Népszava, 1905. április (33. évfolyam, 39–64. sz.)

1905-04-18 / 53. szám

•HRHP pénzt vesztegetni. Bátran vegyes fölvágottnak lehetne elnevezni, melyben van minden, csak éppen ízletes falat nem akad. Grófok, hercegek, bárók, akik leereszkednek a nép közé, aztán bakák, szakácsnék, hordárok, primadonnák stb. stb. hozzá valamennyi valóságos pojácafigura. A fő attrak­ciókhoz tartoznak : zsebmetszés a nyílt színen, egy erőszakos rendőr, egy robogó villamos kocsi és egy kályhacső, melyet egyik szereplő hordoz állandóan a hóna alatt. Közben ilyenféle nótákat énekelnek: Már minálunk úgy szokás, tetszik tudni talán. A nép az istenadta nép, az csúszik a hasán. Gyönyörű strófa. A jóizlésű­ ember megborzong ennyi ízléstelen otrombaság hallatára. A darab zenéje is közismert verklimotívumokból van össze­tákolva. Még legjobban sikerültek a felvonás­közök. Valóban szánalmas nézni, amint a Nép­színház derék művészemberei ilyen lehetetlenül ostoba darabban vergődnek. (*) Német színészek vendégjátéka a Víg­színházban e hó 26-ától május hó 6-éig, vagyis tíz estére fog terjedni. Brahm Ottó, a Lessing­szính­áz igazgatója, ugyanazzal a társulattal jön, amellyel már eddig is irodalmi és művészi nagy sikereket ért el nálunk. Oszlopos tagjai Lehmann Elza, Triesch Irén, Eberty Paula, Bassermann, Sauer, Rittner, Kökler. Az első öt előadás mű­sora : április 26-án, szerdán: Traumulus, Holz Arno és Jerschke színműve. Április 27-én: A népgyűlölő, Ibsen drámája. Április 28-án: A tizenhétévesek, írta Dreyer Miksa. Április 29-én: A takácsok, Hauptmann Gerhard h­íres műve. Április 30-án megismétlik a Traumulust. Jegyek már holnaptól, keddtől, fogva válthatók a rendes vendégszereplési árakon. A Vígszínház Részvény­társaság részvényesei jegyeiket az egyes előadá­sokat megelőző nyolcadik nap déli 1 órájáig válthatják ki a Vígszínház jegypénztáránál. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap kedden tizenötödször kerü­l szinre a Nemzeti Színházban Sardou „Boszorkány" című­ színműve. A címszerepet ezúttal is P. Márkus Emília, a többi főszerepet pedig Jászai Mari, Cs. A­lszeghy Irma, Paulayné, Paulay Erzsi, Lenkey Hedwig, Fái Szeréna, Odry, Szacsvay, Mihályfy, Odl, Pethes, Ivánfy, Oabányi, Gyenes és Molnár fogják játszani. Szerdán ötödik előadását éri m­eg Szemere György ,,Erősek és gyengék ” című írt társadalmi színműve. (*) Frízzo. A városligeti nyári színházban holnap kedden Frízzo, az átváltozó művész lép fel. Kezdete este 7 órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. ** Haeckel Ernő a papizmusról. A modern tudományosság egyik legkiválóbb alakja: Hlaeckel Ernő, a jénai egyetem tanára, két nappal ezelőtt felolvasást tartott Berlinben, amely valósággal eseményszámba ment. Azért emlékezünk meg erről a felolvasásról, mert a tudós ez alkalommal minden tartózkodás nélkü­l tett tudományos meg­győződéséről hitvallást és hogy ez milyen volt, arról tanúságot tesz az az egy körülmény is, h­ogy a felolvasási terem udvari páholya ikres volt. A felolvasó legelőször hangsúlyozta, h­ogy a mo­dern alapon álló fejlődési tan , az egyházi hittel, a vallással teljesen ellentétben áll. A jezsuiták, a klerikalizmus eme harcosai, most megbékülnek a fejlődési elmélettel, hogy ezt is a maguk elő­nyére használják ki. Blaecker azután érdekesen világította meg az elmúlt korszakok fejlődési elméleteit és azoknak koronájaként Darwin le­származási tanát tüntette föl. Ez döntötte meg a túlvilági erőkben való hitet. Majd így folytatta: «A pápizmus a legnagyobb csalás, ami valaha a szellemi világban uralkodott. Franciaország „Róma legidősebb leánya" torkon ragadja kedves anyját és széttöri a konkordátumot. Németország­ban a törvényhozók azon dolgoznak, hogy a jezsuitáknak szabad utat egyengessenek. A fejlő­dési elméletet be kell vinni a fejekbe, az iskolába, hogy az egyház hatalma kipusztuljon."5 Haeckel előadását természetesen óriási tetszéssel fogadta közönsége. ** A Magyar Tudományos Akadémia e hy 17-én, hétfőn délután 5 órakor összes­­ülést tart 9 HÍREK. Napirend. Kedd, április 18. — Kap kél 5 óra 8 perckor, nyugszik 11 óra 44 perckor. — Hold kés 6 óra 83 perckor, nyugszik 4 óra 37 perckor. — A miniszterek fogadnak • Miniszter­elnök pénteken délután 4—5 óráig; belügyminiszter csütörtök délután fél 4—5 óráig; pénzügyminiszter hétfőn délután 3 óra­kor; honvédelmi miniszter csütörtökön délután 4 órakor; föld­művelésü­gyi miniszter kedden d­élután 4 órakor; horvát-szlavón-országi miniszter naponként (vasárnap kivételével) 10—1 óráig ; igazságü­gyminiszter csütörtökön délután 1 órakor ; vallás- és közoktatásügyi miniszter csü­törtökön délután 4 órakor; keres­kedelemügyi­­miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti m­úzeum: r­égiségtár, nyitva d. e. 9—1 óráig. — A könyvtár olvasóterme nyitva van hétköznaponként­­9—1 óráig. — A nép­­rajzi osztály (Csillag­ utca 11. sz. a.) d. e. 9—1-ig. — A múzeum töbki tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona, belépődíj mellett. — A növénytár (V., Széchenyi-utca 1.) hétközna­ponként. — Széchényi pm­z. könyvtárolvasóter­be napon­ként reggel 9 órától délután 4 óráig, szombaton reggel 9 órától d­élután 1 óráig van nyitva. — A többi tárak megtekinthetők 1 korona belépődíj mellett. — Országos képtár és a metszetkiállítás az Akadémiában nyitva VI—1 óráig. — Iparművészeti múzeum és az iparművészeti Társulat állandó kiállítása ('llői-ul, nyitva délelőtt 9 órától este 7 óráig. — Technológiai iparmu­zeum gyűjteményi­ (VIII., József-körút i1. sz.; nyitva délelőtt 9—1 óráig. Szabad bemenet. -- Magyar királyi szabadalmi levéltár (VII., Erzsébet-körut im nyitva van naponként délelőtt 1 óráig. - Magy. kir. kereskedelmi muzeum: Igazgató­ság, kereskedelmi szakkönyvtár és keleti foratatár, V., Váeli­kömt 32. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 2 óráig. — Természetraj/gyüjtőlíkények múzeuma (VIII., Mu­zeum-kiviit 4. szánt alatt) nyitva délelőtt 1o—12-ig. — A­­Mentsí-Egyesü­let helyiségei megtekinthetők d. e. t1-tól d. u. H-ig, a Sólyom- és Markét utca sarkán az egyesületi házban. — Mezőgazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban állandóan nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Belépődíj nincs. — Az Akadémia Goethe-szobája nyitva 9 ó 10 óráig. —Muzeum­i könyvtár nyitva 9—4 óráig. — Aka­dém­iai könyvtár nyitva 3—7 óráig. — Egyetemi könyv­tár nyitva H—12, délután 3—8 óráig. — Magyar földrajzi Társaság könyvtára nyitva délelőtt I­ órától délután l-ig. Vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár hétfő kivételével mindennap d. e. H­ -k­-ig, d. n. 3—8-ig. — Kitvárosi köny­v­tár-s Károly körut 2v. nyitva hétköznapokon 9—1-ig, vasár- és ünnepnapokon 9—12-ig. — Az­ ipar- és kereskedelmi, kamara könyvtára (V., Szemere-utcza ti), nyitva hétköznap délután 4-tül este fél S-ig. Vasárnap­ S—12-ig. — A statisz­tikai hivatal könyvtára vasárnap és ünnepnap kivételével i i. e. 10—1 óráig. Az aquincumi ásatások múzeum­a megtekinthető egész nap III. ker., Ó-Buda, Külső Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút :i l­ális-térrel. — Időjárás. Az országban az idő boru­l és a nyugati még a déli részeken csapadékos. Számot­tevő eső a Dunántúlon esett, Eszéken zivatar volt. A hőmérséklet, északon meg­ nyugaton alacsony és az északnyugati Kárpátokból havazást jelentettek. A hőmérsékleti maximum Zsombolyán 20 fok meleg tó, a millm­iumn Selmecbányán 0­ fok volt. Jóslata:­llavu­s és főleg a nyugati és déli része­ken csapadékos idő várható.