Népszava, 1905. március (33. évfolyam, 26–38. sz.)

1905-03-02 / 26. szám

4. nétek Az új kormány bemutatkozásának nap­ján Budapest munkásai nagy tüntető felvonulást rendeznek a parlamenthez, amelytől kül­döttség útján követelni fogják az általános, titkos választói jog törvénybe iktatását. A felvonulás hétköznapon lesz s ezért, mialatt megtörténik, lehetőleg az összes gyárakban és műhelyekben szünetel a munk­a. A felvonulás helyét, idejét és minden közelebbit plakátokon és ehelyütt tudat­juk, mihelyt az új kormány magalakult. Budapest munkásai, késisüljetek / H­I­JfcE K, — Sajtóper. Február hó 21-én állt Mol­nár Péter elvtárs a kassai esküdtszék előtt osztály elleni izgatás vétségével vádolva. A vád a következő: Mikor a mult évi párt­kongresszus elhatározta, hogy a „Népszavá"-t napilappá teszi és amikor 1000- 2000 koronás ítéletek oly sűrűn voltak napirenden, a kassai párt­szervezet kiadott egy­­hivást, melyben arra szólítja fel a népet, hogy védelmezze meg a saját lapját és fizesen elő a „Nép­szaváéra. A felhívást, mely falragasz alakban jelent meg, az ügyészség inkri­minálta. A tárgyalás rövid volt. A felhívás szerzőjeként Molnár elvtárs jelentkezett. Védőként szerepelt: Dr. Bal­kányi Gusztáv, ki szép beszédben muta­tott reá a vád alaptalanságára, ugy, hogy az ügyész erőlködése kárba veszett, mert a vádlott elvtársat 7 szóval 5 ellenében felmentették. Az ítélet jogerős. — A „Magyar Vasutas" — hetilap. Sok ezer vasúti munkásnak és alkalmazottnak óhaja, vágya és reménye ime teljesülésbe megy, mert márczius 1-étől fogva a „Magyar Vasutas” hetenkint fog megjelenni. Akik ismerik az ügyet, amelyért a lap harczol, azok nagy örömmel fogadják e hírt s bizonyára azon lesznek, hogy e lap elterjedését mennél szélesebb körben lehe­tővé tegyék. — Veszteségünk. Knorr János, szombat­helyi szabómunkás, derék harczosa volt eszménknek. Nemrégen a szombathelyi pártszervezet vezetőségének is tagja volt. Öt apró gyermekével és feleségével igen nagy nyomorúságban élt. Nagy erőfeszí­téssel tudta csak megkeresni a mindennapi száraz kenyeret. Nem tudta nézni, hogy övéi éheznek és nélkülöznek; a többi el­nyomott munkások sorsát is nagyon szí­vére vette, mert hiszen pihenésre szánt kevés szabad idejét is a szoczializmus tanulmányozására fordította. A szerencsét­len ember agyát a túlfeszített gondolkodás annyira megviselte, hogy egyszerre csak kitört rajta az őrültség. Első rohamaiban gyermekeit el akarta pusztítani. Még ideje­korán megakadályozták és biztonságba helyezték. Beszállították a tébolydába, ahonnan aligha kerül ki többé élve.­­ A békéscsabai lázadás. Békéscsaba népe fellázadt, ki akarta a várost fosztani, a hivatalnokokat pedig agyon akarta verni, így hirdették tegnap a lapok, a kormány félhivatalos kőnyomatosa tudó­sításainak alapján. Azt is megírták, hogy a városba katonaságot összpontosítottak s csak ez volt képes a lázadókat megfékezni. Ma kitűnt, hogy ez az egész híresztelés alaptalan hazugság, amelynek terjesztőit a törvényszéknek kellene felelősségre vonni, ha nem hivatalosan röpít­ették volna világgá ezt a hazugságot. Mindössze annyi tör­tént, hogy a nép tüntetett a főjegyző ellen, azután csendesen szétoszlott, de a fő­jegyző katonaságot hivatott s minden ok nélkül valóságos ostromállapotot létesített a városban. Az alispán kijentette, hogy ezért, valamint a hazugság terjesztéséért meg fogja büntetni a főjegyzőt, mi azon­ban bátorkodunk kételkedni abban, hogy ezt tényleg meg fogja tenni. — Fölmentett