Népszava, 1906. november (34. évfolyam, 258–283. sz.)
1906-11-21 / 275. szám
1906 november 21. NÉPSZAVA A tárgyalás délelőtt kilenctől esti nyolc óráig tartott. A vád 34 tanút idéztetett meg, de a tárgyalás során úgy alakultak a viszonyok, hogy a bíróság esküre ezek közül csak négyet bocsátott. A tárgyalásnak nagyon érdekes esetei is voltak. így az egyik koronatanú, Schwarcz-Székely Simon Üllő-úti zálogos bevallotta a keresztkérdések súlya alatt, hogy valóban pénzt igért Csukaynak, ha hallgat, de ő felháborodva utasította vissza. A másik tanú Adler Gyula is beismerte, hogy Csukay legazemberezte Füredi zálogost, mikor ez pénzt igért neki, hogy vádját vonja vissza. A tárgyalás élénken belevilágított a szegénység hiénáinak a munkájába s ugy fejlődtek a dolgok, hogy a biróság a vád tanúit egymásután elkergette. Csukay Sándor nőasztalos-segédet pedig a vád alól fényes megokolással felmentették. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy az a bizottság, amelyet éppen Csukay jelentésére a kereskedelmi miniszter küldött ki a zálogközvetítők üzelmeinek a megvizsgálására, várjon hogyan és mit fog végezni ? (!) Úri család gyermeke, Dr. Zsíros Elemér ügyvédjelöltnek, a Fejérváry-kormány volt szolgabírájának egész halmaz bűnügyével foglalkozott ma a budapesti büntető törvényszék. A vádlott a nagybecskereki főszámvevő fia. Az ügyészség nyolc rendbeli magánokirathamisítás elkövetésével vádolta Zsíros Elemért, akit mint foglyot szállítottak fel a temesvári ügyészség fogházából, ahol hét hónapi börtönbüntetését tölti. Azzal védekezett, hogy hosszú ideig nem tudott alkalmazáshoz jutni, úgy, hogy kényszerhelyzetében könyvekkel kezdett ügynökösködni. Az ügynökösködéshez egyáltalán nem értett és hogy fenntarthassa magát, megrendeléseket hamisított, még pedig ugy, hogy az utcán a kapukban elhelyezett névtáblákról írta le a neveket a megrendelő lap alá. A könyvkereskedők rájöttek a hamisításra s feljelentést tettek Zsíros Elemér ellen. A biróság bűnösnek mondotta Zsíros Elemér dr. ügyvédjelöltet 8 rendbeli magánokirathamisitás vétségében s ezért őt négy hónapi fogházra és 160 korona pénzbüntetésre itélte. Az ítélet jogerős. (1) Hárman raboltak tizenöt koronát. Ez év szeptember 16-án, délután három órakor Galgóczi György, budapesti napszámos ittassan ment hazafelé a Tutaj utcában. Váratlanul három ember támadta meg, akik földre teperték és kést szegezve mellének, elvették tizenöt korona pénzét. A támadók Járdon András, Hosala Ádám és Nalepka András munkanélküliek voltak, akiket a rendőrség letartóztatott. Járdon akkor beismerte a rablást és elmondta, hogy a rablott pénzt hárman elmulatták. A budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága ma tárgyalta ezt a bűnügyet. A tárgyaláson mind a három vádlott tagadta a rablás elkövetését, azonban a tanúk terhelő vallomást tettek ellenük. Az esküdtek bűnösnek mondták ki a rablás bűntettében a vádlottakat, amire a törvényszék Jardon Andrást 1 és fél évi, Hosala Ádámot és Nalepka Andrást 9—9 havi börtönre ítélte. A vádlottak az ítéletben megnyugodtak. (1) Az apa megvédte fiát. A múlt év őszén egyik vasárnap Hodony temes megyei faluban a korcsmában mulattak és táncoltak a sváb