Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)

1906-04-01 / 78. szám

XXXIV. évfolyam Budapest, 1906. április 1., vasárnap. 78. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁS­A: egy évre . . 19.20 kor.­­ negyed évre ..30 kor. fél évre . . 6.60­­ .­ egy hóra . . 1.60­0 YorkMtiimeval nérfl­­t havonta 40 fill­érrel több. Egyes szám ára 6 fillér. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSEK: VII., Kerepesi­ út 32 (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VII., Nyár­ utca L­I. (Telefon-szám 82—61.) Egy év, Archimedes vállalkozott arra, hogy a földet kimozdítja sarkából, ha kap egy szilárd pontot, melyen gépezetét felállíthatja. A magyarországi szociáldemokrata párt is meg volt róla győződve, hogy az agrár­feudalizmus tengelye körül forgó magyar glóbusz kiemelheti rozsdás sarkaiból, ha lesz egy szilárd pont, melyen erejét koncen­trálhatja. És meg volt róla győző­dve, hogy ez a szilárd pont csak a napisajtó lehet. Évek hosszú során át lebegett az elvtár­sak szemei előtt, mint minél előbb meg­valósítandó ideál, egy napilap eszméje. Tudtuk és ösztönszerűleg éreztük, hogy a napilap megalapításától fog számítódni a magyar proletárság küzdelmeinek új és fényes korszaka. Ezért irányítottuk vágyódásunkat, agitá­ciónkat arra, hogy a Népszava napilappá alakulhasson át. Hosszas előkészületek után, kétség és remény között ingadozva, a párt rászánta magát az elhatározó lépésre. És ma egy éve a Népszava mint napilap je­lent meg. Akik a munkásosztály jogaiért és gazda­sági érvényesüléséért küzdenek, aggódtak a lap sorsa miatt. Akik ellenségei a proletár­ság törekvéseinek, reménykedtek, hogy a merésznek látszó vállalkozás kudarcot fog vallani és az új napilap tiszavirág-életű lesz. Sem az elvtársak aggodalmát, sem az el­lenségek reménységét nem igazolta a le­folyt esztendő. A Népszava, ime, szilárdan áll és immár biztos léptekkel lépi át a má­sodik esztendő küszöbét. Bizonyságául annak, hogy a küzdő munkásság erejét és áldozatkészségét nem becsültük túl. A küzdő társak aggodalma immár eloszlott teljesen és szertefoszlottak ellenségeink reményei is. A Népszava az lett, amire szükségünk volt: fix pont, amelyben az erők koncen­trálódnak és ahonnan kimozdíthatjuk sar­kaiból ezt az országot és átlódíthatjuk Ázsiából Európába. Nincs itt szükség nagy mondásokra. Csak össze kell hasonlítani a ma egy évi poli­tikai állapotokat a maiakkal. Akkor egy népcsalásra alakult szövetkezet, az úgyneve­zett koalíció, korlátlan úrként terpeszkedett a politika mezején, azzal a céllal, hogy a nép zsírján meghízott párttól elragadott hatalmat megszerezze és a maga javára értékesítse, kiéhezett híveit a húsosfazekakhoz juttassa.Más cél ezt a politikai szörnyszülöttet nem hevítette. A nagy függetlenségi párt, mely a népjogok hirdetésével jutott nem remélt választási sikerhez, megtagadta hirdetett programm­ját, elárulta a népet, befogta ma­­gát a mágnások és csuhások hintaja elé. És a féktelenül grasszáló koalíc­ió a haza­árulás bélyegét sütötte mindenkire, aki nem az ő nótáját fújta. Szembeszállni nem mert vele senki sem. Akkor jött a szociáldemokrata párt napi­lapja, amely belenyúlt a hazafiias hazug­ságok átlátszó szövevényébe és azt kímé­letlen kézzel széttépte, amely elszántan keresztül gázolt a pártunkra zúdított rágal­mak mocsarán és merészen szembeszállt a népcsalók véres szájú bandájával, harcolva a polgári osztály azon része helyett is, amely undorral és félelemmel nézte a nép­ámítók grasszálását, de ez ellen nyíltan föllépni nem mert. A Népszava által napról-napra megnyilat­kozó szociáldemokrata párt volt az, amely a népcsalókat lépésről-lépésre falnak szo­rítva, teljesen leálcázta és a maga förtel­mes valóságukban állította a világ elé. Ennek a napról-napra újra és újra meg­vívott küzdelemnek köszönhetjük, hogy az általános választói jog kérdésében ma tiszta helyzet előtt állunk, hogy ennek a fundamentális népjognak ma már csak ha­tározott ellenségei és határozott hívei van­nak, de képmutatói, jezsuitái nincsenek, nem lehetnek. A napilap által hatalmassá, gyor­sított hatásúvá fejlődött szociáldemokrata agitációnak az eredménye az, hogy Magyar­­országon az általános választói jog megvaló­­sítása nélkül többé neki lehet kormányozni. De nemcsak politikai téren hivatkozha­tunk fényes eredményekre. Fenékig