Népszava, 1906. január (34. évfolyam, 1–26. sz.)
1906-01-02 / 1. szám
1906. január 6. SZÉPSLAVA A koalíció Kossuthnál. A szövetkezett pártok nevében ma délután 1 órakor megjelentek Kossuth Ferencnél Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignác, Zichy Aladár gróf és Zboray Miklós országgyűlési képviselők és őt az újév alkalmából üdvözölték, mint a szövetkezett pártok elnökét. Kossuth meghatottan köszönte meg az üdvözlést s hosszasan elbeszélgetett a vezérpolitikusokkal. Politikai jelentőségű beszéd ennél az üdvözlésnél nem volt. Az alkotmányválság Harc az általános választói jogért. (Saját tudósítónktól.) Budapest, január 1. Az üdvözlő beszédek teljesen lefoglalták mára a politika boszorkánykonyhájának szakácsait s igy még puszta kombináció sem jelezte, hogy hajszra indul-e a nagy koalíciós komédia vagy cselőre. Ünnep lévén, szünetelt a vármegyék farsangolása is s igy a koporsó-ipar, a záp tojáskereskedelem s a szamárkupeckedés hangosan pangott. Német pártvélemény a Kristóffy-féle választó törvénytervezetről. Német testvérpártunk központi lapja, a Vorzvchrts, a következőképpen nyilatkozik a Fejérváry-kormány választóreform tervezetéről: A választói reform nyilvánosságra hozatala valósággal konsternálta a koalíciót és sajtóját; különösen dühös a koalíció a magyar szociáldemokráciára, mert ez, bár a reform hiányos, mégis mellette tört lándzsát. Még azzal is meggyanúsítja a szociáldemokratákat, hogy a kormány zsoldjában állanak! Mily őrültség! Ila ez a törvényjavaslat, mely minden hiánya mellett sokkal kedvezőbb a magyar munkásságra, mint az a „reform, melyet a koalíció bejelent, rossz, hát akkor küszöbölje ki a koalíció az ő javaslatainak hiányait és biztosak vagyunk benne, hogy a jogtalanok milliói a hátuk mögé fognak sorakozni. Szászországi elvtársainknak a Leipziger Volkszeitung mellett legtekintélyesebb lapja, a „Chemnitzer Volksstimmer" így nyilatkozik: ... Ez e választói törvénynek politikai-taktikai jelentősége és ez teszi a szűk országérdek fölé emelkedő jelenségé. Akárhogyan ragaszkodjanak is Magyarország hatalmasai, nemzeti követeléseikhez , az általános és egyenlő választói jog politikai követelésétől nem fognak szabadulni. Az egyesült polgári-arisztokrata ellenzéknek többsége van a parlamentben, de azonkívül nincs. Kormányokat megdönthetnek, a szociáldemokráciát nem; a koronával dacolhatnak — az általános választói joggal nem! Nincs olyan vastag reakciós koponya, amely össze ne törne az általános választói jog acélfalán. Hogy miért ? Reakciós kormányaink ezt nem fogják megérteni, de ez nem tesz semmit. Népellenes polgári pártjaink és politikusaink nem fogják elhinni, de ezzel nem törődünk. A gazdasági és társadalmi érdekek ereje, amelyek az általános választói jogot mozgásba hozzák és maguk előtt hajtják, amíg célhoz nem ér, ez az óriási erő mindnyájukat, akik félnek a néptől, mert folyton becsapják, porba fogja sújtani. Alig van polgári párt, amely erősebb volna, mint a magyar polgári pártok és Európában majd mindenütt erősebb a szociáldemokrácia, mint Magyarországon. És mindamellett belátható időn belül meg kell majd adniuk magukat az önző, népellenes elemeknek, amelyek a koalícióban és az eddigi kormánypártban csoportosultak és éppen az ellenzék lesz az, amely, míg a koronától minden kompromisszumot megtagad, a szociáldemokráciának kénytelen lesz ily kompromiszszumot felajánlani. Az általános választói jog fegyverével vonulna