Népszava, 1906. november (34. évfolyam, 258–283. sz.)

1906-11-21 / 275. szám

1906 november 21. NÉPSZAVA A tárgyalás délelőtt kilenctől esti nyolc óráig tartott. A vád 34 tanút idéztetett meg, de a tárgyalás során úgy alakultak a viszonyok, hogy a bíróság esküre ezek közül csak négyet bocsá­tott. A tárgyalásnak nagyon érdekes esetei is voltak. így az egyik koronatanú, Schwarcz-Székely Simon Üllő-úti zálogos bevallotta a keresztkérdések súlya alatt, hogy valóban pénzt igért Csukaynak, ha hallgat, de ő felháborodva utasította vissza. A másik tanú Adler Gyula is beismerte, hogy Csukay legazemberezte Füredi zálogost, mikor ez pénzt igért neki, hogy vád­ját vonja vissza. A tárgyalás élénken belevilá­gított a szegénység hiénáinak a munkájába s ugy fejlődtek a dolgok, hogy a biróság a vád tanúit egymásután elkergette. Csukay Sándor nőasztalos-segédet pedig a vád alól fényes meg­okolással felmentették. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy az a bizottság, amelyet éppen Csukay jelentésére a kereskedelmi miniszter kül­dött ki a zálogközvetítők üzelmeinek a meg­vizsgálására, várjon hogyan és mit fog végezni ? (!) Úri család gyermeke, Dr. Zsíros Ele­mér ügyvédjelöltnek, a Fejérváry-kormány volt szolgabírájának egész halmaz bűnügyével fog­lalkozott ma a budapesti büntető törvényszék. A vádlott a nagybecskereki főszámvevő fia. Az ügyészség nyolc rendbeli magánokirathamisítás elkövetésével vádolta Zsíros Elemért, akit mint foglyot szállítottak fel a temesvári ügyészség fogházából, ahol hét hónapi börtönbüntetését tölti. Azzal védekezett, hogy hosszú ideig nem tudott alkalmazáshoz jutni, úgy, hogy kényszer­helyzetében könyvekkel kezdett ügynökösködni. Az ügynökösködéshez egyáltalán nem értett és hogy fenntarthassa magát, megrendeléseket ha­misított, még pedig ugy, hogy az utcán a ka­pukban elhelyezett névtáblákról írta le a neve­ket a megrendelő lap alá. A könyvkereskedők rájöttek a hamisításra s feljelentést tettek Zsíros Elemér ellen. A biróság bűnösnek mondotta Zsíros Elemér dr. ügyvédjelöltet 8 rendbeli magánokirathamisitás vétségében s ezért őt négy hónapi fogházra és 160 korona pénzbünt­­etésre itélte. Az ítélet jogerős. (1) Hárman raboltak tizenöt koronát. Ez év szeptember 16-án, délután három órakor Galgóczi György, budapesti napszámos ittassan ment hazafelé a Tutaj­ utcában. Váratlanul három ember támadta meg, akik földre teperték és kést szegezve mellének, elvették tizenöt korona pénzét. A támadók Járdon András, Hosala Ádám és Nalepka András munkanélküliek voltak, akiket a rendőrség letartóztatott. Járdon akkor beismerte a rablást és elmondta, hogy a rablott pénzt hárman elmulatták. A budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága ma tárgyalta ezt a bűn­ügyet. A tárgyaláson mind a három vádlott tagadta a rablás elkövetését, azonban a tanúk terhelő vallomást tettek ellenük. Az esküdtek bűnösnek mondták ki a rablás bűntettében a vádlottakat, amire a törvényszék Jardon Andrást 1 és fél évi, Hosala Ádámot és Nalepka Andrást 9—9 havi börtönre ítélte. A vádlottak az ítéletben megnyugodtak. (1) Az apa megvédte fiát. A múlt év őszén egyik vasárnap Hodony temes megyei faluban a korcsmában mulattak és táncoltak a sváb legények. Ifjút