Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)
1906-04-10 / 85. szám
16 Pályázat. A magyarországi vas- és fémmunkásszövetség bádogos-, légszesz-, vízvezeték-, fűtésszerelők és légszesz-fejlesztők szakosztálya 1906 május hó 1-re betöltendő titkári állásra pályázatot hirdet. Feltételek: Pályázhat a fenti szövetség minden tagja, ki a magyarés német nyelvet írásban és olvasásban birja, agitációképes s mint ilyen a mozgalomban néhány évet résztvett. Kezdőfizetés: havi 120 korona. Pályázatok a fenti szakosztály (Dob utca 82. I. em. 2.) címére küldendők. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Esküdtbíróság! tárgyalások április hóban. A budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága április hóban a következő bűnügyeket tárgyalja: Április 17-én: özvegy Nagyhajú Ivánné gyilkossági, április 18-án: Imre Ferenc szándékos emberölési, április 20-án: Gabel Gyula, április 21-én: Fülep Jenő és Sándor Pál, április 24-én: Fényes László, április 26-én: Farkas Elek és 30 társa, április 26-án: Forgács Endre rágalmazási bűnpereit. Április 19-én tárgyalja az esküdtszék Kristóffy volt belügyminiszter rágalmazási sajtópanaszát Csajthay Ferenc szerkesztő és Pesta Frigyes hirlapiró ellen. (§) Pályi Ede ügye a Kúrián. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt történt, hogy Olay Lajost Pályi Ede dr. a „Magyar Szó"-ban megtámadta. Az egyik közleményben Pályi azt írta: „Fentartjuk azt, hogy Olay bolond, de visszavonjuk azt, hogy Olay nem gazember." A másik közleményben a „Magyar Szó" azt írta Olayról, hogy „hazudott" és hogy „közhahotára cigánykereket vetett." E kitételekért Olay Lajos nyomtatvány útján elkövetett rágalmazásért panaszolta be a „Magyar Szó" szerkesztőségét, amelynek nevében maga a főszerkesztő vállalta el a felelősséget. A tárgyaláson az esküdtek bűnösnek mondották ki a vádlottat a rágalmazás vétségében, mire a törvényszék két hónapi fogházra és 100 korona pénzbírságra ítélte. A királyi Kúria ma Valkó Pál bíró előadásában a vádlott szerkesztővel szemben alkalmazta az enyhítő szakaszt és csupán 300 korona fő- és 100 korona mellékpénzbüntetésre ítélte. (§) Hetven királysértés. A most lemondott minisztérium kormányzása alatt a királyi ügyészség hetven sajtó útján elkövetett királysértés és izgatási pert indított egyedül Budapesten a lapok ellen. Geguss Gusztáv volt főügyész és miniszternek, a főügyészségtől való eltávozása után, a főügyészség vezetését ideiglenesen dr. Baloghy György főügyész-helyettes vette át, aki átrevideálta a peröket s mindannyit visszatartotta, mig felsőbb hatóságától Ujabb ltasitást nyer. (§) Melha ur beteg. Melha ur, a nyálbrigád ismert vezére, annak idején elmondotta „véleményét” a királyról. Ezért a véleményért azután felelősségre vonták. Melha ur kemény legény, állja amit mondott, —• csak éppen egy kissé késik, — de nem múlik. Mert ma például beteg volt, mikor tárgyalása lett volna. Holnap persze már nem lesz beteg Melha úr — persze, persze — holnap már más szellők fújdogálnak a törvényszéki palota táján. (§) Hetvenhat fillérért. Még a télen történt, hogy a menhelyen egy szerencsétlen öregember elvette egy társának a földre esett pénztárcáját, amelyben hetvenhat fillér volt. A másik nem hagyta annyiban, feljelentette a közös sorsban osztozott lopás miatt. Hetvenhat fillér, kicsi pénz ugyan mégis összeg — s hozzá a bíróság úgy gondolkozott, M. Ferenc rovott multú ember is, no meg nem is igen tudhatta, mennyi volt a bugyellárisban — igy mégis csak lopott— bűnhődjék. Elitélték hát ma hetvenhat fillérért — nyolc havi börtönre. M. Ferenc pedig visszaszólt az ajtóból: — Mindegy már nékem, úgysem érem meg a végét!sak ismerik el, tehát semmiféle jogokkal nem birnak, míg ők a jogoknak egész halmazával rendelkeztek. A győzelem mégis a munkások részén van, amennyiben a munkabér 1906-ban 20 és 30 százalékkal emelkedik, 1907-ben általában 10 százalékkal. A munkaidő 9 és fél óra. A szerződés 1908 március elsejéig marad érvényben. A budapesti polgári szíjgyártómunkások vasárnap délután a Poós-féle vendéglőben nyilvános