Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)

1906-04-10 / 85. szám

16 Pályázat. A magyarországi vas- és fémmunkás­szövetség bádogos-, légszesz-, vízvezeték-, fűtés­szerelők és légszesz-fejlesztők szakosztálya 1906 május hó 1-re betöltendő titkári állásra pályázatot hirdet. Feltételek: Pályázhat a fenti szövetség min­den tagja, ki a magyar­­és német nyelvet írásban és olvasásban birja, agitációképes s mint ilyen a moz­galomban néhány évet résztvett. Kezdőfizetés: h­avi 120 korona. Pályázatok a fenti szakosztály (Dob­ utca 82. I. em. 2.) címére küldendők. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Esküdtbíróság! tárgyalások április hóban. A budapesti büntető törvényszék eskü­dt­bírósága április hóban a következő bűnügyeket tárgyalja: Április 17-én: özvegy Nagyhajú Ivánné gyil­kossági, április 18-án: Imre Ferenc szándékos emberölési, április 20-án: Gabel Gyula, április 21-én: Fü­lep Jenő és Sándor Pál, április 24-én: Fényes László, április 26-én: Farkas Elek és 30 társa, április 26-án: Forgács Endre rágalma­zási bűnpereit. Április 19-én tárgyalja az esküdt­szék Kristóffy volt belügyminiszter rágalmazási sajtópanaszát Csajthay Ferenc szerkesztő és Pesta Frigyes hirlapiró ellen. (§) Pályi Ede ügye a Kúrián. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt történt, hogy Olay Lajost Pályi Ede dr. a „Magyar Szó"-ban megtámadta. Az egyik közleményben Pályi azt írta: „Fentartjuk azt, hogy Olay bolond, de vissza­vonjuk azt, hogy Olay nem gazember." A másik közleményben a „Magyar Szó" azt írta Olayról, hogy „hazudott" és hogy „köz­hahotára cigánykereket vetett." E kitételekért Olay Lajos nyomtatvány útján elkövetett rágalmazásért panaszolta be a „Magyar Szó" szerkesztőségét, amelynek nevében maga a főszerkesztő vállalta el a felelősséget. A tárgyaláson az esküdtek bűnösnek mondot­ták ki a vádlottat a rágalmazás vétségében, mire a törvényszék két hónapi fogházra és 100 korona pénzbírságra ítélte. A királyi Kúria ma Valkó Pál bíró előadásában a vádlott szerkesz­tővel szemben alkalmazta az enyhítő szakaszt és csupán 300 korona fő- és 100 korona mellék­pénzbüntetésre ítélte. (§) Hetven királys­értés. A most lemon­dott minisztérium kormányzása alatt a királyi ügyészség hetven sajtó útján elkövetett király­sértés és izgatási pert indított egyedül Buda­pesten a lapok ellen. Geguss Gusztáv volt fő­ügyész és miniszternek, a főügyészségtől való eltávozása után, a főügyészség vezetését ideig­lenesen dr. Baloghy György főügyész-helyettes vette át, aki átrevideálta a peröket s mindannyit visszatartotta, mig felsőbb hatóságától Ujabb l­tasitást nyer. (§) Melha ur beteg. Melha ur, a nyálbrigád ismert vezére, annak idején elmondotta „véle­ményét” a királyról. Ezért a véleményért azután felelősségre vonták. Melha ur kemény legény, állja amit mondott, —• csak éppen egy kissé késik, — de nem múlik. Mert ma például beteg volt, mikor tárgyalása lett volna. Holnap persze már nem lesz beteg Melha úr — persze, persze — holnap már más szellők fújdogálnak a törvényszéki palota táján. (§) Hetvenhat fillérért. Még a télen történt, hogy a menhelyen egy szerencsétlen öreg­ember elvette egy társának a földre esett pénztárcáját, amelyben hetvenhat fillér volt. A másik nem hagyta annyiban, feljelentette a közös sorsban osztozot­t lopás miatt. Hetvenhat fillér, kicsi pénz ugyan mégis összeg — s hozzá a bíróság úgy gon­dolkozott, M. Ferenc rovott multú ember is, no meg nem is igen tudhatta, mennyi volt a bugyellárisban — igy mégis csak lopott­­— bűnhődjék. Elitél­ték hát ma hetvenhat fillérért — nyolc havi börtönre. M. Ferenc pedig visszaszólt az ajtóból: — Mindegy már nékem, úgysem érem meg a végét!