Népszava, 1905. október (33. évfolyam, 195–220. sz.)

1905-10-17 / 208. szám

f - "iniL "mii 1905. október 17. NÉPSZAVA 11 tétellel, ha menetjegy-kiadási fülkémnek ajtaját kitámaszthatom, hogy azon keresztül láthassam, nem jön-e valaki jegyet kérni. Tényleg jöttek is jegyért. Ezeket kielégítettem és folytattam a szám­adás összeadást. Percek teltek el aközben s a pénztáramnál nem jelentkezett senki. Ez feltűnt s ösztönszerűleg felkeltem s be akartam menni a fülkémbe, alig hogy az ajtó elé értem, legnagyobb meglepetésemre Blum főnök nrat láttam pénztár­fülkémből kijönni. Az ijedtség miatt szólni sem tudtam. Rögtön zárlatot csináltam s ekkor kon­statáltam a hiányt. Jelentettem ezt Blum főnök urnák s kértem, rovancsoljon meg azonnal. — Édes gyermekem, maga ma nagyon ideges, csináljon ujabb zárlatot, és majd elő fog kerülni a hiánya. Hiába számítottam utána, a hiány megmaradt. Ekkor már Olbarth Károly tisztviselő jelenlétében jelentettem a hiányt újra Blumnak, aki aztán végre bejelentette az üzlet­vezetőségnek, amely julius 22-én megrovancsolt. Julius 24-én Fassberger József fegyelmi biztos ki­hallgatott s csakis az ő hosszas faggatására mond­tam jegyzőkönyvbe, hogy én az 50 korona eltün­tetésével Blum főnök urat gyanúsítom. Következett Csepcsányinö Szeisz Irma pénztár­kezelőnőnek, a másik vádlottnőnek kihallgatása. Csepcsányiné elmondta, hogy mult év szept. 18-án bement a fülkéjébe Blum főnök s azt mondta, hogy egy utasnak tévedésből egy 14-ik zónás jegy helyett egy olcsóbb jogyet adtam ki. Majd ha zárlatot csinálok, s feleslegem marad — szóltam — viasza­adom az illetőnek a pénzét. Ezalatt Blum a kihú­zott pénztái-fiókomhoz támaszkodott s egyik kezé­vel megfogta a pénztárfiókot. — Ebben a pillanatban bankózizegést hallottam s felugorva odarohantam a pénztárfiókomhoz, ahol Blnm állott. Mire elé kerültem, mosolyogva mu­tatta az öklét. — Nem történt semmi, ne ijedjen meg! — mon­dotta. Erre én zárlatot csináltam s hiányom 50 korona volt. Ezt a hiányt később Blum Pugall Annára fogta, mintha ő tüntette volna el az ötvenest. Kihallgatták még a panaszost., Blum Bertalant, aki rágalomnak mondta a vádlott védekezését. Elő­adásából kitűnt, bog}' ezen ügyek miatt fegyelmi vizsgálat is voít folyamatban, de ez meddő ered­ménnyel járt. Pugall Anna védője ezután viszonvádat emelt Blum Bertalan panaszos ellen, mert Csepcsányiné eltűnt 50 koronáját az ö ügyfelének nevével hozta összefüggésbe, vagyis őt gyanúsította a lopással. Iíiszelyiné Irén pénztárkezelőnő kihallgatása után, dr. Simon Elemér ügyészi megbízott tekin­tettel arra, hogy a jelen esetben közhivatalnokok­ról lévén szó, az ügy elbírálására az É. T. 17. §-a értelmében a járásbíróságot illetékesnek nem tartja, kérte az eljárás beszüntetését s az ügynek a törvényszékhez leendő áttételét. A biró helyt adott az" ügyészi megbízott kérelmének s az el­járást Pugall Anna és Csepcsányiné Irma ellen megszüntette s az ügyet a kir. büntetőtörvényszék­hez áttenni rendelte. — Most aztán csakugyan kí­váncsiak vagyunk, hogy ki a tolvaj ?! TŐKE ÉS MOTKA. Jönnek. Szolnokról irják nekünk, hogy az árulókká vált fürészgyári munkások egy része munkanélkül van és Pestre szándékozik utazni munkakeresés céljából. Ugyaucsak