Népszava, 1905. június (33. évfolyam, 90–115. sz.)

1905-06-22 / 108. szám

10 Ő nagy tehetetlenségének ? Nem érzi-e még mindig hiányát az őserő kiapadhatlan for­rásának, a népnek?! Nem látja, hogy az ő nagy alkotmányküzdelme lesülyedt csete­patévá közte és a kormány közt? Nem látja, hogy egyetlen mód van az alkotmá­nyosság megmentésére: az alkotmányosság megteremtése ?! Szálljon magába a koalíció. Lássa be, hogy ezt a harcot nép nélkül nem fogja győzedelmesen végig vívhatni. Értse meg, hogy mindene elvész, ha továbbra is el­vész számára a nép. Ha ez továbbra is közönyösen fogja nézni a harcot a neki idegen, előtte azért gyűlöletes előjogokért, mert őt magát megfosztották tőlük. A hatalom újabb és újabb provokáló túl­kapásaira feleljen a koalíció azzal, hogy radikálissá lesz és radikális programmjának kivívásáért harcra szólítja a népet. Ha be­csületesen fogja ezt megtenni, becsületesen melléje áll a nép is. S akkor az alkotmány válságából diadalmasan kerülhet ki az igazi alkotmány. Ha nem tudja, vagy nem akarja ezt megtenni, ám ő lássa. . . , Videant consules. . . . Vigyázzanak a koalíció konzuljai! SZEMLE. Budapest, június 21. Az örök sztrájk. A vas­ fémmunkások sztrájkja négy hét óta változatlanul áll. Négy hete, hogy a munkások minden kereset nélkül vannak, de a nélkülözés elhatározásuk szilárdságát nem gyengítette. És nem is fogja gyengíteni. Mert a segélyezés szervezése most már be­fejeztetett s igy ezután a harcos tábor ellen­állása biztosabb alapra helyeztetik. A gyá­rosok szövetsége tehát hiába lesi­várja a megtört munkások alázatos seregét, ez a sereg nem fog jelentkezni s nem fog mun­kát vállalni mindaddig, mig követelései pontról-pontra nem teljesíttetnek s mig ezek megtartását a gyárosok elfogadható módon nem biztosítják. Közben a munkásnyuzók főmestere, Förs­ter, azzal foglalkozik, hogy a beugrasztott gyárosokat kitartásra buzdítsa. Napról-napra jelentéseket tesz a sztrájk állásáról s fize­tett kémeinek besugása alapján mindennap egész határozottsággal igéri, hogy már hol­nap vége lesz a sztrájknak. Eddig azonban jóslatai nem váltak be s a gyárakban min­denütt szünetel a munka. Az ipari munká­sok közt sztrájkbontó nincs száz sem, a nap­számosok, gyári munkások és tanoncok babrálgatnak itt-ott, hogy az a látszata le­gyen, mintha a munka megindult volna. A nagy sztrájk ezek szerint még huzamosabb ideig fog tartani s nincs hatóság, nincs fó­rum, mely közreműködnék az ellentétek ki­egyenlítésén. Mintha e nagy küzdelem csak a harcoló felek magándolga volna, mintha a közérdekkel huszonötezer ember elszánt küzdelme semmi összefüggésben sem állana. Pedig súlyos következményeit máris meg­érzik azok a polgári elemek, akiknek a munkásság fogyasztása adja meg a min­dennapi kenyeret. A kültelki kereskedők és iparosok máris mozgolódnak és akciót indí­tanak. Teszik ezt jól felfogott érdekükben, mely szolidaritásra készteti őket a munkás­sággal. Ennek az akciónak sem lesz sikere. A főváros egész lakossága tönkre mehet, a polgármestestert és a tanácsot megmozdí­tani e körülmény sem fogja. A kormány pedig saját bajával van elfoglalva. A nagy harc tehát végkimerülésig fog tartani, s csak akkor ér véget, ha a gyáro­sok kára oly nagy lesz, amelynek elviselése nem ér fel ostoba hatalmi kérdések eldön­tésével. A profit elvesztése fogja majd meg­puhítani a gyárszövetség sáncai mögé bújt iparlovagokat A kiskereskedők és iparosok mozgalmá­tól, noha rokonszenvesnek tartjuk, semmit sem várunk. Ennél hatályosabb volna, ha az ő akciójuk a sztrájkoló munkásság segé­lyezésére irányulna. Ha a nyomorral hit­vány módra spekuláló gyárszövetség látja, hogy ezzel a számításával is felsül, csakis akkor lehet engedékenységre kilátás. Más közbelépés itt nem segít. Mert Förster és társai nem olyan legények, a­kiket a köz­érdek egy csipetnyit is érdekelne. Előttük a zseb és a pénzeszsák a legfőbb szentség. És