Népszava, 1903. október (31. évfolyam, 113–126. sz.)
1903-10-01 / 113. szám
4. oldal. ... , .. --. -• - - mm—mmmmmmmmm*^ammmmmmmmmmmmmmmmammm—m—mmmmmmmmmmmmm^^—M NÉPSZAVA hadügyminisztert ott hagyták s hazamentek. Hogy a hadügyminiszter eljárása szemtelenségében minő páratlan s törvénytelenségében milyen szemtelen, arról nem is beszélünk. De bizonyos az is, hogy több községből adtak már ilyen híradást, tehát ez az érdekes sorozás nem egyes emberek műve, hanem fölülről jövő utasítás következménye. Milyen gyerekes eszközökkel próbálkoznak hadsereget toborozni! Végtelen buták lehetnek odafönn. — A hős. A napokban a kárpitossztrájkból kifolyólag két elvtársunk elment Patyi L. és Társa Kerepesi úti üzletébe megtudni, várjon a munkaadó aláirta-e a követelést. Leutasitották őket a műhelybe s ott a főnöki találékonyság gyorsan rendőrt hivatott, az ajtókat bezárták, nehogy a kinn álló elvtársak megneszelhessenek valamit s igy elrendezve a dolgot, a hős 708. számú András nekirohant egyik elvtársunknak, fojtogatta, ütötte, verte, rúgta s a leggyalázatosabb kifejezésekkel illette elvtársainkat. Ez a 708. számú rendőr megérdemelne egy pár hatalmas pofont, azonkívül, hogy még nagyon csúnyán meg fogja hősködésének a levét inni. Tán csak észhez kap ez a horda, hogy nem muszáj okvetlen brutálisnak lennie, van mód azt elkerülni, ha rá is parancsolnak felülről. Érdekes jószág ez a rendőrmondat. Ha a legszelídebb ember is veszi magára, rögtön vadállattá válik tőle. — A nagy horderejű kijelentés. Mikor azt a szerencsétlen postást leütötték a József-körúton, óriási hajsza indult meg a gyilkos merénylő ellen. Aki a budapesti államrendőrség végtelen intelligenciáját ismeri, az előre kijelenthette, hogy a gyilkost bizonyára nem fogják meg, azonban bakot lőni fognak eleget. Egyik elvtársunk áll a munkaközvetítő előtt, hát egyszerre csak odalép hozzá egy rendőr, megkérdi nagy fontoskodva, hogy ugyan micsoda vérfoltok azok ott az ingén. Elvtársunk nevetve mondja, hogy ő könyvkötő s ezek a foltok karminfestéktől vannak az ingén. Hosszas herczehurcza, kisérgetés és vizsgálat után kiderült, hogy ártatlan s elbocsátották s itt routatta magát Bonis rendőrfogalmazó a VII. ker. kapitányságnál mint prédikátort, és amidőn elvtársunk igazolta magát, igy prédikált: „Látja kérem, ennek a Goldnernek meg Bokányinak a működése teljesen hiábavaló s czéltalan." Itt egy kis szünetet tartott s emelt hangon folytatá: „S önt pedig figyelmeztetem, hogy az ilyen államfelforgató eszmék terjesztése miatt nagyon hamarosan megkaphatja, hogy kitolonczoltatjuk a városból." Figyelmeztetjük elvtársainkat, hogy jó lesz egy kissé tényleg mérsékelni magukat az agitáczióban, mert teringettét, az ilyen tekintélyes hivatalnok kijelentése nem tréfa dolog! — A kereszt és korbács. Ez a keresztény szoczializmus. A kereszt felében butítják el a munkásokat, azaz hogy akarják elbutítani őket, hogy a munkaadók korbácsa zavartalanabbul működhessen. Kik üdvözlik tehát legnagyobb örömmel a keresztény szoczializmust, mint a munkaadók? Az Új Lapbanbocsánatot kérünk elvtársainktól, hogy ezzel a két szóval bepiszkoltuk a Népszava papirosát s köztudomásra hozzuk, hogy miután leírtuk a szót, a tollat tüzes csipővassal kiszedtük a tokból és a szemétre dobtuk, a tokot pedig? fertőtlenítettük) egy pécsi kóczos asztalosmester fújta meg a riadót s kijelentette, hogy nem tűri tovább a szociáldemokraták bakafántoskodását. „Keresztény munkások" — úgymond —• „csak azért is szervezkedjünk!" Miután ő csak azért is szervezkedni fog, ezennel kijelentjük, hogy nagyon meg vagyunk ijedve. íme, a csuha meg a kizsákmányoló