Népszava, 1905. december (33. évfolyam, 247–272. sz.)
1905-12-01 / 247. szám
4 maradt hivatalában, amikor a belügyminiszter felfüggesztette ? — Mert nem adhattam át senkinek se a hivatalt. Én háromféle hivatalt viseltem egyszerre: főjegyző voltam, helyettesítettem a főispánt és helyettesítettem az alispánt, nem tudtam, hogy kinek adjam át e hivatalokat. — De hát volt főispán, Tahy és Laszberg ? — mondta a rendőrkapitány. — Igen, a főispáni teendőket át is adtam, de kinek adtam volna át a főjegyzői és az alispáni teendőket ? Csak nem az aljegyzőnek! A rendőrség ma kihallgatta még Dubraviczky, Szabó és Agorasztó jegyzőket és több hajdút. Ahol záptojás és tintatartó nélkül iktatnak. Nagyszöllösről táviratozzák, hogy Perényi Péter báró főispánt ma beiktatták Ugocsa vármegye főispáni székébe. A közgyűlésen, melyen Kecsky Emil alispán elnökölt, öttagú küldöttség hivta meg a főispánt, aki az esküt letette s félóráig tartó beszédben ismertette programmját. Beszédében, melyet minduntalan éljenzéssel szakítottak félbe, kijelentette azt is, hogy csak addig marad főispán, míg főispáni kötelességeit szigorú törvényességgel teljesítheti, de abban a percben, amikor az alkotmányt megtámadni látná, ő is ott lenne, ahol minden becsületes magyar embernek helye van. Amennyire — úgymond — tiszteletben fogom tartani az önkormányzat jogait, viszont épp oly szigorúan fogom megkövetelni, hogy a vármegyére rótt törvény által előírt kötelességek is pontosan teljesíttessenek. Szentek a törvényadta jogok, de szentek a törvényadta kötelességek is és ily jogot sérteni épp ugy hazafiatlan bűn, mint ily kötelességet elmulasztani. A székfoglaló beszéd után a főispán a megyebizottsági tagok éljenzése közepette bezárta a közgyűlést. A válság kis hírei. Szétoszoljon-e a képviselőház? A vezérlőbizottság hétfői ülésén szóba kerül majd, hogy tudomásul vegyék-e, ha december 19-én elnapolják a képviselőház üléseit, avagy együttmaradjanak. A póttartalékosok értesítése. A Pol. Ért. jelenti: A hadkiegészítő parancsnokságok naponkint százával adják postára azokat a tértivevényes ajánlott leveleket, melyekben a póttartalékosokat a hivatalos lapban megjelent királyi parancsról értesítik. Ezen levelek a bevonulás napját még nem jelölik meg. Szeged és a választói jog. Szeged város mai közgyűlésén egyhangúlag mellőzték Wimmer Fülöp indítványát, mely az általános választói jog sürgetését célozta. A díszes jelenet a Kossuth nóta hangjai mellett játszódott le. Debrecen és a nagyváradi átirat. Debrecen város mai közgyűlésén Nagyvárad átirata kapcsán azt határozták, hogy a választói jog átiratának kérdésében csak a válság befejezte után döntenek, akkor is csupán a magyarul írni, olvasni tudók javára. Hogy egyben a leghatározottak passzív ellenállást mondottak ki, azt szinte fölösleges külön is megemlíteni. Bűnvádi eljárás egy alispán ellen. A kassai kisügyészség bűnvádi eljárást indított Rakovszky Endre Abauj-Tornavármegye felfüggesztett alispánja ellen, mert ez a köteles engedelmességet felebbvalója, a belügyminiszterrel szemben megtagadta. A főispáni beiktatások utóhangjai. Laszberg gróf a pestmegyei helyettes főispán Förster Aurélt becsületsértésért perli. — A kassai főispán Pongrácz gróf, Halmos Károly bizottsági tag ellen tett bűnvádi feljelentést hatósági személy megrágalmazása miatt, mert azzal vádolta, hogy meghamisította az installáló közgyűlés jegyzőkönyvét. Visszavonuló. Liptószentmiklósról táviratozzák a Magyar Távirati Irodának . Liptóvármegye köztörvényhatósága ma rendkívüli közgyűlést tartott Szmrecsányi főispán elnöklésével, aki ismertette a mai közgyűlés napirendjét és bejelentette, hogy a belügyminiszter megsemmisítette azt a határozatot, amelyet a vármegye augusztus havi közgyűlésén a resszisztencia ügyében hozott. Élénk vita után a köztörvényhatóság 61 szavazattal 15 szavazat ellenében kimondotta, hogy a katonai behívók kézbesítése és a katonai belépési bizonyítványok kiállítása ellen akadályt nem