Népszava, 1905. május (33. évfolyam, 65–89. sz.)
1905-05-26 / 85. szám
10 TŐKE ÉS MUNKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkásnak kötelessége a vasöntőket hetenkint 20 fillérrel segélyezni. A vas- és fémmunkások memoranduma nagy megrökönyödést okozott a gépgyárosok között.Míg például a Konvicsni-ügyben süketek maradtak a munkások panaszai és kívánságai iránt s hetekig tudomásul se vették, most már a memorandum benyújtásának napján megszólalnak. A gépgyárosok egyesületének kiküldött bizottsága már tegnap délben tárgyalta azt a kérdést, hogy minő álláspontot foglaljanak el a vas- és gépgyárosok. Abban állapodtak meg, hogy a követelések egészen újak lévén, azoknak alapos tanulmányozása előtt nem nyilatkozhatnak, vájjon teljesítik-e azokat, illetve, hogy tárgyalásokba bocsátkoznak-e azokra nézve. Mi úgy hisszük, hogy igenis tárgyalni fognak s ha megegyezésre jutnak, ha megadják a munkások jogos követeléseit, ez nemcsak a munkásoknak válik javára, de a gyárosoknak is, akik most minden pillanatban számíthatnak arra, hogy elkeseredett, nyomorgó munkásaik sztrájkba lépnek. A vasöntők ügyében az elöljáróság végre tesz egy lévést. Rády elvtársat, a vas- és fémmunkásszövetség titkárát a VII. kerületi elöljáróság bezidztete holnap délelőtt 11 órára, amikor a Konvichy ellen beadott panaszokat is tárgyalják. Erre persze nem volt elegendő idő két hónap alatt, amitóta a sztrájk tart. A gazdasági cselédek bérmozgalmat indítottak Baranya vármegye legnagyobb uradalmában, amely Frigyes főherceg tulajdonát képezi. Tegnap Jessefeld-pusztán gyűlést tartottak az uradalom kocsisai s kimondották, hogy az eddigi bérért tovább nem szolgálnak és készpénzbeli 56 korona évi fizetés helyett 200 korona évi bért követelnek. Elhatározták, hogyha az uradalom követeléseiket nem teljesíti, úgy Péter-Pál napján otthagyják az uradalmat. Az uradalmi intézőség a követelések megadása helyett figyelmeztette a küldöttséget, hogy a szolgálat megtagadásával törvénytelen-séget követnek el. A kocsisok és béresek erre azzal feleltek, hogy megtagadták a munkát és sztrájkba léptek. Járy Viktor főszolgabíró összehívta a cselédeket és azt mondotta, hogy a jószágigazgató saját hatáskörében nem teljesítheti kérelmüket. Mint hírlik, az uradalom hajlandó lesz a kocsisok és béresek évi fizetését az eddiginek kétszeresére felemelni, s így a mozgalom esetleg hamarosan véget ér. Bérmunkások kerüljétek Budapestet és Újpestet. A Hofherr és Schrantz-féle gépgyárban a kazánkovácsok már harmadik hete harcban állanak, mivel Hofherr úr a memorandum elfogadása után minden előzetes válasz nélkül kizavarta őket. Később a famunkások is memorandumot adtak át Hofherr úrnak, aki ennek elolvasása után az összes szakmák munkásait kizárta a gyárból. Az összes szakmák kizárása után Hofherr úr egy hirdetményt szögeztetett ki a gyár kapujára, remélve, hogy az arra járó szaktársak megijednek és rábeszélik a munkásokat, hogy újból lépjenek munkába. Ez a remény nem vált be. Hofherr úr a hirdetményén kijelenti, hogy akik az ő akarata ellenére beszüntették a munkát, jelentkezzenek újból munkába, mert ellenkező esetben az iparhatóságnál fogják megkapni a könyvüket és pénzüket. Ennek se volt meg az eredménye. A munkások a sztrájktanyán vígan vannak. Vasárnapra népgyűlést jelentettek be a sztrájkolók, de a monori szolgabíró betiltotta, mert szerinte Kispesten a hangulat nem alkalmas arra, hogy a népgyűlést megtartsák s — véleménye szerint — a kispesti munkásoknak nincs okuk arra, hogy gyűlésezzenek, másrészt az idő se alkalmas erre, tehát a népgyűlést nem veszi tudomásul. És ez a szolgabíró a munkások barátjának vallja magát. Pár nappal a betiltás előtt, szónokolt