Kokos György román legény, botjával gáncsot vetett a táncolóknak. A falunak tudatlan sváb és románajku lakosai között régi az ellenségeskedés, ezért az ifjú Kokost a sváb fiúk megverték és ki­dobták a korcsmából. Amikor idősb Kokos György meghallotta, hogy a fiát ütlegelik, fölkapott egy széllakarót és a verekedők közé rohant. Közülök Vasz Andrást és Herbert Pétert az apa úgy meg­sebezte, hogy 37 napig feküdtek betegen. A te­mesvári törvényszék idősb Kokos Györgyöt súlyos testi sértés bűntettéért három havi fogházra, 50 korona pénzbüntetésre és 2800 korona kártérítési összegre ítélte. Ezt az ítéletet a temesvári Ítélő­tábla is helybenhagyta. A Kúria mindkét alsófokú ítéletet megsemmisítette és az öreg Kokost fel­mentette. A Kúria ítéletét megokolta azzal, hogy a vádlott jogot önvédelemből követte el tettét. Budapestre cipészmunkások ne utazzanak, mert itt nagyszabású sztrájk van! Adalék a sztrájktörvényhez. Legfelsőbb megrendelésre egyre érkeznek a kormányhoz a sztrájktörvényt sürgető kérelmek. Jellemző, hogy ezeket a kérvényeket mind függetlenségi párti ,népbarát" képviselők nyújtják be. Hogy az anyagban ne legyen hiány, bátor­kodunk az alábbiakban mi is egy kevés adatot szolgáltatni a készülő sztrájktörvényhez, amelyet a festő- és mázoló­munkások szervező­bizottsága juttatott hozzánk. Az állami munkákról van ugyanis szó. Másutt, még a legreakciósabb államokban is — ha má­sért nem, hát a látszat kedvéért — a közmun­kák kiadásánál, rendszerint a munkások díjazása és munkaidejére vonatkozólag is vesznek fel feltételeket a vállalati szerződésekbe. Nálunk ellenkezőleg van a dolog. Nálunk a közmunkák vállalkozói fizetik a legnyorultabbul munkásaikat, mert ezek a vállalkozók rend­szerint protekciós alakok, akik nem csak a munkásokat nyúzhatják, zsarolhatják, de az álla­mot is szabadon károsíthatják. Ilyen vállalkozó Felberbaum János mázoló mester, az Ozorovszky Henrik cég utóda. Ez a cég már évek óta az államvasutak pályázatain legyőzi versenytársait. A pályázati munkákat rendesen ő kapja meg. Hogy milyen lelkiismeretesen végzi az elvállalt munkákat, azt bizonyítja azon körülmény, hogy a kétszeri mázolásra kiadott vashidak kevésbé feltűnő alkatrészeit állandóan egyszer mázol­tatja. Ilyen módon már az idén is több ezer koronára rugó összegig károsította meg az állam­vasutakat. Amíg az egyik oldalon az államot károsítja, a másik oldalon ugyanily módon bá­nik a munkásokkal és ebben segítségére vannak az államvasutak alkalmazottai. Legutóbb egy vashíd mázolásán dolgozott 11 munkás körülbelül 9—10 hétig. Ennek a 11 munkásnak a munkáját a pályafelvigyázó ellen­őrizte és fejenkint 16 nappal kevesebb munka­időt jegyzett fel, mint amennyit tényleg dol­goztak. Ezenkívül még a hídmunkákra megállapított óránkénti 20 fillér külön pótlékot is elrabolta a munkásoktól a vállalkozó. Nos tehát, ha most a munkások az ilyen jog­talan levonások megszüntetése végett sztrájkba lépnek, akkor ez az igazságü­gyminiszter definí­ciója értelmében zsarolás, amelynek megakadá­lyozására törvényt kell alkotni. De nem kell törvényt alkotni a munkások megkárosítása ellen. A munkáltatókat, akik ily módon károsítják meg az államot és a munká­sokat egyaránt, nem hogy megbüntetnék, ha­nem