legények. Ifjút Kokos György román legény, botjával gáncsot vetett a táncolóknak. A falunak tudatlan sváb és románajku lakosai között régi az ellenségeskedés, ezért az ifjú Kokost a sváb fiúk megverték és kidobták a korcsmából. Amikor idősb Kokos György meghallotta, hogy a fiát ütlegelik, fölkapott egy széllakarót és a verekedők közé rohant. Közülök Vasz Andrást és Herbert Pétert az apa úgy megsebezte, hogy 37 napig feküdtek betegen. A temesvári törvényszék idősb Kokos Györgyöt súlyos testi sértés bűntettéért három havi fogházra, 50 korona pénzbüntetésre és 2800 korona kártérítési összegre ítélte. Ezt az ítéletet a temesvári Ítélőtábla is helybenhagyta. A Kúria mindkét alsófokú ítéletet megsemmisítette és az öreg Kokost felmentette. A Kúria ítéletét megokolta azzal, hogy a vádlott jogot önvédelemből követte el tettét. Budapestre cipészmunkások ne utazzanak, mert itt nagyszabású sztrájk van! Adalék a sztrájktörvényhez. Legfelsőbb megrendelésre egyre érkeznek a kormányhoz a sztrájktörvényt sürgető kérelmek. Jellemző, hogy ezeket a kérvényeket mind függetlenségi párti ,népbarát" képviselők nyújtják be. Hogy az anyagban ne legyen hiány, bátorkodunk az alábbiakban mi is egy kevés adatot szolgáltatni a készülő sztrájktörvényhez, amelyet a festő- és mázolómunkások szervezőbizottsága juttatott hozzánk. Az állami munkákról van ugyanis szó. Másutt, még a legreakciósabb államokban is — ha másért nem, hát a látszat kedvéért — a közmunkák kiadásánál, rendszerint a munkások díjazása és munkaidejére vonatkozólag is vesznek fel feltételeket a vállalati szerződésekbe. Nálunk ellenkezőleg van a dolog. Nálunk a közmunkák vállalkozói fizetik a legnyorultabbul munkásaikat, mert ezek a vállalkozók rendszerint protekciós alakok, akik nem csak a munkásokat nyúzhatják, zsarolhatják, de az államot is szabadon károsíthatják. Ilyen vállalkozó Felberbaum János mázoló mester, az Ozorovszky Henrik cég utóda. Ez a cég már évek óta az államvasutak pályázatain legyőzi versenytársait. A pályázati munkákat rendesen ő kapja meg. Hogy milyen lelkiismeretesen végzi az elvállalt munkákat, azt bizonyítja azon körülmény, hogy a kétszeri mázolásra kiadott vashidak kevésbé feltűnő alkatrészeit állandóan egyszer mázoltatja. Ilyen módon már az idén is több ezer koronára rugó összegig károsította meg az államvasutakat. Amíg az egyik oldalon az államot károsítja, a másik oldalon ugyanily módon bánik a munkásokkal és ebben segítségére vannak az államvasutak alkalmazottai. Legutóbb egy vashíd mázolásán dolgozott 11 munkás körülbelül 9—10 hétig. Ennek a 11 munkásnak a munkáját a pályafelvigyázó ellenőrizte és fejenkint 16 nappal kevesebb munkaidőt jegyzett fel, mint amennyit tényleg dolgoztak. Ezenkívül még a hídmunkákra megállapított óránkénti 20 fillér külön pótlékot is elrabolta a munkásoktól a vállalkozó. Nos tehát, ha most a munkások az ilyen jogtalan levonások megszüntetése végett sztrájkba lépnek, akkor ez az igazságügyminiszter definíciója értelmében zsarolás, amelynek megakadályozására törvényt kell alkotni. De nem kell törvényt alkotni a munkások megkárosítása ellen. A munkáltatókat, akik ily módon károsítják meg az államot és a munkásokat egyaránt, nem hogy