Népszava, 1905. július (33. évfolyam, 116–141. sz.)

1905-07-08 / 122. szám

1905. július 7. NÉPSZAVA Budapesti gabonatőzsde. — 1905. julius 7. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Eladatott: Buza, Tiszavidéki . . . .­­ 17.75 K. Hódmezővásárhelyi . , , 17.45 , Fejérmegyei 10.35 ,, Felsőmagyarországi . , , 17.05 , Pestmegyevidéki . . . . 16.90 „ Zentai 16.70 n Becskereki ...... 16.65 „ Raktárára ...... 17.05 , Ilozs. .,.,,,,. 13.80 , Zab ......... 13.70 n Tengeri. .,.,,,« 15.47 , Árpa ... » ... . 12.70 ,, Az árak 100 kilogramamonkint koronaértékben értendők. II. Határidő-üzlet. Zárlat délután 4l/s órakor : 1905. októberi buza 15.70—15.72 1906. áprilisi buza 16.16—16.18 1905. októberi rozs 12.74—12.76 1905. októberi zab 11.30—11.32 1905. júliusi tengeri 15. 15.02 1906. májusi tengeri 10.62—10.64 A munka lovagjai. — Amerikai elbeszélés. — 18 írta Zor. Liebknecht Natália nyomán fordította Bokányi. A nem remélt megoldásra Gertike tapsolt, ujjongott, a kapitány pedig magában monologi­zálva, gondolkodott: — Esh mit, igazán komikus dolog volna azt hinni, hogy annak a közönséges kőművesnek a leánya műveltséget illetőleg van olyan okos, mint amilyen kiválóan szép. Gyámoltam gyerekes ötletének azonban meg van az a jó oldala, hogy a leánnyal közelebbről is megismerkedhettek, ami egyébként talán lehetetlenség lett volna. Meg­engedem azt is, hogy esetleg valamivel többet tud, mint amennyit itt-ott az iskolákban össze­kapkodhatott, de ennél többet kell tudnia, hogy Gertrúd nevelésére vonatkozó kötelezettségeimnek eleget tehessek. Az is bizonyos, hogy sokkal szebb, mint az eddig jelentkezők, de a szépség olyan tulajdonság, mely sok esetben a lovaknak is meg van, de igen sokszor a gazda­goknak nincs meg. Ha lehetséges lesz őt itt tartani, ki tudja, mire lesz jó. Bár az ilyen hét­köznapi teremtmények rendszerint igen büszkék és nem tudom, hogy e leány büszkeségében mennyi a jogos önbecsülés. Megvallom, sokszor lett volna alkalma velem ismeretséget kötni, de minden találkozásnál úgy viselkedett, mintha nem értené, hogy miről lehetne szó. Lehet, hogy házasságra számít. Azt hiszem azonban, hogyha majd gyakrabban érintkezik a gazdagok legény­embereivel, a bogár bizonyára kiröppen a fejéből. De lássuk különben, hogy mit eredményezhet a holnapi találkozás. Simpson Maud szintén a holnapra gondolt. Kevés reményt fűzött a szerencsés véletlenhez, bár nem tartotta teljesen kizártnak, hogy Bar­num kapitány Gertike kívánsága szerint fog rendelkezni. Eszébe jutott az is, hogy sokszor mily barátságosan köszöntötte őt a kapitány és azt is tudta, hogy annak idején a házbér-tarto­zásra is haladékot adott. Az apa keresetében beállott javulás folytán a házbért már kifizették, az orvos számlájából is törlesztettek és a temetési költségeket is rendbe­hozták. Barnum úr barátságos viselkedése azon­ban velü­k szemben továbbra is változatlan maradt. — Most — igy gondolkodott, — meg­lehet az is, hogy a kapitány velünk szemben barát­ságának kiválóbb bizonyítékát akarja szolgál­tatni s egyidejűleg Gertike óhajának is eleget tesz — feltéve, ha meg tudok felelni a nevelő­női hivatásnak. Az alkalom kitűnő, de félek, hogy ha rosz hangulatban találom, nehezebben állom meg a vizsgát, mint amikor tanítónői képesítésemért vizsgáztam. A kapitány, ki St. Cyrben és Wespointban nevelkedett s ezenkívül is sok szabad ideje volt a tanuláshoz, bizonyára kiváló képzettségű férfiú. Elhatározta, hogy még atyjának sem tesz addig említést a dologról, míg azt el nem intézte. Az estét, a rendes szokás szerint, Harryval töl­tötték el. Maud azonban ma nem volt elég figyel­mes a tanulásnál. Harry észrevette a szórakozott­ságot és a rendesnél korábban szándékozott távozni. Maud látva a neheztelést, bocsánatot kért barátjától és elmondta, hogy egy rendkívül fontos ügy fölött gondolkodik s legyen szíves Harry