kiváltságokban részesítik. Ez az eset nem egyedül áll, hanem tipikus, az összes közszállításoknál. Azért képezhet ez is adalékot a sztrájktörvény készítéséhez. A budapesti építőmunkások kizárása változatlanul tart. A budapesti ácsmunkások kizárása vál­tozatlanul tart. A kizárt fehérneműtisztító munkások helyzete — mint a szervező bizottság írja — változatlan. A főnökök közül ma Adler Teréz (Kisdiófa­ utca) teljesítette a munkások követe­léseit. A múlt alkalommal közölt sztrájktörők névsorát a következő firmák bővítik még: Niszics Mari, Kralik Zsuzsanna, Wünschné, Far­kas Anna, Forgács Pálné, Schwartz Rottenbiller­utcai üzletében dolgozó sztrájktörők: Juhász János, Nagy Mariska, Blaskó Ignác, Tinka Bo­riska. A kizárt munkások Galovits Teréz és Herlicska Mariska munkásnőket, akik Glücks­mannál vállalkoztak sztrájktörő szerepre, a cipőfelsőrész-készítő elvtársak figyelmébe ajánl­ják. A munkások hangulata lelkes, az összetar­tás kitűnő. A budapesti barokk arangozó-munkások sztrájkja a mai napon részleges győzelemmel befejeződött. Az el­it eredmények főbb pont­jai : A 9 órai munkaidő, munkabérek a segéd első évében 3 kor. 20 fill., második évében 4 kor., a második éven túl 4 kor. 50 fillérnyi minimális napibér. Akik eddig 4 kor. 40 fill. s ennél nagyobb napibért élveztek, 10 százalék bérjavításban részesülnek. A túlórák 35 száza­lékban, éjjeli munka 100 százalkkal külön díjazandó. Elkerülhetetlen vasárnapi munkáknál d. u. 4 óráig 50 százalék, a további munkáknál 100 százalék pótlék. Helybeli műhelyen kívül való munkák után 20 százalék pótlék jár. Vidéki munkán 2 korona napi pótlék; Szerbia, Románia vagy Ausztria bármely tartományában 4 korona élelmezési pótlék. Utazásnál nappalért egy napi bér, éjjelért szintén egy napi bér jár, azonkívül 24 óránként .2 korona pótlék. Május elseje munkaszünet. Az ünnepi munka és a tanonckérdés szabályozása, az akkordranika el­törlése. Tekintve, hogy a budapesti aranyozó­munkások munkaviszonyában eddig a legtelje­sebb fejetlenség uralkodott, az elért eredmények — bár kétheti kemény küzdelembe kerültek — kielégítők. Schmidt Sziksa bútorgyáros aranyozó műhelye — mint az aranyozómunkások szer­vező­bizottsága jelenti — bizonytalan ideig zárlat alatt áll, mert a követelések teljesítését meg­tagadta s munkásait kizárta. Bojkott alatt állnak továbbá a „Magyar keretlécgyár" kivé­telével az összes budapesti lécgyárak és üzemek, továbbá Kőnig István barokk arangozó mester műhelyre (II. ker., Batthyány­ utca 2. sz.), aki sztrájktörő volt. Krausz Hermann cipészmester (József­körút 7.) ma a munkások összes követeléseit harc nélkül teljesítette. Gerő Adolf, Berényi Ig­nác és Antal, Adler Adolf és Friedmann Simon műhelyében a munkások sztrájkolnak. A debreceni Falk és Társa kefegyárban a fényezőműhely 25 munkásnője sztrájkba lé­pett, mert a tulajdonos egy új gépet szerelte­tett fel, amellyel nem tudtak felényit se ke­resni, mint azelőtt. A mai békéltető tárgyalás, amelyen a tulajdonos úr az elcsapott munká­sokkal volt kénytelen egyezkedni, a munkások győzelmével végződött. A most kifejtett szilárd összetartás legyen a gyár s a másik Stern Je­kefe­gyár munkásainak s példa arra, hogy immáron elérkezett az az idő, mikor szervezkedniük