szakmagyűlést tartottak, melyen a szakma összes munkásai résztvettek. Elnöknek Kalmár Sándor, jegyzőnek Falaby Imre elvtársakat választották meg. Slammerschmidt elvtárs felolvasta a szijgyártómesterek válaszát a hozzájuk beadott követelésekre. Miután ez a munkásokat nem elégítette ki, egyhangúlag visszautasították azt és a munka beszüntetését határozták el. Az összetartás példás. Vidéki szijgyártómunkás Budapestet kerülje. A végrehajtó bizottság. A Höcken és Hubmann férfiszabó céget a munkások bojkottálták Budapesten, mert a cég nem hajlandó az árszabály szerint fizetni. Sem szabómunkás, sem kisiparos a fenti cégnél munkát ne vállaljon. Pofozkodó borbélymester. Soroksárról írják : Felháborító, hogy milyen durvaságokat enged meg magának Schultz Antal borbélymester az alkalmazottaival szemben. Nálunk az a szokás, hogy legtöbben a házhoz járatjuk a borbélyt. Így előfordul az is, hogy a borbélynak egyikhez kétszer-háromszor is el kell mennie, amíg otthon találja. Egy napon a nevezett mester egyik segédje hosszabb ideig el volt foglalva a megrendelők ellátásával. Midőn a segéd hazajött, a mester több vendég előtt leszidta. A segéd erre így szólt a mesternek : „14 nap alatt letelik az időm, én másik helyet nézek magamnak." Pár nap múlva a mester behívta a fiút az üzletbe és azt mondta: „Most mondja ezt utánam, Mester úr! Köszönöm az állást és 14 nap alatt elmegyek öntől." Ezt négyszer kellett a segédnek utána elismételnie és minden mondat után a mester hatalmas pofont adott a segédnek. A segéd nem menekülhetett ezen durvaság elől, mivel a mester az ajtóban állott és sem őt ki, sem mást be nem engedett. Amint a szegény fiú e goromba fráter karmaiból végre megszabadult, a községi elöljárósághoz ment panaszt tenni. A panasz eredménytelen volt, mivel az ilyen esetek nem Soroksár, hanem Ócsa község hatáskörébe tartoznak. Amint a legény a községházáról visszajött, a mester gúnyolódva mondta neki: „Ostoba kölyök! Maga akar engem, följelenteni ! Ki tehet nekem valamit, hiszen nem először teszem én már ezt." Schulz a kollégái közt is hencegett, hogy milyen nagy hős ő. Ez a goromba fráter már negyedízben enged meg magának ilyen dolgot. Valószínűleg a keresztény olvasóegyletben tanulta ezt, amelynek erős támasza. Az lehetséges, hogy ez onnan származik, ott hasonló epidémia uralkodik. Nem hiába mondják. A fejétől büdös a hal. Schulz úr még dicsekszik az ő gorombaságaival és azt mondja, hogy még gyakrabban meg fogja ezt tenni. Persze, 17—18 éves fiukkal ez nem nagy vicc, azonban egy szép napon balul üthet ki a dolog — és balul is fog kiütni. Majd gondoskodnak arról. Bocsánatkérés. Alulírott sajnálatomat fejezem ki azért a csúnya eljárásért, melyet a festőmunkások bérharca alkalmával, mint sztrájktörő tanúsítottam. Ezért bocsánatot kérek és ígérem, hogy a jövőben tisztességes munkáshoz illően fogok viselkedni. Kocsner János:A besztercebányai bádogosok mozgalom előtt állanak. Április 7-én, szombaton a következő követeléseket terjesztették a mesterek elé: 1. A munkaidő 10 órában állapítandó meg, a bérek 10 százalékkal felemelendők. 2. A minimális órabér felszabadult segédeknek 24 fillér óránként. 3. Vidéki, valamint időntúli munkáknál 25 százalék, vasár- és ünnepnapi munkáért 50 százalék pótlék. 4. Ha vidéki munkáknál a segéd heti keresetét nem kapja kézhez, hanem Besztercebányára kell érte jönnie, ez esetben 20 kilométerig minden héten, azon felül minden négy hétben az útiköltség megtérítendő. 