Népszava, 1904. június (32. évfolyam, 66–80. sz.)

1904-06-02 / 66. szám

4. oldal. NflPSZAVA 1904. junius 2. Az 1905-ös kereskedelmi költségvetést tár­gyalta hétfőn a képviselőház pénzügyi albizottsága. A költségvetés mindössze 10 millió többletet mutat, ez is megkapja a maga fedezetét. A tárgyalás köz­ben Hieronymi a vasutak berendezéséről és fej­lesztéséről nyilatkozott hosszasabban s közben a vasutasokról is esett szó ilyeténképpen : „Az államvasutakra nézve a multak azt a meg­győződést keltették, hogy ott hajol, vannak, melye­ket szanálni kell, ezek oka a túlságos czentralszíi­cízióban és túltengő bürokratizmusban rejlik. A három princzipium, melyet, követni fog: a szolgá­lat dec­entralizácziója, a főnöknél az egyéni fele­lősség sokkal nagyobb mértékben való érvényesí­tése, mint eddig"történt és végül a bürokratikus kezelési formák szűk térre szorítása." A bajokra rájöttek, de az orvosságra korántsem. Ludwigh úr marad ? A polgármesterek összeültek kongresszusra, hogy­­ megvédjék a kisipart. Közelebbi témát is választhattak volna ártatlan tanácskozásaikra, az igaz, d­e ez is szép feladat. Az­ Ármin a nagy­váradi kapitány neki is gyűri őt itt ij Szvacsiná­val, a kolozsvári polgármester­ei kisütötték, hogy a kisipart tönkre teszi a —­szus­cializmus, tehát sztrájktörvény kell. Szóval a nagyipar ebben sem hibás. Ilyen logika különben csak két olyan bölcs úrtól telik ki — együtt. KÜLFÖLD, Belgium. A választások a klerikálisok nagy vereségével végződtek. A kamarában 26-os többségük 20-ra, a szenátusban 16 és többségük 12-re olvadt le. Helyükbe a liberálisok nyomultak előre. A vá­lasztás ilyetén eredménye részben annak is kö­szönhető, hogy belgiumi elvtársaink közül sokan inkább a biztosabban megválasztható liberális je­löltet támogatták, csakhogy a klerikálisokat meg­törjék. A belga szavazati jog, amint említettük, a*­többes szavazáson alapul. A szenátus tagjait nyolc­ évre választják, legalább negyvenéveseknek kell len­niök és azok közül a polgárok közü­l választhatók, akik legkevesebb 1200 frank évi egyenes állami adót fizetnek, vagy pedig 12.000 frank értékű in­gatlan tulajdonosai. A szenátorok közül huszon­hatot azonban a provinc­iális tanácsok választanak, tekintet nélkül minden czenzusra. A szenátus fele minden negyedik évben kiválik. A képviselői ka­mara tagjait négy évre választják; legalább 25 éve­seknek kell lenniök és minden második évben a fele kiválik. Negyvenezer lélekre jut egy kép­viselő. Minden 25-ik életévet betöltött polgárnak, ha legalább egy éven át ugyanazon községben lakott, egy szavazata van, aki 35-ik életévét betöl­tötte és nős, valamint olyan özvegy nő, kinek tör­vényes gyermekei vannak és 5 frank személyi adót fizet, úgyszintén 2000 frank minimális értékű föld­birtok tulajdonosai és minimális 100 frank járadék­birtokosok egy második szavazati joggal is bír­nak; három szavazattal bírnak a 25-ik életévüket betöltött akadémiai képzettségűek és azok, kik magasabb közhivatalt vagy magasabb képzettséget feltételező állást töltenek vagy töltöttek be. Görögország. A görög sajtó hevesen támadja az orosz kor­mányt, mert az Athoszhegyi kolostorba 10.000 és a­ Sanstefanoi kolostorba is jelentős számú katonát helyezett el — barátnak öltöztetve. A derék csu­hások hadiszerrel is jól el vannak látva. A kolos­torok valóságos