Népszava, 1905. május (33. évfolyam, 65–89. sz.)

1905-05-26 / 85. szám

10 TŐKE ÉS MUNKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkásnak kötelessége a vasöntőket hetenkint 20 fil­lérrel segélyezni. A vas- és fémmunkások memoranduma nagy megrökönyödést okozott a gépgyárosok között.­M­íg például a Konvicsni-ügyben süketek maradtak a munkások panaszai és kívánságai iránt s hetekig tudomásul se vették, most már a memorandum be­nyújtásának napján megszólalnak. A gépgyárosok egyesületének kiküldött bizottsága már tegnap délben tárgyalta azt a kérdést, hogy minő állás­pontot foglaljanak el a vas- és gépgyárosok. Abban állapodtak meg, hogy­ a követelések egészen újak lévén, azoknak alapos tanulmányozása előtt nem nyilatkozhatnak, vájjon teljesítik-e azokat, illetve, hogy tárgyalásokba bocsátkoznak-e azokra nézve. Mi úgy hisszük, hogy igenis tárgyalni fognak s h­a megegyezésre jutnak, ha megadják a munkások jogos követeléseit, ez nemcsak a munkásoknak válik javára, de a gyárosoknak is, akik most min­den pillanatban számíthatnak arra, hogy elkesere­dett, nyomorgó munkásaik sztrájkba lépnek. A vasöntők ügyében az elöljáróság végre tesz egy lé­vést. Rády elvtársat, a vas- és fémmunkás­szövetség titkárát a VII. kerületi elöljáróság bez­idztete holnap délelőtt 11 órára, a­mikor a Kon­vichy ellen beadott panaszokat is tárgyalják. Erre persze nem volt elegendő idő két hónap alatt, amitóta a sztrájk tart. A gazdasági cselédek bérmozgalmat indítot­tak Baranya vármegye legnagyobb uradalmában, amely Frigyes főherceg tulajdonát képezi. Tegnap Jessefeld-pusztán gyűlést tartottak az uradalom kocsisai s kimondották, hogy az eddigi bérért to­vább nem szolgálnak és készpénzbeli 56 korona évi fi­zetés helyett 200 korona évi bért követelnek. Elhatározták, hogyha az uradalom követeléseiket nem teljesíti, úgy Péter-Pál napján otthagyják az uradalmat. Az uradalmi intézőség a követelések megadása helyett figyelmeztette a küldöttséget, hogy a szolgálat megtagadásával törvénytelen-séget követnek el. A kocsisok és béresek erre azzal feleltek, hogy megtagadták a munkát és sztrájkba léptek. Járy Viktor főszolgabíró össze­hívta a cselédeket és azt mondotta, hogy a jószág­igazgató saját hatáskörében nem teljesítheti ké­relmüket. Mint hírlik, az uradalom hajlandó lesz a kocsisok és béresek évi fizetését az eddiginek két­szeresére felemelni, s így a mozgalom esetleg ha­marosan véget ér. Bérmunkások kerüljétek Budapestet és Új­pestet. A Hofherr és Schrantz-féle gépgyárban a kazánkovácsok már harmadik hete harcban állanak, mivel Hofherr úr a memorandum elfogadása után minden előzetes válasz nélkül kizavarta őket. Ké­sőbb a famunkások is memorandumot adtak át Hofherr úrnak, aki ennek elolvasása után az összes szakmák munkásait kizárta a gyárból. Az összes szakmák kizárása után Hofherr úr egy hirdetményt szögeztetett ki a gyár kapujára, remélve, hogy az arra járó szaktársak megijednek és rábeszélik a munkásokat, hogy újból lépjenek munkába. Ez a re­mény nem vált be. Hofherr úr a hirdetményén kije­lenti, hogy akik az ő akarata ellenére beszüntették a munkát, jelentkezzenek újból munkába, mert ellen­kező esetben az iparhatóságnál fogják megkapni a könyvüket és pénzüket. Ennek se volt meg az eredménye. A munkások a sztrájktanyán vígan vannak. Vasárnapra népgyűlést jelentettek be a sztrájkolók, de a monori szolgabíró betiltotta, mert szerinte Kispesten a hangulat nem alkalmas arra, hogy a népgyűlést megtartsák s — véleménye szerint — a kispesti munkásoknak nincs okuk arra, hogy gyűlésezzenek, másrészt az idő se alkal­mas erre, tehát a népgyűlést nem veszi tudomá­sul. És ez a szolgabíró a munkások barátjának vallja magát. Pár nappal a betiltás előtt, szónokolt