Népszava, 1905. január (33. évfolyam, 1–13. sz.)
1905-01-03 / 1. szám
190", január 3 NÉPSZAVA Jogegyenlőség E« ezentúl senki ne latadja, hogy van Magyarorszégon jogegyenlőség. Merim«2 tmrént: Tisza IntvAn kiadta füzetben a maga beszédeit, amelyek termé~etB*ett egytől egyig mind az obstrukzió ellen Waryazvak. Ezzel a főzött»-petry kis baleset történt. Elfelejteték kinyomatni rá, hogy melyik nyomdában kényít. Ez pedig a megvár sajtótörvény értelmében vulyos bűn, amely büntést érdemel. Tudta ezt Szinte a város valamely szoczialistaüldözékben jártas rendőre és rzövideren lefoglalta Tisza István füzetét Hát nincs jog* egyenlőség Magyarországon ? Ha szoczialista füzet lett volna, akkor is csak lefoglalták volna, ugye. Tehát ezentúl senki se bántsa a magyar jogegyenlőséget, »mely ime ily fényeden nyilvánult migl De van ríngj»ron/.Agim sflj'Ószabadság is. Mert alig hogy Tisza füzetét l»'foglalák — vissza is adták rögtön. Minthogy úgy találták, hogy nem is olyan nagy hiba, ha nincs rajta a nyomda czime, ha ennek ellenében — Tisza István neve áll rajta szerzőként. Hit nincs jogegyenlőség Magyarországon ? A mérnökök és a sztrájkok. Az uszitók azzal a kéréssel fordultak a Magyar Mérnök- és Építészegylethez, hogy a sztrájkot, bojkottot és munkazárlatokat tekintsék vis maiornak. Miután az egyletnek számos vállalkozó a tagja, természetes, hogy az indítvány lelk«» visszhangra talált. Azonban akadt olyan felszólalás is, amely felülemelkedett a" revuházó és brutális vállalkozó szempontokon és valóban modern szocziálpolitikai felismerés nézőpontjából bírálta a kérdést. A fölzólaló Vágó József építész volt, akink igen érdekes és sok szempontból értékes felszólalását v is,pitotrvokása nyomán alábbiakban közöljük: .Nevet*«*«* az allítás, hogy az építési a tőkét képviseli. Az építési munkát, ki szellemi munkájáért megszabott a elég szerény dijazást kap. Igaz, hogy bizalmasa az építtetőnek, ki rábízza vagyoni védelmét, de nam a munkái, hanem a kaprai vállalkozó tőke ellenében. OrM ft hazug.Alit, hogy a sztrájk tBnkrtUtti az ipar. Elvégre a vállalkozók zsebe és az ipar két különálló dolog, a ha egy napon valamennyi vállalkozó tönkre is menne, az ipar épp ugy megmaradna, mert az ipar azon munkások ezrei, kik az ipartrikktkit kitttik. A gazdasági termelés folyamában a munkás a közerdeket, a vállalkozó csak a mnodatréeket képviseli. Csak egy példát vegyünk Milyen volt ezelőtt 50 évvel Budapest, alig jókora mecssvárva. Azóta sok vállalkozó gazdagodott meg, de mit hagytak a köznek ? Semmit. De azok a munkások, akik téglák millióit egymásra rakták, akik a deszkákat összerótták, ezek a reggeltől-ettig nehéz munkában görnyedők — uraim le a kalappal — ezek a közérdeket szolgálták: 800.000 embernek adtak kényelmet fedelet a kopasz mezőkre ide varázsolók a mi bötzkeségünket, ezt a fővárost. Az építésznek, mint a tőkétől független, produktív munka emberének felelend a munkát pártjára MaiUanra. De a munkátok sokkal okosabbak, nemhogy a mi jóindulatunkra vártak volna. Maguk akarják sorsukat intézni. Mert a felemlített „szabad egyezkedés” tartalmatlan, hazug, liberális frázis. A múmiát munkanépinak ulje,m ki vanzolgáltatta A vállalkozónak nem kell dolgoznia, tőkéjét beteszi a bankba, él a kamatokból. A munkát tőkéjét, két kezét a fejét nem viheti a bankba, neki dolgozni kell mindenáron, különben éhen halna az éhség .Mégulyoa bilincs ahhoz, hogy elhatározásában ne legyen teljesen szabad. A munkások felismerték a helyzetben rejlő veszélyt, összeforrtak, szevezkedtek s most már ők is hatalom a lékével szemben jogaik kivivásánál leghathatósabb fegyverük a ultráik. Ezt a fegyvert kitól kiragalmadt nem tzolad de urmú tri't. Csodálatos az a korlátoltság it, melylyal a vállalkozó urak a U.ztesztgelen versenyt it ittttóba hozták. Folyton ankéntcek, bankettaznek ellene, a nem akarják látni, hogy itt a munkátok at ő átkutak sitrijkjaikkal legtöbb szolgálatot "»«r^ Mert rra, mitor az építési anyagoknak. »««fának, kérek fának, vasnak majdnam olyan magatarozott értéke van, mint az aranynak, ma a rll't!