Népszava, 1905. június (33. évfolyam, 90–115. sz.)
1905-06-22 / 108. szám
10 Ő nagy tehetetlenségének ? Nem érzi-e még mindig hiányát az őserő kiapadhatlan forrásának, a népnek?! Nem látja, hogy az ő nagy alkotmányküzdelme lesülyedt csetepatévá közte és a kormány közt? Nem látja, hogy egyetlen mód van az alkotmányosság megmentésére: az alkotmányosság megteremtése ?! Szálljon magába a koalíció. Lássa be, hogy ezt a harcot nép nélkül nem fogja győzedelmesen végig vívhatni. Értse meg, hogy mindene elvész, ha továbbra is elvész számára a nép. Ha ez továbbra is közönyösen fogja nézni a harcot a neki idegen, előtte azért gyűlöletes előjogokért, mert őt magát megfosztották tőlük. A hatalom újabb és újabb provokáló túlkapásaira feleljen a koalíció azzal, hogy radikálissá lesz és radikális programmjának kivívásáért harcra szólítja a népet. Ha becsületesen fogja ezt megtenni, becsületesen melléje áll a nép is. S akkor az alkotmány válságából diadalmasan kerülhet ki az igazi alkotmány. Ha nem tudja, vagy nem akarja ezt megtenni, ám ő lássa. . . , Videant consules. . . . Vigyázzanak a koalíció konzuljai! SZEMLE. Budapest, június 21. Az örök sztrájk. A vas fémmunkások sztrájkja négy hét óta változatlanul áll. Négy hete, hogy a munkások minden kereset nélkül vannak, de a nélkülözés elhatározásuk szilárdságát nem gyengítette. És nem is fogja gyengíteni. Mert a segélyezés szervezése most már befejeztetett s igy ezután a harcos tábor ellenállása biztosabb alapra helyeztetik. A gyárosok szövetsége tehát hiába lesivárja a megtört munkások alázatos seregét, ez a sereg nem fog jelentkezni s nem fog munkát vállalni mindaddig, mig követelései pontról-pontra nem teljesíttetnek s mig ezek megtartását a gyárosok elfogadható módon nem biztosítják. Közben a munkásnyuzók főmestere, Förster, azzal foglalkozik, hogy a beugrasztott gyárosokat kitartásra buzdítsa. Napról-napra jelentéseket tesz a sztrájk állásáról s fizetett kémeinek besugása alapján mindennap egész határozottsággal igéri, hogy már holnap vége lesz a sztrájknak. Eddig azonban jóslatai nem váltak be s a gyárakban mindenütt szünetel a munka. Az ipari munkások közt sztrájkbontó nincs száz sem, a napszámosok, gyári munkások és tanoncok babrálgatnak itt-ott, hogy az a látszata legyen, mintha a munka megindult volna. A nagy sztrájk ezek szerint még huzamosabb ideig fog tartani s nincs hatóság, nincs fórum, mely közreműködnék az ellentétek kiegyenlítésén. Mintha e nagy küzdelem csak a harcoló felek magándolga volna, mintha a közérdekkel huszonötezer ember elszánt küzdelme semmi összefüggésben sem állana. Pedig súlyos következményeit máris megérzik azok a polgári elemek, akiknek a munkásság fogyasztása adja meg a mindennapi kenyeret. A kültelki kereskedők és iparosok máris mozgolódnak és akciót indítanak. Teszik ezt jól felfogott érdekükben, mely szolidaritásra készteti őket a munkássággal. Ennek az akciónak sem lesz sikere. A főváros egész lakossága tönkre mehet, a polgármestestert és a tanácsot megmozdítani e körülmény sem fogja. A kormány pedig saját bajával van elfoglalva. A nagy harc tehát végkimerülésig fog tartani, s csak akkor ér véget, ha a gyárosok kára oly nagy lesz, amelynek elviselése nem ér fel ostoba hatalmi kérdések eldöntésével. A profit elvesztése fogja majd megpuhítani a gyárszövetség sáncai mögé bújt iparlovagokat A kiskereskedők és iparosok mozgalmától, noha rokonszenvesnek tartjuk, semmit sem várunk. Ennél hatályosabb volna, ha az ő akciójuk a sztrájkoló munkásság segélyezésére irányulna. Ha a nyomorral hitvány módra spekuláló gyárszövetség látja, hogy ezzel a számításával is felsül, csakis akkor lehet engedékenységre kilátás. Más közbelépés itt nem segít. Mert Förster és társai nem olyan legények, akiket a közérdek egy csipetnyit is érdekelne. Előttük a zseb és a pénzeszsák a legfőbb szentség. És