Népszava, 1903. szeptember (31. évfolyam, 100–112. sz.)

1903-09-01 / 100. szám

1903. szeptember 12. tak az élőkhöz", amelyet ezer és ezer pél­dányban terjesztettek. Lamulle rögtön a mozgalom vezetői mellé állott. Mikor 1848. augusztus 29-én Frei­ligrathot a fentemlített költeménye miatt elfogták, Lassalle Kölnben egy óriási nép­gyűlésen tiltakozott a költő elfogatása el­len. Azután Düsseldorfban csinált nagy mozgalmat a költő érdekében és elérte azt, hogy ez esküdtszék nem merte el­ítélni Freiligrathot. A hatalom most már félt a bátor szónoktól és iparkodott szabadulni tőle. Ezért mikor Lasalle Neuszban egy nagy gyűlésen felhívta a népet arra, hogy készüljön az alkotmány védelmére és ha a nemzetgyűlés kívánja, fegyveres erővel menjen az alkotmány védelmére. Lasalle-t 1848. november 22-én elfogták. Hat hónapig tartották Lassallet vizsgálati fogságban. Végre 1849. május 3-án a düsseldorfi esküdtszék elé került amely 6 órás híres védbeszéde után Las­sallet egyhangúlag felmentette. A borton kapui azonban nem nyíltak meg Lassalle előtt. A hatalom gondosko­dott róla, hogy a kedvelt népszónok ne mehessen ki a föllelkesült néptömeg közzé. Ugyanezért a vétségért újból perbe fogták és 6 hónapi börtönre ítélték, amelyet 1880-ban ült le. Mikor Lassalle a bör­tönből kijött, a politikai hullámok már régen elsimultak. Lassalle 1862-ig visszavonultan élt és tudományos munkás­ságát folytatta. Ebben az időközben fejezte be két nagy bölcseleti munkáját és ezzel kapcsolatosan egész csomó nép­szerűen megírt füzetet írt a munkások részére. * A munkásság helyzete 1863-ban, mikor Lassalle ismét rátért a politikai harcz terére, a lehető legrosszabb volt. A kapi­talisztikusan űzött gyáripar még csak akkor roncsolta szét azokat a gátokat, amelyeket útjában talált. A kismesterek nagy lelkesedéssel folytatták a haláltusát a kapitalizmus ellen. A politikai harczmezőn két párt állt egymással szemben. A feudális és a haladópárt, Lassalletől mindkettő félt. A feudálisok, mert tudták, hogy forradal­már, a haladópárt pedig tudta, hogy Lassalle becsületes barátja a munkások­nak, aki nem engedi majd azokat a ha­ladópárt részére kihasználni. A munkásság ekkor még teljesen a haladó párt és tfcTM/fec-Delitsch hatalmá­ban volt. Az előbbi munkásönképző-egy­leteket alapított, az utóbbi a szövetkeze­tekkel és az önsegélyző- és takarékegy­letekkel bolondította a munkásságot. Ha a burzsoázia csak egy keveset törő­dik a munkásokkal, akkor Lassalle küz­delmét még jobban megnehezítette volna.­­A munkások jobbjai ugyanis az önképző egyletekben — ahol néha a nép igaz ba­rátai, az igazi tudományt tanították — megtanultak önállóan gondolkodni. Meg­kezdődött a mozgalom a haladópárt ellen. A munkások képviselői Fritsche, Walteich és Dommer ugyan több kísérletet tettek, hogy a haladópártot a munkások követe­léseinek elfogadására bírják, azonban a haladópárt mit sem akart tudni az álta­lános választói jogról és a munkásvéd­törvényekről. Különösen a munkásvédtörvények ellen dolgozott a kapitalisták pártja teljes erő­vel, így pl. Solingenben a köszörűgépek­nél hogy ne kelljen védőkészüléket alkal­mazni, a leányokat, hogy ruhájukat a gép el ne kapja, fiú­ruhába öltöztetik. Az iskolai oktatás ellen is agitáltak a haladó párt lapjai, még azt is soknak tartották, hogy a munkások gyermekei naponta három óra hosszat járjanak isko­lába. Ilyen körülmények között nem csodál­ható, hogy a munkások képviselői belát­ták, miszerint szakítaniok kell a haladó­párttal és Fritzsche és Wallteich nem voltak azok az emberek, akik ettől vissza­riadtak volna. Dommer és Wallteich 1863. február 10-án felszólították Lassalle-t, hogy miután a munkások egy részét nem elégíti ki a Schultze-Delitzsche-féle mozgalom, fejtse ki ő, hogy a munkásmozgalom czéljait, a munkások helyzetének javulását, poli­tikai, gazdasági és szellemi téren mikép­pen lehet elérni. Lassalle már 1863. márcziusban elkészítette a választ és „Nyilt válasz" czimén több ezer példány­ban kinyomatta. Lassalle „Munkáspro­grammja" és a „Nyilt válasz" adták meg az első lökést a „Német általános munkás egylet" alakítására és viszont ennek meg­alapítása volt a polgári pártoktól önállóan működő munkáspárt első ténye. CVige következik.) NÉPSZAVA Ázsiából, Budapest, augusztus 31. A gyű­lésbetiltásokból az oroszlánrészt hónapok óta a dettai járás főszolgabirája Temesm­egyében veszi ki. A főhasa, Gabányi János fel van függesztve állásá­tól holmi-holmi szabálytalanságok miatt; helyettese, Medveczky Oresztesz is meg­érdemelné, hogy gyűléseink betiltása és ezeknek hajmeresztő indokolása miatt függesztessék föl­­ állásától. Nem lát­ják azok a jámbor lelkek a porette hivatalos szobákból, hogy minél inkább akadályozzák meg a szoczialisták gyű­léseit, annál jobban szaporodnak pártunknak hívei. Nyíltan bevallhat­juk ezt és elismeréssel is adóznánk Oresztesz urnak, ha nem fájna komolyan nekünk a gyülekezési szabadságnak barbár elnyo­mása. Íme: a dettai járásban még nem­rég csak Omor, Detta és Gatája községek­ben ismerték a szoczializmust, ma már Denta, Gertenyes, Móriczföld, Opaticza, Birga, Kincstárszentgyörgy, Temesbuttyin, Zárdaszentgyörgy stb. községekben is el van hintve az átkozott mag. A legújabb dettai betiltások egyike a következő: A dettai járás főszolgabírójától. 1732. sz./kig. 1903. Bekő Mihály és társai omori lakosok bejelentik, hogy 1. évi augusztus hó 20-án, délután 2 órakor, Omor községében népgyűlést óhajtanak tartani. Véghatározat. A bejelentést nem veszem tudomásul s az 1903. évi augusztus hó 20-án, délután 2 órakor az Omor községében megtartani szándékolt népgyűlést ezennel betiltom stb. Indokok: Folyó évi augusztus hó 20-án, Omor községében az ottani római katolikus egyház védszentjének ünnepe lévén, mely napra is az ottani legnagyobb részt a római katolikus egyház hitelvet valló lakosság kegyeletes ünnepet ül. Ezen ünnepen ugy az ottani, mint pec­ig a közel vidéki lakosság is nagy számmal szokott részt venni, miáltal ala­pos kilátás van arra, hogy a népgyűlés jellege meg­őrizhető nem volna. De amúgy is ezen napon már a búcsúra való tekintettel a közbiztonság szempontjá­ból is erősebb preventív intézkedések­ megtétele válik szükségessé,­­ miáltal nincs módjában a hatóság­nak arra, hogy a különben is a kedélyek oknélküli felizgatására alkalmas ily természetű népgyűlések akadálytalan megtartására az alkalmas rendészeti intézkedéseket megtegye stb. Ditta, 1903. évi augusztus 17. P. H. Medveczky s. k. b. főszolgabíró. Mi nem emlékszünk olyan esetre, ami­kor megzavartuk volna akár a római ka­tolikus egyháznak, akár a zsidó hitközség­nek ünnepeit. A népgyűlést — sajnos — csak a papoknak szabad tartani bent a templomban, mi örülünk, ha a szabad ég alatt hirdethetjük az igét. Arról igazán nem tehetünk, ha a nép inkább meghall­gatja a szoczialista szónokot, mint a hazug­ságoktól hemzsegő csudást. A gyűlést tehát éppen azért tiltotta be Omoron Medveczky basa, hogy a búcsúra és a misére oda­bolondított tömeget valahogy a mi tábo­runkba ne tereljük és a kedélyeket ok nélkül fel ne izgassuk. Hátha nincs ok a kedélyek felizgatására, akkor ne féljen tőlünk a főszolgabíró! Mi eddigelé még nem találtunk helyet Ázsiában, ah­ol