Népszava, 1905. július (33. évfolyam, 116–141. sz.)

1905-07-15 / 128. szám

8 Lelőtt vámfelvigyázó, Berlin, július 14. A Lokalanzeigernek táv­iratozzák Rigából, hogy ott lefoglaltak egy szállítmány forradalmi röpiratot és az átvevőt letartóztatták. Útközben a rendőrségi fogház felé két fiatalember revolverrel megölte a vámfel­vigyázót, aki a letartóztatottat kisérte. Ezen a szállítmányon kívül elkoboztak még egy 150 kilo­gramm súlyú ládát, tele forradalmi nyomtat­ványokkal, amelyek egy svájci nyomdában ké­szültek három nyelven. A nyomtatványok felírása: Szocialisták könyvtára, 32. sz. A Boszporus felfegyverkezése. Konstantinápoly, július 14. A legújabb ha­tározat szerint a Boszporus felfegyverkezésére húsz darab 24 centiméteres Krupp-ágyut, továbbá két 15 centiméteres Armstrong-ágyut használnak föl. Eddig nyolc Krupp-ágyut szállítottak. Az ágyufölállítást elhatározták, mert orosz előter­jesztéstől tartanak. Bomba, Moszkva, július 14. A legélénkebb város­részben, a Nikickaja­ utcán, egy ház pincéjében ma bombarobbanás történt. Három embert, aki véletlenül a pincében volt, darabokra tépett a bomba. A rendőrség azt hiszi, hogy abban a pincében titkos bombagyár volt s bombákat ké­szítettek ott, hogy Trepoivot Moszkvába érkezé­sekor megöljék. Általános sztrájk Varsóban, Varsó, julius 14. A cukrászok és hente­sek sztrájkja egyre tart. Ma a tímárok is sztrájkba állottak. Szombatra várják az álta­lános sztrájk kihirdetését. Az odesszai veszteség, Pétervár, július 14. Graz Ignatien az odesz­szai károkat hivatalos jelentésében 50 millió dollárra becsüli és azt állítja, hogy a zavargások idején 1000 ember vesztette életét. TÁVIRATOK, A háború, Korzakovsk bevétele, London, július 14. A „Daily Telegr." Kor­zakovsk bevételéről még a következő részleteket jelenti: A japáni torpedóflottilla Korzakovsk irányában haladt és elérte az Endema-fokot, melyre a tüze­lést délelőtt 11 órakor nyitotta meg. A Növik cir­kálót a japániak megfeneklett állapotban, tehetet­lenül és félig Víz alatt találták. A japániak bom­bázására az oroszok viszonzásul 3—4 gránátot lőttek ki, azután elpusztították az erődöt és a barakkokat felgyújtották. Egyszerre az egyik rak­tárból hatalmas robbanás hallatszott. A romok magasan a levegőbe röpültek, a robbanás ereje sziklatömegeket tépett fel és a tengerbe dobta. Az erődben a japániak nehéz ágyukat talál­tak, amelyeket, úgy látszik, sötétben vontattak fel, úgy, hogy még nem is voltak eléggé felsze­relve. Ezek az ágyuk a robbanáskor sértetlenek maradtak. Amikor a partraszállt japáni legénység felkapaszkodott a vár fokára, megpillantotta Korzakovsk fő utcáját. Az orosz csapatok iszonyú zűrzavarban minden irányban szétfutkostak. A nép fosztogatva járta be az utcákat és gyújtogatott. Mások a lehető legnagyobb gyorsasággal kifelé igyekeztek a városból. A város összes polgárain a legnagyobb pánik vett erőt és sokan saját há­zaikat gyújtották fel. A tűzvész a várost harmad­fél napig pusztította. Az utcák most el vannak hagyatva és romokban hevernek. A japáni konzu­látus tövig leégett. Amikor a lakók meghallották, hogy a japániak a magántulajdont tisztelik, sokan visszatértek a városba. Egyéb hírek: Berlin, július 14. A „Berl. Lokalanz.”-nek azt jelenti pétervári tudósítója, hogy a ka­tonai hatóságok megcáfolják a Stössel házi fog­ságáról szóló hírt és azt mondják, hogy Stössel elutazott Moszkvába. Pétervár, július 14. A hivatalos lap meg­erősíti Witte miniszterelnöknek a washingtoni béketanácskozmányra történt kiküldését. London. A japáni sereg új khakiszínű egyen­ruhákat kap. A legénység és a tisztek egyen­ruhája egyforma lesz. A tiszteket a legénységtől csupán vállszalagok fogják megkülönböztetni. NÉPSZAVA 1905. július 1­2. A béke felé. London, július 14. Witte csak akkor vállal­kozott a békekonferencia vezetésére, amikor a cár teljes hatalommal ruházta fel, hogy a béke­szerződést is megkötheti. A cár tegnap este írta alá Peterhofban a Witte kinevezéséről szóló dekrétumot. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Schwarcz Ábrahám fogva marad. A budapesti büntető törvényszék vádtanácsa ma tár­gyalta Schwarcz Ábrahám­ felfolyamodását, amelyet védője nyújtott be a vizsgálóbíró azon végzése ellen, amellyel Schwarcz Ábrahám ellen Schubert Espótné szül. Szabó Eugénia gráfi cs. és kir. fő­hadnagy neje által panasztott sikkasztási bűnügy­ben a vizsgálati fogságot elrendelte. Schwarcz Ábrahám védője három napi haladékot kért a fel­folyamodás indokolásának kellő kidolgozására. Ez a háromnapi terminus hétfőn járt le s most a védő terjedelmes fel­folyamodványban azt vitatta, hogy Schwarcz ellen ebben az ügyben semmi büntetendő jelenség fenn nem forog s igy fogvatartása sem indokolt. A vádtanács azonban Schwarcz felfolyamo­dását elutasítva, helybenhagyta a vizsgálati fogsá­got elrendelő vizsgálóbírói végzést. (§) Öccsének gyilkosa. A jászárokszálláson tavaly Szilveszterestéjén rémes gyilkosság történt. Dósa Alajos ottani tanyásgazda kocsi-lova bolyon­gott vezető nélkül a tanyák között s a kocsin rajt hevert gazdájának erősen megcsonkított, alig felismerhető hullája. A csendőrség­ nyomozás, azonban kiderítette, hogy a kegyetlenséggel meg­gyilkolt Dósa Alajos gyilkosa, saját bátyja volt. A letartóztatott tettes azonnal bevallatta bűnét és elmondta, hogy öccsével, a gyilkosság napján összekerült és öccse felhívta, hogy az új esztendő beköszöntésével béküljön ki vele. — Csak a másvilágon! mondotta Dúsa Balázs, s kampós botjával oda suhintott öccse felé. Dózsa Alajos megtántorodott, védekezni próbált, de a kegyetlen testvér addig fojtogatta mig meg nem fuladt. Ezután még ütötte, verte a már halott fivérét, hogy felismerhetlenné lett. A hullát kocsira rakta és szélnek eresztette a lovakat. A szolnoki esküdtbíróság tíz évi fegyházra ítélte a gyilkost, amely ítélethez a kir. Kúria ma Tassy Pál koronaügyész-helyettes indítványára hozzá­járult. (§) A megtámadott börtönőr. Ugyanezzel a címmel, csakhogy más tartalommal meglelik ol­vasóink e törvényszéki hírt a polgári lapokban is­ Hangsúlyozzuk, hogy más tartalommal, mert íme a mi híradásunk ez: 1905 június 18-án egy Grósz Menyhért nevű em­ber megjelent az Alkotmány­ utcai fogházban és ott — ez tény — engedély nélkül, de abban az időben, melyben a rendes látogatások szoktak megesni, a fogház Koháry­ utcai kapualjában tar­tózkodott. Állítólag le is kiabált az egyik cellába, ekkor az ügyeletes börtönőr távozásra szóllította fel. Igaz az is, hogy Grósz ekkor ahelyett, hogy tá­vozott, leült a fogházőrök szobájának ablakpárká­nyára, amint ő mondja, azért, mert várt ott egy ismerősére, aki a letartóztatott egyént ment láto­gatni. Ekkor — és ezt egy kihallgatott másik börtön­őr igazolja — Pintér Mátyás fogházőr Grósz Menyhértet panganétjával hátulról megbökte. Ezen meg az ujabb kiutasításon hajba kaptak. Van két tanú, aki látta, hogy a börtönőr előbb pofon­vágta Grószt, csak azután verte ez vissza. Az ügyész, dr. Keserű, azt mondja ezen mentő tanuk egyikéhez (egy szemrevaló csinos teremtéshez): — Hogy hívják? — Behenczky Anna. — Mi a foglalkozása?­­— Varrónő vagyok. — És mi a mellékfoglalkozása ? — Erre majd megfelelek. A tárgyalás további során nem merültek fel olyan terhelő adatok, amelyek kizárólag a vádlott bűnössége mellett tettek volna tanúságot. A törvényszék végre is csak hatóság elleni erő­szak vétségében mondotta ki bűnösnek Grósz Meny­hértet és elitélte 1 hónapi fogházra, melyből 25 napot máris kitöltöttnek vett. (1) Életfogytiglani fegyházra ítélt cigány­prímás. Dalka János buziási cigányprímás 1. évi januárban házába csalta Pap Vilma" szilasi bábát, akit tíz éves nővére szeme láttára iszonyú kegyet­lenséggel meggyilkolt és aztán kirabolt. A gyilkos cigányprímás ezután elásta a holttestet egy kam­rában és amikor az áldozat ujjai a kamrából ki­látszottak, ezeket vaslapáttal leütötte. Majd halá­los fenyegetések között megtiltotta a jelen volt kislánynak, hogy tettét elárulja. A bátor kislány azonban, ezek dacára, feljelentette a kegyetlen gyilkost, akit a temesvári esküdtbíróság rablógyil­kosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélt. A kir. Curia ma