Nyilt válasz" adták meg az első lökést a „Német általános munkás egylet" alakítására és viszont ennek megalapítása volt a polgári pártoktól önállóan működő munkáspárt első ténye. CVige következik.) NÉPSZAVA Ázsiából, Budapest, augusztus 31. A gyűlésbetiltásokból az oroszlánrészt hónapok óta a dettai járás főszolgabirája Temesmegyében veszi ki. A főhasa, Gabányi János fel van függesztve állásától holmi-holmi szabálytalanságok miatt; helyettese, Medveczky Oresztesz is megérdemelné, hogy gyűléseink betiltása és ezeknek hajmeresztő indokolása miatt függesztessék föl állásától. Nem látják azok a jámbor lelkek a porette hivatalos szobákból, hogy minél inkább akadályozzák meg a szoczialisták gyűléseit, annál jobban szaporodnak pártunknak hívei. Nyíltan bevallhatjuk ezt és elismeréssel is adóznánk Oresztesz urnak, ha nem fájna komolyan nekünk a gyülekezési szabadságnak barbár elnyomása. Íme: a dettai járásban még nemrég csak Omor, Detta és Gatája községekben ismerték a szoczializmust, ma már Denta, Gertenyes, Móriczföld, Opaticza, Birga, Kincstárszentgyörgy, Temesbuttyin, Zárdaszentgyörgy stb. községekben is el van hintve az átkozott mag. A legújabb dettai betiltások egyike a következő: A dettai járás főszolgabírójától. 1732. sz./kig. 1903. Bekő Mihály és társai omori lakosok bejelentik, hogy 1. évi augusztus hó 20-án, délután 2 órakor, Omor községében népgyűlést óhajtanak tartani. Véghatározat. A bejelentést nem veszem tudomásul s az 1903. évi augusztus hó 20-án, délután 2 órakor az Omor községében megtartani szándékolt népgyűlést ezennel betiltom stb. Indokok: Folyó évi augusztus hó 20-án, Omor községében az ottani római katolikus egyház védszentjének ünnepe lévén, mely napra is az ottani legnagyobb részt a római katolikus egyház hitelvet valló lakosság kegyeletes ünnepet ül. Ezen ünnepen ugy az ottani, mint pecig a közel vidéki lakosság is nagy számmal szokott részt venni, miáltal alapos kilátás van arra, hogy a népgyűlés jellege megőrizhető nem volna. De amúgy is ezen napon már a búcsúra való tekintettel a közbiztonság szempontjából is erősebb preventív intézkedések megtétele válik szükségessé, miáltal nincs módjában a hatóságnak arra, hogy a különben is a kedélyek oknélküli felizgatására alkalmas ily természetű népgyűlések akadálytalan megtartására az alkalmas rendészeti intézkedéseket megtegye stb. Ditta, 1903. évi augusztus 17. P. H. Medveczky s. k. b. főszolgabíró. Mi nem emlékszünk olyan esetre, amikor megzavartuk volna akár a római katolikus egyháznak, akár a zsidó hitközségnek ünnepeit. A népgyűlést — sajnos — csak a papoknak szabad tartani bent a templomban, mi örülünk, ha a szabad ég alatt hirdethetjük az igét. Arról igazán nem tehetünk, ha a nép inkább meghallgatja a szoczialista szónokot, mint a hazugságoktól hemzsegő csudást. A gyűlést tehát éppen azért tiltotta be Omoron Medveczky basa, hogy a búcsúra és a misére odabolondított tömeget valahogy a mi táborunkba ne tereljük és a kedélyeket ok nélkül fel ne izgassuk. Hátha nincs ok a kedélyek felizgatására, akkor ne féljen tőlünk a főszolgabíró! Mi eddigelé még nem találtunk helyet Ázsiában, ahol a nép ne panaszkodnék sirva és kétségbeesve a nyomorról és a Medveczky-féle hivatalnokoknak durvaságairól, fosztogatásairól. Omori, dettai és a többi basáskodás lent a Balkán határán még csak érthető, de