házasságra léptek. Szerelmük gyümölcse a keresztény szoczializmus. Ezt a bájos gyermeket azonban amekkora a csizmánk, úgy föl fogjuk rúgni. Menjen vissza, a honnét jött. — Mért csapták el az orosz államrendőrség főnökét? Mert egy igazi orosz rendőr volt, akinek a mérhetetlen aljasságait már nem lehetett tovább tűrni. Ő a detektivosztály főnöke volt s minden zavargás alkalmából annyi sok pénzt préselt ki a minisztériumból, amennyit csak lehetett. Hja, sok a költség. A sok költség ellenben nem az alkalmazottaknak a zsebébe ment, hanem az övébe. Amint egy kis nyugalom volt a környéken, Szubatov államtanácsos nyugtalan kezdett lenni. Nem volt zavargás, nem volt pénz. Szubatov erre gondolt nagyot s merészet csináltatott zavargásokat. Amint mi egy pár czipőt csináltatunk, úgy literáltatta ő a zavargásokat. A nagy odesszai összeütközéseket is ő csinálta agent provokatőrjeivel. Persze folyt a pénz, mint a köles. Egy hivatalnoka azonban nem volt hajlandó zavargást csinálni s följelentette a belügyminiszternél, aki nehéz szívvel bár, de mégis elcsapta Szubatov államtanácsos urat. Csak így csendben sipicczelt el, bíróság elé nem állították, nehogy megtudja a külföld az orosz rendőrség szennyesét. S föltevésükben nem is csalódtak, mert bizony nem tudtuk meg. TŐKE és MUNKA. Fuvaros-kocsisok sztrájkja. A fuvaros-kocsisok három nap óta sztrájkolnak. Követeléseiket a múlt számunkban olvashatni s amint az állapotok bizonyítják, ezeket meg is fogják kapni. Ide sok körülmény hat. Először is a majdnem szervezetlen emberek páratlan szolidaritása. Az úgynevezett spediteurkocsisoknak már régóta megvan az a fizetés, amit a memorandum követel s mégis sztrájkolnak, sőt ők a mozgalom buzdító lelkei. Továbbá a kőműves-munkák szünetelése, amelyek pedig időhöz vannak kötve. Körülbelül 3000 kőműves nem dolgozhat, mert nincs anyag. Azonkívül a Dunán veszteglő teherhajók rakományai, amelyeket szintén sürgősen ki kellene hordani, nagyon sürgetni fogják a munkások győzelmét. Azután az erkölcsi szeméttel úgyis elöntött Budapesten az anyagi szemét is erőisen föl fog gyűlni, mert ma este óta az összes, reggel még becsapott szemetes kocsisok és csengettyűsök is sztrájkolnak. Az államvasutakon rendkívüli módon felgyülemlettek az áruk, úgy, hogy Daróczy állomásfőnök ma kint volt a sztrájklányán érdeklődni, mert azt se tudják már a vasútnál, hogy mit csináljanak, daczára annak, hogy az összes pályaudvarok meg vannak gyalog- és lovasrendőrökkel rakva „a forgalom zavartalan lebonyolítása" okából. Eddigelé körülbelül 3000 nagyszállító, fuvaros, liszt-, bútor- és szemétszállító, sőt szódás-kocsis sztrájkol és miután a tejhordó- és jéghordó-kocsisok is, minden valószínűség szerint, csatlakozni fognak, a sztrájk, hitünk szerint, a munkások javára fog billenni. Hétfő. A sztrájktanyán nagyon élénk az élet. A váczi úti Nagy Péter vendéglőben van, ahol úgy 2500 munkás van jelen állandóan, ami nagyon elősegíti asztrájkolók önbizalmát. Nagy csapatokban járják be a várost és a még dolgozó kocsisokat vagy rábeszélik a sztrájkra, vagy lerántják a kocsiról. Ezek a művek persze nem mennek mindenütt békésen. A Hungária úton jól elraktak három dolgozó kocsist, az újpesti-úton kettőt, a Baross- és Koszorú-utczák sarkán meg véres összeütközés történt a sztrájkolók és a rendőrség között, úgyszintén az Ó-Budán levő újlaki téglagyárnál is. A kocsisok nem értik a tréfát. A váczi-úton minden ellenszegülő kocsist lerántottak s az istrángokat elvágták. Az Ó-Budáról érkező terhes szekereket mind visszakergették. A nyugoti pályaudvaron pár sztrájkoló le akart szállítani egy kocsist, mire a 125-ös