a munkásoknak az ő barátságáról és jóakaratáról. A munkások nagyonis megismerték Némedi úr jóakaratát, aki mikor békéltetni jön a munkások közzé, rögtön a vezér után tudakozódik, kérdezve, hogy: „Ki az a vezér, aki magukat fellázítja!" Szabó József fodrászmester felajánlotta, hogy a sztrájk alatt ingyen szolgálja ki a sztrájkolókat. A gyári kőműveseket figyelmeztetjük, hogy Kecskeméten a kőművesek kizárása következtében nem bírják az ottani villanygyárban a kazánokat elhelyezni s erre a munkára valamelyik budapesti gyárból, valószínűleg a Ganz- vagy a Nicholsongyárból akarnak négy gyári kőművest vinni. Ha tehát valamelyik gyár Kecskemétre kőműveseket küld, ne utazzanak oda, mert ezzel megnehezítik kecskeméti szaktársaik győzelmét. A váci kötő és szövőgyári munkásnők harcát a legtörvénytelenebb, legerőszakosabb eszközökkel igyekszik megtörni a rendőrség s különösen Kálló Antal, Vác rendőrkapitánya, túltett Magyarország összes rendőrhasája. A váci szövőgyári munkásnők, mint már megemlítettük, számra nézve 350-en, a gyárban uralkodó, komisz, brutális, még fegyházba sem illő bánásmód miatt kivonultak a gyárból és a munkát csak abban az esetben akarták ismét megkezdeni, ha műhelyrendben kötelezik a hajcsárokat tisztességes bánásmódra. A sztrájkolók értekezletet hívtak egybe, melyben a továbbiakat akarták megbeszélni. Kálló Antal rendőrkapitány megengedte nagy kegyesen a gyűlést, azonban kikötötte, hogy a gyűlésen csakis olyan nő beszélhet, aki a rendőrségtől hozott erkölcsi bizonyítvánnyal bizonyítja azt, hogy nem tartozik a szocialista izgatók közé. És tényleg, a Budapestről kiküldött elvtársnőt nem is engedte szóhoz jutni. Hát ez egészen új dolog. A szónok hozzon erkölcsi bizonyítványt, másképpen nem beszélhet. Ha Kálló úr csak akkor beszélhetne, ha erkölcsi bizonyítványt tudna felmutatni, alighanem hamarosan megnémulna. Kálló Antal urnak méltó társai az ő rendőrei, akik úgy beszélnek a sztrájkoló munkásnőkkel, hogy, ,felrúgom", „rongy", „bagós paraszt", sőt oly kifejezéseket használnak, amelyeket csak akkor közölnénk, ha lapunkat csak a rendőrök olvasnák. Váci elvtársainktól még nem érkezett hír, de polgári lapok írják, hogy a rendőrkapitány tetézte durva visszaéléseit azzal, hogy a sztrájktanyát minden ok nélkül, teljesen jogtalanul feloszlatta. Ürügyet erre abban talált, amit minden kizsákmányoló, minden sztrájk alkalmával megtesz, tudniillik, hogy a gyár visszaadta a könyveket azzal a kijelentéssel, hogy a munkásokat nem sztrájkolóknak, hanem elbocsájtott munkásoknak tekinti. Majd ha erről a Határtalan törvénytiprásról részletes és megbízható tudósítás érkezik, visszatérünk még az ügyre. A makói szabósztrájk május 24-én véget ért részleges eredménnyel. A munkaadók ugyanis a részletes árszabályt nem fogadták el, de úgy a magyar, mint a német munkánál 20 százalék béremelést adtak, amit aláírásukkal biztosítottak. Hogy a sztrájk nem végződött teljes eredménnyel, annak oka az, hogy a szervezet ezideig mindig nagyon gyenge volt ,s ennek következtében akadtak sztrájktörők, kik elárulták szaktársaikat. Ezen gyáva fráterek neveit itt közöljük név szerint: Gyukin Száva, Börcsök István, Vojtak Pál és Vári Sándor. Nagylomnicon a munkások győzelmével véget ért a Pólusch-asztaloscégnél kitört sztrájk. Nemcsak követelésüket kapták me£, hanem négy sztrájktörőt is el kellett a mesternek bocsátania. Nagykörösön az asztalosmunkások, mint bennünket értesítenek, nem léptek sztrájkba, hanem zár alá helyezték bizonytalan időre Segesvári Imre asztalosműhelyét. A paksi földmivelőmunkások mozgalmat indítottak helyzetük javítására. Óhajtják a munkabérek szabályozását, rövidebb munkaidőt s végül, hogy a munkabér szombaton este fizettessék ki. Paksra és környékére földmivelő munkás ne utazzon. Brassóban az összes cipészmunkások két nap óta sztrájkban állnak. Nagykanizsán a Merkúr-gyárban az öntök bérharcban állanak. Öntök kerüljék Nagykanizsát. A szolnoki összes gőzfürészgyárakban harmadik hete szünetel a munka. Az ott dolgozó mintegy 600 munkás lelkes kitartással folytatja a harcot. 