mert pénzük van, mert a munkások révén meghíztak és meggazdagodtak, azt hiszik, hogy várhatnak. lelkiismeret. Lelkiismeretfurdal,is el tudna pusz­títani asszonyszemélyt! ? — Miért ne? — vélekedett Tsch­irkow, csak­nem sirva a felindulástól. — Ugyan eredj a pokolba ostobaságaiddal. A te feleségedet valami betegség vitte a sirba .. . Hajnalodott. Az őrtüzek már régen kialudtak, a katonák aludtak. Tsch­irkow nem tudott aludni, irtózatosan szenvedett. Úgy érezte, hogy Szergiusz megzavarta gondolkodását, megmérgezte az éle­tét és ez nem hagyott neki nyugtát. — Csak tudnám, miért tette, kérdé szinte ön­tudatlanul, hát nem eleget tett nekem, amikor... Felült és tekintete az éppen vele szemben alvó Szergiuszra esett. Felugrott, hozzá rohant és mi­előtt megakadályozhatták volna — megfojtotta. A haditörvényszék összeült, hogy Tsch­irkow Fedor ügyében ítélkezzék. Szuronyos katonák viszik a bírák elé. — Ugy tudom, — mondá egy ősz hadbíró — hogy te megbékültél a sorsoddal, mi indított tehát arra, hogy ilyen tettet kövess el ? — Röviden felelek uraim — szólt a vádlott határozott hangon — sohasem jutott volna eszembe, h­ogy Szergiusz megbántsam, az asszony megbűnhődött azért, mert boldogtalanná tett. A halottat becsültem, mivel úgy tapasztaltam, hogy megbánta, amit tett,­­ sőt emlékét idealizáltam. Bajtársamat tehát azért gyilkoltam meg, mert megfosztott az idealizmusomtól, mellyel szent halottamnak mind a mai napig adóztam... K­z bosszút kívánt, elégtételt akartam! NÉPSZAVA 1905. Junius 20. Megszűnt bojkott. Az olasz klerikálisok bojkottálták orszá­guk parlamentjét. IX. Pius adta még ki az ordrét, amely szerint az igazhívők nem választhatnak többé képviselőt abba az istentől elrugaszkodott parlamentbe, amely a pápa világi uralmát nem ismeri el és a lelki hatalmasságot a lelki hatalommal való megelégedésre szorította. Az igazhívők azon­ban manapság már nem valami nagyon tartot­ták szükségesnek a bojkott szigorú betartását és választottak. Sőt klerikálist is választottak. X. Pius erre hosszas huza­vona után érvé­nyen kívül helyezte a rendeletet egy újabb rendelettel, amely megengedi, sőt kívánja a klerikálisoktól a politikai szereplést. — IX. Piusnak, az első csalhatatlannak véleménye tehát homlokegyenest ellenkezik X. Pius­nak, a harmadik csalhatatlannak vélemé­nyével. A csalhatatlanok véleményeltérése nem megokolatlan valami. A klerikális taktika változása nagyon is természetes dolog. IX. Piusék klerikalizmusára előnyösebb volt, ha a pápa a vatikáni börtön szegény lakójá­nak, hívei pedig a vallásukért üldözött el­nyomottaknak szerepét játsszák. X. Piusig azonban már mindenütt megerősödött a katolikus klerikalizmus. Németországban ellenfélből barátja lett a protestáns kormánynak. Olaszországban szintén meg­kezdődött már a nagy kibékülés a Rend klerikális és antiklerikális őrei között. A klerikalizmus nem játssza többé az üldözöttet, hanem az üldöző szerepére vágyik és a né­met centrum mintájára olasz centrumot ké­szül alapítani. A francia példa is engedékennyé tette a pápaságot a „hitetlen" és kiátkozott olasz kormány iránt, amelynek most fegyvertár­sául kínálkozik a szociáldemokrácia ellen. Szóval, ha jó politikai üzlet van kilátás­Budapest, június 21. Vizsgálat Nyiri mandátumának ügyében. A vizsgálat mai nyolcadik napján folytatták a tanuk kihallgatását. Ennek során szóba került ismét az Engel Lipót tegnapi vallomása, aki a ki­hallgatások során — amint azt lapunkban is meg­írtuk — azt vallotta, hogy sem a pártvacsorán, sem a szavazásnál nem vett részt. Helyette egy Herde István nevű­ Ganz-gyári szolga jelent meg a szavazatszedő­ küldöttség előtt, aki Engel Lipót szavazójegyével leszavazott Engel helyett Nyiri Sándor honvédelmi miniszterre. A turpisságot azon­ban nyomban a szavazat leadása után észrevették a Darányi-párt bizalmi emberei, akik közre fogták a már távozó ál-Engelt és bevitték