Népszava, 1906. augusztus (34. évfolyam, 180–205. sz.)

1906-08-01 / 180. szám

10 SZEMLE. Budapest, július 31. Országos akció a földmunkások ellen. A magyar haza bitorlói, a szabadalma­zott földuzsorások nem férnek a bőrükbe. Nyeregben vannak. Legszebb álmaik meg­valósulásához közelednek. A kormányszékbe telepítették a feudális reakciót. A minisz­terek hűséges lakájoknak bizonyulnak. Egyetlen törekvésük a birtokos osztályt se­gíteni. Segíteni a nép kizsákmányolásában és kifosztásában. E célra minden aljas eszközt felhasználnak. E cél érdekében minden elvü­ket elárulják. Eltapossák a szentnek hirdetett jogokat. Béklyóba verik a sajtót. Széttörik az egyesülési és gyülekezési jogot. Veszé­lyeztetik a személyes szabadságot. Az ígért alkotmánybiztosítékok helyett zsandárural­mat teremtenek. Megtöltik a börtönöket. Az egész államhatalmat mozgósítják a ki­szipolyozás védelmére. Szóval nincs az a titkos vágya és kívánsága az ezerholda­soknak, amit ez a nemzeti kormányzat rög­tön ne teljesítene. Nem csoda, ha vérszemet kaptak. Már nem elég nekik, hogy a mostani aratást biztosították a szuronyok. Örök időkre biz­tosítani akarják a nép rabszolgaságát. Az eddiginél is súlyosabb láncokat akarnak a népre rakni. Engedelmes, igavonó barmokká akarják sülyeszteni a földmunkásokat. A nép minden szabad mozgását lehetetlenné akarják tenni. Szájkosarakat és korbácsot fonnak. És szaporítják a börtönöket és csendőröket. Mindez a hihetetlen sok gazság készül. A belügyi kormány — mint lapunkban ol­vasható — hivatalosan kérkedik az elő­készületekkel. Állítólag a vármegyék által indított országos akció következtében. A földuzsorások a vármegyék mögé rejtőznek. Ezek védbástyái mögül indítják meg rabló­hadjáratukat a nép kifosztására. És oly reakciós intézkedéseket követelnek, melyek hallatára a cárizmus vérebei is elpirulnak. De azért a belügyminiszter komoly elő­készületeket tesz azok megvalósítására. Tehát országos akció volt, mely a nép elleni hadjárat programmját már megálla­pította. A kormány a programm végrehaj­tására vállalkozott. Most a népen van a sor, hogy állást foglaljon e legújabb agrár­betyárság ellen. És tegyen róla, hogy csí­rájában megfosztsa a sötét terveket, mert különben a leggyalázatosabb és legbrutáli­sabb önkényuralomra lehet elkészülve. A holnapi ülésen majd elválik, hogy amikor a haladás modern iránya összeütkö­zik a feudális-klerikális reakcióval , eb­ben az összeütközésben számíthatnak-e az ügyvédi kar támogatására a maradiságot ostromló rétegek. Holnap teszi le a sza­badságjogok nagy érettségi vizsgáját az ügyvédi kamara s a vizsgálat eredményét nagy érdeklődéssel várják a haladás ügyé­ben érdekelt milliók. Leszerelés. Az ügyvédi kamara holnapi üléséről el­lenőrizhetlen, de mélységesen megszégye­nítő hírek szállonganak a beavatottak kö­rében. Arról beszélnek, hogy a bordély­fiskális ügynökei végigházalták a befolyá­sosabb budapesti ügyvédeket, hol külön­böző k­edvezések ígéretével, hol meg presz­szióval arra bírták őket, hogy nyu­godjanak meg „egyelőre" egy halasztó indítványban. Hogy az igazságügyi mi­niszter székbe kapott kalandor részéről megtörtént ez a puhító kísérlet, azt tudjuk. De hogy az ügyvédi kar odaadja magát ahoz a manőverhez, amely a sajtó és egyéni szabadság ellen intézett merényletet tekintélyének súlyával fedi, azt nem hisszük. Bizonyára akadnak az ügyvédek sorában m­egszédítettek, akiknek a nacionalista hóbort elvette tiszta látásukat. Bizonyára akadnak olyanok is, akik egyéni érvényesülésüknek föláldozzák az ügyvédi kar becsületét. De lehetetlennek tartjuk, hogy maga az egész testület ilyen bogarak után