Győr szabad királyi városban, ahol 12 munkásszervezet működik ezernyi és ezernyi öntudatos taggal, micsoda értelme van az olyan ukáznak, amely így szól: 10024/903. ki. Becker István és társai győri lakosoknak bejelentését, hogy Győrött, a „Nádor" szálloda termében augusztus hó 23-án népgyűlést akarnak tartani, tudomásul nem veszem és a gyűlésnek megtartását megtiltom. Indokolt. Bejelentők mint kiskorú ipari alkalmazottak nem önálló egyének, nem bírnak kellő politikai érettséggel, hogy egy népgyűlést vezetni képesek legyenek, de nem is hihető, hogy komoly munkások és polgárok ily kiskorú és a komoly megfontolás és képességükről eddigelé semmi bizonyítékot nem nyújtó egyének által összehívott népgyűlésen részt vegyenek. A hirdetett gyűlés tehát vegyes elemek összecsődítése lenne, melyeknek esetleges rendbontásáért a bejelentők felelősséget nem vállalhatnának, de a rend fentartása szempontjából nem is nyújtottak semmiféle biztosítékot, sőt erről egyáltalán nem is nyilatkoztak. Betiltandó volt a népgyűlés még azért is, mert a bejelentett szónok Barsi József mint Győrváros területéről jogerős ítélettel kitiltott egyén, itt nemcsak nem szerepelhet, de saját érdekében a város területén nem is tartózkodhatok. A napirend második szakaszában pedig „Miért szükséges a szervezkedés" kérdés van felvéve, már pedig nyilvános népgyűlésen munkásmozgalmakra vonatkozó szervezkedések , melyek sztrájkra, munkaszünetelésre vezethetnek, az 1894. évi 1340. el. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében nem tárgyalhatók, stb. Győr, 1903. évi augusztus 19-én. Főkapitány szabadságon: Nagy, s. k. r.alkapitány. Állapítsuk meg először, hogy Nagy Mihály győri alkapitány hazudott akkor, amikor Becker Istvánt és társait kiskoruaknakk nevezi. Egy kiskorú ugyan volt a bejelentők között, de ez a többinek nagykorúságát még nem szünteti meg. Mi és a törvény csak annyit tudunk, hogy három tisztességes, felnőtt embernek joga van gyűlést bejelenteni és azt a bejelentést kutya kötelessége Nagy Mihálynak tudomásul venni. A bejelentők meg nem kötelesek biztosítékot nyújtani, bármennyire szeretik is a biztosítékokat a mi jó rendőreink, de legkevésbé kötelesek a győriek a szónokot bejelenteni. Barsi József elvtárshoz még sokszor lesz szerencséje a győri rendőrségnek, amelyet ki fog oktatni arra, hogy mit tartalmaz az az 1894. évi sztrájkrendelet! Elvtársak ! Az általános munkásbetegsegélyző pénztár közgyűlési kiküldötteinek választása szeptember 20-án lesz. A szavazásban csak az vehet részt, aki tagságát tagkönyvvel igazolja és választói igazolványnyal bír. Ezért, elvtársak, sürgősen váltsátok ki választási igazolványaitokat, amelyek szeptember hó 4-ig a pénztár irodájában (VII., Dob utcza 75. sz.) a hivatalos órák alatt (reggel 8 órától délután 3 óráig, vasárnap délelőtt, 8—12 óráig) a tagkönyv felmutatása mellett személyesen vehetők át. Két tanú előttemezése mellett kiállított meghatalmazás alapján mást is megbízhat a tag választói igazolványának átvételével. A meghatalmazáshoz a tagkönyv is csatolandó. Gyárakban, műhelyekben, vállalatoknál alkalmazott tagok közösen, illetve csoportosan írhatják alá az említett meghatalmazást, de tartoznak tagsági könyvecskéjüket a meghatalmazáshoz csatolni. Elvtársak ! Gondoskodjatok arról, hogy szavazó jogotokat el ne veszítsétek ! Lx5. oldal. ,