a küzdelembe, a gyönge magyar szociáldemokrácia képes lesz ezt véghez vinni, mert az oly erővel ruházza fel, mely előtt még a nép ellenségeinek pokla is kénytelen meghátrálni. Falk Miksa a választói jogról. Budapest első kerületének választópolgársága deputációval üdvözölte Falk Miksát, a kerület képviselőjét. Rónay Károly dr. üdvözlő beszédére Falk Mik következőleg nyilatkozott az általános választói jog kérdéséről: „Nagyon sürgőssé vált a választási reform kérdése. Vájjon szükséges volt-e, hasznos volt-e, hogy a kormány ezt a különben elutasíthatatlan kérdést most, úgy rögtönözve beledobta a discussióba, holott annak nyugodt megfontolására és ésszerű megoldásra ebben a percben semmi kilátás nincsen, erről nem akarok vitatkozni. A mozgalom megindult és többé meg nem p illapítható. Talán nem kell mondanom, hogy én a legliberálisabb választási reformnak feltétlen híve vagyok és azért kívánnám, hogy az erre vonatkozó teljes törvényjavaslat — nemcsak egy oly töredék, mint az, amilyen a napokban nyilvánosságra jutott — előttünk feküdjék, mert csakis úgy lehet mellette, vagy ellene nyilatkozni és lehet megítélni azt, vájjon ezen reform megvalósításánál egyaránt van-e tekintetbe véve egyfelől a szabadelvűség, másfelől a magyar nemzetiség érdeke. Szápáry Pál gróf felmentése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Szápáry Pál gróf fiumei és magyarhorvát tengerparti kormányzót ezen állásától saját kérelmére felmentette. Egy lemondott képviselő nyilt levele. Kay Lajos, a nagybányai kerület volt orsz. képviselője, aki megtámadott mandátumának megsemmisítése előtt lemondott, újból fellép s most nyilt levelet intézett volt választóihoz, amelyben jelzi, hogy a szabadelvű pártból kilépett, hive az általános választói jognak s az önálló gazdasági berendezkedésnek. Bízik abban, hogy a magyar vezényszó kérdését a 07-es pártok fúziója esetén a nemzet teljes megnyugtatásával lehet tisztázni. Sürgeti az új pártalakulást s ezért egy pártba sem lép be. A polgármester nyilatkozata. Lapunk vasárnapi számában egy esti lap nyomán közöltük azt a hírt, hogy HalmosJános polgármester kijelentette, hogy az önkéntes adókat kiszolgáltatja a kormánynak, nehogy ez fenyegetéséhez képest Márkus József főpolgármestert kivételes hatalommal ruházza fel. Ezzel szemben Halmos János polgármester mai napon oly értelemben nyilatkozott, hogy a közölt hír valóságnak nem felel meg. Budapest, január 1. Az osztrák választói reformjavaslat. A ,,Zeit"-nak az osztrák vezető politikusoktól szerzett értesülései szerint az osztrák választójogi törvényjavaslat a következő alapelveken nyugszik: A kormány a választói jogot a két évi állandó lakáshoz kívánja kötni, de a helyi illetőségűek ez alól kivételt képeznének. Aki tudniillik hosszabb távollét után visszatér szülőföldjére , már hat hónap múlva szavazhat. A választói jog általános lenne, vagyis minden teljeskörű, politikai jogainak élvezetében levő férfi megbízpná.Ami az egyenlőséget illeti, felmerült a javaslat, hogy a föld- és a jövedelmi adót fizető polgároknak kétszeres joguk legyen. E javaslatot azonban a kormány nem éppen barátságosan fogadta. A választást a kormány közvetetlennek szánja. A kerületek beosztásánál a kormány az adók nagyságát is figyelembe akarja venni, amennyiben olyan kevesebb lakosú kerületek, amelyek több adót fizetnek, egyenlő nagyságúaknak vetetnének olyan nagyobb lakosságú kerületekkel, amelyek kevesebb adót fizetnek. Ama