mert pénzük van, mert a munkások révén meghíztak és meggazdagodtak, azt hiszik, hogy várhatnak. lelkiismeret. Lelkiismeretfurdal,is el tudna pusztítani asszonyszemélyt! ? — Miért ne? — vélekedett Tschirkow, csaknem sirva a felindulástól. — Ugyan eredj a pokolba ostobaságaiddal. A te feleségedet valami betegség vitte a sirba .. . Hajnalodott. Az őrtüzek már régen kialudtak, a katonák aludtak. Tschirkow nem tudott aludni, irtózatosan szenvedett. Úgy érezte, hogy Szergiusz megzavarta gondolkodását, megmérgezte az életét és ez nem hagyott neki nyugtát. — Csak tudnám, miért tette, kérdé szinte öntudatlanul, hát nem eleget tett nekem, amikor... Felült és tekintete az éppen vele szemben alvó Szergiuszra esett. Felugrott, hozzá rohant és mielőtt megakadályozhatták volna — megfojtotta. A haditörvényszék összeült, hogy Tschirkow Fedor ügyében ítélkezzék. Szuronyos katonák viszik a bírák elé. — Ugy tudom, — mondá egy ősz hadbíró — hogy te megbékültél a sorsoddal, mi indított tehát arra, hogy ilyen tettet kövess el ? — Röviden felelek uraim — szólt a vádlott határozott hangon — sohasem jutott volna eszembe, hogy Szergiusz megbántsam, az asszony megbűnhődött azért, mert boldogtalanná tett. A halottat becsültem, mivel úgy tapasztaltam, hogy megbánta, amit tett, sőt emlékét idealizáltam. Bajtársamat tehát azért gyilkoltam meg, mert megfosztott az idealizmusomtól, mellyel szent halottamnak mind a mai napig adóztam... Kz bosszút kívánt, elégtételt akartam! NÉPSZAVA 1905. Junius 20. Megszűnt bojkott. Az olasz klerikálisok bojkottálták országuk parlamentjét. IX. Pius adta még ki az ordrét, amely szerint az igazhívők nem választhatnak többé képviselőt abba az istentől elrugaszkodott parlamentbe, amely a pápa világi uralmát nem ismeri el és a lelki hatalmasságot a lelki hatalommal való megelégedésre szorította. Az igazhívők azonban manapság már nem valami nagyon tartották szükségesnek a bojkott szigorú betartását és választottak. Sőt klerikálist is választottak. X. Pius erre hosszas huzavona után érvényen kívül helyezte a rendeletet egy újabb rendelettel, amely megengedi, sőt kívánja a klerikálisoktól a politikai szereplést. — IX. Piusnak, az első csalhatatlannak véleménye tehát homlokegyenest ellenkezik X. Piusnak, a harmadik csalhatatlannak véleményével. A csalhatatlanok véleményeltérése nem megokolatlan valami. A klerikális taktika változása nagyon is természetes dolog. IX. Piusék klerikalizmusára előnyösebb volt, ha a pápa a vatikáni börtön szegény lakójának, hívei pedig a vallásukért üldözött elnyomottaknak szerepét játsszák. X. Piusig azonban már mindenütt megerősödött a katolikus klerikalizmus. Németországban ellenfélből barátja lett a protestáns kormánynak. Olaszországban szintén megkezdődött már a nagy kibékülés a Rend klerikális és antiklerikális őrei között. A klerikalizmus nem játssza többé az üldözöttet, hanem az üldöző szerepére vágyik és a német centrum mintájára olasz centrumot készül alapítani. A francia példa is engedékennyé tette a pápaságot a „hitetlen" és kiátkozott olasz kormány iránt, amelynek most fegyvertársául kínálkozik a szociáldemokrácia ellen. Szóval, ha jó politikai üzlet van kilátásBudapest, június 21. Vizsgálat Nyiri mandátumának ügyében. A vizsgálat mai nyolcadik napján folytatták a tanuk kihallgatását. Ennek során szóba került ismét az Engel Lipót tegnapi vallomása, aki a kihallgatások során — amint azt lapunkban is megírtuk — azt vallotta, hogy sem a pártvacsorán, sem a szavazásnál nem vett részt. Helyette egy Herde István nevű Ganz-gyári szolga jelent meg a szavazatszedő küldöttség előtt, aki Engel Lipót szavazójegyével leszavazott Engel helyett Nyiri Sándor honvédelmi miniszterre. A turpisságot azonban nyomban a szavazat leadása után észrevették a Darányi-párt bizalmi emberei, akik közre fogták a már távozó ál-Engelt és bevitték