Népszava, 1905. július (33. évfolyam, 116–141. sz.)
1905-07-08 / 122. szám
1905. július 7. NÉPSZAVA Budapesti gabonatőzsde. — 1905. julius 7. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Eladatott: Buza, Tiszavidéki . . . . 17.75 K. Hódmezővásárhelyi . , , 17.45 , Fejérmegyei 10.35 ,, Felsőmagyarországi . , , 17.05 , Pestmegyevidéki . . . . 16.90 „ Zentai 16.70 n Becskereki ...... 16.65 „ Raktárára ...... 17.05 , Ilozs. .,.,,,,. 13.80 , Zab ......... 13.70 n Tengeri. .,.,,,« 15.47 , Árpa ... » ... . 12.70 ,, Az árak 100 kilogramamonkint koronaértékben értendők. II. Határidő-üzlet. Zárlat délután 4l/s órakor : 1905. októberi buza 15.70—15.72 1906. áprilisi buza 16.16—16.18 1905. októberi rozs 12.74—12.76 1905. októberi zab 11.30—11.32 1905. júliusi tengeri 15. 15.02 1906. májusi tengeri 10.62—10.64 A munka lovagjai. — Amerikai elbeszélés. — 18 írta Zor. Liebknecht Natália nyomán fordította Bokányi. A nem remélt megoldásra Gertike tapsolt, ujjongott, a kapitány pedig magában monologizálva, gondolkodott: — Esh mit, igazán komikus dolog volna azt hinni, hogy annak a közönséges kőművesnek a leánya műveltséget illetőleg van olyan okos, mint amilyen kiválóan szép. Gyámoltam gyerekes ötletének azonban meg van az a jó oldala, hogy a leánnyal közelebbről is megismerkedhettek, ami egyébként talán lehetetlenség lett volna. Megengedem azt is, hogy esetleg valamivel többet tud, mint amennyit itt-ott az iskolákban összekapkodhatott, de ennél többet kell tudnia, hogy Gertrúd nevelésére vonatkozó kötelezettségeimnek eleget tehessek. Az is bizonyos, hogy sokkal szebb, mint az eddig jelentkezők, de a szépség olyan tulajdonság, mely sok esetben a lovaknak is meg van, de igen sokszor a gazdagoknak nincs meg. Ha lehetséges lesz őt itt tartani, ki tudja, mire lesz jó. Bár az ilyen hétköznapi teremtmények rendszerint igen büszkék és nem tudom, hogy e leány büszkeségében mennyi a jogos önbecsülés. Megvallom, sokszor lett volna alkalma velem ismeretséget kötni, de minden találkozásnál úgy viselkedett, mintha nem értené, hogy miről lehetne szó. Lehet, hogy házasságra számít. Azt hiszem azonban, hogyha majd gyakrabban érintkezik a gazdagok legényembereivel, a bogár bizonyára kiröppen a fejéből. De lássuk különben, hogy mit eredményezhet a holnapi találkozás. Simpson Maud szintén a holnapra gondolt. Kevés reményt fűzött a szerencsés véletlenhez, bár nem tartotta teljesen kizártnak, hogy Barnum kapitány Gertike kívánsága szerint fog rendelkezni. Eszébe jutott az is, hogy sokszor mily barátságosan köszöntötte őt a kapitány és azt is tudta, hogy annak idején a házbér-tartozásra is haladékot adott. Az apa keresetében beállott javulás folytán a házbért már kifizették, az orvos számlájából is törlesztettek és a temetési költségeket is rendbehozták. Barnum úr barátságos viselkedése azonban velük szemben továbbra is változatlan maradt. — Most — igy gondolkodott, — meglehet az is, hogy a kapitány velünk szemben barátságának kiválóbb bizonyítékát akarja szolgáltatni s egyidejűleg Gertike óhajának is eleget tesz — feltéve, ha meg tudok felelni a nevelőnői hivatásnak. Az alkalom kitűnő, de félek, hogy ha rosz hangulatban találom, nehezebben állom meg a vizsgát, mint amikor tanítónői képesítésemért vizsgáztam. A kapitány, ki St. Cyrben és Wespointban nevelkedett s ezenkívül is sok szabad ideje volt a tanuláshoz, bizonyára kiváló képzettségű férfiú. Elhatározta, hogy még atyjának sem tesz addig említést a dologról, míg azt el nem intézte. Az estét, a rendes szokás szerint, Harryval töltötték el. Maud azonban ma nem volt elég figyelmes a tanulásnál. Harry észrevette a szórakozottságot és a rendesnél korábban szándékozott távozni. Maud látva a neheztelést, bocsánatot kért barátjától és elmondta, hogy egy rendkívül fontos ügy fölött gondolkodik s legyen szíves