Népszava, 1905. december (33. évfolyam, 247–272. sz.)

1905-12-01 / 247. szám

4 maradt hivatalában, amikor a belügyminiszter felfüggesztette ? — Mert nem adhattam át senkinek se a hiva­talt. Én háromféle hivatalt viseltem egyszerre: főjegyző voltam, helyettesítettem a főispánt és helyettesítettem az alispánt, nem tudtam, hogy kinek adjam át e hivatalokat. — De hát volt főispán, Tahy és Laszberg ? — mondta a rendőrkapitány. — Igen, a főispáni teendőket át is adtam, de kinek adtam volna át a főjegyzői és az alispáni teendőket ? Csak nem az aljegyzőnek! A rendőrség ma kihallgatta még Dubraviczky, Szabó és Agorasztó jegyzőket és több hajdút. Ahol záptojás és tintatartó nélkül iktatnak. Nagyszöllösről táviratozzák, hogy Perényi Péter báró főispánt ma beiktatták Ugocsa vár­megye főispáni székébe. A közgyűlésen, melyen Kecsky Emil alispán elnökölt, öttagú küldöttség hivta meg a főispánt, aki az eskü­t letette s fél­óráig tartó beszédben ismertette programmját. Beszédében, melyet minduntalan éljenzéssel sza­kítottak félbe, kijelentette azt is, hogy csak addig marad főispán, míg főispáni kötelességeit szi­gorú törvényességgel teljesítheti, de abban a percben, amikor az alkotmányt megtámadni látná, ő is ott lenne, ahol minden becsületes magyar embernek helye van. Amennyire — úgy­mond — tiszteletben fogom tartani az önkor­mányzat jogait, viszont épp oly szigorúan fo­gom megkövetelni, hogy a vármegyére rótt tör­vény által előírt kötelességek is pontosan telje­síttessenek. Szentek a törvényadta jogok, de szentek a törvényadta kötelességek is és ily jo­got sérteni épp ugy hazafiatlan bűn, mint ily kötelességet elmulasztani. A székfoglaló beszéd után a főispán a megye­bizottsági tagok éljenzése közepette bezárta a közgyűlést. A válság kis hírei. Szétoszoljon-e a képviselőház? A vezérlő­bizottság hétfői ülésén szóba kerül majd, hogy tudomásul vegyék-e, ha decem­ber 19-én elnapolják a képviselőház üléseit, avagy együttmaradjanak. A póttartalékosok értesítése. A Pol. Ért. jelenti: A hadkiegészítő parancsnokságok na­ponkint százával adják postára azokat a térti­vevényes ajánlott leveleket, melyekben a pót­tartalékosokat a hivatalos lapban megjelent ki­rályi parancsról értesítik. Ezen levelek a be­vonulás napját még nem jelölik meg. Szeged és a választói jog. Szeged város mai közgyűlésén egyhangúlag mellőzték Wimmer Fülöp indítványát, mely az általános választói jog sürgetését célozta. A díszes jelenet a Kossuth nóta hangjai mellett játszódott le. Debrecen és a nagyváradi átirat. Debre­cen város mai közgyűlésén Nagyvárad átirata kapcsán azt határozták, hogy a választói jog átiratának kérdésében csak a válság befejezte után döntenek, akkor is csupán a magyarul írni, olvasni tudók javára. Hogy egyben a leg­határozottak passzív ellenállást mondottak ki, azt szinte fölösleges külön is megemlíteni. Bű­nvádi eljárás egy alispán ellen. A kassai kis­ügyészség bűnvádi eljárást indí­tott Rakovszky Endre Abauj-Tornavármegye felfüggesztett alispánja ellen, mert ez a köteles engedelmességet felebbvalója, a belügyminiszterrel szemben megtagadta. A főispáni beiktatások utóhangjai. Lasz­berg gróf a pestmegyei helyettes főispán Förster Aurélt becsületsértésért perli. — A kassai főispán Pongrácz gróf, Halmos Károly bizottsági tag ellen tett bűnvádi feljelentést hatósági személy megrágalmaz­ás­a miatt, mert azzal vádolta, hogy meghamisította az installáló közgyűlés jegyző­könyvét. Visszavonuló. Liptószentmiklósról távira­tozzák a Magyar Távirati Irodá­nak . Liptó­vármegye köztörvényhatósága ma rendkívüli közgyűlést tartott Szmrecsányi főispán elnöklésé­vel, aki ismertette a mai közgyűlés napirendjét és bejelentette, hogy a belügyminiszter megsem­misítette azt a határozatot, amelyet a vármegye augusztus havi közgyűlésén a resszisztencia ügyé­ben hozott. Élénk vita után a köztörvényhatóság 61 szavazattal 15 szavazat ellenében kimondotta, hogy a katonai behívók kézbesítése és a katonai belépési bizonyítványok kiállítása ellen akadályt nem