a választási elnökhöz, hol Herde István előbb azt valotta, hogy a szavazásnál Engel Lipótot akarta helyettesíteni, mert az nem jöhet el szavazni, majd pedig az vallotta, hogy ő találta az Engel szavazójegyét, s hogy a Nyiri-párt szavazatait szaporítsa, azért leszavazott a talált szavazójeggyel. Ez az ügy később vizsgálat alá fog kerülni. A belényesi mandátum. A legutóbbi általános választások alkalmával a belényesi kerületben Butean János kormánypártit választották meg Barta Ferenc függetlenségi ellenében. A Barta-párt Butean mandátumát megpeticionálta. Ebben az ügyben ma tárgyalt a Kúria egyik választási tanácsa. A kérvényezők meghatalmazottja a petíció ismertetése során előadta, hogy Buzeán János törvénytelenségek révén jutott a mandátumához. A kormánypárt nagymérvű vesztegetésekkel hódította magához a választókat és 1043 azoknak a választóknak a száma, akik pénzért adták el a szavazatukat. Ugyanezt az 1043 szavazót etette és itatta a Buteán-párt, s a képviselőnek ezekről a visszaélésekről nemcsak tudomása volt, de azokba előzetesen bele is egyezett. A kérvény mindezek alapján kéri a választás érvénytelenítését és annak kimondását, hogy az érvényes szavazatok általános többségét nem a megválasztott képviselő, hanem Barta Ferenc dr. nyerte el. Ezután a választásvédő cáfolgatta a kérvény egyes pontjait s egyúttal ellenkérvényt nyújtott be, amelyben több, mint 1200 Barta-párti választó szavazatát kifogásolta. A Kúria ma még nem dönt a petíciók dolgában. A marosvásárhelyi választást Marosvásárhelyről táviratozták: Sebess Dénes dr. függetlenségi jelöltet egyhangúlag képviselővé választották. Az osztrák miniszterelnök és az urak háza a kiegyezésért.. Az osztrák képviselőház mai ülésén Gautsch báró miniszterelnök a Magyarországgal való viszonyra vonatkozólag kijelentette, hogy a kormány, mint eddig is, a hatvanhetes kiegyezés alapján áll. Mindent el fog követni, hogy a maga részéről a leglojálisabban tegyen eleget azoknak a megegyezéseknek, melyek megfelelnek a hatvanhetes törvényeknek. A kormány köszönetet mond a Háznak, amiért a törvény értelmében megválasztotta a kvótabizottságot és nem távolodott el a törvény alapjáról. A kormány mindig ügyelni fog Ausztria érdekeire és Magyarországgal szemben semmiféle helyzet nem fogja készületlenül találni. Azt hiszi a kormány, hogy ezért nemcsak a Háznak, hanem az egész közvéleménynek helyeslésére számithat. — Az osztrák urakháza ma délután tartott ülésén Merveldt gróf kijelentette, hogy az urakháza mindent el fog követni, hogy a közös vámtarifa elfogadását siettesse. Magyarországon más törekvések érvényesülnek. Míg az osztrák parlament a jelen vámtarifát már elintézte, addig Magyarországon tárgyalás alá se vették, hanem bizottságot küldtek ki egy önálló vámtarifa kidolgozására. Magyarország külünválási törekvéseit ez a lépés egészen világosan feltünteti. Ha Magyarország nem akarná elfogadni a közös tarifát, akkor Ausztria nem tehet mást, minthogy a közös vámtarifát tisztán osztrák vámtarifává alakítja. Reméli azonban, hogy ennek a szüksége nem fog felmerülni. ban, s a fennen hangoztatott vallási sérelmek sutba kerülnek : megszűnik a papi bojkott, amely egyébként csak használt az olasz parlamentnek. Bűnhődés. — A képviselőház ülése. — Kossuth úr tegnap a függetlenségi párt értekezletén kijelentette, hogy óvakodjon pártja az új kormány bemutatkozásánál botrányt keltő jelenetektől, mert ha elnapolják a képviselőházat, politikai akciójuk a népgyűlési agitációkra zsugorodik össze. Csak méltóságteljes méltósággal fogadják a kormányt, különben a dunaparti díszes palota helyett kövezetlen, sáros közterekre szorulnak. A népgyűlés köztereire, ahol nem üvölti őket körül, mint képviselőházban, ujjongó és a vezér intézkedéseibe vakon belenyugvó képviselősereg, hanem a nép, a megélhetésében megkurtított, a jogaiból ki-