Harry holnap ismét eljönni s akkor majd közli vele a történteket. Maud korán reggel megjelent az üzletben és egynapi szabadságot kért munkaadójától. Az készséggel meg is adta neki. Maud most hazasietett, csinosan felöltözködött és pontban tizenegy órakor bejelenttette magát a kapitánynál. — Foglaljon helyet, mondá a kapitány. Mint kegyed is tudja, kis védencem egy-két pillantásra megkedvelte és igen szeretné, ha a nevelőnői állást kegyeddel tölteném be. Azért üzentem, hogy a dolgot megbeszéljük egymással. Gondolja, hogy meg tudna felelni a nevelőnői hivatásnak ? — Az attól függ, hogy minő tanítási feltételeket szabnak elém. Szerény véleményem szerint az angol tantárgyakban meglehetős jártassággal bírok. Az iskolában szorgalmasan tanultam, részben azért, mert a tanulást kedveltem és részben azért, hogy tanítónőnek képezzem ki magamat. — Nem lenne szíves, kisasszony — ha jól tudom, kegyedet Maudnak hívják, — megmondani, hogy mit tanult az iskolában és körülbelül mennyire haladt előre? Maud rövid vázlatban hamarosan elmondotta, hogy miket tanult az iskolában és mennyire haladt előre az egyes tudományágakban. Iskolai bizonyítványát is átnyújtotta. A kapitány kezdte magában elismerni, hogy csalódott akkor, amikor a kőmíves leányát hiányos műveltségűnek képzelte. Hogy azonban teljes meggyőződést szerezzen, keresztkérdéseket intézett hozzá és vitát is provokált, de hamarosan abba is hagyta az examinálást, mert a leány alapos képzettségével szellemi fölénybe kerekedett volna. Amit a kapitány valamikor tanult, azt jórészben már elfelejtette. A szórakozások meggyöngítették emlékezőtehetségét. Érezte, hogy kiválóbb és műveltebb lélekkel áll szemben. — De Maud kisasszony, kegyed gyengének érzi magát, hogy a francia és német nyelvből adjon oktatást. Ért talán valamit a zenéhez? — A zene elméletben járatos vagyok, de nem rendelkeztem elég anyagi erővel: hangszert nem vásárolhattam s igy a művészetet a gyakorlatban nem sajátíthattam el. Nem nevezhetem magamat zenetanárnőnek, de tudom, hogy Gertike kisasszonynak hasznos útmutatással szolgálhatnék a zenetanulmányban. — Nos, kedves bácsi, szólal meg Gertike, ki most toppant be a szobába, nem megmondtam, hogy a kisasszony sokat tud, még annál is többet, mint amenyit valaha tanulnom kell, és mint tudja, bácsi, mi megegyeztünk, hogy a francia nyelv és a zene megtanulásához külön tanítót fogadunk. — Úgy van, Gertikének igaza van. Gondolja kisasszony, hogy ezzel a kis vad leánnyal boldogulni fog? És hajlandó jelenlegi foglalkozását a nevelőnői állással felcserélni? Maud kijelentette, hogy az állást örömmel vállalja el, de atyját semmiesetre sem hagyhatja el, mire megállapodtak, hogy Maud anélkül, hogy az apai házat elhagyná, három havi próbaidőre, hatvan dollár havi fizetéssel, a nevelőnöi állásra alkalmaztatik. Egy pillantás az új nevelőnő ruházatára, a kis Gertike intésétől is támogatva, a kapitány a három havi fizetést előre kiadta. Maud elfogadta a pénzt. Elsősorban is principálisát kereste fel, elmondta neki szerencséjét. A főnök, ki Maudot pontosságáért rendkívül becsülte, sok szerencsét kívánt az uj álláshoz. Ha valamikor állásra lesz szüksége, mindenkor készséggel alkalmazza. Uj állásában nagyobb súlyt kell helyeznie ruházatára. Ha szövetre lesz szüksége, mindenkor, gyári áron szolgáltatja ki neki. A munka leánya örvendezve tért vissza egyszerű otthonába. (Folyt. köv.) SZÍNHÁZAK. Pénteken, 1905. július 7-én. Városligeti Nyári Színház. Kukoricza Jónás. Énekes, táncos paródia 3 felvonásban, 5 képben. írták: Mérei Adolf és Vágó Géza. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szombat: Kukoricza Jónás. Vasárnap délután: Kukoricza Jónás. Este: Ugyanaz. Fővárosi Nyári Színház. A rátartós királykiasszony. Mese 3 felvonásban, 5 képben. Irta: Holger Draehmann. Magyar szinre alkalmazta: Holta Jenő. Zenéjét szerzette : Jakab Viktor. Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szombaton ! Rátartós királykisasszony. Vasárnapi d. n. :" Lumpáczius, este Rátartós király- A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdona. Felelős szerkesztő: Garami Ernő. Nyomták a Világosság könyvnyomda r.-t, körforgógépén, Vila Nyár utca 1. 11 A „NÉPSZAVA" könyvkereskedésében Budapest, VII., Nyír-utca 1. sz. a. kapható könyvek jegyzéke. Pártkiadványok. Egy-egy füzet 4 fillér. • A mi hőseink. Hogyan küzdöttek az orosházi munkások a kivételes állapot idején? Irta: Csizmadia Sándor. — 48 oldal. Kereszténység és szocializmus. Bebel és Isohoff káplán vallási vitája. Fordította: Bokányi Dezső. Második kiadás. — 32 oldal. Szózat a népbolonditókhoz és a néphez. Irta : Dr. Krasser Frigyes. A szegény ember kenyere. Buchinger M. Hazafiság és nemzetköziség. Irta: Garami Ernő. — 48 oldal. A szociáldemokrácia evangéliuma. Igaz tanok a magyar munkásnépnek. Második kiadás. — 32 oldal. A nép pártja-e a néppárt? Irta: Csizmadia Sándor. 32 oldal. A csukások. (Az esküdtszék felmentette!) Harmadik kiadás. — 32 oldal. Szózat a nőkhöz. Irta: Kelecsényi György. Második kiadás. — 32 oldal. Az itt felsorolt 9 füzet 36 fillérért (az összeg bélyegekben előre beküldendő) kapható. Báron és Weltner, Mit mond János gazda a szocializmusról ? — — — — — — .16 Bokányi, Marx Károly élete és működése .16 „ A társadalom és az általános választási jog — — — — — — — — .16 Bietzgen J. A szociáldemokrácia jövője .10 Csizmadia S. A föld .10 Jászai S. A szakegyesületi mozgalom Magyarországon. Rendkívül fontos és érdekes „ Mit akarunk ? ! A magyarországi szociáldemokrata párt programmjának magyarázata — — — — — — — — — .20 Ugyanez csinos kötésben — .50 Engels. (Ford. Bokányi) A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig .20 Hol az igazság?! 20 fillér helyett .10 Dalok, szavalatok és költemények. Csizmadia. Proletárköltemények .50 Vászonba kötve — — — — — — — 1.— — Küzdelem. ízlésesen kötve — — 2.50 — Hajnalban. Költemények. — — — 2.— — Munkásemberek. Elbeszélések — 1.50 Dalok és szavalatok. Összeállította Csizmadia S. Fűzve — — — — — —.30 Csinos vörös vászonkötésben — — — —.50 Sziás kiadók könyvei. Tanulmányok a szocializmus köréből. Angyal Pál. A munkamegosztás — — — 1.— Anarchizmus. írták : Gróf Batthyány Ervin, Migray József, dr. Schmitt Jenő. — — — —.60 Bevezető a társadalomtudomány tudomá-Florián K. A szocializmus és magántulajdon. — — .60 Br. Jászi O. A történelmi materializmus állambölcselete (152 oldal) 3.—• Jászi. Művészet és erkölcs. Népies kiadás. Rendkívül érdekes könyv ! — — — — — 3.— Lavrov Péter. A szocialista propaganda módjai. Uj füzet 1 .12 IQ. Leopold K., Az olasz szocializmus. — 1.— Leopold Gusztáv, A szociológia ujabb irányai. — — — — — — — .60 Marx. A zsidókérdésről. Fordította: Csizmadia Sándor. .80 Pór Az agrárkérdés az ujabb szocialista irodalomban — — — — .80 Rousseau J. J., A művészetek és tudományok hatása az erkölcsökre .60 Szabados S., Szocializmus — Védővám .50 Szabó Ervin. A munkásmozgalom 1903-ban —.40 Br. Somló Bódog. Állami beavatkozás és individualizmus — — — — — — — — 4.— Weltner J., Tíz év. A szervezkedésről. .10 Wolf H. Miért nem maradtam néptanító ? (fordította Bokányi) — .16 Az első magyarországi földmiveskongresszus 1897. évi jegyzőkönyve — — — — — .20 A magyarországi szakegyletek és szakszervezetek 1897. évi I. kongresszusának jegyzőkönyve — — — — — — — — .20 A magyarországi szakegyletek és szakszervezetek 1901. évi II. kongresszusának jegyzőkönyve — .20 A magyarországi szociáldemokrata párt 1902. évi IX. pártgyülésének jegyzőkönyve — .40 A magyarországi szociáldemokrata párt 1904. évi XI. pártgyülésének jegyzőkönyve (rendkívül fontos!) —.50 Könyvkereskedésünkben bárhol és bárki által hirdetett mű megszerezhető.