holnap ismét eljönni s akkor majd közli vele a történteket. Maud korán reggel megjelent az üzletben és egynapi szabadságot kért munkaadójától. Az készséggel meg is adta neki. Maud most haza­sietett, csinosan felöltözködött és pontban tizen­egy órakor bejelenttette magát a kapitánynál. — Foglaljon helyet, mondá a kapitány. Mint kegyed is tudja, kis védencem egy-két pillantásra megkedvelte és igen szeretné, ha a nevelőnői állást kegyeddel tölteném be. Azért üzentem, hogy a dolgot megbeszéljük egymással. Gondolja, hogy meg tudna felelni a nevelőnői hivatásnak ? — Az attól függ, hogy minő tanítási feltéte­leket szabnak elém. Szerény véleményem szerint az angol tantárgyakban meglehetős jártassággal bírok. Az iskolában szorgalmasan tanultam, rész­ben azért, mert a tanulást kedveltem és részben azért, hogy tanítónőnek képezzem ki magamat. — Nem lenne szíves, kisasszony — ha jól tudom, kegyedet Maudnak hívják, — megmondani, hogy mit tanult az iskolában és körülbelül mennyire haladt előre? Maud rövid vázlatban hamarosan elmondotta, hogy miket tanult az iskolában és mennyire ha­ladt előre az egyes tudományágakban. Iskolai bizonyítványát is átnyújtotta. A kapitány kezdte magában elismerni, hogy csalódott akkor, amikor a kőmíves leányát hiányos műveltségűnek kép­zelte. Hogy azonban teljes meggyőződést szerez­zen, keresztkérdéseket intézett hozzá és vitát is provokált, de hamarosan abba is hagyta az exa­minálást, mert a leány alapos képzettségével szellemi fölénybe kerekedett volna. Amit a kapi­tány valamikor tanult, azt jórészben már el­felejtette. A szórakozások meggyöngítették emlé­kezőtehetségét. Érezte, hogy kiválóbb és művel­tebb lélekkel áll szemben. — De Maud kisasszony, kegyed gyengének érzi magát, hogy a francia és német nyelvből adjon oktatást. Ért talán valamit a zenéhez? — A zene elméletben járatos vagyok, de nem rendelkeztem elég anyagi erővel: hangszert nem vásárolhattam s igy a művészetet a gyakorlat­ban nem sajátíthattam el. Nem nevezhetem ma­gamat zenetanárnőnek, de tudom, hogy Gertike kisasszonynak hasznos útmutatással szolgálhat­nék a zenetanulmányban. — Nos, kedves bácsi, szólal meg Gertike, ki most toppant be a szobába, nem megmondtam, hogy a kisasszony sokat tud, még annál is töb­bet, mint amenyit valaha tanulnom kell, és mint tudja, bácsi, mi megegyeztünk, hogy a francia nyelv és a zene megtanulásához külön tanítót fogadunk. — Úgy van, Gertikének igaza van. Gondolja kisasszony, hogy ezzel a kis vad leánnyal bol­dogulni fog? És hajlandó jelenlegi foglalkozását a nevelőnői állással felcserélni? Maud kijelentette, hogy az állást örömmel vállalja el, de atyját semmiesetre sem hagy­hatja el, mire megállapodtak, hogy Maud anél­kül, hogy az apai házat elhagyná, három havi próbaidőre, hatvan dollár havi fizetéssel, a nevelőnöi állásra alkalmaztatik. Egy pillantás az új nevelőnő ruházatára, a kis Gertike intésétől is támogatva, a kapitány a három havi fizetést előre kiadta. Maud elfogadta a pénzt. Első­sorban is principálisát kereste fel, elmondta neki szerencséjét. A főnök, ki Maudot pontosságáért rendkívül becsülte, sok szerencsét kívánt az uj álláshoz. Ha valamikor állásra lesz szüksége, mindenkor készséggel al­kalmazza. Uj állásában nagyobb súlyt kell he­lyeznie ruházatára. Ha szövetre lesz szüksége, mindenkor, gyári áron szolgáltatja ki neki. A munka leánya örvendezve tért vissza egy­szer­ű otthonába. (Folyt. köv.) SZÍNHÁZAK. Pénteken, 1905. július 7-én. Városligeti Nyári Színház. Kukoricza Jónás. Énekes, táncos paródia 3 fel­vonásban, 5 képben. írták: Mérei Adolf és Vágó Géza. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szombat: Kukoricza Jónás. Vasárnap délután: Kuko­ricza Jónás. Este: Ugyanaz. Fővárosi Nyári Színház. A rátartó­s király­­kiasszony. Mese 3 felvonásban, 5 kép­ben. Irta: Holger Draeh­mann. Magyar szinre alkalmazta: Holta Jenő. Zenéjét szerzette : Jakab Viktor. Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szombaton ! Rátartós ki­rálykisasszony. Vasárnapi d. n. :" Lumpá­czius, este Rátartós király- A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdona. Felelős szerkesztő: Garami Ernő. Nyomták a Világosság könyvnyomda r.-t, körforgógépén, Vila Nyár­ utca 1. 11 A „NÉPSZAVA" könyvkereskedésében Budapest, VII., Nyír-utca 1. sz. a. kapható könyvek jegyzéke. Pártkiadványok. Egy-egy füzet 4 fillér. • A mi hőseink. Hogyan küzdöttek az orosházi munkások a kivételes állapot idején? Irta: Csiz­madia Sándor. — 48 oldal. Kereszténység és szocializmus. Bebel és Isohoff káplán vallási vitája. Fordította: Bokányi Dezső. Második kiadás. — 32 oldal. Szózat a népbolonditókhoz és a néphez. Irta : Dr. Krasser Frigyes. A szegény ember kenyere. Buchinger M. Hazafiság és nemzetköziség. Irta: Garami Ernő. — 48 oldal. A szociáldemokrácia evangéliuma. Igaz tanok a magyar munkásnépnek. Második kiadás. — 32 oldal. A nép pártja-e a néppárt? Irta: Csizmadia Sándor. 32 oldal. A csukások. (Az esküdtszék felmentette!) Har­madik kiadás. — 32 oldal. Szózat a nőkhöz. Irta: Kelecsényi György. Máso­dik kiadás. — 32 oldal. Az itt felsorolt 9 füzet 36 fillérért (az összeg bélyegek­ben előre beküldendő) kapható. Báron és Weltner, Mit mond János gazda a szocializmusról ? — — — — — — .16 Bokányi, Marx Károly élete és működése .16 „ A társadalom és az általános vá­lasztási jog — — — — — — — — .16 Bietzgen J. A szociáldemokrácia jövője .10 Csizmadia S. A föld .10 Jászai S. A szakegyesületi mozgalom Ma­gyarországon. Rendkívül fontos és érdekes „ Mit akarunk ? ! A magyaror­szági szociáldemokrata párt programmjának magyarázata — — — — — — — — — .20 Ugyanez csinos kötésben — .50 Engels. (Ford. Bokányi) A szocializmus fej­lődése az utópiától a tudományig .20 Hol az igazság?! 20 fillér helyett .10 Dalok, szavalatok és költemények. Csizmadia. Proletárköltemények .50 Vászonba kötve — — — — — — — 1.— — Küzdelem. ízlésesen kötve — — 2.50 — Hajnalban. Költemények. — — — 2.— — Munkásemberek. Elbeszélések — 1.50 Dalok és szavalatok. Összeállította Csiz­madia S. Fű­zve­­ — — — — — —.30 Csinos vörös vászonkötésben — — — —.50 Sziás kiadók könyvei. Tanulmányok a szocializmus köréből. Angyal Pál. A munkamegosztás — — — 1.— Anarchizmus. írták : Gróf Batthyány Ervin, Migray József, dr. Schmitt Jenő. — — — —.60 Bevezető a társadalomtudomány tudomá-Florián K. A szocializmus és magán­tulajdon. — — .60 Br. Jászi O. A történelmi materializmus állambölcselete (152 oldal) 3.—• Jászi. Művészet és erkölcs. Népies kiadás. Rendkívül érdekes könyv ! — — — — — 3.— Lavrov Péter. A szocialista propaganda mód­jai. Uj füzet 1 .12 IQ. Leopold K­., Az olasz szocializmus. — 1.— Leopold Gusztáv, A szociológia ujabb irányai. — — —­­ — — — — .60 Marx. A zsidókérdésről. Fordította: Csizmadia Sándor. .80 Pór Az agrárkérdés az ujabb szocialista irodalomban — — — — .80 Rousseau J. J., A művészetek és tudomá­nyok hatása az erkölcsökre .60 Szabados S., Szocializmus — Védővám .50 Szabó Ervin. A munkásmozgalom 1903-ban —.40 Br. Somló Bódog. Állami beavatkozás és individualizmus — — — — — — — — 4.— Weltner J., Tíz év. A szervezkedésről. .10 Wolf H. Miért nem maradtam néptanító ? (fordította Bokányi) — .16 Az első magyarországi földmiveskongresszus 1897. évi jegyzőkönyve — — — — — .20 A magyarországi szakegyletek és szakszer­vezetek 1897. évi I. kongresszusának jegyzőkönyve — — — — — — — — .20 A magyarországi szakegyletek és szakszerve­zetek 1901. évi II. kongresszusának jegyző­könyve — .20 A magyarországi szociáldemokrata párt 1902. évi IX. pártgyülésének jegyzőkönyve — .40 A magyarországi szociáldemokrata párt 1904. évi XI. pártgyülésének jegyzőkönyve (rend­kívül fontos!) —.50 Könyvkereskedésünkben bárhol és bárki által hirdetett mű megszerezhető.

Next