korrupt burzsoá társadalmunknak erkölcsi ostora lett ez a lap, mely kíméletlenül suhog a társadalom fülei körül. Nem törődve semmi­féle mellékkörülménnyel, belemarkolt a korrupció fészkeibe és fölszínre hozva a kapitalista mocsarak töméntelen szennyéből egy-egy marékra valót, odavágta a burzsoá­társadalom arcába: Nesze, szagold! Nem csoda, ha máris üdvös rettegés szállta meg mindazokat, akiknek közéleti tevékenysége a jótékony homály és csend után áhítozik. De közvetlen hatásra nézve talán mind- Terefere. — írta Marcial. — Egy esztendeje ma annak, hogy szorongó szív­vel lestük a Népszava napilap első példányát Az örökkön-örökké küzdő, folyton-folyvást újabb és újabb célok felé törtető ember lelkének egyik alkotó eleme, hogy örül az eredménynek. Hiszen a világon semmi egyéb örvendeni való nincsen, mint csak az eredmények. Cél, küzdelem és ered­mény, ez az örök körforgás az egész emberiség és az egyes ember pályáján. Se egyik, se másik el nem mellőzhető része az életnek. Cél és ered­mény, küzdelem nélkül ép annyira fogyatékos, mint amilyen sivár a cél és a küzdelem eredmény nélkül. Régóta kitűzött cél, temérdek küzdelem után elért eredmény volt a Népszava napilap. Hogyne lették volna gyermekiesen boldog várakozással azt az első példányt, amelyet kilökött magából az acélba öntött csodás emberi zsenialitás , a rotációs masina. Mintha eleven élettel jött volna napvilágra, úgy fogadtuk az első számot, mint a szülő a gyermekét, akit először tesznek a kar­jába. Hiszen valamennyiünknek gyermeke volt az. Egyikünknek több, másikunknak kevesebb része volt a megteremtésében, de az apai örömükből mind­annyian kértünk magunknak valamennyit. A sok­sok ezer betű, amely kolumnáit benépesítette, mintha valamennyi emberi szóval beszélt volna hozzánk és gyermeki szeretettel tolmácsolta volna háláját mindannyiunknak, akik vártuk, akik összetettük több-kevesebb erőnket, hogy létrehozhassuk. És abban a pillanatban, amelyben megszüle­tett az eredmény, megindult újra az életfolyamat elölről. Az eredményből megint csak eszköz lett újabb célok elérésére, fegyver a küzdelemre. Erős és nélkülözhetetlen fegyver, amelynek bir­tokában úgy érezi magát Magyarország munkás­sága, mint aki a modern hadieszközzel van fel­szerelve a társadalmi és politikai küzdelemben. Mert az elszántság és a kitartás mindenkor nagy szerepet játszott és fog is nagy szerepet játszani a háborúban, de csak a félig-meddig egyforma hadieszközökkel fölszerelt ellenfelek között. A szegény, nyíllal lövöldöző és kezdet­leges szurkapiszkálókkal hadonászó afrikai benszülött hasztalan viszi hadba lelke vi­tézségét és testének kitartó erejét: a gyáva és lomha európai kilométernyi tá­volságokból lövöldözi le valamennyiüket, karosszékben ülve és mulatságból. Manapság nincsen pártküzdelem, elvek és világfelfogások harca napilap nélkül. A napilappal vagy pláne napilapokkal felfegyverkezett pártok és osztályok úgy állanak a heti vagy havi lapocskával küzdő pártokkal és osztályokkal szemben, mint az angol flotta Mva-Mva törzs bivalybőrcsónakjaival szemben. El se lehet képzelni, hogy milyen különbség lett volna az általános választói jogért vívott nagy küzdelem intenzivitása és eredményes­sége tekintetében, ha a Népszava nem mint napilap szállott volna síkra nap-nap után a dolgozó munkásosztálynak jogaiért. És hol a mértéke annak, hogy a napilapnak termé­szetes súlya és tekintélye mennyiben járult hozzá száz meg száz gazdasági küzdelem diadalmassá­gához ? Az a munkás, aki a három krajcárt le­teszi a maga lapjáért, sokszor nem is képzeli talán, hogy ő most tőkét helyez el, amely mint az elvetett mag, emberi szemmel nem kísérhető utakon és módokon, de szerves bizonyossággal megszázszorozva fog valaha visszatérülni zse­bébe. A magam részéről nem tudtam még annak a nyitjára jönni, miért van az, hogy a napilap oly óriási hatással tud lenni az emberek gondolkozására, még azokéra is, akik önállóan ítélik meg az eseményeket. De ténynek tény ez a jelenség és számolni kell vele, de szá­mítani is lehet rá. Egy jó Ügy szolgálatában álló napilap a maga körében csodálni való eredmé­nyeket képes elérni az elvek harcában. Minden nap ezer népgyűlés, tízezer szónoklat, ez még mind nem bizonyosan egyenlő értékű a minden vitaadatkor megjelenő Népszava napilappal, amely A Népszava mai száma 16 oldal

Next