gördít, valamint az önként befizetett állami adókat a községi közegek ezentúl is elfogadni és az állam pénztárába beszállítani tartoznak. Dicsőszentmártonból táviratozzák a Magyar Tudomtó­nak, hogy Kisküküllő megye mai köz­gyűlésén a belügyminiszternek az önkéntesen be­fizetett adókról szóló megsemmisítő rendeletét tudomásul vették. Az ellenzéknek ez ügyben tett összes indítványait elvetették. Koalíciós mese. A „Budapesti Hírlap amely valósággal kifogyhatatlan a legkörmön­fontabb hazugságokban, ma valami bizalmas ta­nácskozásról adott hírt, ami Lánczy Leó lakásán folyik. Ezeknek a tanácskozásoknak az volt az állítólagos céljuk, hogy megteremtsék a kibonta­kozást úgy, hogy lehetőleg Széll Kálmán, Csáky Albin gróf és Wekerle Sándor vegyék kezükbe a dolgot és járjanak el egyrészt az udvarnál, másrészt a koalíciónál, kibékítendő egymással a kettőt. Lánczy ma kijelenti, hogy nála semmiféle ta­nácskozás nem volt, most sincs és a jövőben sem lesz. A „Budapesti Hírlap" tehát szenzáció-hajszá­ból ismét hazudott. Rakovszky István búcsút mond a poli­tikának. A bécsi­­Zeita a néppárti Rakovszky Istvánról, a képviselőház alelnökéről azt a kevés valószínűséggel bíró h­írt regisztrálja, hogy vissza akar vonulni a politikai szerepléstől és mandá­tumát leteszi. Az elhatározás okáról a lap sem­mit se szól. Rakovszky ismerősei — ő maga ez idő szerint nincs a fővárosban — a hírt képte­lennek tartják. Gróf Andrássy Dén­es adója, Gróf An­drássy Dénes utasította uradalmi intézőségét, hogy az egész évi állami adót haladéktalanul fizessék be. Hogy az összeg közvetlenül rendel­tetése helyére jusson, az adót — mint Kassáról jelentik — az állampénztárba fizették be. Hanyagságok. A budapesti büntető törvény­szék elnöke átírt­a Füsth Gyulához, a képviselőház elnökéhez, hogy a heverő tizenhét mentelmi ü­gyet, az igazságszolgáltatás érdekében mielőbb intéztesse el. Ju­sth úr természetesen eddig erre nem ért reá, mert a pártunk ellen intézett rágalmazó had­járata túlságosan lekötötte idejét. Meg azután minél későbben akarja az igazságszolgáltatás kezébe juttatni azt a sok koalíciós meg micsodás szédelgőt, akit csupán a mentelmi jog ment meg attól, hogy a pártkör helyett a börtönben hűsöljön. Betáblázott adótartozás. Gödöllőről jelen­tik a rendkívül megbízhatlan „Magyar Tudósító" -nak . A pestvidéki kir. pénzügyigazgatóság rende­letére a gödöllői járás több községe kimutatta minden gyanakodás nélkül az ex-lexben felgyűlt állami adóhátralékokat. Ez még a tavaszon és a nyár elején történt. A pénzügyigazgatóság most ezen állami adókat az ingatlannal bíró adófizetők telekkönyvébe bekebelezteti. Hetek óta ezek be­kebelezésével foglalkozik a gödöllői kir. járás­bíróság telekkönyvi osztálya, nagy boszúságára az érdekelteknek. Tisztviselői fizetés — mint könyörado­mány. A Magyar Tudósítónak írják Léváról: A lévai kir. pénzügyigazgatósághoz már leérke­zett a belügyminiszter letiltó rendelete, melyben a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megtiltja a törvényhatósági tisztviselők illetményeinek kifize­tését. A letiltó rendelet senkit sem ijesztett meg, mert a 40 tagú jóléti bizottság a törvény­telen kormány ezen csinyére már el volt ké­szülve. Folyó hó 29-én a jóléti bizottság hatá­rozata folytán Léván Báthy László prépost­plébános és Leidenfrost Tivadar uradalmi igazgató jártak házról-házra, hogy a törvény­hatóság céljaira adományokat gyűjtsenek. A sokféle jótékony és nemzeti intézmény által már amúgy is erősen igénybe vett, szerény va­gyoni viszonyok között élő lévai polgárság bá­mulatos áldozatkészséget fejtett ki: egy nap alatt több mint 10.000 korona gyűlt össze s ezen összeg még nagyban fog növekedni, ugy hogy a törvényhatóság egyhavi szükségletét már maga a lévai gyűjtés is képes fedezni. Az ország népéé a szó. Miskolc. A miskolci szociáldemokrata párt folyó hó 27-én sikerült pártértekezletet tartott Szkladányi János elvtárs elnöklete alatt. Az előadói tisztet Mónus József elvtárs (Budapest) látta el, aki szép szavakban vázolta