a munkásoknak az ő barátságáról és jóakaratáról. A munkások nagyonis megismerték Némedi úr jó­akaratát, aki mikor békéltetni jön a munkások közzé, rögtön a vezér után tudakozódik, kérdezve, hogy: „Ki az a vezér, aki magukat fellázítja!" Szabó József fodrászmester felajánlotta, hogy a sztrájk alatt ingyen szolgálja ki a sztrájkolókat. A gyári kőműveseket figyelmeztetjük, hogy Kecskeméten a kőművesek kizárása következtében nem bírják az ottani villanygyárban a kazánokat elhelyezni s erre a munkára valamelyik budapesti gyárból, valószínűleg a Ganz- vagy a Nicholson­gyárból akarnak négy gyári kőművest vinni. Ha tehát valamelyik gyár Kecskemétre kőműveseket küld, ne utazzanak oda, mert ezzel megnehezítik kecskeméti szaktársaik győzelmét. A váci kötő és szövőgyári munkásnők harcát a legtörvénytelenebb, legerőszakosabb esz­közökkel igyekszik megtörni a rendőrség s külö­nösen Kálló Antal, Vác rendőrkapitánya, túltett Magyarország összes rendőrhasája. A váci szövő­gyári munkásnők, mint már megemlítettük, számra nézve 350-en, a gyárban uralkodó, komisz, brutális, még fegyházba sem illő bánásmód miatt kivonul­tak a gyárból és a munkát csak abban az esetben akarták ismét megkezdeni, ha műhelyrendben kö­telezik a hajcsárokat tisztességes bánásmódra. A sztrájkolók értekezletet hívtak egybe, melyben a továbbiakat akarták megbeszélni. Kálló Antal rendőrkapitány megengedte nagy kegyesen a gyűlést, azonban kikötötte, hogy a gyűlésen csakis­ olyan nő beszélhet, aki a rendőr­ségtől hozott erkölcsi bizonyítvánnyal bizonyítja azt, hogy nem tartozik a szocialista izgatók közé. És tényleg, a Budapestről kiküldött elvtársnőt nem is engedte szóhoz jutni. Hát ez egészen új dolog. A szónok hozzon erkölcsi bizonyítványt, másképpen nem beszélhet. Ha Kálló úr csak akkor beszélhetne, ha erkölcsi bizonyítványt tudna fel­mutatni, alighanem hamarosan megnémulna. Kálló Antal urnak méltó társai az ő rendőrei, akik úgy beszélnek a sztrájkoló munkásnőkkel, hogy, ,felrúgom", „rongy", „bagós paraszt", sőt oly kifejezéseket használnak, amelyeket csak akkor közölnénk, ha lapunkat csak a rendőrök olvasnák. Váci elvtársainktól még nem érkezett hír, de polgári lapok írják, hogy a rendőrkapitány tetézte durva visszaéléseit azzal, hogy a sztrájktanyát minden ok nélkül, teljesen jogtalanul feloszlatta. Ürügyet erre abban talált, amit minden kizsákmá­nyoló, minden sztrájk alkalmával megtesz, tudni­illik, hogy a gyár visszaadta a könyveket azzal a kijelentéssel, hogy a munkásokat nem sztrájkolók­nak, hanem elbocsájtott munkásoknak tekinti. Majd ha erről a Határtalan törvénytiprásról rész­letes és megbízható tudósítás érkezik, visszatérünk még az ügyre. A makói szabósztrájk május 24-én véget ért részleges eredménnyel. A munkaadók ugyanis a részletes árszabályt nem fogadták el, de úgy a magyar, mint a német munkánál 20 százalék bér­emelést adtak, amit aláírásukkal biztosítottak. Hogy a sztrájk nem végződött teljes eredménnyel, annak oka az, hogy a szervezet ezideig mindig nagyon gyenge volt ,s ennek következtében akadtak sztrájktörők, kik elárulták szaktársaikat. Ezen gyáva fráterek neveit itt közöljük név szerint: Gyukin Száva, Börcsök István, Vojtak Pál és Vári Sándor. Nagylomnicon a munkások győzelmével véget ért a Pólusch-asztaloscégnél kitört sztrájk. Nem­csak követelésüket kapták me£, hanem négy sztrájktörőt is el kellett a mesternek bocsátania. Nagykörösön az asztalosmunkások, mint ben­nünket értesítenek, nem léptek sztrájkba, hanem zár alá helyezték bizonytalan időre Segesvári Imre asztalos­műhelyét. A paksi földmivelőmu­nkások mozgalmat indítottak helyzetük javítására. Óhajtják­­ a munka­bérek szabályozását, rövidebb munkaidőt s végül, hogy a munkabér szombaton este fizettessék ki. Paksra és környékére földmivelő munkás ne utazzon. Brassóban az összes cipészmunkások két nap óta sztrájkban állnak. Nagykanizsán a Merkúr-gyárban az öntök bérharcban állanak. Öntök kerüljék Nagykanizsát. A szolnoki összes gőzfürészgyárakban harmadik hete szünetel a munka. Az ott dolgozó mintegy 600 munkás lelkes kitartással folytatja a harcot. 