­sak ismerik el, tehát semmiféle jogokkal nem birnak, míg ők a jogoknak egész halmazával rendelkeztek. A győzelem mégis a munkások részén van, amennyiben a munkabér 1906-ban 20 és 30 százalékkal emelkedik, 1907-ben álta­lában 10 százalékkal. A munkaidő 9 és fél óra. A szerződés 1908 március elsejéig marad ér­vényben. A budapesti polgári szíjgyártómunká­sok vasárnap délután a Poós-féle vendéglőben nyilvános szakmagyű­lést tartottak, melyen a szakma összes munkásai résztvettek. Elnöknek Kalmár Sándor, jegyzőnek Falaby Imre elvtár­sakat választották meg. Slammerschmidt elvtárs felolvasta a szijgyártómesterek válaszát a hoz­zájuk beadott követelésekre. Miután ez a mun­kásokat nem elégítette ki, egyhangúlag vissza­utasították azt és a munka beszüntetését hatá­rozták el. Az összetartás példás. Vidéki szij­­gyártómunkás Budapestet kerülje. A végrehajtó­ bizottság. A Höcken és Hubmann férfiszabó céget a munkások bojkottálták Budapesten, mert a cég nem hajlandó az árszabály szerint fizetni. Sem szabómunkás, sem kisiparos a fenti cégnél munkát ne vállaljon. Pofozkodó borbélymester. Soroksárról ír­ják : Felháborító, hogy milyen durvaságokat en­ged meg magának Schultz Antal borbélymester az alkalmazottaival szemben. Nálunk az a szokás, hogy legtöbben a házhoz járatjuk a borbélyt. Így előfordul az is, hogy a borbélynak egyikhez két­szer-háromszor is el kell mennie, amíg otthon ta­lálja. Egy napon a nevezett mester egyik segédje hosszabb ideig el volt foglalva a megrendelők el­látásával. Midőn a segéd hazajött, a mester több vendég előtt leszidta. A segéd erre így szólt a mesternek : „14 nap alatt letelik az időm, én másik helyet nézek magamnak." Pár nap múlva a mester behívta a fiút az üzletbe és azt mondta: „Most mondja ezt utánam, Mester úr! Köszönöm az állást és 14 nap alatt elmegyek öntől." Ezt négyszer kellett a segédnek utána elismételnie és minden mondat után a mester hatalmas pofont adott a segédnek. A segéd nem menekülhetett ezen durvaság elől, mivel a mester az ajtóban állott és sem őt ki, sem mást be nem engedett. Amint a szegény fiú e goromba fráter karmaiból végre megszabadult, a községi elöljárósághoz ment panaszt tenni. A panasz eredménytelen volt, mivel az ilyen esetek nem Soroksár, hanem Ócsa község hatáskörébe tartoznak. Amint a legény a községházáról vissza­jött, a mester gúnyolódva mondta neki: „Ostoba kölyök! Maga akar engem, följelenteni ! Ki tehet nekem valamit, hiszen nem először teszem én már ezt." Schulz a kollégái közt is hencegett, hogy milyen nagy hős ő. Ez a goromba fráter már negyedízben enged meg magának ilyen dolgot. Valószínűleg a keresztény olvasóegyletben tanulta ezt, amelynek erős támasza. Az lehetséges, hogy ez onnan szár­mazik, ott hasonló epidémia uralkodik. Nem hiába mondják. A fejétől büdös a hal. Schulz úr még dicsekszik az ő gorombaságaival és azt mondja, hogy még gyakrabban meg fogja ezt tenni. Persze, 17—18 éves fiukkal ez nem nagy vicc, azonban egy szép napon balul üthet ki a dolog — és balul is fog kiütni. Majd gondoskodnak arról. Bocsánatkérés. Alulírott sajnálatomat feje­zem ki azért a csúnya eljárásért, melyet a festő­munkások bérharca alkalmával, mint sztrájktörő tanúsítottam. Ezért bocsánatot kérek és ígérem, hogy a jövőben tisztességes munkáshoz illően fo­gok viselkedni. Kocsner János:­­A besztercebányai bádogosok mozgalom előtt állanak. Április 7-én, szombaton a követ­kező követeléseket terjesztették a mesterek elé: 1. A munkaidő 10 órában állapítandó meg, a bérek 10 százalékkal felemelendők. 2. A mini­mális órabér felszabadult segédeknek 24 fillér óránként. 3. Vidéki, valamint időntúli mun­káknál 25 százalék, vasár- és ünnepnapi munkáért 50 százalék pótlék. 4. Ha vidéki munkáknál a segéd heti keresetét nem kapja kézhez, hanem Besztercebányára kell érte jönnie, ez esetben 20 kilométerig minden héten, azon felül minden négy hétben az útiköltség megtérí­tendő. 