Népszava, 1905. február (33. évfolyam, 14–25. sz.)
1905-02-02 / 14. szám
4. oldal. NÉPSZAVA ,1905. február 4. védői ellen, s mindezekhez jön majd még a hadsereg java részének forrongása, a tiszteké úgy, mint a legénységés a kényuralom mindezeknek ellen nem állhat. Egyedüli védői azok a tolvajok lesznek, akiknek megenégedi, hogy az államot kirabolják s akiknek elegendő okuk van arra, hogy féljenek a nép haragjától. (Vége következik.) Il Halál a czárra!" Budapest, február 1. Ez lett a jelszava pár nappal ezelőtt „Halál a czárra!" azoknak, akik még csak ennyit kiáltottak: „Le a czárizmussal !" Az utóbbi napokban minden reménysége eltűnt az orosz népnek arra, hogy a czár engedékeny lesz. Ma már czéllá vált az alkotmányos harczban: a vér, az autokratának és védőinek kiontott vére. A folytonos bombamerényletek, a lengyel munkások fegyverkezése, a kiadott jelszavak mind arra vallanak, hogy a forradalmárok feladtak minden reményt a vértelen forradalomra. A fehér czárt pedig XVI. Lajos sorsa fenyegeti. Gapon, — akit ünnepiesen körlevélben is kiátkozott és legonosztevőzött a szent szinódus, amely a vallásos érzés utolsó maradékát állítja szembe a forradalommal, — kiáltványt adott ki, amelyben felhívja a népet a czár meggyilkolására. A lángoló érzéssel megírt manifesztumnak — amely egyik legértékesebb dokumentuma lesz az orosz forradalom történetéig,-nek, — egyes részei igy hangzanak: .. . Az embertelen czár is a koronát meglopó és az orosz népet kirabló Hivatalnokai gyilkosaivá is lettek fegyvertelen testőreinknek, nőknek és gyermekeknek. A czári kaonák golyói, amelyek a narvai kapunál a czár árol képeit vivő munkásokat megölték, keresztüllőtték a czár arczképeit, de megölték egyúttal a mi kiünket is a czárban. Bőszüljük meg tehát magunkat testvéreim, ezen, a nép által elátkozott czáron, az egész czári kigyófajzaton, miniszterein és a szerencséten orosz f~öld valamennyi rablóján. Küldjük őket a halálba WIV es akkor, amint ti.t ii?..ikc ¡' lehet. Mindenkit segítségül hivok, aki Vínális segítségére akar lenni az orosz népnek abban, hogy ez szabadon élni és lélekzeni tudjon. Jöjjön !minden műveit ember, a diákság, minden forradal demokráczia, a forradalmi a néppel, az ellene van Testvérek, bajtársak, a munkásai ! Ne térjetek meg a szabadságotok ki feleségeitek és gyermekeket, valamint a fegyver van tudjátok. Dolgozzatok bombával, dinamittal! De az olyan magánlakásokat? és raktárakat, melyekben élelmiszerek és is bántsátok ! A szegények] kíméljétek az ártatlanoka' Romboljátok le a ezért semmisítsétek meg a gyűlö, Drága bajtársak, hősök ságtokat ! Bízzatok abban, hlogy csakhamar kivívjuk szabadságunkat és jogainkat. Biztosíték erre az ártatlanul kiontott vér. Ez az én végrendeletem, amely Oroszország minden leigázott, elnyomott lakóját fölhívja jogainak védelmére, írjátok le, nyomassátok ki és terjesztgetek el egész Oroszországban. Ha bezárnak és reátok lőnek, akkor is folytassátok harczotokat a szabadságért. Gondoljatok eskütökre, amelyet nekem tettetek! Harczoljatok az alkotmányos nem.úgy ülérnek az általános és titkos és direkt választójog alapján való összehívásáért, hogy az igy általunk megválasztott képviselők védői legyenek a tifeogaitoknak.J Éljön az orosz nép szabadsága! Szent-Pétervár, január 22-jén, éjféli 12 órakor. ^ J Gaponyverek nincsenek, ne k,ne okozzatok bajt ! Építsetek barrikádokat! stélyokat és palotákat, rendőrséget !. . . ne veszítsétek el bátorBomba mindenfelé. Gapon szavát nagyon is megfogadták. Ma reggelre három nagyobb bombamerénylet híre is érkezett. Moszkvában az ősi czári palota, a Kreml ellen követtek el dinamitmerényletet. A nép meg akarta ostromolni a Kremlt, amikor Szergiusz nagyherczeg családjához ment. A bomba ötven embert sebezett meg. Pétervárott Trepov főkormányzó lakásába vetettek bombát, amely nagy