21-én volt a második tárgyalás, de nem vezetett eredményre, mivel­­a munkaadók hatalmi kérdésnek tekintik a sztrájkot s arra hivatkoznak, hogy a munkások évtizedekig megvoltak elégedve a helyzetükkel s most egyszerre oly követelések­kel állnak elő, hogy az összes munkáltatók tönkre mennek, ha megadják. A kizsákmányolók minden­féle eszközzel iparkodnak munkásaikat hatalmukba tartani s hogy ez nem sikerül, mutatja az egész országban szétküldött ügynökök sikertelen fárado­zása aziránt, hogy sztrájktörőkkel tegyék lehetet­lenné a bérharcban álló munkások méltányos és jogos követelésének kivívását. Hiábavaló a „pár­tatlan" hatóság minden erőlködése. Hiába követ­ték el azt a jogtalanságot, hogy a sztrájktanyát fel­oszlatták. A munkások kimondották az összes szolnoki fürészgyárakra a zárlatot, készek­ elutazni onnan s felhívják a magyarországi szervezett munkásokat, hogy ahol munkásra van szükség, rögtön tudassák ezt Nagy László elvtárssal, Sajtó­ utca 232/B. Szol­nok. Amíg e bérharc győzelemmel nem végződik, addig öntudatos gőzsűtrészgyári munkás Szolnokon munkát nem vállal. A szatmári épületlakatosok beszüntették a munkát. Követelnek 11 és fél órai napi munkaidő helyett 10 órai munkaidőt. Béremelést csak külön­óra alkalmával kérnek 25—50 százalékig, ezenkívül tisztességes bánásmódot és május elsejének meg­ünneplését. A békéltetési kísérlet nem sikerült, mert a munkaadók csak 10 és fél órai munkaidőt hajlandók megadni s a többi teljesítendő követe­léseket is csak folyó évi október hó elsejétől. A kolozsvári vízvezeték-szerelők bérmoz­galom előtt állanak. Szerelők kerüljék Kolozsvárt. Újvidéken az összes kádárok bérharc előtt állanak. Königstadter szesz- és pálinka­gyárában már ki is tört a sztrájk. A vukovárvidéki földmunkások sztrájkolnak. Napszámuknak 120 fillérről 160 fillérre való fel­emelését és a munkaidő rövidítését követelik. A hatóság, a polgári lapok szerint, megállapította, hogy tervszerű izgatás és agitáció történt, miért is a vezetőket le fogják tartóztatni. A hatóság szerint ugyanis izgatás kell ahoz, hogy a munká­sok 60 krajcár napszámmal elégületlenek legyenek. Puszta-Tamaron gróf Nemes uradalmának építkezésénél megadták a munkások követeléseit, tehát a bojkottot a munkások visszavonják. NÉPSZAVA 1905. május 26. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A t­eh­er­s­z­állít­ó - és fuvarip­ar­i munkás­ok) vasárnap nyilvános népgyűlést tartottak VI. ker. Ilungária­ ut 79. szám alatt. Tárgy volt: A szervez­kedés célja és haszna. A gazdasági és politikai helyzet. Sajtó. Első szónok Ilász Kálmán elvtárs, aki szépen fejtegette a szervezkedés hasznát és buzdította a hallgatóságot, hogy a szervezetbe tömörüljenek, beszélt még a sajtóról is. Kovál András elvtárs a gazdasági helyzetet vázolta és kifejtette, hogy a fuvaripari munkások legjobban vannak kizsákmányolva, mert a munkaadók látják és tud­ják, hogy nem akarnak szervezkedni. Hász elvtárs a következő határozati javaslatot nyújtja be: Mondja ki a gyűlés, hogy a budapesti teher­fuva­rozó munkások együtt éreznek a sztrájkoló vas-és fémmunkásokkal s kimondják, hogy míg a sztrájk tart, a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik. Ezt a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül Czenner Béla elvtárs beszél a saj­tóról és elmondja, hogy csak egyetlen egy lapja van a szervezett