5. Május 1-je munkaszüneti nap. 6. A mozgalomból kifolyólag 6 héten belül senki el nem bocsátható. Ha a mesterek a követeléseket nem teljesítik, sztrájkba lépnek. A pécsi Zsolnay-gyárban a sztrájk válto­zatlanul tovább folyik. A gyár egy 1500 koronás postatakarékpénztári könyvvel akart megjutal­mazni valami Szikszay József nevű keresztény­szociális sztrájktörőt azon reményben, hogy ez a szánalmas alak elegendő sztrájktörőt fog szerezni. Azonban a gyár igazgatósága csakhamar észre­veszi majd, hogy 1500 koronás jutalékkal, illetve „rendvédő-alappal" az öntudatos munkások jogos követeléseinek teljesítését elhárítani nem lehet. Püspökladányban az építőmunkások sztrájkja Scher Ferenc és Társai cégnél teljes győzelemmel véget ért. Szolnokon a következő kőműves­ meste­rek bojkott alatt állanak: Sleszárik József, Kenye­res János, Volentik Géza, Szűcs Sándor, Nagy József, Szokolai Géza és Buzási Árpád. A becskereki sütőmunkások bérharcban állanak. A fiumei kikötőmunkások sztrájkja -a­mint polgári forrásból röviden jelentik -­ ma megszűnt. TOKÉ ESMXJOT£A. A cementmunkások sztrájkja megszűnt. Négyheti küzdelem után a harc a munkások teljes győzelmével véget ért. Ezen idő alatt a munkál­tatók a munkások szolidaritását éhséggel akar­ták a bomlás útjára terelni, de ez nem sikerült. A harcolók kezdettől fogva a legutolsó pillana­tig bámulatos tanújelét mutatták az együttérzés­nek és kitartásnak. Azt hisszük, a munkáltató urak ezen taktikájukat máskor a sutba dobhat­ják. A megegyezés csak az ötödik tárgyaláson sikerült. A tárgyalások kezdetén a munkáltatók szóba sem akartak velük állni, mert a cementmunkáso­kat az ipartörvény értelmében csak napszámosok­ NÉPSZAVA 190­3. április 8. VEGYES. A Vas- és rézesztergályos dalárda tagjai felszólíttatnak, hogy folyó hó 10-én, kedden dél­után 2 órakor, Teszársz elvtársunk elhunyt nejé­nek temetésén okvetlenül megjelenni szívesked­jenek. Találkozás a lakatos-szakosztályban, Murányi- és Elemér-utca sarok. EGYLETI MISEK. Pályázat. A magyarországi cipész-csizmadia munkások és munkásnők szakegyesületének I-fő számú csoportja pályázatot hirdet gondnoki állás betöltésére. A pályázóktól megkívántatik 500 ko­rona óvadék, szám- és könyvvitelbeni teljes jár­tasság. Havi fizetés 70 korona, lakás természetben, fűtés, világítással. Az állás betöltését illetőleg a vezetőség minden jogot fentart magának. Pályá­zatok legkésőbb folyó évi ápril­is 18-ig a csoport vezetőségének (Budapest, VII., Alsó erdősor­ utca 32., I. em. 10. alá) beküldendők. A megválasztott gondnoknak folyó évi május hó 1-én kell állását elfoglalnia. Próbaidő három hónap. Csak oly egyének pályázhatnak, kik a cipész­munkások helyzetét ismerik és szakegyesületi­nknek tagjai. A csoport vezetősége: Diákok ! Ma este, rendes helyen, rendes idő­ben valamennyien megjelenjetek. Fontos tárgy! MULATSÁGOK. A budapesti női szabóm­unkások és mun­kásnők csoportja ez év április 15-én, húsvét első napján, a terézvárosi kaszinó dísztermében (Andrássy­ út 89. sz.) tánczárlati ünnepélyt rendez. Beléptidij személyjegy a pénztárnál 1 kor. 60 fill. Családjegy 3 kor. 60 fill. A magyarországi vas- és fémmunkás­szövetség bádogos-, légszesz-, vízvezeték-, fűtés-, szerelők- és légszeszfejlesztők szakosztálya 1906. április hó 15-én, a Lövölde összes helyiségében (VII. kerület, Rottenbaler­ utca 37/b.), tánczáró-ün­nepélyt rendez. Az erzsébatfalvai famunkás-, kőműves-, ács-, szabó-, cipész- és borbélyszakmák folyó hó 16 án, húsvét hétfőn táncmulatsággal egybekötött kedélyes estét rendeznek. Az egri építőmunkások, famunkások, fes­tőmunkások, nyomdászok, szabómunkások és vas- és fémmunkások e hó 16-án (húsvét másodnapján) a Nemzeti Kávéház helyiségeiben táncestély rendeznek. Kezdete este 8 órakor, Be­léptidij személyenként 1 korona. A jászberényi kőművesek folyó hó 29-én zászlóavatási ünnepélyt rendeznek s fölhívják a vi­déki csoportokat, hogy az ünnepélyen képvisel­tessék magukat. A küldötteket egy héttel az ünnepély előtt kell bejelenteni. Budapesti gabonatőzsde. — 1906 április 9. — A gabonacsarnokban a maai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: II. Határidő-üzlet. I. Készáru-üzlet. Eladtak­­ Buza, tiszavidéki.... 17.80 „ Csanádi . 17.65 , Pestvidéki 17.20 , Ilartal 16.60 „ Kalocsai ....... 16.60 „ Bánsági ....... 16.90 „ Bácskai . 15.75 „ Szerbiai 15.80 „ Rozs ........ 13.30 , Az árak 100 kilogramm­onkint koronaértékben értendők. Zárlat délután 4*/3 órakor­­ 1806. áprilisi buza 16.40—16.42 1906. októberi buza 16.40—16.42 1906. áprilisi rozs 13.28—13.30 1906. októberi rozs 13.30—13.32 1906. áprilisi zab 15.72—15.74 1906. októberi zab 12.42—12.44 1906. májusi tengeri 13.34—13.36 1906. júliusi tengeri 13.54—13.56

Next