5. Május 1-je munkaszüneti nap. 6. A mozgalomból kifolyólag 6 héten belül senki el nem bocsátható. Ha a mesterek a követeléseket nem teljesítik, sztrájkba lépnek. A pécsi Zsolnay-gyárban a sztrájk változatlanul tovább folyik. A gyár egy 1500 koronás postatakarékpénztári könyvvel akart megjutalmazni valami Szikszay József nevű keresztényszociális sztrájktörőt azon reményben, hogy ez a szánalmas alak elegendő sztrájktörőt fog szerezni. Azonban a gyár igazgatósága csakhamar észreveszi majd, hogy 1500 koronás jutalékkal, illetve „rendvédő-alappal" az öntudatos munkások jogos követeléseinek teljesítését elhárítani nem lehet. Püspökladányban az építőmunkások sztrájkja Scher Ferenc és Társai cégnél teljes győzelemmel véget ért. Szolnokon a következő kőműves mesterek bojkott alatt állanak: Sleszárik József, Kenyeres János, Volentik Géza, Szűcs Sándor, Nagy József, Szokolai Géza és Buzási Árpád. A becskereki sütőmunkások bérharcban állanak. A fiumei kikötőmunkások sztrájkja -amint polgári forrásból röviden jelentik - ma megszűnt. TOKÉ ESMXJOT£A. A cementmunkások sztrájkja megszűnt. Négyheti küzdelem után a harc a munkások teljes győzelmével véget ért. Ezen idő alatt a munkáltatók a munkások szolidaritását éhséggel akarták a bomlás útjára terelni, de ez nem sikerült. A harcolók kezdettől fogva a legutolsó pillanatig bámulatos tanújelét mutatták az együttérzésnek és kitartásnak. Azt hisszük, a munkáltató urak ezen taktikájukat máskor a sutba dobhatják. A megegyezés csak az ötödik tárgyaláson sikerült. A tárgyalások kezdetén a munkáltatók szóba sem akartak velük állni, mert a cementmunkásokat az ipartörvény értelmében csak napszámosok NÉPSZAVA 1903. április 8. VEGYES. A Vas- és rézesztergályos dalárda tagjai felszólíttatnak, hogy folyó hó 10-én, kedden délután 2 órakor, Teszársz elvtársunk elhunyt nejének temetésén okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Találkozás a lakatos-szakosztályban, Murányi- és Elemér-utca sarok. EGYLETI MISEK. Pályázat. A magyarországi cipész-csizmadia munkások és munkásnők szakegyesületének I-fő számú csoportja pályázatot hirdet gondnoki állás betöltésére. A pályázóktól megkívántatik 500 korona óvadék, szám- és könyvvitelbeni teljes jártasság. Havi fizetés 70 korona, lakás természetben, fűtés, világítással. Az állás betöltését illetőleg a vezetőség minden jogot fentart magának. Pályázatok legkésőbb folyó évi április 18-ig a csoport vezetőségének (Budapest, VII., Alsó erdősor utca 32., I. em. 10. alá) beküldendők. A megválasztott gondnoknak folyó évi május hó 1-én kell állását elfoglalnia. Próbaidő három hónap. Csak oly egyének pályázhatnak, kik a cipészmunkások helyzetét ismerik és szakegyesületinknek tagjai. A csoport vezetősége: Diákok ! Ma este, rendes helyen, rendes időben valamennyien megjelenjetek. Fontos tárgy! MULATSÁGOK. A budapesti női szabómunkások és munkásnők csoportja ez év április 15-én, húsvét első napján, a terézvárosi kaszinó dísztermében (Andrássy út 89. sz.) tánczárlati ünnepélyt rendez. Beléptidij személyjegy a pénztárnál 1 kor. 60 fill. Családjegy 3 kor. 60 fill. A magyarországi vas- és fémmunkásszövetség bádogos-, légszesz-, vízvezeték-, fűtés-, szerelők- és légszeszfejlesztők szakosztálya 1906. április hó 15-én, a Lövölde összes helyiségében (VII. kerület, Rottenbaler utca 37/b.), tánczáró-ünnepélyt rendez. Az erzsébatfalvai famunkás-, kőműves-, ács-, szabó-, cipész- és borbélyszakmák folyó hó 16 án, húsvét hétfőn táncmulatsággal egybekötött kedélyes estét rendeznek. Az egri építőmunkások, famunkások, festőmunkások, nyomdászok, szabómunkások és vas- és fémmunkások e hó 16-án (húsvét másodnapján) a Nemzeti Kávéház helyiségeiben táncestély rendeznek. Kezdete este 8 órakor, Beléptidij személyenként 1 korona. A jászberényi kőművesek folyó hó 29-én zászlóavatási ünnepélyt rendeznek s fölhívják a vidéki csoportokat, hogy az ünnepélyen képviseltessék magukat. A küldötteket egy héttel az ünnepély előtt kell bejelenteni. Budapesti gabonatőzsde. — 1906 április 9. — A gabonacsarnokban a maai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: II. Határidő-üzlet. I. Készáru-üzlet. Eladtak Buza, tiszavidéki.... 17.80 „ Csanádi . 17.65 , Pestvidéki 17.20 , Ilartal 16.60 „ Kalocsai ....... 16.60 „ Bánsági ....... 16.90 „ Bácskai . 15.75 „ Szerbiai 15.80 „ Rozs ........ 13.30 , Az árak 100 kilogrammonkint koronaértékben értendők. Zárlat délután 4*/3 órakor 1806. áprilisi buza 16.40—16.42 1906. októberi buza 16.40—16.42 1906. áprilisi rozs 13.28—13.30 1906. októberi rozs 13.30—13.32 1906. áprilisi zab 15.72—15.74 1906. októberi zab 12.42—12.44 1906. májusi tengeri 13.34—13.36 1906. júliusi tengeri 13.54—13.56