gördít, valamint az önként befizetett állami adókat a községi közegek ezentúl is elfogadni és az állam pénztárába beszállítani tartoznak. Dicsőszentmártonból táviratozzák a Magyar Tudomtónak, hogy Kisküküllő megye mai közgyűlésén a belügyminiszternek az önkéntesen befizetett adókról szóló megsemmisítő rendeletét tudomásul vették. Az ellenzéknek ez ügyben tett összes indítványait elvetették. Koalíciós mese. A „Budapesti Hírlap amely valósággal kifogyhatatlan a legkörmönfontabb hazugságokban, ma valami bizalmas tanácskozásról adott hírt, ami Lánczy Leó lakásán folyik. Ezeknek a tanácskozásoknak az volt az állítólagos céljuk, hogy megteremtsék a kibontakozást úgy, hogy lehetőleg Széll Kálmán, Csáky Albin gróf és Wekerle Sándor vegyék kezükbe a dolgot és járjanak el egyrészt az udvarnál, másrészt a koalíciónál, kibékítendő egymással a kettőt. Lánczy ma kijelenti, hogy nála semmiféle tanácskozás nem volt, most sincs és a jövőben sem lesz. A „Budapesti Hírlap" tehát szenzáció-hajszából ismét hazudott. Rakovszky István búcsút mond a politikának. A bécsiZeita a néppárti Rakovszky Istvánról, a képviselőház alelnökéről azt a kevés valószínűséggel bíró hírt regisztrálja, hogy vissza akar vonulni a politikai szerepléstől és mandátumát leteszi. Az elhatározás okáról a lap semmit se szól. Rakovszky ismerősei — ő maga ez idő szerint nincs a fővárosban — a hírt képtelennek tartják. Gróf Andrássy Dénes adója, Gróf Andrássy Dénes utasította uradalmi intézőségét, hogy az egész évi állami adót haladéktalanul fizessék be. Hogy az összeg közvetlenül rendeltetése helyére jusson, az adót — mint Kassáról jelentik — az állampénztárba fizették be. Hanyagságok. A budapesti büntető törvényszék elnöke átírta Füsth Gyulához, a képviselőház elnökéhez, hogy a heverő tizenhét mentelmi ügyet, az igazságszolgáltatás érdekében mielőbb intéztesse el. Justh úr természetesen eddig erre nem ért reá, mert a pártunk ellen intézett rágalmazó hadjárata túlságosan lekötötte idejét. Meg azután minél későbben akarja az igazságszolgáltatás kezébe juttatni azt a sok koalíciós meg micsodás szédelgőt, akit csupán a mentelmi jog ment meg attól, hogy a pártkör helyett a börtönben hűsöljön. Betáblázott adótartozás. Gödöllőről jelentik a rendkívül megbízhatlan „Magyar Tudósító" -nak . A pestvidéki kir. pénzügyigazgatóság rendeletére a gödöllői járás több községe kimutatta minden gyanakodás nélkül az ex-lexben felgyűlt állami adóhátralékokat. Ez még a tavaszon és a nyár elején történt. A pénzügyigazgatóság most ezen állami adókat az ingatlannal bíró adófizetők telekkönyvébe bekebelezteti. Hetek óta ezek bekebelezésével foglalkozik a gödöllői kir. járásbíróság telekkönyvi osztálya, nagy boszúságára az érdekelteknek. Tisztviselői fizetés — mint könyöradomány. A Magyar Tudósítónak írják Léváról: A lévai kir. pénzügyigazgatósághoz már leérkezett a belügyminiszter letiltó rendelete, melyben a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megtiltja a törvényhatósági tisztviselők illetményeinek kifizetését. A letiltó rendelet senkit sem ijesztett meg, mert a 40 tagú jóléti bizottság a törvénytelen kormány ezen csinyére már el volt készülve. Folyó hó 29-én a jóléti bizottság határozata folytán Léván Báthy László prépostplébános és Leidenfrost Tivadar uradalmi igazgató jártak házról-házra, hogy a törvényhatóság céljaira adományokat gyűjtsenek. A sokféle jótékony és nemzeti intézmény által már amúgy is erősen igénybe vett, szerény vagyoni viszonyok között élő lévai polgárság bámulatos áldozatkészséget fejtett ki: egy nap alatt több mint 10.000 korona gyűlt össze s ezen összeg még nagyban fog növekedni, ugy hogy a törvényhatóság egyhavi szükségletét már maga a lévai gyűjtés is képes fedezni. Az ország népéé a szó. Miskolc. A miskolci szociáldemokrata párt folyó hó 27-én sikerült pártértekezletet tartott Szkladányi János elvtárs elnöklete alatt. Az előadói tisztet Mónus József elvtárs (Budapest) látta el, aki szép szavakban