21-én volt a második tárgyalás, de nem vezetett eredményre, mivela munkaadók hatalmi kérdésnek tekintik a sztrájkot s arra hivatkoznak, hogy a munkások évtizedekig megvoltak elégedve a helyzetükkel s most egyszerre oly követelésekkel állnak elő, hogy az összes munkáltatók tönkre mennek, ha megadják. A kizsákmányolók mindenféle eszközzel iparkodnak munkásaikat hatalmukba tartani s hogy ez nem sikerül, mutatja az egész országban szétküldött ügynökök sikertelen fáradozása aziránt, hogy sztrájktörőkkel tegyék lehetetlenné a bérharcban álló munkások méltányos és jogos követelésének kivívását. Hiábavaló a „pártatlan" hatóság minden erőlködése. Hiába követték el azt a jogtalanságot, hogy a sztrájktanyát feloszlatták. A munkások kimondották az összes szolnoki fürészgyárakra a zárlatot, készek elutazni onnan s felhívják a magyarországi szervezett munkásokat, hogy ahol munkásra van szükség, rögtön tudassák ezt Nagy László elvtárssal, Sajtó utca 232/B. Szolnok. Amíg e bérharc győzelemmel nem végződik, addig öntudatos gőzsűtrészgyári munkás Szolnokon munkát nem vállal. A szatmári épületlakatosok beszüntették a munkát. Követelnek 11 és fél órai napi munkaidő helyett 10 órai munkaidőt. Béremelést csak különóra alkalmával kérnek 25—50 százalékig, ezenkívül tisztességes bánásmódot és május elsejének megünneplését. A békéltetési kísérlet nem sikerült, mert a munkaadók csak 10 és fél órai munkaidőt hajlandók megadni s a többi teljesítendő követeléseket is csak folyó évi október hó elsejétől. A kolozsvári vízvezeték-szerelők bérmozgalom előtt állanak. Szerelők kerüljék Kolozsvárt. Újvidéken az összes kádárok bérharc előtt állanak. Königstadter szesz- és pálinkagyárában már ki is tört a sztrájk. A vukovárvidéki földmunkások sztrájkolnak. Napszámuknak 120 fillérről 160 fillérre való felemelését és a munkaidő rövidítését követelik. A hatóság, a polgári lapok szerint, megállapította, hogy tervszerű izgatás és agitáció történt, miért is a vezetőket le fogják tartóztatni. A hatóság szerint ugyanis izgatás kell ahoz, hogy a munkások 60 krajcár napszámmal elégületlenek legyenek. Puszta-Tamaron gróf Nemes uradalmának építkezésénél megadták a munkások követeléseit, tehát a bojkottot a munkások visszavonják. NÉPSZAVA 1905. május 26. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A teherszállító - és fuvaripari munkások) vasárnap nyilvános népgyűlést tartottak VI. ker. Ilungária ut 79. szám alatt. Tárgy volt: A szervezkedés célja és haszna. A gazdasági és politikai helyzet. Sajtó. Első szónok Ilász Kálmán elvtárs, aki szépen fejtegette a szervezkedés hasznát és buzdította a hallgatóságot, hogy a szervezetbe tömörüljenek, beszélt még a sajtóról is. Kovál András elvtárs a gazdasági helyzetet vázolta és kifejtette, hogy a fuvaripari munkások legjobban vannak kizsákmányolva, mert a munkaadók látják és tudják, hogy nem akarnak szervezkedni. Hász elvtárs a következő határozati javaslatot nyújtja be: Mondja ki a gyűlés, hogy a budapesti teherfuvarozó munkások együtt éreznek a sztrájkoló vas-és fémmunkásokkal s kimondják, hogy míg a sztrájk tart, a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik. Ezt a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül Czenner Béla elvtárs beszél a sajtóról és elmondja, hogy csak egyetlen egy lapja van a