megbüntetnék, hanem kiváltságokban részesítik. Ez az eset nem egyedül áll, hanem tipikus, az összes közszállításoknál. Azért képezhet ez is adalékot a sztrájktörvény készítéséhez. A budapesti építőmunkások kizárása változatlanul tart. A budapesti ácsmunkások kizárása változatlanul tart. A kizárt fehérneműtisztító munkások helyzete — mint a szervező bizottság írja — változatlan. A főnökök közül ma Adler Teréz (Kisdiófa utca) teljesítette a munkások követeléseit. A múlt alkalommal közölt sztrájktörők névsorát a következő firmák bővítik még: Niszics Mari, Kralik Zsuzsanna, Wünschné, Farkas Anna, Forgács Pálné, Schwartz Rottenbillerutcai üzletében dolgozó sztrájktörők: Juhász János, Nagy Mariska, Blaskó Ignác, Tinka Boriska. A kizárt munkások Galovits Teréz és Herlicska Mariska munkásnőket, akik Glücksmannál vállalkoztak sztrájktörő szerepre, a cipőfelsőrész-készítő elvtársak figyelmébe ajánlják. A munkások hangulata lelkes, az összetartás kitűnő. A budapesti barokk arangozó-munkások sztrájkja a mai napon részleges győzelemmel befejeződött. Az elit eredmények főbb pontjai : A 9 órai munkaidő, munkabérek a segéd első évében 3 kor. 20 fill., második évében 4 kor., a második éven túl 4 kor. 50 fillérnyi minimális napibér. Akik eddig 4 kor. 40 fill. s ennél nagyobb napibért élveztek, 10 százalék bérjavításban részesülnek. A túlórák 35 százalékban, éjjeli munka 100 százalkkal külön díjazandó. Elkerülhetetlen vasárnapi munkáknál d. u. 4 óráig 50 százalék, a további munkáknál 100 százalék pótlék. Helybeli műhelyen kívül való munkák után 20 százalék pótlék jár. Vidéki munkán 2 korona napi pótlék; Szerbia, Románia vagy Ausztria bármely tartományában 4 korona élelmezési pótlék. Utazásnál nappalért egy napi bér, éjjelért szintén egy napi bér jár, azonkívül 24 óránként .2 korona pótlék. Május elseje munkaszünet. Az ünnepi munka és a tanonckérdés szabályozása, az akkordranika eltörlése. Tekintve, hogy a budapesti aranyozómunkások munkaviszonyában eddig a legteljesebb fejetlenség uralkodott, az elért eredmények — bár kétheti kemény küzdelembe kerültek — kielégítők. Schmidt Sziksa bútorgyáros aranyozó műhelye — mint az aranyozómunkások szervezőbizottsága jelenti — bizonytalan ideig zárlat alatt áll, mert a követelések teljesítését megtagadta s munkásait kizárta. Bojkott alatt állnak továbbá a „Magyar keretlécgyár" kivételével az összes budapesti lécgyárak és üzemek, továbbá Kőnig István barokk arangozó mester műhelyre (II. ker., Batthyány utca 2. sz.), aki sztrájktörő volt. Krausz Hermann cipészmester (Józsefkörút 7.) ma a munkások összes követeléseit harc nélkül teljesítette. Gerő Adolf, Berényi Ignác és Antal, Adler Adolf és Friedmann Simon műhelyében a munkások sztrájkolnak. A debreceni Falk és Társa kefegyárban a fényezőműhely 25 munkásnője sztrájkba lépett, mert a tulajdonos egy új gépet szereltetett fel, amellyel nem tudtak felényit se keresni, mint azelőtt. A mai békéltető tárgyalás, amelyen a tulajdonos úr az elcsapott munkásokkal volt kénytelen egyezkedni, a munkások győzelmével végződött. A most kifejtett szilárd összetartás legyen a gyár s a másik Stern Jekefegyár munkásainak s példa arra, hogy immáron elérkezett az az idő, mikor