a választási elnökhöz, hol Herde István előbb azt valotta, hogy a szavazásnál Engel Lipótot akarta helyettesíteni, mert az nem jöhet el szavazni, majd pedig az vallotta, hogy ő találta az Engel szavazójegyét, s hogy a Nyiri-párt szavazatait szaporítsa, azért le­szavazott a talált szavazójeggyel. Ez az ügy később vizsgálat alá fog kerülni. A belényesi mandátum. A legutóbbi általá­nos választások alkalmával a belényesi kerületben Butean János kormánypártit választották meg Barta Ferenc függetlenségi ellenében. A Barta-párt Butean mandátumát megpeticionálta. Ebben az ügyben ma tárgyalt a Kúria egyik választási ta­nácsa. A kérvényezők meghatalmazottja a petíció ismertetése során előadta, hogy Buzeán János tör­vénytelenségek révén jutott a mandátumához. A kormánypárt nagymérvű vesztegetésekkel hódította magához a választókat és 1043 azoknak a válasz­tóknak a száma, akik pénzért adták el a szavaza­tukat. Ugyanezt az 1043 szavazót etette és itatta a Buteán-párt, s a képviselőnek ezekről a vissza­élésekről nemcsak tudomása volt, de azokba elő­zetesen bele is egyezett. A kérvény mindezek alapján kéri a választás érvénytelenítését és annak kimondását, hogy az érvényes szavazatok általános többségét nem a megválasztott képviselő, hanem Barta Ferenc dr. nyerte el. Ezután a választásvédő cáfolgatta a kérvény egyes pontjait s egyúttal ellenkérvényt nyújtott be, amelyben több, mint 1200 Barta-párti választó szavazatát kifogásolta. A Kúria ma még nem dönt a petíciók dolgában. A marosvásárhelyi választást Marosvásár­helyről táviratozták: Sebess Dénes dr. független­ségi jelöltet egyhangúlag képviselővé választották. Az osztrák miniszterelnök és az urak háza a kiegyezésért.. Az osztrák képviselőház mai ülésén Gautsch báró miniszterelnök a Magyarország­gal való viszonyra vonatkozólag kijelentette, hogy a kormány, mint eddig is, a hatvanhetes kiegyezés alapján áll. Mindent el fog követni, hogy a maga részéről a leglojálisabban tegyen eleget azoknak a megegyezéseknek, melyek megfelelnek a hatvan­hetes törvényeknek. A kormány köszönetet mond a Háznak, amiért a törvény értelmében megválasz­totta a kvótabizottságot és nem távolodott el a törvény alapjáról. A kormány mindig ügyelni fog Ausztria érdekeire és Magyarországgal szemben semmiféle helyzet nem fogja készületlenül találni. Azt hiszi a kormány, hogy ezért nemcsak a Ház­nak, hanem az egész közvéleménynek helyeslésére számithat. — Az osztrák urakháza ma délután tar­tott ülésén Merveldt gróf kijelentette, hogy az urakháza mindent el fog követni, hogy a közös vámtarifa elfogadását siettesse. Magyarországon más törekvések érvényesülnek. Míg az osztrák parla­ment a jelen vámtarifát már elintézte, addig Ma­gyarországon tárgyalás alá se vették, hanem bi­zottságot küldtek ki egy önálló vámtarifa kidol­gozására. Magyarország külünválási törekvéseit ez a lépés egészen világosan feltünteti. Ha Ma­gyarország nem akarná elfogadni a közös tarifát, akkor Ausztria nem tehet mást, minthogy a közös vámtarifát tisztán osztrák vámtarifává alakítja. Re­méli azonban, hogy ennek a szüksége nem fog fel­merülni. ban, s a fennen hangoztatott vallási sérel­mek sutba kerülnek : megszűnik a papi boj­kott, amely egyébként csak használt az olasz parlamentnek. Bűnhődés. — A képviselőház ülése. — Kossuth úr tegnap a függetlenségi párt értekezletén kijelentette, hogy óvakodjon pártja az új kormány bemutatkozásánál botrányt keltő jelenetektől, mert ha elna­polják a képviselőházat, politikai akciójuk a népgyűlési agitációkra zsugorodik össze. Csak méltóságteljes méltósággal fogadják a kormányt, különben a dunaparti díszes palota helyett kövezetlen, sáros közterekre szorulnak. A népgyűlés köztereire, ahol nem üvölti őket körül, mint képviselőházban, ujjongó és a vezér intézkedéseibe vakon belenyugvó képviselősereg, hanem a nép, a megélhetésében megkurtított, a jogaiból ki-

Next