Népszava, 1906. november (34. évfolyam, 258–283. sz.)
1906-11-01 / 258. szám
12 gyermekmunka védtelensége, szóval mindaz, ami előkészíti a talajt a proletárbetegség számára. Mert a tüdővész napról-napra jobban érdemli ki a proletárbetegség elnevezését. Az egészséges lakásban, jól táplálkozva, nyáron hűvösen nyaralva, télen a napfényen telelve élő kapitalistát még akkor sem pusztítja el olyan könnyen, ha beteg lesz. Mert az orvostudomány — jó pénzért — képes a tüdővész kifejlődését meggátolni, a veszedelmességét csökkenteni, a családtagok megfertőzésének útját állani. De, hogy szabaduljon a fertőzéstől az a munkás, akit foglalkozása — még esetleges tisztességes munkafeltételek mellett is — preparál a türdövészre ? A malommunkás, a nyomdász, a cipész hova meneküljön a tuberkulózis bacillusai elől? Mit tehet az a proletariátus a fertőzés elkerülése végett, amelynek lakásviszonyai a városban és vidéken egyaránt rettenetesek? Tizenkilenc városi proletár egy szobában, négy-öt bérescsalád egy odúban, hogyan védekezzék, miként éljen higiénikusan ? S ha már beteg lett, hogyan hosszabbítsa meg életét, miként óvja meg családját, mily módon igyekezzék munkástársait megmenteni a fertőzéstől, ha pénz hijján munkában kell maradnia? Nyolcvanezer halottja van a tüdővésznek. Ez a borzalmas szám talán még az uralkodó osztályt is gondolkodásra készteti. Hiszen igaz, hogy a tuberkulózis ellen védekezni százszor könnyebb pénzes embernek, mint munkásnak. De viszont igaz az is, hogy a bacillus mégsem ismer osztálykülönbséget s ha a proletariátus tüdővészes, a veszedelmet teljesen elkerülni a burzsoáziának sem lehetséges. A proletárbetegség ilyen borzalmas nagy elterjedtsége közveszedelem, amely ellen az uralkodó osztályoknak is meg kell mozdulniok. Persze a tőke itt is kényes helyzetben van. A radikális s így egyedül értékes javulás csak jobb lakásviszonyok (kisebb lakbér!), jobb munkafeltételek (kisebb munkaidő!) és jobb egészségügy (kisebb haszon a patika-tulajdonosnak!) mellett lehetséges. Mindez azonban csak a tőke zsebérdekeinek sérelme, tisztességes szociálpolitika mellett lehetséges. Ez pedig nem kell az uraknak. A magyar uralkodó osztályok megnyugtatva érzik lelkiismeretüket, ha egy-két drága szanatóriumot felállítanak. S azt sem az állam építi. Az sem ingyenes. Az is 60 forintba kerül havonta s oda is protekcióval juthatni be. Ez a tény talán még megdöbbentőbb a tüdővész áldozatainak óriási számánál is. Hogy egy-két szanatórium áll mindössze gátul az óriási áradat elé s annak fentartásához is össze kell koldulni a költségeket! Budapest, október 31. Mi van a paktumban ? Ezt a kérdést ma Rátkay László fölvetette a képviselőház pénzügyi bizottságában, mire Wekerle a következő választ adta: Létszámemelésre szükség van, csak az a kérdés, mikor, mennyire és milyen feltételek mellett emeltessék az. Kijelenti, hogy a kormány létszámemelési kötelezettséget nem vállalt. A kormány programmját nyíltan feltárta és állja is. Az szomorú dolog, hogy bizonyos oldalról a közönséget hamisan informálják, folyton irritálják, ami által a remélhető siker is meg van nehezítve. A magyar törvényhozásnak joga van az úgynevezett paktum közzétételét kérni, de ilyen joga idegen államnak nincs. (Helyeslés.) Mikor ők kormányra vállalkoztak, megmondották, hogy adott alapon vállalkoztak. Erről tehát nem tehetnek mást. Bizonyos oldalról folyton hangoztatták, hogy a kormány kritikus helyzetben van, hogy krízis van. Ez nem igaz. Ezek csak olyan tendenciózus híresztelések. A nyilatkozat jelentőségével érdemben lapunk más helyén foglalkozunk. Közben a miniszterelnök intencióinak megfelelően, hogy „a létszámemelésre szükség van", nagyban folyik a hangulatkeltés a hadvezetőség követelésének teljesítésére, mintegy jelezve, hogy