vasutasok. A kormánypárt megbukott s bukásában nagy részük van a vasutasoknak is, akiket elkeserített, hogy a múlt évi sztrájk mozgalom összes vezetői ellen fegyelmi eljárást indítottak, amely már tíz hónap óta folyik. Vagy új válasz­tások lesznek, vagy más okból akarja a kormány a vasutasokat kibékíteni, mert váratlanul megszüntette az üldözéseket. Kétszáznegyvenkilenc­ tisztviselő, hiva­talnok, altiszt, munkás és egyéb alkalma­zott állott fegyelmi eljárás alatt. Hiero­nymi Károly kereskedelmi miniszter most váratlanul fölmentette valamennyit, meg­szüntette mindenikük ellen az eljárást. A fegyelmi alatt voltakat most eddigi rend­fokozatukban már a legközelebbi napok­ban alkalmazzák és szolgálatba osztják. Kérdés azonban, várjon oly könnyen elfe­ledik-e már a vasutasok a sok törvény­telenséget, az üldözést s az erőszakosságot, amit velük szemben elkövetnek. — Feljelentés egy főszolgabíró ellen. Ká­rolyi Gyula gróf bűnvádi feljelentést tett Dobozy Kálmán érruhályfalvai főszolga­bíró ellen. A feljelentés oka, hogy a fő­szolgabíró ez évi január hó 26-án a kép­viselőválasztások alkalmával Kiss Lajos urad.1)Imi használt, ki a szatmármegyei Mér községből azért ment Margittára, hogy a függetlenségi párt jelöltjére lesza­vazzon, úgyszinte több ellenzéki választót minden ok nélkül letartóztatott és fogva tartott és a választás befejezéséig szaba­don nem eresztett, úgy, hogy azok politi­kai jogaikat nem gyakorolhatták. Tekintettel arra, hogy a főszolgabíró úr elég ügyetlen volt, kivételesen nem mun­kásokkal, hanem gróf Károlyi kasznár­jával szemben követni el törvénytelen­séget, valószínűleg meg is adja ennek árát. — Olcsó burgonya. Az élelmiszer-uzsora hihetetlenül felszöktette minden élelmiszer árát, különösen a burgonyáét, amelynek kilója ma 12 fillér. Ha igaz lesz az, amit a kormány a lapokban közzétesz, úgy két-három nap múlva a burgonya ára felé­nyire fog leszállani. A földmivelésü­gyi mi­niszter ugyanis az őszszel nagymennyi­ségű burgonyát vásárolt össze abban a föltevésben, hogy kevés a burgonya s a tavaszkor nem lesz elvetni való. A bur­gonya hiány azonban nem olyan nagy, hogy a kormánynak az összes készletre szüksége lenne s ezért a megvett bur­gonya egy részét a főváros közönségének rendelkezésére bocsátja. A kormány 5 ko­rona 50 fillérért adja át elárusításra a bur­gonyát a központi vásárcsarnok két ható­sági közvetítőjének azzal a feltétellel, hogy ezek az önköltségen kívül semmi nyere­séget sem számíthatnak föl maguknak. Szerdán vagy csütörtökön érkezik meg az első szállítmány, tíz vagyon és ha ez el­fogyott, nyomban jön utána a többi szál­lítmány, ha kell, naponkint. A krumplit zsákonkint fogják árulni, de később, hogy a közönség számára hozzáférhetőbb legyen, a kerületi vásárcsarnokokban is állítanak rekeszeket az olcsóbb burgonya számára. Ha nem is alkalmas ez a drágaság meg­szüntetésére, de mindenesetre elismerésre méltó cselekedet volna. Attól tartunk azonban, hogy ez is szédelgés lesz s az olcsó burgonyát néhány nagykereskedő veszi meg, akik drága áron fogják a kö­zönségnek eladni. — Védelem a haza védői ellen. Szerbiá­ban is gyakori eset, hogy katonatisztek polgárokat inzultálnak. Utóbbi időben az is megtörtént több ízben, hogy a katona­tisztek berontották az ellenzéki lapok szerkesztőségébe és nyomdájába, ha azok a tiszt urakról kedvezőtlenül írtak, s ott mindent összetörtek. A tisztek terrorizmu­sával szemben a belgrádi polgárok pol­gárőrséget akarnak szervezni. A mozga­lom élén az összes