kérdést, hogy a vidéki és a városi kerületek minden körülmény közt elválasztandók-e, még nem döntötték el, de a kormány e tekintetben nem támaszkodik elvi felfogásra. A kerületek beosztásánál a kulturális és nemzeti viszonyok lennének a döntők, azonban a választókerületek egységének lehető szemmeltartásával. Tehát nem li valami változhatatlan séma lesz az irányadó, hanem lesznek tisztán mezőgazdasági és tisztán ipari és kevert kerületek. A képviselők számát 440-re emelnék. A parlament megnyitásáig a kormány az összes koronaországok képviselőivel tanácskozásokat fog folytatni. A javaslat beterjesztése valószínűleg előbb fog megtörténni, mint Gautsch bejelentette. Lehet, hogy már a parlament első üléseiben be fogják nyújtani. A javaslatnak egyszerű többsége már most is megvan, de a szükséges kétharmad többséget csak úgy lehet elérni, ha a kormány a pártokkal előzőleg megegyezésre tud jutni. A javaslatnak sorsa tehát attól függ, hogy ez a megegyezés sikerül-e. SZÍNHÁZ, művészet. (*) A Gül Baba 25-ik előadása. Ünnepi előadással kezdődik meg a Királyszínház új esztendeje. Martos Ferenc és Huszka Jenő Gül Baba című operetteje ér el az első jubileumhoz kedden este. Az első huszonöt előadás eddigi szereplői: Szentgyörgyi Lenke, Sziklai Kornél, Kazal Biri és Németh József, mint eddig is, résztvesznek az előadásban. A „Gül Baba" a hét minden estéjén színre kerül. (*) Vígszínház. A Vígszínházban holnap, kedden, népies előadásul fél helyárakkal a Trilbyt, Potter és Du Maurier drámáját adják, amelynek ez lesz a százhuszonkettedik előadása. A címszerepet T. Ssalmay Margit adja, Svengalit pedig Fenyvesi Emil, aki ezt a szerepét a Trilliy öszszes eddigi előadásaiban játszotta. — Holnapután, szerdán, a Dr. Klauszt, L'Arronge vígjátékát adják ismét. (§) A legvitézebb huszár. A Magyar Színházban az ünnepeken A legvitézebb huszár második és harmadik előadása nagy színpadi siker jegyében folyt le. A felvonások végén a szerzők Martos Ferenc és Jakobi Viktor tízszer jelentek meg a hívó tapsra a függöny előtt. A legvitézebb huszár a hét minden estéjén és az ünnepi délutánokon a bemutató szereplőivel kerül színre. Csütörtökön délután Az egri, lány gyűrűje lesz az ifjúsági előadás, rendkívül mérsékelt helyárakkal. Budapest, január 1. A forradalom mindjobban kezdi hatását külföldön is éreztetni. Tudvalevő, hogy a francia és orosz kapitalisták politikai szövetségének az volt az alapja, hogy az orosz értékpapíroknak Franciaországban piacot teremtettek. A francia reakciós kispolgárság kapott az alkalmon és mint párisi testvérlapunk, a „Le socialiste" írja, pénzüket ilyen orosz papírokba fektették. Tíz milliárd franknyi francia pénz fekszik orosz értékekben. A legutóbbi események, a cárizmus veszedelme megingatta Oroszország hitelét és a párisi tőzsdén az orosz értékek napról-napra estek. A francia kispolgárság jelentős része eszerint a tönk előtt áll és a „Le socialiste " nézete szerint „Oroszország csődje — Franciaország forradalma". Ehez azt a megjegyzést is fűzi, hogy az orosz forradalom az európai társadalmakban igen nagy, de a proletariátusra nézve csak előnyös változásokat fog előidézni. Bent az orosz birodalomban a forradalom terjed, ámbár a hivatalos táviratok még mindig azon buzgólkodnak, hogy a helyzetet rózsás színben tüntessék fel. Hat nap előtt is azt kürtölték világgá, hogy a reakció a forradalmat leverte, de ma mégis kénytelenek újabb összeütközésekről hírt adni.