induljon. Polónyi minő­síthetlen gazságának nem szabad megmenekülnie a határozott meg­bélyegzés elöl. Itt nincs helye semmiféle ha­lasztó indítványnak. A sajtószabadság és egyéni szabadság ügye nem várhat. Az ügy­védi kamara nem alkudozhat ilyen elhatározó jelentőségű ügyekben. A nyílt, brutális tá­madásra nyílt és határozott megbélyegzés lehet csak a válasz. NÉPSZAVA 1906. augusztus 1. A mészárosmesterek sztrájkja. Az „új rendszer" áldásait egyre többen érzik. Nemcsak a munkások panaszkodnak az üldözések és a nagy drágaság miatt, hanem oly társadalmi rétegek is kikelnek az új kormány ellen, amelyek eddig min­dig a kormányok mellett és a munkások ellen foglaltak állást. A szerb vámháborút osztrák ipari érdekek védelméért indították meg. A magyar kor­mány ezzel bizonyára tisztában van. Sőt a függetlenségi kormánypárt is tudja, hogy a magyar népnek csak kára lehet a vám­háborúból. Ha a „darabontok" uralma alatt léptek volna ily erélyesen fel a szerbek ellen, akkor az egész koalíciós táborta nép segítségét kérte volna a merénylet elhárí­tására. Most azonban hallgatnak. Az új kormány teljesen az agráriusok szolgálatában áll és a kormánypárt tapsol a külügyminiszter­nek, hogy a szerbeket így ráncba szedi. Azt persze nem mondják meg a nemzeti uralom híveinek, hogy a szerb határzár tízezreket hoz az állattenyésztéssel foglal­kozó földbirtokosoknak. Az agráriusok a szerb határ elzárásával, megszabadulnak a kellemetlen szerb szomszéd versenyétől, ami azt jelenti, hogy szabadon garázdálkodhat­nak az országban. A húsuzsorát egy államban sem űzik oly lelketlenül, mint nálunk. A kis keresetű munkás még ünnepnap sem juthat rendes húsételhez. Más államokban a kormány a falánk agráriusokkal szemben törvényes intézkedésekkel védi meg a szegényebbek érdekeit. Nálunk nem a husuzsorát igye­keznek korlátozni, hanem a lómészárszék felállításával, még arról is gondoskodnak, hogy a földbirtokosok beteg lovaikat el­adhassák. A mészárosmesterek ipartestülete ma rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a hus­uzsora kérdésével. Kimutatták, hogy a kis­mészárosok a kormány rablógazdálkodása mellett okvetlenül elpusztulnak. A szerb határzárlat segélyével az agráriusok oly szemtelenül magas árakat kérnek a marhákért, hogy teljes lehetetlenség vásárolni. Ha a mészárosok nem ve­szik meg az állatokat, nem igen tö­rődnek vele. Elszállítják Ausztriába és ott olcsóbban adják el, mint nálunk, jól tudva, hogy a magyar mészárosok rájuk vannak szorulva és kénytelenek a legnagyobb kö­veteléseket is teljesíteni. Vasárnap a mesterek népgyűlést tartanak, hogy a nép segélyével kényszerítsék a kormányt, hogy a szerb és román határzárlatnak a feloldását siettesse és a fogyasztási adók felemelése helyett a fogyasztási adók teljes eltörlésével­­ a fokozatos jövedelmi adót iktassa törvénybe. Ha a kormány nem segít gyorsan, akkor a legtöbb kismészárosnak be kell zárnia üzletét. Az idők jele az, hogy azok a kispolgá­rok, akiket a legjobban bemaszlagoltak, szintén felismerik a mágnás uralom pusz­tító hatását. Csak így tovább „nagy" mi­nisztérium, az „új rendszer" rohamos gyor­sasággal neveli az „izgatókat". egyesület működésére vonatkozólag terhelő ada­tokat kimutatni, mire a kormány a hatósági el­járást beszüntette. A vármegyék azonban orszá­gos akciót indítottak a szövetség működésének betiltása tárgyában s erre vonatkozólag leg­utóbb huszonnégy felirat érkezett ez ügy­ben a belügyi kormányhoz. A feliratok egyhangúlag arra kérik Andrássy Gyula gróf belügyminisztert,hogy pl. az előbbi kormánynak a szövetség alapszabályai jóváhagyó rendeletét he­lyetze hatályon kívü­l, a