*!' n'. erecég különbözeteit a munkátok munkájából húzott táp szabja meg. Aki olcaAbb muik*-okat tart jobban najaznlja Akw, olcsóbban válalhat. Ezeket pártolni nem lehet az ipar érdeke. Aki azor az alapon vállal oknap, nogy fi majd a legolcsóbb munkásokat alkalmaza s azoknak is lenyúzza a bérét, hát azt csak hadd tegyék tönkre a sztrájkok. Nem nagy kár értük, hulljon a tér gvse, így vá ik a uti*jk a közii d. krt ».imotditi ytziti, eiletrftvr attól a naer gaida*dihalattól, mely a nvnk tntplo éléntk /oxnatot tmtlktdrtiben nyililnul. Knlin kell még foglalkozni amunkaztrlattal*, melyet vis maiornak tekinteni pedig éppen absurdum. A vállakozó uraknak roaszul megy a gseft, becukják a boltot azt mondják, hogy ez vizmajor. Hivatkoznak az Stzi kőműves-munkatárlatra-aztudomásu dolog, hogy a vállalkozók néhány izgatótanácsára szeptember 3-án beszüntették a munkát, munkásaikat elbocsátották abban a regényben, hogy egy-két nap alatt majd megihéznek s visszabonyorulják magukat a munkába. Több mint négy hétig parlagon hevert a nemzet kincse, a mmkA-kezek nemzetére pihentek. Sztrájkoltak a timesterek s a magyar ipart elfelejtettek a tönkremenéstől védeni. Máskor, ha egy nyavalyás sztrájktörő dolgozni akar, a dolgozni akaró védelme czintén a vallalkozók es3 hivá-árs megjeletik a Medöt$ig é* katonmrig ét trúttakkal "túrják a munkások •1U'-HUtdl wg/ói. Akkor a munkások ezrei akartak dogozni é* tti kUcm tiereit a dolgozni akaróié trffit.'Igéri. M azzal indokolják e zárlatot, hogy a munkátok telhetetlenek. Ez igaz, hisz köztudomásu dolog, hogy minden kőműves gunmi itdliiou meegy a muutaba és gas/f kiztenben r-kis riggeltől estig a falat. A közvetlen okul azt hozzák fel, hogy a munkások tudatosan görbén falaztak. Jó. De e görbének lóláb fornája van. Olyas ez a kijelentés, mint a miniszterelnök november 18 iki tette, amelyre akkor momentán határozta el nahát de már zsebében volt a kiányi kéthai. A vállalkozók is csak a görbe falak láttára határozták el a zárlatots de mikor már egy évvel előbb készültek rá s közös megállapodással már akkor becsempészték szerződéneikbe a munkatársai eshetőségét. Ezzel a kis csalafinta-így ülügyen nagyobb anyagi károktól megszabaduak, de a nagy mulasztást sok helyütt behozni nem lehetett s a korai tél beállta miatt sok épület nem juthatott tető alá, ami az épületének egy évi bérvesztesége t jelent. H'bí rok akkor a lit/el/ tökii kisVittle it az építtetik rr dr keit szivén hordozó épitét urak ? Örömmel lehet konstatálni, hogy a vállalkozóknak a munkások ellen tervezett merénylete a legsárosabb kudarczczal végződött. A kisművesek négy hét után is Csak nem akartak ebenhalni s a munkaadók végre it inttahivták őket dolgozni s •jtób a bérÜk iermelkedett, tervezetük pedig óriási mértékben erősbödött. Olyasféle jámbor kívánságok is hangzottak, hogy óvakoljana a jó kakáiban tele Oassal való az oczialiatáskodástól. Természetes, hogy erre a 100 esztendőval elmaradt, gyermekesen naiv óhajra felni ms már, mikor a szocialisták táborából miniszterek, óriási parlamenti táborok kerülnek ki, unlaur a szueziana eszme szolgálatába szegenyek a világ legkiválóbb elméi ma már erre felelni sem lehet. Legfeljebb azt lehetne mondani, amit egy Tetzártz nwti munkát sz egykori belügyminiszter Pereseinek mondott : Na, ha még fl az egy jó kabátom ia irigyli, itt van ! S odadobta neki. Nem tuati a letzdai , hogy kartársi irigylik az ő munkát két kazétól, hogy rendet kabátban jár. Az elen pedig, hogy valaki munkatársai és az igazság védelmére szót emel, senkinek sem lehet kifogása, sőt ezért még a naocziális m áskodát dicsérett sea illati meg. Tooben uivia..csak a belügyminiszter rendeleteteire, a legújabb sztrájktörvényre stb., melyek közül itt csak az a legutóbbi rendelet lehet értéket, mely a sztrájkot fokonnak, törvényesnek ismeri el. Nyugati államok ezen már rég túl vannak Csak a napokban hangzott a legreakezionáliusabb helyről, a trónról egy kijelentés : az olasz király a sztrájkot nem csak jogosnak, törvényésnak, de közérdekűnek mondja. Csak egy pillantás a térképre a láthatjuk hogy Magyarország ótan Budapest, január 1. T'ftv a politikában. Az évfordulót a politikai pártok vezetői nyilatkozatok raegtételére használták fel. Az elhngzott beszédek nem mondottak semmi újat. Frázist frizisra csépeltek a meghatott uruk és a polgári emberek áhitattal lesték a fontos politikai enunczácziókat. A szabadelvűpárt hű tábora, főispánokkal és jelöltekkel megszaporodva küldötte el a depuncziót Tiszához. Olyanok, akik az üdvözlésen jelen voltak, tapasztalták, hogy csak olyan képviselők jöttek el, kiknek kerületét Tiza biztosítta. A többiek nem tartották érdemesnek a szeretett miniszterelnököt üdvözölni. Tiza elmondotta azt, amit már annyiszor hallatott: a parlamentarizmus megmentését, a többség akaratának győzelmét stb. Az ellenzéki pártoknál a hangulat nem volt külömb. Szólamok hangzottak el a nagy harczról, amelyet a hazafiság nevében kell megvívni. A jövő pártalakulásokra fontos csupán Apponyi beszéde volt, aki kijelentette, hogy csak akkor lép pártjával a füegetlenségi "pánba, ha csakugyan ex-lexben türténnének meg a választások. Megjegyzendő, hogy a nyilatkozat a KZokott Apponyi-féle titokzatos szibillamodorban törént s igy nem valami megbízható. A 67-es alapon álló politikus, akiminden nemzeti haladást ezen az alapon akart kiépiteni, a 48-as táborban: ez méltó betetőzése Apponyi politikai pályafutásának Báhffy óvatosabb volt. ö hve marad a 67 esapnak, mely a kormánykéresetnek elsői föltétele. Polónyi komiszkodásával más helyütt foglalkozunk. A többi párt vezetőinek nyilatkozata a szokott nivón állott. Fontos egyik sem volt. Megyfibisut/oiffri toyvóla HMtd* volt deczember 21-án Pápán. Az ellenzék túlnyomó többséggel került ki a harczból. Beválasztottak egy elvársunkat is, Halán, Mihályt. államoktól még vagy 50 esztendővel keletrevni. De a Mérnök- és Éiitész-ígylet, mily esropa képzett cn. cri'«'. áll, aily gyakorts szeret kéktsdlni európai naiivonalával, nem mehet vissza Oroszországba a egy jogos, törvényes sőt közérdekü törekvés ellen akadályokat gördíteni nem lehet, aziért a mesének kérése elusítandó." KÜLFÖLD. Ausztria. A kormányválság hoerber távozott a miniszterelnöki zékból, amalyat el kelett hagynia mert Misztriában békét és rendet, a thullatiségekharmonitáját, mi teremti.ni nem tudu. Helyébe lépett Gauth báró, a volt miniszterelnök öt kultuszminiszter, Li éppenséggel nem alkalmat arra, hogy az osztrák politika e akadt szekerét a ká..ut ki kiurelje. Annak idején, mikor Dautsch Badeni után miniszterelnök lett, visszavonta az utóbbi által kiadott nyelvrendeleteket, ha egyéb intézkedései a nemzetiségi hevezet máig jobban elmérgezették. Lehetséges, hogy ez a körülmény emelte most Otutchot, ki egyébként is az udvsó kegyeltjének látszik, a miniszterelnöki székbe. Koerner diplomatkus tárgyalásai, kompromittzumukra hajlandó politikája kudarcot vallatt, tehát nincs kizárva, hogy oly emberre akarják bízni a rend helyreállítását, ki Koerber politikájával ellentétes álláspontot foglal el. Tehet, hogy Qauttch, ki feltár, gyorsasággal járta be a karrier útját, az erőszak embere lett. Talán letöri a tánd obekrukcriót, de ekkor a csehek fognak ujjongtni és a lárma éleiről kezdődik Talán refliettekkel fog kormányozni — akkor szemben tartja magát a liberális burzsoázia képviselőivel. Egyszóval, Gautsch kellemetlen időpontban vállalkozik a kormány vezetésére. Lehet, hogy működésében erős támaayokra fog találni, mert politikai körükben azt beszélik, hogy Glutteh miniszterelnöksége erős klerikális színezetet fog adni az új kormánynak. Márpadig úgynevezett ,mértékadó" körökben most a zenkalizmus: tromf. Belgium. Szakszervezeti kongresszus A brüsszeliMirton du peupli ben nagy nemzeti kongresszust tartottak e h6-6Aa a szoczialista szakegyletek, melyen több olyan szervezetet vett rési a kik régebben távol tartották magukat minden politikai mozgalomtól. A kongrestruton, melyen az antwerpeni gyémántcsiszolók és brüsszeli könyvkötők és könyvnyomdászok jelentették be csatlakozásukat Valdervelde, Hector Denis, Anseile, Bertrand képviselő elvtársak megjelentek. A kongresszus manden pontja a lehető legfontosabb ügyekkel foglalkozott: nemzeti sztrájkkal az ő felállításával, munkanélküli segélyalapja a axaktervitástal. Szantalao 3. oldal