előkelő polgárok egyesültek, s könnyen meglehet, hogy a legközelebbi összekoczázanásnál, ha a polgárok is fel lesznek fegyverkezne, a tiszt urak húzzák a rövidebbet. — A kőmüveslegény — párbajképes ! Ki merné még azt állítani, hogy nálunk nem hódít a demokráczia, amikor meg­történt Kolozsvár városában, hogy Bartos János honvédszázados párbajra hivatta ki Fülöp József kőművessegédet, mert az egy czikkben azzal vádolta a századost, hogy a legénységgel kegyetlenül bánik. A bá­tor százados úr azonban csalódott, amikor fegyvert akart nyomni abba a kalapácstól kérges kézbe, mert a kihívott kőműves­segéd kijelentette, hogy nem verekszik, miután­­ más dolga van, meg aztán a családja iránt is más kötelességei vannak semmint, hogy életét könnyelműen koc­­kára tegye. Ez az álláspont teljesen he­lyes s tanulhatnának belőle a „párbajké­pes" urak is. — A kapitalizmus szolgái. Sztrájkra ké­szülnek Eszéken néhány gyárban a mun­kások s a gyárosok a követelések meg­adása helyett mindég szolgálatkész eszkö­zükhöz, a hatósághoz fordultak támoga­tásért a munkások ellen. Ezt persze meg is kapták. A városi hatóság kijelentette, hogy azokat a munkásokat, kik a többie­ket a munkában akadályozzák, szigorúan megbüntetik, a támogatást és segélygyűj­tést eltiltják és a foglalkozás nélkül levő, nem helybeli munkásokat illetőségi he­lyükre tolonczolják. S ha a hatóságok oda is adják magukat, hogy pribékszolgálatokat teljesítsenek a kizsákmányolóknak, azért az eszéki mun­kások mégis ki fogják vívni jogos köve­teléseiket. — A nyomor. Rátz Mór szobafestő (lakik VI., Üteg­ utcza 23. sz. a.) elpanaszolta szerkesztőségünkben, hogy a rossz kere­seti viszonyok folytán régóta házbért sem tudott fizetni s most bútorait visszatartva, kiteszik az utczára.—A Sárosfürdő parkjában tegnap az éhségtől összeesett Badura An­tal munkás. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Mikor erősitő szerekkel ma­gához téritették, elmondotta, hogy már hónapok óta kereset nélkül van s két nap óta egy falatot sem evett. — Milliós panama. Arról a gyalázatos gazdálkodásról van ismét szó, amely a városházán, a korrupczió fészkében folyik. A főváros drága pénzen közraktárakat építtetett a Duna mentén. Ezt azután ingyen odaadta egy kapitalista csoportnak s még egy millió koronát ajándékozott neki ráadásként. A város által a Le­számitoló- és Pénzváltó­ Bankkal kötött szerződés szerint ugyanis a főváros a banktól a közraktárak használatáért egy fillért sem kap, ellenben ha a közraktárak legalább öt százalékot nem jövedelmezné­nek a Leszámítoló Banknak, a főváros százezer korona szubvencziót tartozik fizetni a banknak. Eddig még nem volt év, hogy a fővárosnak ne kellett volna fizetnie. 1903-ig a főváros ilyenformán szubvenczióképpen csaknem egymillió ko­ronát fizetett. Most van lejáróban a bank szerződése. A bank arra kérte a fővárost, hosszabbítsa meg még három esztendőre a szerződést a régi feltételek mellett. Ezt a szemérmetlen kérést most tárgyalta, a pénzügyi bizottság­­ mégis szavazta újra az ajándékot. Akadt egyetlen ember, Preyer Hugo, aki azt ajánlotta, hogy az ügyet adják vissza a pénzügyi osztálynak s hívják fel, hogy a közraktárak dolgában olyan javaslatot tegyen, amelyből haszna van a fővárosnak is, mert mégis furcsa, hogy a város egy banknak állandó adót fizessen. Preyert leszavazták, de az ügy nemsokára a közgyűlés elé kerül s kíván­csiak vagyunk, mit fognak szólni a tör­vényhatóság ellenzéki tagjai. N­É­PS­Z­AVA 1905. miskioáius 2.

Next