szövetséget oszlassa fel, működését és a helyi csoportokkal való érintke­zését vizsgáltassa meg, vagyonát a gazdasági és cselédbetegsegélyző-pénztárak javára fordítsa; 2. a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg intéz­kedjék a munkások helyzetének javítása, a gaz­dasági munkás- és cseléd­betegsegélyző-pénztárak működésének kiterjesztése, a kötelező tagság megállapítása, anyagi eszközeinek gyarapítása iránt; 3. a földmivelésügyi miniszterrel egyet­értőleg intézkedjék, hogy az aratási munka­szerződések ne legyenek oly időben meg­köthetők, midőn a munkás szorult vi­szonyai miatt kényszerhelyzetben van; 4 tör­vényhozási intézkedésig kormányrendelet útján gondoskodjék a gyülekezési és egyesülési jog bizonytalan szabályainak összegyűjtése, meg­állapítása és ennek keretében oly intézmények­ről, melyek alkalmasak a fent vázolt izgató működés meggátlására; 5. a földmivelésügyi és kereke­delmi kormánnyal egyetértőleg gondos­kodjék az ipari és gazdasági munkásszervezetek szabályainak oly irányú megváltoztatásáról, melyek hatályos biztosítékot nyújtanak arra, hogy a szervezet és a tagok működése ne fajul­hasson el a munkára való készség meggátlására, a szervezeten kívül álló üldözésére és munkából való kizárására. Miután a vármegyék véleménye az, hogy az erélyes eszközök hiánya miatt az eddig akadálytalanul űzött bujtogatás mélyen férkőzött a munkásosztály lelkébe s áldatlan gyümölcsét csak ezután fogja megteremni, arra kérik a bel­ügyi kormányt, hogy már most gondoskodjék a nyugalom és a rend helyreállításához elegendő hatalmi eszközökről s miután kétséges, hogy a tartalékmunkások alkalmazása a jövőben az ara­tás biztosítására elégséges lesz-e, a kormány gondoskodását kérik arra nézve is, hogy vég­szükség esetén aratási munkára a katonaság is kivezényelhető lehessen. A belügyi kormány, — mint értesülünk — a vármegyék feliratait ala­pos tanulmány tárgyává fogja tenni és a jövő aratási évadkor megteendő preventív jel­legű kormányintézkedések elrendelésénél azokat a lehetőségig figyelembe fogja venni. — Az ügy­gyel lapunk más helyén foglalkozunk. Budapest, július 31. A Földmunkások Országos Szövetsége ellen. A „Figyelő" jelenti: Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, mint annak idején megírtuk, több rendbeli feljelentés folytán vizsgálatot indí­tott a magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége ellen. A vizsgálat nem tudott az A költségvetés és a kvóta. A hivata­los lap holnapi száma közli a szentesítést az 1906. évi rendes költségvetésről. A király döntött a kvóta dolgában az eddigi arány alapján. A döntés fél eszten­dőre szól csupán. Az erre vonatkozó királyi kézirat alkalmasint a hivatalos lapnak már a holnapi számában jelenik meg, Wekerle és Andrássy Isch­lben. Bécsből jelentik a Magyar Távirati Irodának. An­drássy Gyula gróf belügyminiszter ma délelőtt ideérkezett és a magyar minisztérium palotájá­ban szállott meg. Wekerle Sándor dr. miniszter­elnök és Andrássy Gyula gróf belügyminiszter hosszabb ideig tanácskozott egymással. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudó­sítónak . Wekerle Sándor dr. miniszterelnök és Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ma délben a 12 óra 4 perckor Bécsből induló vonattal Ischlbe utaznak, ahol a király előtt holnap kü­lön kihallgatáson jelennek meg. Félhivatalos részről jelentik: A két minisztert a király holnap délelőtt fogadja kihallgatáson. A miniszterelnök az audiencián jelentést tesz a képviselőház munkájának befejezéséről és a politikai helyzetről, Andrássy pedig tárcája ügyeiről referál. A kihallgatáson minden való-

Next