vázolta azt a küzdelmet, melyet az ország, de különösen a főváros munkássága az általános választói jogért folytat. Lelkesítő például ajánlja ezt a miskolci munkásságnak. Mónus elvtárs szavait zajos helyeslés kisérte. Ezután Kolozsi elvtárs beszélt, kinek szavai után az elnök az értekezletet bezárta. Az értekezlet után lelkesedő elvtársaink proletár-dalokat énekelve hagyták el az értekezlet helyét. Kaposvár. Kaposvári elvtársaink már régebben elhatározták, hogy hetenkint előadást fognak tartatni az általános választói jogról. Az előadások sorozatát e hó 19-én nyitották meg. Az első előadás alkalmából Iváncsán, Zamecsnik és Fehér elvtársak fejtegették a politikai szabadságok, a népjogok fontosságát és kitartó harcra buzdították a megjelenteket. Elvtársaink azután elhatározták, hogy csak oly helyiségben fognak ezentúl megfordulni, ahol a Népszavát járatják. Szépliget. Elvtársaink sikerült népgyűlést tartottak, melyen Ábel Ferenc elvtárs elnökölt és Ganger János elvtárs végezte a jegyzői teendőket. Simon elvtárs világos fejtegetései meggyőzték a megjelent községi lakosságot a választói jog fontosságáról és a szociáldemokrata párt taktikájának helyességéről. Elvtársaink élénk helyesléssel kisérték a szónok fejtegetéseit, ezzel is bizonyítva, hogy Magyarország ezen legklerikálisabb részén is már hanyatlófélben van a reakció uralma. A biharmegyei románok népgyűlései. A biharmegyei románok elismerésre méltó módon adják tudtára a koalíciónak és Tisza követőinek, hogy nincs több keresnivalójuk közöttük. Nap-nap után tartanak hatalmas népgyűléseket az általános választói jog mellett és ez alkalmakkal szolidaritást vállalnak az országgyűlési nemzetiségi párttal, mert ez kitartott a szociáldemokraták által követett általános választói jog mellett. Az utolsó öt nap alatt öt népgyűlést tartottak különböző vidékeken. Az első gyűlést a tenkei kerületbeli, Hosszúaszó községben tartották meg, amelyen dr. Mihali Tivadar, továbbá Russu Sirianu János, a kisjenői kerület képviselője és Nagyváradról dr. Lascu Demeter jelentek meg. A környékbeli román papok és tanítók vezetése alatt több mint 2000 ember vett részt a népgyűlésen. Az első beszédet dr. Mihali Tivadar tartotta, vázolva a föld népének és a munkásságnak sanyarú helyzetét, mely a kormányok eddigi perfid politikája miatt immár tűrhetetlenné vált és az országot végromlással fenyegeti. Ezt elkerülendő, égetően szükséges, hogy a nép az ő sorsát szívén viselő képviselőket küldjön az országházba, nem pedig a néppel mit sem törődő, lelkiismeretlen, szervezett szélhámosokat. Ez pedig csakis az általános és községenkint való titkos választói jog alapján érhető el. Utána Russu képviselő beszélt hasonló értelemben. Dr. Lascu Demeter a román ifjúság nevében fogadalmat tett, hogy a román nép fiai, kiket elnyomott apáik a legkeservesebb áldozatok árán iskolába küldtek, hogy majdan a civilizáció és felvilágosodottság bajnokaivá legyenek, kik agyonsanyargatott népük sorsát szívükön viselik, érte utolsó csepp vérükig küzdeni is fognak. Másnap Kocsubán, harmadnap pedig Vaskóhn volt népgyűlés. A szónokok itt is fejtegették a választói jog kérdését. A vaskóhi népgyűlést követte a november 26-án Belényesen megtartott népgyűlés. Belényesen egy ujóbbi vérfürdőre készült a főszolgabíró úr, de a megjelent képviselők erélyes fellépésére meghunyászkodott a koalíciós lelkületű hős. November 27-én Csíkén volt népgyűlés, melyen az általános választói jog mellett foglaltak állást. Az összes népgyűléseken határozati javaslatokat fogadtak el, melyekben követelik az általános, egyenlő és községenkint való titkos választói jogot, a kerületek szabadelvű és illetve 48-as képviselőinek bizalmatlanságot, az országgyűlési nemzetiségi pártnak és a szociáldemokrata pártnak pedig bizalmat és köszönetet szavaztak. NÉPSZAVA IT 1905. december 1. TELEFON SZAKAINK: Népszava szerkesztősége 64—94. Népszava kiadóhivatala . 82—61. Párttitkárság 83—41. Világosság könyvnyomda. 86—59.