számú rendőr ugy elkezdett vagdalkozni, mint egy őrült. Ezt a rendőrök nem merik megtenni, ha nagyobb csapat sztrájkoló van együtt, úgy hogy ha csakugyan valami összeütközésre kerülne a dolog — amit nem hiszünk — a sztrájkolók s rendőrök között, akkor a 125-ös rendőrt, akit jól megjegyeztek maguknak a sztrájkolók, nem irigyeljük. Nem is tudjuk, mi lett volna, ha a rendőrség nem lett volna délután tapintatos, mikor vagy 500 sztrájkoló be akart menni a városba . Bockelberg rendőrfelügyelő vagy 30 lovasrendőrrel föltartóztatta őket. Némi fordulópontot jelent a sztrájkban, hogy ma délután megjelent a sztrájktanyán Beck, a nagyszállítók elnöke s kijelentette, hogy a szállítók a követeléseket megadják, adjon a vezetőség utat-módot, hogy az ő kocsisaik munkába állhassanak. Schönherr, az egylet titkára, kijelentette, hogy ők csak a békéltető-bizottság előtt tárgyalnak s épp akkor tudták meg, hogy a kisfuvaros ipartestület ma délelőtti konferencziáján elhatározták, hogy ki fogják éheztetni a sztrájkolókat. Ez gyorsan elterjedt a sztrájkolók között s egy gyűlésre jöttek össze, hogy tárgyaljanak a további teendők fölött. A gyűlésen 2000 sztrájkoló vett részt. Osváth, Bükkös és Szkanda beszéltek, kitartásra buzdították a munkásokat s a gyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy addig senki sem áll munkába, míg valamennyinek a követelése teljesítve nem lesz. A holnapi békéltető tárgyalás elé nagy érdeklődéssel néznek a sztrájkolók. Kedd. Ma reggel a sztrájk válságosra kezd fordulni. A rendőrség őrült tömegben vonult ki s majd minden terhes szekér meg van rakva rendőrökkel. A nagyfuvarosok tanyáin folyik a pálinka s egész trafikok vannak a rendőrök számára felállítva s a rendőrök olyanok mint a vadállatok. Igy Hoffmann nagyfuvaros szállása előtt egy csapat sztrájkoló meg akarta akadályozni a sztrájktörőket, mire a nagy csapat az udvarban dőzsölő lovasrendőr rárohant a tömegre s rettentő kardkaszabolást vitt végbe. Levágtak mindenkit, aki csak előttük állt vagy menekült. Aszszonyokat, gyermekeket és munkásokat. Hogy a harcz milyen mérvű volt, azt élénken jellemzi az a körülmény, hogy négy mentőkocsi vonult ki. A sztrájkolók szétszéledtek a városban s a legvégsőre el vannak határozva. Kár volt a Jellinek ismert metódusát használni a rendőrökkel. A fuvaroskocsisok nem villamos kalauzok. Ezt keserűen fogja a rendőrség tapasztalni. Hogy pedig a munkaadók minő eszközökkel dolgoznak, azt bizonyítja ama körülmény, hogy tegnap délután a szikvízgyárosok megkörnyékezték Schönherr elvtársunkat s 800 koronát ígértek neki, ha a szikviz-kocsisok elkezdik a munkát. Schönherr felháborodással utasította vissza az ajánlatot s rögtön tudatta a sztrájkolókkal. Az Automobil Fuvarvállalat a legszemérmetlenebb módon játsza ki a sztrájkot. Katonasággal dolgoztat. A sztrájkolók száma meghaladja a 3000-et. Rengeteg nyomorúság vitte bele a kocsisokat a sztrájkba. Az egyik kocsis felesége azt mondta : ..Az uram sohse látta még a kis gyermekét ébren, mert 2 órakor elmegy s csak 11-kor jön haza" ... S a nyomorult fizetés . . . Milyen czéltalan s hiábavaló egy ilyen gépszerű állatias zaklatott élet ? A rendőrség hiába rakatja meg legényeivel a teherkocsikat, a katonaság hiába kölcsönzi ki közlegényeit sztrájktörőknek, a páriák életre keltek s a sztrájk brutális ereje azt bizonyítja, hogy az egyébként nehezen szervezhető kocsisproletárok új idők előtt állanak. Kitartó s győzelmes harczot kívánunk a megmozdult tömegnek ! Segítsétek a sztrájkolókat! Küldemények Schönherr József czimére, Szülső váczi út 56., Nagy Péter-féle vendéglőbe czimzendők. 1903. október 1.