szervezett munkásoknak, melyet kötelességük támogatni s ez a Népszava. A gyűlés végül kimondta, hogy minden munkáltató munkásai bizalmi férfit válasszanak s azokat vasárnap délután jelentsék be a szakegyletben (VI., Fóbi ut 21.) . (Az újpesti szervezett munkások) folyó hó 19-én este, rendkívül jól látogatott népgyűlést tartottak a sztrájkoló bérmunkások érdekében. Elnöknek Rosenberg, jegyzőnek Markó elvtársak választattak meg. Napirenden volt a sztrájkoló bérmunkások helyzete és az újpesti munkások állásfoglalása. Bauer Gyula elvtárs jelentést tesz a harc állásáról, mely után Bárdos elvtárs ismerteti a munkásság álláspontját. Schneider és Rosenberg elvtársak felszólalásai után elfogadták a következő határozati javaslatot: Amennyiben az újpesti bérmunkások hetek óta eredménytelenül küzdenek igazaikért, kimondja az Újpesten, 1905. május hó 19-én, a Colosseumban megtartott népgyűlés, hogy minden Újpesten dolgozó szervezett munkás kötelességének tartja, keresetének 2 százalékát a sztrájkolók segélyezésére fordítani. Egyben kijelenti a szervezett munkásság, mai gyűlése, hogy azon esetben, ha a bőrgyárosok rövid időn belül a bérmunkások követeléseit nem teljesítik, úgy ki fogja mondani Újpest területére az általános sztrájkot." A határozati javaslat egyhangú, lelkes elfogadása után a mintegy 3000—4000 főnyi tömeg szétoszlott. — (A komáromi selyemgomb oltató- és lenfonógyár munkásai) f. hó 21-én nyilvános gyűlést tartottak és megalakították a „Magyarországi textilipari munkások és munkásnők szövetsége" komáromi csoportját. A gyűlés első szónoka Braun Amália elvtársnő volt, ki hatásos beszédben a női munkások szervezkedésének fontosságát fejtegette. Utánna Herczog Simon elvtárs ismertette a szövetség alapszabályait, mely után a jelen voltak kimondták a komáromi csoport megalakítását, egyben megválasztották a tisztikart a következőképp : Elnök Konczer Erzsébet, h. elnök Rebus Anna, jegyző Bartalos Anna, h. jegyző Környei Etelka, pénztárnok Farkas Juliska, ellenőrök Elber Erzsébet és Dózsa Mihályné. — (A gráci magyar munkások) május hó 20-án gyűlést tartottak: „A magyarországi pártkongresszus küldöttje jelentése és a szervezkedés* napirenddel. Miután elnöknek Deutsch Pál, jegyzőnek Weber Pál elvtársak lettek megválasztva, Stipkovich Simon tett jelentést a kongresszus határozatairól. A jelentés tudomásul vétetett. A napirend második pontja: a szervezkedés. Knausz Győző elvtárs kifejti a szervezkedés célját és hasznát, felhívja a jelenlévők figyelmét a gráci magyar munkásképző-egyletre, melynek minden Grácban dolgozó magyar munkás tagja kell, hogy legyen. Rátér a magyarországi nagy munkásmozgalmakra, amelyek jobb megélhetési viszonyokat fognak teremteni. Ezen ponthoz még Babics Ödön, Bratincsák János Stipkovics Simon elvtársak beszéltek. VEGYES. Vas- és ércesztergályosok szakegyletének újpesti csoportjánál f. hó 28-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Bárdos (Schmied) elvtárs tart magyarázatot a pártszervezeti szabályzatról (Durmits-féle vendéglő, István-utca). Fülep Bertalant (Berlin) felkérem, hogy pontos címét tudassa velem, mert levelei visszajönnek. Kovács József. GYŰLÉSEK. VIDÉKEN : A komáromi szervezett munkások június 4-én nyilvános népgyűlést tartanak. Napirend: 1. Magyarország politikai és gazdasági helyzete. 2. Kereszténység és szocializmus. EGYLETI HÍREK. A szűcs- és sapkásmunkások szakegyletében szombaton este érdekes felolvasás lesz. Az óbudai Olvasó-egyletben Laktanyautca 5. sz. alatt, június 2-án, Bogdán elvtárs felolvasást tart a szövetkezetekről. A „ Jövő" munkásképző-egylet választmánya szombaton, folyó hó 27-én, este 8 órakor igen fontos tárgyban választmányi ülést tart.