ha a paktumban nincs is kötelezettség az újonctöbbletre, annál inkább van erre készség a Wekerleminisztériumban. Politikai körökben egyébként határozottan híresztelték, hogy a paktum ügye szóba kerül már szombaton a képviselőházban és demokrata, valamint nemzetiségi részről követelni fogják a paktum közzétételét. A képviselőház munkarendja. A képviselőház szombaton fog bele ismét az érdemleges munkába. Napirenden az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat lesz. Ha ezzel végez, akkor Kossuth többi három javaslatára kerül a sor. Mindez november derekáig foglalkoztatja a képviselőket, azután pedig a delegácionális ülésszak alatt szünetel a Ház munkája. A költségvetésre, amelynek bizottsági tárgyalása már megindult, január hónapnál korábban aligha kerülhet a sor és így a kormány a parlamenttől mintegy három hónapos indemnitást kér majd. . A képviselőhház ülése. A képviselőház szombaton, délelőtt tíz órakor tartja legközelebbi ülését. A Ház ekkor elsősorban a mentelmi ügyeket, azután a kérvényeket tárgyalja, majd rátér az iparfejlesztésről rendelkező törvényjavaslatra. Valószínű, hogy interpellációkat is terjesztenek elő. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen a pénzügyminiszteri tárca költségvetését tárgyalták. Az ülés legkiemelkedőbb mozzanata az a két nyilatkozat volt, amelyet Rátkay László interpellációja kapcsán "Wekerle Sándor miniszterelnök tett az újonclétszám fölemeléséről és Jekelfalussy ismeretes rendeletéről, mellyel ez a honvédséget a Rákóczi-ünnepen való részvételtől eltiltotta. A nyilatkozat első részével lapunk más helyén foglalkozunk. A Jekelfalussy-féle rendelet ügyében Wekerle kijelentette, hogy a rendelet apokrif s a katonaság csak azért nem vett részt az ünnepen, mert hivatalosan nem hívták meg. Azt persze Wekerle elfelejtette megmondani, hogy miért nem hívták meg, a bizottság pedig úgy tett, mintha nem volna kíváncsi rá. A bizottság különben általánosságban elfogadta a pénzügyi költségvetést és a részletes tárgyalást is megkezdte. Az ülés lefolyása a következő volt: Többek fölszólalása után Rátkay László azt kérdi, igaz-e, hogy a kormány ígéretet tett az újonclétszám felemelésére? Nem látott-e sérelmet a kormány a külügyminiszter kinevezése formájában? Igaz-e az, hogy a honvédelmi miniszter eltiltotta a honvédséget a Rákóczi Ünnepen való részvételtől? Kérdi továbbá, hogy az adózás közigazgatási rendszere változik-e ? Nem lehetne-e továbbá a nehéz pénzügyi helyzeten segíteni. Holló Lajos: Pénzügyi szempontból tesz általános megjegyzéseket. Az adóösszegeknek túlzott mértékben való beállítását a budgetbe nem helyesli, mert ezek könnyen csalódást okozhatnak. A boritaladót 19 nagyobb összegben állította be a kormány, ami gazdasági szempontból káros. A kereseti adók kíméletlenül emeltettek. Nálunk a kereset nem nyugszik szilárd alapokon éa így a kereseti adót nagyon emelni igazságtalanság. Nagy Ferenc dr. Rátkay kérdésére megjegyzi, hogy azok nem a bizottság elé valók, helyesebbnek tartaná, ha ezekre a pénzügyminiszter nem válaszolna. Széll Kálmán Nagy Ferencnek válaszolva, kijelenti, hogy a költségvetés tárgyalásakor jogos minden politikai kérdés feltevése. Több felszólalás után a Jekelfalussy-rendeletre vonatkozólag Lengyel Zoltán megjegyzi, hogy neki közös hadseregbeli tisztek hozták tudomására a Rákóczi-ünnepélyről szóló eltiltó rendeletet és a menetben nem is vett részt sem a közös hadsereg, sem a honvédség. Fabriczius ezredes vasárnap délelőtt kaszárnyavizitet tartott, hogy a honvédség ne vehessen részt az ünnepélyen. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök: A budapesti hadtestparancsnok maga megcáfolta az eltiltó rendelet kiadását. Az ünnepélyen a menetben csak a meghívottak vehettek részt, a katonaság pedig nem volt meghíva, tehát részt sem vehetett. A közönség soraiban pedig tények igazolják, hogy katonák is ott voltak. A javaslatot ezután általánosságban elfogadták s rátértek a részletes tárgyalásra. A bizottság délután folytatta a tárgyalást. Először az állami számvevőszék szervezetére vonatkozó 1880 : LXVI. és 1893 : XXX. t.-c. módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták és fogadták el. Azután folytatták a pénzügyminiszteri tárca költségvetésének részletes tárgyalását. A legközelebbi ülés délután 5 órakor lesz. A delegációk. Egy bécsi kőnyomatos újság azt jelenti, hogy most már egész bizonyosan nem lesz új delegális választás, hanem a régi delegátusokat fogják ez ülésszakra behívni. Az illető laptudósító szerint erre volt is már precedens, amennyiben 1868-ban szintén így hívták be az előző ülésszak delegáltjait az új ülésszakra. Most is így lesz, csak éppen a költségvetési bizottságot fogják újra választani. Az osztrák választói reform. A „Narodni Liszty" jelenti. Azok a képviselők, kik kötelezték magukat arra, hogy sürgős indítványokat fognak a Reichsrathban beadni, hogy ezáltal a választói reformot a plénumban meghiúsítsák, a cseh nemzeti szocialistákhoz és cseh agráriusokhoz tartoznak. Ezenfelül még Sternberg, Udrzal, Sokol és Dvorzsák képviselők kötelezték magukat arra, hogy a sürgős indítványokat az előbb említettekkel együtt aláírják. Ez a népjogok ellenségeinek utolsó kétségbeesett erőfeszítése a nagy reformmű meghiúsítására. Hogy nem őszintén felfogott nemzeti érdekeket akarnak védeni, azt mutatja az, hogy nem nyugodtak bele a bizottság által elfogadott kompromiszszumba, mely az összes nemzetségek többségét teljesen kielégítette. De bizonyos, hogy az obstruáló jograblók szándéka ez ízben is meg fog hiúsulni. Késő éjjel jelentik Bécsből. Ma délután osztották ki a választói reformbizottság jelentését. A jelentés összefoglalja az ausztriai választójogi reformmozgalmat és behatóan tárgyalja a bizottság által a kormányjavaslat paragrafusain eszközölt módosításokat. NÉPSZAVA 1906. november 3. FŐVÁROS, A Vigadó bérlete. A belügyminiszternek tegnapi számunkban közölt leiratát, amellyel megsemmisítette a főváros és Eva Lajos között a Vigadó bérletére kötött szerződést, a Vigadóra felügyelő bizottság ma tárgyalta. A miniszter leiratában figyelmébe ajánlotta a fővárosnak, hogy az Evva ajánlata mellett fontolja meg a Rendes Izidor ajánlatát is. A bizottság eleget akart tenni a leirat intenciójának, de ez nem volt módjában, mert az ajánlkozó, aki nem is budapesti lakos, ma nem jelent meg, formális ajánlatot nem is tett s igy a bizottság újabban is azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Evvának adja bérbe a Vigadót, mert az ő ajánlata az egyetlen megfelelő és kellő biztosítékot nyújtó. A bizottság egyúttal tudomásul vette, hogy a Vigadó-kávéház holnaptól kezdve, amíg a bérlet ügye el nem dől, zárva lesz, mert a régi bérlő ma elhagyja a helyiséget. Nem vagyunk képesek megérteni, hogy a bizottság miért akarja minden áron a fővárost megkárosítani. A bizottságnak az a kötelessége, hogy Rendes ajánlatával, amely ha nem is „formális", de sokkal többet juttat a fővárosnak, foglalkozzék. Az meg csak nem akadály, hogy Rendes vidéki lakos és nem jelent meg a bizottság tárgyalásán. Tessék Rendest meghívni és ha ekkor ajánlatát nem tartaná fenn — a bizottság másképpen intézkedhetik. Ily könnyelműen nem szabad a főváros érdekeivel elbánni. • Az új lakásbér-szabályzat. Évek óta tárgyalta a főváros hatósága az új lakásbérszabályzatot, amely végre minden fórumon keresztül jutott s abba a stádiumba került, hogy életbe lehetett volna léptetni. Most azután új fordulat történt, ami a szabályrendelet sorsát megint bizonytalan időre elodázta. A szabály