várak, amelyeknek egy orosz­török háború esetén jó hasznát láthatja az atyuska, Oroszország. Az orosz-japán háborúban Port­ Arthur elfoglalását június közepére tervezik a japánok, akik „mind­össze" 3600 embert veszítettek Kincsu ostrománál és 70 ágyút foglaltak el. Az orosz hírek újból hazugok voltak. Az orosz hadsereg belső életére érdekes fényt vet az a hír, hogy a Petropavlovszk hajót Maka­rov admirálissal és a vezérkarral egyetemben egy másik admirális, Uchtomski herczeg küldette a menyországba. Sztrájkokról adnak hírt. Pétervárott az építő­munkások szüntették be a munkát. Részletek hiányzanak. Aki el akarja képzelni őket, gondoljon édes hazánkra. Járassátok a N­épszavát! A társadalom osztályainak egymás elleni vad harczában a legkeményebb és legfélelmetesebb fegyver a sajtó. Csapásai nyomán nem fakad vér és köny, támadásai nem rengetik meg a földet, útját nem mutatják a harcz nyomorékjai és elesettjei; de ahol riadója megharsan, ott megreszketnek mindazok, akiknek nincs igazuk, de van félteni valójuk. Az igazi, hivatásának magaslatán álló sajtó munkája irgalmatlanul pusztít ugyan, de e rombolás az életnek szük­séges alapja s azért ez a pusztító munka az építés munkája. Ilyen, hivatásának magaslatán álló újság a Népszava. Kell-e rámutatnunk, mi a Népszava ? Nem látjátok-e ott mindenütt, ahol a gazság, a kizsákmányolás dühöng, ahol a bű­n, a gonoszság, az emberi és társadalmi romlottság folytatja ga­rázdálkodásait ? Nem látjátok-e ott mindenütt, irtva a gazt, ostorozva a bűnt, megbélyegezve a kizsákmányo­lást, védelmezve az ártatlanságot, gyá­molítva a gyöngét, az elnyomottat; az igazság meggyőződésével köröm­szakadtáig harczolva a munkásnép jó­létéért, jogáért és szabadságáért? A Népszava mindig és lankadatlan erélylyel küzd a munkásokért. • S ezért nem kíván a Népszava egye­bet, minthogy minden munkás támo­gassa benne a saját ügyét, a maga igazát. Munkások ! Elvtársak ! Rendeljétek meg a Népszavát tömegesen, terjesz­szétek mindenütt, ahol csak megfordul­tok. Most, június hó elsején, új alka­lom van, hogy előfizetőket szerez­zen mindenki, aki szívén viseli a munkásnép érdekét. Kétszeres köteles­sége ez minden munkásnak, mert a sajtó ereje és hatalma biztosítja küz­delmünk sikerét és győzelmünk minél előbbi elérkezését. * A NÉPSZAVA előfizetési ára a három lapszámra: a Népzava kiadóhivatala, Budapest, József-körút 18. sz. — Saajtóper. Három év óta húzódó sajtó­örben mondott ítéletet május 17-én a­udapesti sajtóbíróság. 10 erzsébetfalvai elvtárs felett, amelyet Reich Gotthold vas­munkás indított elvtársaink ellen abból az esetből kifolyólag, hogy őt rágalmazásai miatt a pártszervezet kebeléből kizárta és az esetet a „Népszava" és ,,Volkstimmen nyilvánosságra hozta A bíróság a vádlot­takat felmentette Babina Géza elvtárs kivételével, kit a „Volkstimmen-ben meg­jelent „Erklarung" felirat alatt közölt czikkben foglalt rágalmazás vétsége miatt 20 korona fő és 10 korona mellékbünte­tésre ítélt. Babina elvtársat dr. Bródi Ernő ügyvéd védte, ki hatásos beszédben, az inkriminált czikk minden kitételét bebizo­nyította és kimutatta a vádló ravasz fon­dorkodásait, melylyel a szervezetet tönkre tenni s a vádlottat erkölcsileg tönkre tenni akarta. A bíróság tekintetbe vette a számos enyhítő körülményt és indokolásában ma­gáévá tette a védő