pusztítást vitt végbe, de Trepovnak — sajnos — nem történt baja. — Ugyanitt megakadályoztak egy merényletet a czári család ellen. Még a külföldön sem kímélik a czárizmus képviselőit. Párisban egy tiltakozó gyűlés után — amelyről alább lesz szó — pokolgépet dobtak az orosz követséget őrző gárda közé. Négy ember megsebesült. Trubeckoj herczeg nagykövetségi attasé palotája alatt is találtak egy gondosan készített pokolgépet. A merényleteknél sokkal nagyobb jelentőségűek a forradalom ügyére a lengyelországi események. Lengyelország lángban. A forradalmi mozgalom súlypontja most Orosz-Lengyelországban van. Berlinben azt beszélte egy utas, aki tegnapelőtt érkezett oda Orosz-Lengyelországból, rendkívül komolynak mondja a helyzetet. A csapatok mindenütt konszignálva vannak és folyton fegyverben állnak. Velük szemben a munkások is fegyverkeznek puskával és dinamittal. Ők a mozgalom gerincze. Hozzájuk csatlakoznak az iskolázott emberek, a diákság és az alsó hivatalnokok serege. Megfeszített munkával dolgoznak a nők is, akik fegyverrel és szóval egy sorban küzdenek a férfiakkal. A katonaság itt sem „megbízható" teljesen, különösen a tartalékosok mozgolódnak. A zendülésre izgató felhívások ezrei szítják a mozgalmat, amelynek vezetése a szoczialisták kezében van, akiknek hét bizottsága működik Orosz-Lengyelország főbb ipari városaiban. Az egyes városok forradalmi mozgalmának eseményei a következők: Varsóban általános a lázadás. Az összes munkások sztrájkban állanak. A sztrájk a múlt pénteken kezdődött egy papírgyárban és gyorsan harapózott el az összes gyárakban és műhelyekben. Mintegy 200.000 munkás áll sztrájkban. A forgalom a városban teljesen megszűnt. Az összes vendéglők, kávéházak, boltok, gyárak és műhelyek zárva vannak. A betűszedők azonnal csatlakoztak a sztrájkhoz. Péntek este már egy lap sem jelent meg, sem lengyel, sem orosz. Még a kormány hivatalos orgánumát, a Varsót, sem szedték ki. A gyári munkásokkal egyidejűleg az asztalosok és czipészek is megkezdték a sztrájkot. — A sztrájkolóknak első dolga volt — okulva a pétervári védtelen munkások halomralövítésén — felfegyverezni magukat. A varsói állami fegyvergyárakból több ezer puska a munkások kezébe került és hír szerint katonai hivatalnokoknak részük volt a fegyver kiszolgáltatásában. Az összes magán-fegyverraktárakat kifosztották s igy fegyverrel elegendőképpen el vannak látva. A közlekedés majdnem teljesen megszűnt, mert a vasúti munkások egy része csatlakozott a sztrájkolókhoz s a helyükbe — magyar mintára — kirendelt katonák nem képesek őket pótolni. Szombaton nem közlekedett sem kocsi, sem szán és a központi vasutat maga a rendőrség beszélte rá a közlekedés megszüntetésére, nehogy a munkásokba központi vasút kocsijaiból barrikádot építsenek. Azokat a hölgyeket, akik bérkocsin vagy magánfogaton mentek, felszólították, hogy szálljanak ki és menjenek gyalog. A hölgyek kénytelenek voltak a kocsikat elhagyni és visszaküldeni. A munkások Varsó környékén megkísérelték a vasúti síneket felszakítani. A vasúti sínekre pedig bombákat raktak és így a forgalmat megakasztani. A Prága külvárosba vezető hídon szintén beszüntették a forgalmat. A közúti munkások különben szintén sztrájkolnak s az utczán dobálták le gyűlölt egyenruhájukat a sztrájkolók felszólítására. A gázvilágítás alig működik. Az élelmiszer igen megdrágult. A diákság jórésze szintén csatlakozott a mozgalomhoz. A műegyetemen gyűlést tartottak, amelyen a lengyel előadási nyelv behozatalát és a gyülekezési szabadság kimondását követelték. Egy diákgyűlésen a czárizmus ellen határozatot fogadtak el, amely alkotmányozó gyűlés egybehívását követeli. A tudományegyetemen forradalmi proklamácziókkal ragasztották tele a czár arczképeit, vagy összevágták és zúzták őket. A tömeggyilkolás is megkezdődött már. A legutóbbi napokban ugyanoly