Sebestyén Mihály elnöklete alatt és Tassy Pál koronaügyészhelyettes felszólalása után, a be­nyújtott semmiségi panaszok elutasításával, hozzá­járult az esküdtbíróság ítéletéhez. (§) Szabadlábra helyezés. Megírtuk, hogy a rendőrség egy névtelen feljelentés következtében angyalcsinálás gyanúja miatt letartóztatta Sződi Istvánné, született Kovács Anna erzsébetfalvai szü­lésznőt. A megindított széleskörű nyomozat leg­inkább azt kutatta, hogy Szödiné, szülésznő létére, nem ütött-e bűnös üzelmeket a hozzá segélyért forduló nőkkel. Miután erre vonatkozólag a nyomo­zat semmi pozitív adatot kideríteni nem tudott, a vizsgálóbíró elrendelte Sződi Istvánné szabadlábra­helyezését. — Nem volna-e tán igazságosabb, előbb jól nyomozni, azután letartóztatni ? Az osztálybíró­ság úgyis mindig azt az elvet hangoztatja, amikor sajtóperben kell ítélkeznie, hogy előbb meggyő­ződni, azután írni ! No, tisztelt urak ? Mi a felelet ? (§) Oldenburg igazsá­gügy minisztere. Bücke­burgban, Oldenburg hercegségben Rudstrat igazság­ü­gyminiszter úr, hazárdjátékos. Az oldenburgi igaz­ság legfőbb őre nem úgy játszik hazárd kártya­játékot, hogy a maga pénzét kártyázza el, — óh nem, ő ebben a tekintetben sokkal elővigyázato­sabb, — ő a más kárára hazardíroz. Tavaly pél­dául fébelőtte magát egy vele folytatott kártya­parti miatt Pape ulánuskapitány. A kapitánynak kenyér nélkül maradt özvegye és három árvája. Erről a botrányról megírta véleményét egy párt­lapunkban Schreitter elvtárs és szóvá tette Kultstrát úr bű­nös manipulációit. A cikk rendkívüli feltűnést keltett és azt ered­ményezte, hogy Schreittert letartóztatták! A tár­gyaláson egy Mayer nevű pincér eskü alatt val­lotta, hogy igen is saját szemével látta, hogy a miniszter pókert játszott s ha a miniszter ennek ellenkezőjére esküt mer tenni, hamisan esküszik. A szókimondó tanút az ügyész indítványára még ott a tárgyaláson letartóztatták s miután a hír­lapírót, bár állításait bebizonyította, mégis elitél­ték másfélévi fogházbüntetésre, a kellemetlen ta­nút is perbe fogták s ügyét most tárgyalja az oldenburgi hercegség fő­törvényszéke. A már napok óta tartó tárgyaláson, tegnap az igazságügyminiszternek a kihallgatása került sorra. A dicső férfiú a legszemtelenebb módon le akarta tagadni, hogy ő hazárdjátékos, le akarta­ tagadni azt is, hogy Papenek tulajdonképpen ő a gyilkosa. Azonban Schreitter védője, dr. Becker, keresztkérdésekkel zavarba hozta a nagy flegmájú urat s végre is kénytelen bevallani a mit tagad­­t.­i. hogy ő igenis, még most is, szokott hazárd­játékot űzni. Erre a tárgyalást vezető elnök a kelepcébe ju­tott főnökét ú­gy rántja ki a hínárból, hogy a tár­gyalást felfüggeszti, majd elnapolja. Mire azután megint összeül ez az érdemes banda, addigra majd lesz rá gondja, hogy a miniszter úr zavarából magához térve, újabb ter­helő tanuktól megszabadíttassék. És ezt nevezik igazságszolgáltatásnak! SZAKMOZGALOM. Visszautasított alapszabály. A bá­nyászok szövetségének alapszabályait a bel­ügyminiszter visszautasította. Lapunk mai vezércikkében foglalkozunk ezzel a dolog­gal, holnap pedig rátérünk a visszautasítás indokolásának bírálatára. A magyarországi vas- és fémmunkás­szövetség IX. ker. helyi csoportja 1905 július hó 16-án, vasárnap délelőtt 9 órakor, saját helyi­ségében, Ferencz-tér 13. szám alatt rendkívüli köz­­gyűlést tart. Napirend: 1. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 2. Jelentések. 3. A vezetőség ki­egészítése, esetleg újjáválasztása. 4. Kérdések és indítványok. Tekintettel az ügy fontosságára, ké­retnek az összes tagtársak, hogy tagkönyveiket magukkal hozva, okvetlen és pontosan megjelenni szíveskedjenek. TŐKE ÉS MUNTKA. A földmivesek sztrájkja. Az ercsi-i földmives,sztrájk erőszakos levezetésé­ről utólag a következő jelentést kaptuk egy elv­társunktól, kinek bőven kijuttott minden jóból, melyben a hatóságok és azok közegei részesítették a munkásokat. E jelentés némileg eltér az általunk hozott cikkben foglaltaktól, de a lényeg, a ható­ságok brutális eljárása csak megerősítést nyer az alábbiakban !

Next