kell helyzetük javítása céljából. Azok a barlangok, amelyekben tönkremennek, az a nyomorult ke­reset, amely még , éhenhalásra sem elegendő, juttassa az eszükbe, hogy ez már sokáig nem tarthat. Szervezkedni,­ megtanulni az összetar­tást, a testvériséget s majd nemsokára elérkezik az az idő, hogy a barlangok tiszta és egészsé­ges műhelyekké változnak át s a nyomorúságos pár fillér helyett pedig tisztességes megélhetése lesz a munkásoknak. Az erdőbényei kőfaragók és kőbánya­munkások november 20-án sztrájkba léptek. Kőfaragók e helyet kerüljék. A makói építő­munkások — mint a szer­vező­bizottság jelenti — szerződésük lejártával, jogos érdekeik biztosítására benyújtották köve­teléseiket a munkáltatóknak, kik azonban mereven elzárkóznak a követelések teljesítésétől. Kövecs Antal és Papp József mesterek munkáit bojkott alá helyezték. Testvéreinek árulója. A törökszentmiklósi építőmunkások szervezőbizottsága jelenti, hogy Pap Sándor építő­munkást, aki Orbán Károly püspökladányi pusztai építkezésén dolgozó mun­kástársait állandóan üldözi,­­ a törökszentmiklósi csoport egy esztendőre kizárta. Bocsánatkérés. Alulírott bocsánatot kérek szaktársaimtól, valamint az összmunkásságtól is, hogy sztrájktörő voltam. ígérem, hogy ezentúl hű tagja leszek szervezetemnek. Budapest, 1906 no­vember 20-án. Krémer Koch Lujza, fehérnemű­tisztító. Alulírott látom, hogy súlyos hibát követtem el, mikor a fehérneműtisztító-munkások kizárása al­kalmával az Egyesült Gőzmosodában (István-ut 43) sztrájktörő lettem. ígérem, hogy ezentúl szer­vezetemnek hű tagja leszek s hogy a jövőben ilyen gyászos szerepre többé nem vállalkozom. Bu­dapest, 1906. november hó 20. Illét Lajosné,, fehér­nemű-tisztító. Előttünk: Fleischmann Andor, Ma­lonyay István. TŐKE ÉS MUNKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkás köteles a kizárt kőmives- és ácsmun­kások részére hetenként 20 fillér külön-j­árulékot fizetni. Vidéki kőmívesek mindaddig ne jöjjenek a fővárosba, míg az itteni kizárás ügyét rendbe nem hozzák. 11 GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A hajdúnánási munkásság) folyó hó 18-án impozáns népgyűlést tartott, melyen körül­belül 6000-en vettek részt, földművesek, ipari munkások egyaránt. Elnök volt Boros László, jegyző Vadászi László elvtárs. A népgyűlés szó­noka Vágó Béla elvtárs (Debrecen) kifejtette, hogy minő nyomorban él ebben az országban az ipari, de különösen a földműves munkás s ennek borzasztó következményeit vázolta, amelyek az országot végpusztulással fenyegetik. Mindennek az oka az, hogy a nagybirtok­­ a vármegyei zsenire tartja a kezében a hatalmat: a törvényhozást s ennek végrehajtó 87CTVC- t. Beszédében kifejtette a szociáldemokrata párt elveit s követeléseit s mint jelenleg első követelményre, az általános, titkos választói jogért való küzdelemre buzdította a népet. Végül a szervezkedés kulturális fontos­ságát fejtette ki s a szervezetekbe való belépésre hívta föl a munkásságot. Egy vén hazaffy próbálta megzavarni a beszédet, de Vágó elvtárs alaposan lehűtötte az izgatott férfiút. A gyűlés azután lelkes hangulatban véget ért. Megjegyzésre méltó, hogy a gyűlést Csika főszol­gabíró betiltotta, de az alispán magába szállt és tudomásul vette.

Next