a nép ne panaszkodnék sirva és kétségbe­esve a nyomorról és a Medveczky-féle hiva­talnokoknak durvaságairól, fosztogatá­sairól. Omori, dettai és a többi basáskodás lent a Balkán határán még csak érthető, de Győr szabad királyi városban, ahol 12 munkás­­­szervezet működik ezernyi és ezernyi öntudatos taggal, micsoda értelme van az olyan ukáznak, amely így szól: 10024/903. ki. Becker István és társai győri lakosoknak beje­lentését, hogy Győrött, a „Nádor" szálloda termé­ben augusztus hó 23-án népgyűlést akarnak tar­­tani, tudomásul nem veszem és a gyűlésnek megtar­­tását megtiltom. Indokolt. Bejelentők mint kiskorú ipari alkalmazottak nem önálló egyének, nem bírnak kellő politikai érett­séggel, hogy egy népgyűlést vezetni képesek le­gyenek, de nem is hihető, hogy komoly munká­sok és polgárok ily kiskorú és a komoly megfon­tolás és képességükről eddigelé semmi bizonyíté­kot nem nyújtó egyének által összehívott népgyű­lésen részt vegyenek. A hirdetett gyűlés tehát vegyes elemek össze­csődítése lenne, melyeknek esetleges rendbontásá­ért a bejelentők felelősséget nem vállalhatnának, de a rend fentartása szempontjából nem is nyúj­tottak semmiféle biztosítékot, sőt erről egyáltalán nem is nyilatkoztak. Betiltandó volt a népgyűlés még azért is, mert a bejelentett szónok Barsi József mint Győrváros területéről jogerős ítélettel kitiltott egyén, itt nem­csak nem szerepelhet, de saját érdekében a város területén nem is tartózkodhatok. A napirend második szakaszában pedig „Miért szükséges a szervezkedés" kérdés van felvéve, már pedig nyilvános népgyűlésen munkásmozgalmakra vonatkozó szervezkedések , melyek sztrájkra, munkaszünetelésre vezethetnek, az 1894. évi 1340. el­. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében nem tárgyalhatók, stb. Győr, 1903. évi augusztus 19-én. Főkapitány szabadságon: Nagy, s. k. r.­alkapitány. Állapítsuk meg először, hogy Nagy Mihály győri alkapitány hazudott akkor, amikor Becker Istvánt és társait kiskoruak­nakk nevezi. Egy kiskorú ugyan volt a be­jelentők között, de ez a többinek nagy­korúságát még nem szünteti meg. Mi és a törvény csak annyit tudunk, hogy három tisztességes, felnőtt embernek joga van gyűlést bejelenteni és azt a be­jelentést kutya kötelessége Nagy Mihály­nak tudomásul venni. A bejelentők meg nem kötelesek biztosítékot nyújtani, bár­mennyire szeretik is a biztosítékokat a mi jó rendőreink, de legkevésb­é kötelesek a győriek a szónokot bejelenteni. Barsi József elvtárshoz még sokszor lesz szerencséje a győri rendőrségnek, amelyet ki fog oktatni arra, hogy mit tartalmaz az az 1894. évi sztrájkrendelet! Elvtársak ! Az általános munkásbetegsegélyző pénztár közgyűlési kiküldötteinek választása szep­tember 20-án lesz. A szavazásban csak az vehet részt, aki tagságát tagkönyvvel igazolja és választói igazolványnyal bír. Ezért, elvtársak, sürgősen váltsátok ki választási igazolványaitokat, amelyek szeptember hó 4-ig a pénztár irodájában (VII., Dob­ utcza 75. sz.) a hivatalos órák alatt (reggel 8 órától délután 3 óráig, vasárnap délelőtt, 8—12 óráig) a tagkönyv felmutatása mellett­ személyesen vehetők át. Két tanú előtteme­zése mellett kiállított meghatalmazás alap­ján mást is megbízhat a tag választói igazolványának átvételével. A meghatal­mazáshoz a tagkönyv is csatolandó. Gyárak­ban, műhelyekben, vállalatoknál alkalmazott tagok közösen, illetve csoportosan írhatják alá az említett meghatalmazást, de tartoz­nak tagsági könyvecskéjüket a meghatal­mazáshoz csatolni. Elvtársak ! Gondoskodjatok arról, hogy szavazó jogotokat el ne veszítsétek ! Lx­­5. oldal. ,

Next