holnap érke­zik meg négy megrendszabályozott elvtársunk, akiket az előbbiek bojkottáltak, — ezeket a szolnoki elvtársak ellátták ajánló levelekkel. A szervezett munkások figyelmébe ajánljuk, hogy csak az a Szolnokról érkező volt fürészgyári munkás tekinthető szervezett munkásnak, aki pártadó könyvecskén és egyleti igazolványon kívül, a szolnoki szervezet bélyegzőjével ellátott irott igazoló jeggyel bír, vagy a holnap Buda­pestre érkező Úri Szabó József és Bede László elvtársak által igazoltatik. Zárlat. Orbán Károly püspökladányi vallás­alapítványi építkezésére az építőmunkások kimon­dották a zárlatot, mert a mester megtagadta a munkások bérfölemelés iránti kérelmét s azzal vá­laszolt, hogy a szervezett munkásokat keresztény­szociálisokkal akarta fölváltani. A kaposvári vlzzntiszerelő mnnkások bér­harcban állanak. Hegbukott munkáskizárás. A nagykanizsai épitőmunkáskizárás a munkáltatók kudarcával vé­get ért, amennyiben hat heti harc után kénysze­rítve voltak a munkások követeléseinek teljesí­tésére. A zental építőmunkások zárlat alá helyezték Szeghö József kőművesmester munkáit, mert az általa elfogadott munkarendet nem tartotta be. Az orosházi rendelésre dolgozó szabó­munkások — mint azt táviratilag jelentik ne­künk — ma reggel az összes üzleteket bojkott alá helyezték. Az apatlní szabók sztrájkban állanak. Az Összetartás kitűnő. A „Kristály" kolozsvári gözmosóban dolgozó fehémemll-tisztitónők sztrájkba léptek a napokban, — mint megírtuk — mert Jeremiás, a gyár bérlője, kijelentette, hogy nem tart szerve­zett munkást. Válasszanak: vagy kilépnek a szer­vezetbő^vagy otthagyják a gyárat. A munkásnők inkább kiléptek, minthogy a szervezetet meg­tagadják Jeremiás kedvéért. Jeremiás nagyságos ur, amint a volt zupás, legénységnyuzó őrmester, magát tituláltatni szokta, megijedt erre a ko­moly és önérzetes fellépésre, rendőrért kiabált s f miután Kolozsvárt meg is találja minden munkáltató a szolgálatkész városi rendőrséget, amikor az elnyomott munkások ellen kell virtus­kodni, az ügy'Csoma kapitány elékerült, akinagy bölcsen meghozta a határozatot, hogy: „Vissza­vezetés terhe alatt tartoznak 8 napot dolgozni." Hogy melyik ipartörvényből találta ki Csoma azt, hogy a darabszámos munkás tartozik 8 napot dol­gozni, azt nem tudjuk. A munkásnők nem akarták magukat visszavezettetni, inkább 8 napot dolgoz­tak, mialatt Jeremiás is meghunyászkodott és már nem beszél annyi fölénnyel a szervezetről, mint azelőtt. Érdekes, hogy Jeremiásnak valósággal mániája a neki nemtetszö munkások eltoloncolta­tása, ami szerencsére nem tőle függ, különben nem maradnának rövid idő múlva más munkások Kolozs­várt, mint a munkáltatók kezeit nyaldosó szerve­zetlen alakok. A berlini kizárás vége. Vasárnapi számunk­ban rövid táviratban hírt adtunk arról, hogy a berlini villamossági munkások harca véget ért. Most arról értesítenek Berlinből, hogy a munkát a legtöbb helyen már megkezdették. A kizárás a munkások vereségével járt, mert a sztrájkoló csavarkészitők a vállalkozók ajánlatát, amely csak jelentéktelen engedményeket tartalmaz, el­fogadták. A munkások azért határoztak igy, mert a kizárás meglepetésszerűen érte őket és igy teljes erővel nem tudtak ellenállni. Hozzá­járult ehhez még az is, hogy a hatóságok a ki­zárt immkásokat folytonosan zaklatták. A leg­közelebbi harc már nem fogja a munkásokat készületlenül találni. Kagy sztrájk Berlinben. A M. T. I. jelenti, hogy a berlini mosógyárak 1300 varrónője és 200 szabásza ma sztrájkba lépett. 