események folytak itt le, mint január 22-én Pétervárott. A Vola munkás-városrészben hétfőn utczai harcz folyt munkások és katonák között. A munkások kitűnően voltak felfegyverkezve és legújabb rendszerű revolverekkel és robbantó anyagokkal voltak ellátva. Amikor látták, hogy a katonák nyugodtan járkáló munkásokra vetették magukat, támadásra mentek át. A legelső áldozat az a tiszt volt, aki a kozák csapat élén lovagolt; egy revolverlövés leterítette. Erre a katonák sortüzet adtak, de a tömeg helyén maradt, mert tudta, hogy a katonák parancsot kaptak, hogy az első lövést vak töltéssel tegyék. Alig egy-két percz múlva újra többen lőttek a tömegből s most a katonák üres töltéssel adtak sortüzet. Húsz munkás terült el a földön, de a katonák közül is ugyanannyian estek el. A lengyel forradalmi szoczialista párt számtalan proklamáczióban fölszólítja a lakosságot, hogy csatlakozzék a harcolókhoz, mert a döntés órája közeledik. A megöltek és sebesültek számát körülbelül hatszázra becsülik. — Ugyaneznap a rendőrség nekitámadt a fentemlitett diákgyülés után tartott körmenetnek s többeket — közöttük egy ügyvédet s egy orvost — meggyilkoltak. Eközben történt a következő borzalmas jelenet: Mikor a csendőrök a népet kaszabolták, egy ház erkélyéről egy fehérruhás nő szólott és lekiáltotta a csendőröknek: — Ne vétkezzetek Isten elleni Vagy pogányok vagytok? Erre a csendőr visszaszólt: — Hallgass ! ... Az asszony revolvert rántott elő s többször rálőtt a gyalázójára, de nem találta el. Mikor a csendőrök észrevették, hogy az asszony lövöldöz, sortüzet adtak az erkélyre. Az asszony több golyótól találva, holtan rogyott össze. A nép, ezt látva, dühösen rávetette magát a csendőrökre és többet közülök a szó szoros értelmében darabokra szakgatott. Az ostromállapotot hétfőn itt is kimondották és a czár Trepovnak kollegáját, Fuller tábornokot, aki eddig Pétervár főrendőri minőségében hóhérkodott , főkormányzóvá nevezte ki. Az egyetemeket bezáratták, az utczákat katonasággal rakták meg, a hazafias diákságot ráuszították a nemzetközi elveket valló elvtársainkra: hiába, a zendülés nem csillapul. Sőt ellenkezőleg: csatlakoztak hozzá az u. n. legelőkelőbb körök is és a munkások városrészében utczai harcz folyik. A zavaros táviratok három nagyobb összecsapásról is szólnak vasárnap óta. Az egyik hétfőn történt. A sztrájkolók egy csoportját, amely az egyik külvárosból a város belsejébe akart vonulni, a katonaság feltartóztatta. A sztrájkolók nyomban megtámadták a katonaságot, amely két sortüzet adott. A munkások kőzáporral és revolverlövésekkel feleltek. Nyolc munkást agyonlőttek, hetet megsebesítettek. Egy sebesült tisztet el is kellett szállítani a helyszínéről. Egyes katonalovak az összetűzés után lovas nélkül futkostak ide-oda: azt hiszik, hogy a kozákok, akik e lovakon ültek, a forradalmárokhoz csatlakoztak. Különben a munkások itt is barrikádokat építettek s igy a katonaság és a tömeg között minden pillanatban összeütközés támad. Tegnap véres összeütközés alkalmával a munkások lakta külvárosokban szavahihető tanuk szerint nyolcz embert, köztük egy csendőrtisztet megöltek. Harminczan súlyosan megsebesültek. Egy harmadik összeütközés a Slodna-utczában, a pályaudvar közelében, s a Brona-utczában volt. A munkások téglákkal és kövekkel dobáltak és lövöldöztek. Nyolcz munkást agyonlőttek. Hír szerint 18 katona és rendőr is áldozatul esett. Egy tiszt és számos kozák súlyosan megsebesült. A pályaudvaron, amely előtt katonaság volt, megjelentek a varsóbécsi vasút műhelyeiből való munkások és a katonaság éppen abban az időben, amikor az utasok a vonat indulását várták, több sortüzet adott a munkásokra. Új szervezet, a szocziálzoczializmus ! Aki nincs épnek egész orosz birodalom abb vissza a munkához, m vívtátok. A magatok, •ek táplálására szüksége[•«/ vegyék onnan, ahon