szervezkedniük kell helyzetük javítása céljából. Azok a barlangok, amelyekben tönkremennek, az a nyomorult kereset, amely még , éhenhalásra sem elegendő, juttassa az eszükbe, hogy ez már sokáig nem tarthat. Szervezkedni, megtanulni az összetartást, a testvériséget s majd nemsokára elérkezik az az idő, hogy a barlangok tiszta és egészséges műhelyekké változnak át s a nyomorúságos pár fillér helyett pedig tisztességes megélhetése lesz a munkásoknak. Az erdőbényei kőfaragók és kőbányamunkások november 20-án sztrájkba léptek. Kőfaragók e helyet kerüljék. A makói építőmunkások — mint a szervezőbizottság jelenti — szerződésük lejártával, jogos érdekeik biztosítására benyújtották követeléseiket a munkáltatóknak, kik azonban mereven elzárkóznak a követelések teljesítésétől. Kövecs Antal és Papp József mesterek munkáit bojkott alá helyezték. Testvéreinek árulója. A törökszentmiklósi építőmunkások szervezőbizottsága jelenti, hogy Pap Sándor építőmunkást, aki Orbán Károly püspökladányi pusztai építkezésén dolgozó munkástársait állandóan üldözi, a törökszentmiklósi csoport egy esztendőre kizárta. Bocsánatkérés. Alulírott bocsánatot kérek szaktársaimtól, valamint az összmunkásságtól is, hogy sztrájktörő voltam. ígérem, hogy ezentúl hű tagja leszek szervezetemnek. Budapest, 1906 november 20-án. Krémer Koch Lujza, fehérneműtisztító. Alulírott látom, hogy súlyos hibát követtem el, mikor a fehérneműtisztító-munkások kizárása alkalmával az Egyesült Gőzmosodában (István-ut 43) sztrájktörő lettem. ígérem, hogy ezentúl szervezetemnek hű tagja leszek s hogy a jövőben ilyen gyászos szerepre többé nem vállalkozom. Budapest, 1906. november hó 20. Illét Lajosné,, fehérnemű-tisztító. Előttünk: Fleischmann Andor, Malonyay István. TŐKE ÉS MUNKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkás köteles a kizárt kőmives- és ácsmunkások részére hetenként 20 fillér külön-járulékot fizetni. Vidéki kőmívesek mindaddig ne jöjjenek a fővárosba, míg az itteni kizárás ügyét rendbe nem hozzák. 11 GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A hajdúnánási munkásság) folyó hó 18-án impozáns népgyűlést tartott, melyen körülbelül 6000-en vettek részt, földművesek, ipari munkások egyaránt. Elnök volt Boros László, jegyző Vadászi László elvtárs. A népgyűlés szónoka Vágó Béla elvtárs (Debrecen) kifejtette, hogy minő nyomorban él ebben az országban az ipari, de különösen a földműves munkás s ennek borzasztó következményeit vázolta, amelyek az országot végpusztulással fenyegetik. Mindennek az oka az, hogy a nagybirtok a vármegyei zsenire tartja a kezében a hatalmat: a törvényhozást s ennek végrehajtó 87CTVC- t. Beszédében kifejtette a szociáldemokrata párt elveit s követeléseit s mint jelenleg első követelményre, az általános, titkos választói jogért való küzdelemre buzdította a népet. Végül a szervezkedés kulturális fontosságát fejtette ki s a szervezetekbe való belépésre hívta föl a munkásságot. Egy vén hazaffy próbálta megzavarni a beszédet, de Vágó elvtárs alaposan lehűtötte az izgatott férfiút. A gyűlés azután lelkes hangulatban véget ért. Megjegyzésre méltó, hogy a gyűlést Csika főszolgabíró betiltotta, de az alispán magába szállt és tudomásul vette.