azt a küzdelmet, melyet az ország, de különösen a főváros munkássága az általános választói jogért folytat. Lelkesítő például ajánlja ezt a miskolci munkásságnak. Mónus elvtárs szavait zajos helyeslés kisérte. Ezután Kolozsi elvtárs beszélt, kinek szavai után az elnök az értekezletet bezárta. Az értekezlet után lelkesedő elvtársaink proletár-dalokat éne­kelve hagyták el az értekezlet helyét. Kaposvár. Kaposvári elvtársaink már régebben elhatároz­ták, hogy hetenkint előadást fognak tartatni az általános választói jogról. Az előadások soroza­tát e hó 19-én nyitották meg. Az első előadás alkalmából Iváncsán, Zamecsnik és Fehér elvtár­sak fejtegették a politikai szabadságok, a nép­jogok fontosságát és kitartó harcra buzdították a megjelenteket. Elvtársaink azután elhatározták, hogy csak oly helyiségben fognak ezentúl megfordulni, ahol a Népszavát járatják. Szépliget. Elvtársaink sikerült népgyűlést tartottak, me­lyen Ábel Ferenc elvtárs elnökölt és Ganger Já­nos elvtárs végezte a jegyzői teendőket. Simon elvtárs világos fejtegetései meggyőzték a megjelent községi lakosságot a választói jog fontosságáról és a szociáldemokrata párt takti­kájának helyességéről. Elvtársaink élénk helyes­léssel kisérték a szónok fejtegetéseit, ezzel is bizonyítva, hogy Magyarország ezen legkleriká­lisabb részén is már hanyatlófélben van a reakció uralma. A biharmegyei románok népgyűlései. A biharmegyei románok elismerésre méltó mó­don adják tudtára a koalíciónak és Tisza kö­vetőinek, hogy nincs több keresnivalójuk közöt­tük. Nap-nap után tartanak hatalmas népgyűlé­seket az általános választói jog mellett és ez alkalmakkal szolidaritást vállalnak az ország­gyűlési nemzetiségi párttal, mert ez kitartott a szociáldemokraták által követett általános vá­lasztói jog mellett. Az utolsó öt nap alatt öt népgyűlést tartottak különböző vidékeken. Az első gyűlést a tenkei kerü­letbeli, Hosszú­aszó községben tartották meg, amelyen dr. Mihali Tivadar, továbbá Russu Sirianu János, a kisjenői kerület képviselője és Nagyváradról dr. Lascu Demeter jelentek meg. A környékbeli román papok és tanítók vezetése alatt több mint 2000 ember vett részt a népgyűlésen. Az első beszédet dr. Mihali Tivadar tartotta, vá­zolva a föld népének és a munkásságnak sa­nyarú helyzetét, mely a kormányok eddigi per­fid politikája miatt immár tűrhetetlenné vált és az országot végromlással fenyegeti. Ezt elkerü­lendő, égetően szükséges, hogy a nép az ő sor­sát szívén viselő képviselőket küldjön az ország­házba, nem pedig a néppel mit sem tö­rődő, lelkiismeretlen, szervezett szélhámosokat. Ez pedig csakis az általános és községenkint való titkos választói jog alapján érhető el. Utána Russu képviselő beszélt hasonló érte­lemben. Dr. Lascu Demeter a román ifjúság nevében fogadalmat tett, hogy a román nép fiai, kiket elnyomott apáik a legkeservesebb áldozatok árán iskolába küldtek, hogy majdan a civilizáció és felvilágosodottság bajnokaivá legyenek, kik agyonsanyargatott népük sorsát szívükön viselik, érte utolsó csepp vérükig küzdeni is fognak. Másnap Kocsubán, harmadnap pedig Vaskóhn volt népgyűlés. A szónokok itt is fejtegették a választói jog kérdését. A vaskóhi népgyűlést követte a november 26-án Belényesen megtartott népgyűlés. Belénye­sen egy ujóbbi vérfürdőre készült a főszolgabíró úr, de a megjelent képviselők erélyes fellépé­sére meghunyászkodott a koalíciós lelkületű hős. November 27-én Csíkén volt népgyűlés, me­lyen az általános választói jog mellett foglaltak állást. Az összes népgyűléseken határozati javaslato­kat fogadtak el, melyekben követelik az általá­nos, egyenlő és községenkint való titkos válasz­tói jogot, a kerületek szabadelvű és illetve 48-as képviselőinek bizalmatlanságot, az országgyűlési nemzetiségi pártnak és a szociáldemokrata pártnak pedig bizalmat és köszönetet szavaztak. NÉPSZAVA I­T 1905. december 1. TELEFON­ SZAKAINK: Népszava szerkesztősége 64—94. Népszava kiadóhivatala . 82—61. Párttitkárság 83—41. Világosság könyvnyomda. 86—59.

Next