munkásoknak, melyet kötelessé­gük támogatni s ez a Népszava. A gyűlés végül kimondta, hogy minden munkáltató munkásai bi­zalmi férfit válasszanak s azokat vasárnap délután jelentsék be a szakegyletben (VI., Fób­i­ ut 21.) . (Az újpesti szervezett munkások) folyó hó 19-én este, rendkívül jól látogatott népgyűlést tartottak a sztrájkoló bérmunkások érdekében. Elnöknek Rosenberg, jegyzőnek Markó elvtársak választattak meg. Napirenden volt a sztrájkoló bér­munkások helyzete és az újpesti munkások állás­foglalása. Bauer Gyula elvtárs jelentést tesz a harc állásáról, mely után Bárdos elvtárs ismerteti a munkásság álláspontját. Schneider és Rosenberg elvtársak felszólalásai után elfogadták a következő határozati javaslatot: Amennyiben az újpesti bérmunkások hetek óta eredménytelenül küzdenek igazaikért, kimondja az Újpesten, 1905. május hó 19-én, a Colosseumban megtartott népgyűlés, hogy minden Újpesten dol­gozó szervezett munkás kötelességének tartja, ke­resetének 2 százalékát a sztrájkolók segélyezésére fordítani. Egyben kijelenti a szervezett munkásság, mai gyűlése, hogy azon esetben, ha a bőrgyárosok rövid időn belül a bérmunkások követeléseit nem teljesítik, úgy ki fogja mondani Újpest területére az általános sztrájkot." A határozati javaslat egyhangú, lelkes elfoga­dása után a mintegy 3000—4000 főnyi tömeg szét­oszlott. — (A komáromi selyemgomb oltató- és len­fonógyár munkásai) f. hó 21-én nyilvános gyű­lést tartottak és megalakították a „Magyarországi textilipari munkások és munkásnők szövetsége" ko­máromi csoportját. A gyűlés első szónoka Braun Amália elvtársnő volt, ki hatásos beszédben a női munkások szervezkedésének fontosságát fejtegette. Utánna Herczog Simon elvtárs ismertette a szövet­ség alapszabályait, mely után a jelen voltak ki­mondták a komáromi csoport megalakítását, egy­ben megválasztották a tisztikart a következőképp : Elnök Konczer Erzsébet, h. elnök Rebus Anna, jegyző Bartalos Anna, h. jegyző Környei Etelka, pénztárnok Farkas Juliska, ellenőrök Elber Erzsé­bet és Dózsa Mihályné. — (A gráci magyar munkások) május hó 20-án gyűlést tartottak: „A magyarországi párt­kongresszus küldöttje jelentése és a szervezkedés* napirenddel. Miután elnöknek Deutsch Pál, jegyző­nek Weber Pál elvtársak lettek megválasztva, Stipkovich Simon tett jelentést a kongresszus ha­tározatairól. A jelentés tudomásul vétetett. A napi­rend második pontja: a szervezkedés. Knau­sz Győző elvtárs kifejti a szervezkedés célját és hasz­nát, felhívja a jelenlévők figyelmét a gráci magyar munkásképző-egyletre, melynek minden Grácban dolgozó magyar munkás tagja kell, hogy legyen. Rátér a magyarországi nagy munkásmozgalmakra, amelyek jobb­ megélhetési viszonyokat fognak te­remteni. Ezen ponthoz még Babics Ödön, Bratin­csák János Stipkovics Simon elvtársak beszéltek. VEGYES. Vas- és ércesztergályosok szakegyletének újpesti csoportjánál f. hó 28-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Bárdos (Schmied) elvtárs tart magyará­zatot a pártszervezeti szabályzatról (Durmits-féle vendéglő, István-utca). Fülep Bertalant (Berlin) felkérem, hogy pon­tos címét tudassa velem, mert levelei vissza­jönnek. Kovács József. GYŰLÉSEK. VIDÉKEN : A komáromi szervezett munkások június 4-én nyilvános népgyűlést tartanak. Napirend: 1. Magyarország politikai és gazdasági helyzete. 2. Kereszténység és szocializmus. EGYLETI HÍREK. A szűcs- és sapkás­munkások szakegy­letében szombaton este érdekes felolvasás lesz. Az ó­budai Olvasó-egyletben Laktanya­utca 5. sz. alatt, június 2-án, Bogdán elvtárs fel­olvasást tart a szövetkezetekről. A „ Jövő" munkásképző-egylet választmánya szombaton, folyó hó 27-én, este 8 órakor igen fontos tárgyban választmányi ülést tart.

Next