érvelését, így Babina elvtársat csak a legenyhébb büntetéssel sújtotta. — Új harcros. Szentendrei elvtársaink már évek óta igyekeznek maguknak ott­hont teremteni, ahol módjukban volna ta­nulni és szervezkedni. Azonban évek so­rán át­­hevert az általuk elfogadott alap­szabály a minisztériumban, míg most végre elérték, hogy a Szentendrei munkás­képző egylet alapszabályait a belügymi­niszter jóváhagyta. Most tehát megindul­hat a szervezkedés nagy munkája, ami­hez sok sikert kívánunk elvtársainknak. — Nagy Ákos megszökött. Nagy Ákos ur megszokott s erre alapos oka is volt. Nagy úr ugyanis, daczára annak, hogy földbirtokai után úri módra élt, nem elé­gedett meg munkásai kizsákmányolásával, amit a törvény nem büntet, hanem valami végrendelethamisítási perbe keveredett, mely azzal végződött, hogy Nagy Ákost a Kúria egy évi börtönre ítélte. Az elítélt­nek most kellett volna megkezdenie bün­tetését, de Nagy, akit „úr" létére termé­szetesen szabadlábon hagytak, nagyobb köl­csönt vett föl birtokaira és megszökött. Hol , merre jár, senki sem tudja, leg­kevésbé pedig,a rendőrség. Bezzeg mertek volna Nagy Ákos úr munkásai a rab­szolgatörvény ellen véteni, vizsgálati fog­ságban maradhattak volna hónapokig, de Nagy urat persze menekülni engedték. — Szabadság a hó alatt. Most, hogy az oroszok egyre másra vesztik a csatákat a japánok ellen, mind jobban kezd ébre­dezni az elnyomott orosz nép. Odesszában a napokban nagy forradalmi tüntetés volt. Reggel összegyülekezett néhány száz egyetemi hallgató és munkás, akik han­gosan kiabálták: Le Oroszországgal! Ad­jatok nekünk szabadságot! Már elég ideje vagyunk rabszolgák! A tömeg ellen egy csapat kozákot vezényeltek ki. A diákok és a munkások azonban sokkal többen voltak s ezért véres összeütközésre ke­rült a dolog. A tüntetőknek hatszáz mun­kás jött segítségére, akik revolverrel lőt­tek a kozákokra. Az utczai höret reggel kilencz órától délutáni négy óráig tartott s a vége az lett, hogy harmincz munkást és tizenöt diákot megöltek a kozákok, a­kik közül öten estek el. Most ostromálla­pot alá helyezték az egész várost, de a kitörő elégületlenséget csak ideig-óráig lehet kozákokkal elnyomni. — Egy munkásintézményről. A szabadkai kerületi betegsegélyző-pénztárban ural­kodó állapotokról írja egy elvtársunk saját tapasztalatai alapján a következőket: A múlt héten megbetegedvén, elmen­tem a kerületi betegsegélyző-pénztárba, ahol az orvos rendelője d. u. 1­2-ig van. Ott várakoztam az orvos úrra egynegyed 9 óráig, míg megunva a sok várakozást, otthagytam a betegsegélyzőt. Tíz percz múlva ismét visszamentem, de akkor már az orvos úr nem volt ott. Elmentem a lakására, megvizsgált (?) és azt mondta, hogy csak menjek haza és feküdjek rá. Egész évre 14 kor. 40 fillér. Félévre 7 „ 20 „ Negyedévre ...... 3 , 60 „ Egy hóra 1 „ 20 » Csupán a csütörtöki számra : Egész évre 4 kor. 80 fillér. Félévre 2 „ 40 „ Negyedévre 1 „ 20 , Egy hóra — „ 40 „ Németország és Szerbia számára : Egész évre 19 kor. — fillér. Félévre 9 „ 50 „ Negyedévre 4 „ 80 „ Egy­ hóra 1 „ 60 „ A többi külföldi állam számára: Egész évre 22 kor. — fillér. Félévre 11 „ — „ Negyedévre 5 „ 50 „ Egy hóra 1 „ 80 „ Előfizetéseket elfogad HÍREK.­ ­ A Népszava könyvkereskedése és kiadó­hivatala ezentúl szombaton este nem 1/110 óráig, hanem csak 1/19 óráig lesz nyitva.

Next