­­ A kronstadti szűzanya. A butasággal való kereskedés, a vakhittel való szatócskodás nemcsak Itália kék ege alatt terem­ kövér gyü­mölcsöket, hanem az orosz főváros közvetlen közelében, Kronstadtban is. A tengerparti elett mostani legnagyobb erőssége az a kronstadlti szűzanya, aki­ az oroszk­együ­gyű­ségét, bigott­ságát a legszemérmetlenebb módon váltja apró­pénzre s A m­íg az orosz nép gyermekei egyre­másra pusztulnak a mandzsúriai mészárszékeken, a kronstadti szent szűz annál buzgóbban zsebeli be a nyomorúság népének penészes garasait a maga istápolására. Az ős butaságnak e jeles tőkebefektetéséről a következőket­­írják : „Kronstadt hallatlan botrány színhelye mosta­nában, anélkül, hogy a­ rendőrség, amely mindenbe beleavatkozik, szükségesnek találná a közbe­lépést. Kisseleva parasztleány teljes pompával úgy lép fel, mint a földre visszatért „Szűz Mária". Látogatóit egyenként fogadja, ahol szent­képek közepette egy trónuson ül. Testét egy hosszú köpeny takarja be, mint ahogy szent­képeken látható. A trón mögött villamos lámpák vannak, amelyek színes fénynyel övezik a leányt. Ez a színhatás megfelelő benyomást tesz a látogatókra, akik tiszteletteljes rémülettel hullnak térdre és könyörögnek a szép királynőhöz. Az. régi királynő­ kegyesen meghallgatja az imákat és mindent, megígér , ha pénzt adnak neki. Már néhány év előtt kezdte, meg a szélhámosnő működését. Amikor azonban egy kereskedőt szél­hűdés ért a trónus előtt, a rendőrség kiutasította a leányt. Most azonban visszatért és még szemére. A szervezett vasutasok győzelme: Budapest, április 17. A vasúti alkalmazottak fogyasztási szövetke­zete, amely 1­l ezer tagot számlál, vasárnap d. n. tartotta meg az állami gépgyár telepén rendes évi közgyűlését körülbelül 3000 tag jelenlétében. Két komoly párt állt, egymással szemben, a szervezett vasúti munkások és a 2.­­ év óta ural­mon levő dr. Kiss János már. igazgatóhelyettes hivatalos pártja. A közgyűlésen dr. Kiss János helyett Sarlay János elnökölt, aki erőszakos viselkedésével és folyton elkövetett baklövéseivel magára vonta az összes szervezett vasutasok haragját. Az igaz­gatóság ajánlatára három szavazatszedő bizottság alakult, amelyben mindkét párt 2—2 bizalmi­férfi által volt képviselv. A bizottságok elnöké­nek Lnger Kamillt, J­etz Antalt és dr. Murányi Gyulát kit­ött­ék ki hivatalból. Murányi nevének hallatára a felháborodás orkánja viharzott végig az óriási teremben. A vihar mindaddig nem csil­lapult le, míg a jelölést vissza nem vonták. Napirend előtt Szemere Lipót a tagok nevében tiltakozott a Vezetőség részéről elkövetett vissza­élések s a tagok jogainak semmibevevése és a törvénysértések ellen. Az igazgatóság a főnökök­höz küldte az igazolványokat s a mű­helyfőnökök egyrészt a tagokat nyomás által kényszerítették az igazolványok aláírására, amelyeket az igaz­gatóság sz ő embereinek adott át. A felszólalást folytonos viharos helyesléssel kísérték. Végül azt­ ajánlja, h­ogy a közgyűlés után az igazgatóság rögtön mozdítsa e­­ Murányi dr. szövetkezeti jegyzőt. A jelentéshez Margalit Kálmán szólt, ki a je­lentés minden egyes részét élesen bírálva, az egész kimutatást szemfényvesztésnek mondja. Markusy az igazgatóság védelmére kelt, de rossz ügyet bajosan lehet jól védeni. Bárok Aladár északi főműh­elyi irodaaltiszt szintén az igazgató­ság védelmére akart vállalkozni, de miután őt a munkások ismerik, meg sem akarták hallgatni. A felmentvény megadása után Szemere Lipót indítványának tárgyalása következett, amelyet azonban a vita folyamán visszavont. Bárok Aladár szintén beszélni akart e pontnál, de a munkások semmi áron sem akarták meg­hallgatni. Erre Bárok odakiáltott több munkásnak ! Majd találkozunk az irodában! A gyalázó kiáltások valóságos özönét zúdítot­ták feléje és Bárok jónak látta szépen elhallgatni. A szervezett munkások indítványa került végre sorra, mely így szól: Az alapszabályok 10. §-a második bekezdésé­nek második mondata a következő szövegre mó­dosítandó : .Ezen feleslegnek legalább fele az összes vásárló tagok között bevásárlási összegük ará­nyában, a rendes évi közgyűlés után szétosztandó. A felesleg másik feléből egy rész tartalék­alap képzésére, illetve gyarapítására fordítandó, másik része peddig a befizetett üzletrészek kamatozására fordítható, de ez­ a kamatozás az üzletrészek 4 százalékát meg nem haladhatja." Hogy ez a rendelkezés keresztülvihető legyen, tisztelettel indítványozzuk az alapszabályok 9. §-ának kiegészítését a következővel: „Minden tag belépésekor bevásárlási könyvet kap, amelybe minden bevásárlás alkalmával ír szövetkezetnek erre hivatott közege a bevásárolt cikke­k árának összegét bejegyzi. Minden év január­jában köteles a tag bevásárlási könyvét a szövet­kezeti irodában bemutatni, hogy a naptári év végéig, december 31-ig terjedő időre eső bevá­sárlás végösszege megállapítható és a reá eső nyereségrészesedés kiszámítható legyen." Fellner Béla elvtársunk nagyon szép ,beszéd­ben­ ajánlotta a munkástagok indítványának el­fogadását­­ . . .. Többen szólaltak fel az igazgatóság részéről, akik mindannyian sötétbe való ugrásnak nevez­ték az Indítvány elfogadását, és azt még tanul­mányozás tárgyává óhajtották tenni. Fellner zár­szavában kijelenti, hogy éppen 9 éve tanulmá­nyozza, ezt az igazgatóság. Szavazásra került volna a dolog, de a hivata­los párt látja, hogy a szervezett vasutasok túl­súlyban vannak. Sarlay a 72 alapszabály rendel­kezéseinek ellenére nem szem­élyenkint, hanem részjegyenként akart szavaztatni. Végül azonban elvtársaink mégis győztek és a közgyűlés az in­dítványt elfogadta. Választásra térült a­­ dolog, melynek ered­ménye éjjel 2 órakor lett kihirdetve. A szerve­zett vasutasok teljes győzelmet arattak. Egyszerű munkások vasutigazgatót buktattak. Le lett­ adva 13,124 szavazat. Ebből a szervezet jelölt­jeire szavaztak 6555—5949-en. Jleg lett Választva átlag 1000 szótöbbséggel. Igazga­­tó­ság: Fellner Béla, (Magyar áll. gépgyár); Bogárdi József, (ferencvárosi fűtőház) ; Margalit Kálmán, (nyugdíjazott ellenőr); Kiss Miklós, (kel. pálya­udv. kocsimű­hely); Bruckner József, (Rákos­rendező) ; Delács József, (nyugati műhely); Cser­venka Miklós, (magyar áll. gépgyár); Kellner István, (nyugati műhely); Garay Ármin (északi főműhely); Szemere Lipót (keleti p. u. állomás); Lovas János, (északi főműhely). Felü­gyelőbizott­ság. Rendes tagok: Somogyi Henrik, (igazgató­ság) ; Pá­szty Károly, (keleti p. u. kocsiműhely); Éhn János, (nyugati műhely). Póttagok: Jilger Imre, (kel. p. u. kocsimühely); Deák Mihály, (keleti p. u. kocsimühely); Tóth József, (északi főműhely). Szívből üdvözöljük vasutas elvtársainkat fényes győzelmük alkalmával s hisszük, hogy­ a megvá­lasztottak tudni fogják, mivel tartoznak megbi­zóiknak. v NÉPSZAVA 1905. április­ 18.

Next