10%-os béremelést követelnek, a varrónők pedig ezenkívül még azt is követelik, hogy a munkáltatók adják a cérnát és a tűket. Norvég elbeszélés. Irta Jonas Lie. Fordította Bokányi. 20 A háztartásnál ugyanis nem mindegy, hogy keres-e a férj valamit vagy sem; hogy a hely­zet még súlyosabb legyen, férjének korcsma­számlájával is eljöttek alkalmatlankodni. IIol­mannó sehogysem bírta ezt az adósságot meg­érteni, hiszen férjének rendben kiadta a zseb­pénzt ! Ilolmanné keserűn kifakadt a sors ellen, amikor a két rossz között kellett választania: dolgozni vagy koplalni! í'tolsó gombostűig tudta, hogy mire költse férjének keresményét; sőt még arra is volt goudja, hogy mások mire költik a pénzt. Mig férje élt, vígan ült a bakon; most azonban ugyancsak össze kellett húznia a hámot, ami azután már nem igen fért össze természetével. Ebben a kritikus helyzetben jutott eszébe a Wejergang főkunzulékkal való ismeretsége, amit fel is használt arra, hogy Sillának a gyárban való alkalmaztatását kérje. Tétlenül nem élhet meg senki! A lánynak is kell a háztartáshoz pótolni. Ha ö otthon ül, a háztartást vezeti, fol­toz és mo3, akkor senkisem mondhatja róla, hogy dacára a súlyosabb körülményeknek, nem bírná kellőképpen kötelességét teljesíteni. Kötelességét teljesítette tehát akkor is, midőn Sillát otthon is dolgoztatta s igy megóvta a lustaságtól — az ifjúság legnagyobb bűnétől. Egész este varrni és foltozni — ez a legjobb módja annak, hogy magát a kitartásban gyako­rolja. De ha Silla esténkint az alacsony lámpa mel­lett iílve varrt és foltozott, ott motoszkált fejé­ben a mámorító tánc, mulatságok és mindaz, amit Jozefától és a többi barátnőitől hallott a mulatságokról, szórakozásokról. A képzelet szí­nes szappanbuborékjai ott röpködtek előtte. Silla mosolygott. Holmanné pedig, mikor felpillan­tott, nem tudta megérteni, hogy micsoda nevetni valót talál Silla egy rongyos harisnyán. VII. Haegberg mester kovács-műhelyében már má­sodik nap tart a „Blanmontag". Csak egy em­ber dolgozott. A nagy, üres műhelyben még a tűz sem égett. Künn az ajtó előtt hevert egy csomó ásó, feszitővas és kampó, amelyeket az uj kikötőhöz vezető útnál dolgozó munkások szá­mára élesítettek ki. Haegberg mester dühösen járt fel-alá a mű­helyben . . . Kincs már tisztességes legény meg inas a világon ; valamennyinek fel fog mondani, olyan igaz, mint hogy őt Haegbergnek hívják! — Csak az az egy ember állott a munkánál és morgott. Még a tegnapi Szent János-napot is a satu mellett töltötte, hogy a felszabaduláshoz szük­séges „remeket" elkészítse. De hát igy van ez, már a világban, az egyik vigan éli a világát, a másik pedig minden garast a fogához ver, mintha csak lelke odanőtt volna. Jó gyerek, az bizo­nyos, — csak az a baja no lett volna a rendőr­séggel ! ... De az igaz, hogy ártatlannak tud­ták abban a dologban. Az emiitett gyermek nem volt más, mint Nikola, ki ismét visszatért Haegberg műhelyébe, hogy tanoncéveit befejezze. Na, végre! .. . Ott jönnek ketten a műhely felé. Haegberg elfordult, ugy tette, mintha nem is látná őket; most nem alkalmas az idő az el­bocsátáshoz. Odaállt az üllőhöz és maga is el­kezdett kalapálni egy feszitővasat, ugy hogy mire a két „bűnös" belépett, a mester már javába szikráztatta a tüzes vasat. Az, hogy a mester maga dolgozott, jobban hatott minden szemrehányásnál s amint a feszitő­vasat ledobta és egy vaskampót kezdett élesí­teni, világos volt előttük, hogy zivatar van ké­szülőben. A délelőtt folyamán a többiek is előkerültek, nagyobbrészt halvány, dult, álmos arcvonások­kal. Egyiknek kékre dagadt a szeme, a másik­nak flastrom van az orrára ragasztva. Hangjuk rekedt és úgyszólván szó nélkül fogtak a mun­kához. Alaposan meg kellett markolni a dolgot, hogy behozzák a mulasztást és elkészítsék a szerszámokat. Szakadatlanul dolgoztak késő délutánig, anél­kül, hogy egy szót is váltottak volna egy­mással, Majdnem el is készültek és naegberg maga ment a városba ujabb megrendelést szerezni. (Folyt, köv.) SZ IX HÁZAK." Kedd, 1905. október 16-án. ifemzeii Szinház Kata néni. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Henry Dawies. Fordította Fái J. Béla. Kezdete 7 érakor. Miisort Szerda : Kata néni. Csütörtök! Szerelem isko­lája. Péntek t Az ember tragé­diája. Szombat: Vén leányok. Vasárnap : d. u. : Try Pál. Este : A boszorkány. A Doktor ur! Bohózat 3 felvonásban. Irta Molnár Ferenc. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szerda i Az őrangyal. Csütörtök s Az őrangyal. Péntek : A 3 Aj»X­Szombat: Az őrangyal. Vasárnap d. u.: A 3 Ajax. Este : Az őrangyal. Jiíiagya? Szinház A csöppség. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Fényes S. Kezdete fél 8 órakor, Műsort Egész héten t A csöppség. Vasárnap: d. u. Szulamit, Este: A Csöppség. Városligeti Nyári Szinház. Smólen Tóni. fővárosi életkép 3 felvonás­ban. Irta: Gntlil Soma, ze­néjét összeállította: Barna I. Kezdete fél 8 órakot Műsor t Egész héten t Smólcn Tón 1VS. kir. Operaház. Bohémélet. Dalmű 4képben. Zenéjét szer­zette Puccini Giacomo. Szö­vegét irták Glacosa és Illika, fordította Itadó Antal. Utána : Miivészfurfang. Kezdete 7 órakor; Műsor t Szerda : Sába királynője. Csütörtök t Aida. Péntek t Nincs előadás. Szombat: Walkiir. Vasárnap: Az álarcos bál, 3(iráiy Szinház. Jáno3 vitéz. Daljáték 3 felvonásban. Irta Bakonyi Károly. Zenéjét szer­zette Kacsóh Pongráez. Kezdete fél 8 órakor. Műsort Szerda: János vitéz. Csütörtök : A bolygó görögi Péntek : A bolygó görög. Szombat t A bolygó görög. Vasárnap: d. u.: János vitéz. Este: A bolygó görög. Uránia Szinház. Az orosz-japán háború. 3 felvonásban. Uj átdolgozik ban. 190 színesen vetített kép­pel és 24 mozgófényképpel. Irta: Strau6z Adolf Kezdete fél 8 órakor. Műsor i Szerda t Orosz-japán hábortu Csütörtök t Orosz-japán háború. Péntek t Orosz-japán háború Szombati Az országos szín­művészeti akadémia elő­adása: A tudós nők. Vasárnap : d. n. : Skóciai Este : Orosz-japán háború. Várszínház. Zárva. A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdona. Felelős szerkesztő: Garami Ernó. Nyomták a Világosság könyvnyomda r.-t, körforgógépén Vil„ Nyár-utca i.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék