Népszava, 1906. november (34. évfolyam, 258–283. sz.)

1906-11-01 / 258. szám

12 gyermekmunka védtelensége, szóval mindaz, ami előkészíti a talajt a proletárbetegség számára. Mert a tüdővész napról-napra jobban ér­demli ki a proletár­betegség elnevezését. Az egészséges lakásban, jól táplálkozva, nyáron hűvösen nyaralva, télen a nap­fényen telelve élő kapitalistát még akkor sem pusztítja el olyan könnyen, ha beteg lesz. Mert az orvostudomány — jó pénz­ért — képes a tüdővész kifejlődését meg­gátolni, a veszedelmességét csökkenteni, a családtagok megfertőzésének útját állani. De, hogy szabaduljon a fertőzéstől az a munkás, akit foglalkozása — még esetle­ges tisztességes munkafeltételek mellett is — preparál a türdövészre ? A malommunkás, a nyomdász, a cipész hova meneküljön a tuberkulózis bacillusai elől? Mit tehet az a proletariátus a fertőzés elkerülése végett, amelynek lakásviszonyai a városban és vi­déken egyaránt rettenetesek? Tizenkilenc városi proletár egy szobában, négy-öt bé­rescsalád egy odúban, hogyan védekezzék, miként éljen higiénikusan ? S ha már beteg lett, hogyan hosszabbítsa meg életét, miként óvja meg családját, mily módon igyekezzék munkástársait megmenteni a fertőzéstől, ha pénz hijján munkában kell maradnia? Nyolcvanezer halottja van a tüdővésznek. Ez a borzalmas szám talán még az ural­kodó­ osztályt is gondolkodásra készteti. Hiszen igaz, hogy a tuberkulózis ellen vé­dekezni százszor könnyebb pénzes ember­nek, mint munkásnak. De viszont igaz az is, hogy a bacillus még­sem ismer osztály­különbséget s ha a proletariátus tüdővészes, a veszedelmet teljesen elkerülni a burzsoá­ziának sem lehetséges. A proletárbetegség ilyen borzalmas nagy elterjedtsége közveszedelem, amely ellen az uralkodó­ osztályoknak is meg kell moz­dulniok. Persze a tőke itt is kényes hely­zetben van. A radikális s így egyedül ér­tékes javulás csak jobb lakásviszonyok (kisebb lakbér!), jobb munkafeltételek (kisebb munkaidő!) és jobb egészségügy (kisebb haszon a patika-tulajdonosnak!) mellett lehetséges. Mindez azonban csak a tőke zsebérdekeinek sérelme, tisztességes szociálpolitika mellett lehetséges. Ez pedig nem kell az uraknak. A magyar uralkodó­ osztályok megnyug­tatva érzik lelkiismeretüket, ha egy-két drága szanatóriumot felállítanak. S azt sem az állam építi. Az sem ingyenes. Az is 60 forintba­ kerül havonta s oda is protekció­val juthatni be. Ez a tény talán még megdöbbentőbb a tüdővész áldozatainak óriási számánál is. Hogy egy-két szanatórium áll mindössze gátul az óriási áradat elé s annak fentar­tásához is össze kell koldulni a költségeket! Budapest, október 31. Mi van a paktumban ? Ezt a kérdést ma Rátkay László fölvetette a képviselőház pénzügyi bizottságában, mire Wekerle a következő választ adta: Létszámemelésre szükség van, csak az a kérdés, mikor, mennyire és milyen feltételek mellett emeltessék az. Kijelenti, hogy a kormány létszámemelési kötelezettséget nem vállalt. A kormány programmját nyíltan feltárta és állja is. Az szomorú dolog, hogy bizonyos oldalról a közönséget hamisan informálják, folyton irritálják, ami által a remélhető siker is meg van nehezítve. A magyar tör­vényhozásnak joga van az úgynevezett pak­tum közzétételét kérni, de ilyen joga idegen államnak nincs. (Helyeslés.) Mikor ők kor­mányra vállalkoztak, megmondották, hogy adott alapon vállalkoztak. Erről tehát nem tehetnek mást. Bizonyos oldalról folyton han­goztatták, hogy a kormány kritikus helyzet­ben van, hogy krízis van. Ez nem igaz. Ezek csak olyan tendenciózus híresztelések. A nyilatkozat jelentőségével érdemben la­punk más helyén foglalkozunk. Közben a miniszterelnök intencióinak megfelelően, hogy „a létszámemelésre szük­ség van", nagyban folyik a hangulatkeltés a hadvezetőség követelésének teljesítésére, mintegy jelezve, hogy ha a paktumban nincs is kötelezettség az újonctöbbletre, an­nál inkább van erre készség a Wekerle­minisztériumban. Politikai körökben egyébként határozot­tan híresztelték, hogy a paktum ügye szóba kerül már szombaton a képviselőházban és demokrata, valamint nemzetiségi részről követelni fogják a pak­tum közzétételét. A képviselőház munkarendja. A képviselő­ház szombaton fog bele ismét az érdemleges munkába. Napirenden az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat lesz. Ha ezzel végez, akkor Kossuth többi három javaslatára kerü­l a sor. Mindez november derekáig foglalkoztatja a kép­viselőket, azután pedig a delegácionális ülésszak alatt szünetel a Ház munkája. A költségvetésre, amelynek bizottsági tárgyalása már megindult, január hónapnál korábban aligha kerülhet a sor és így a kormány a parlamenttől mintegy három hónapos indemnitást kér majd. . A képviselőhház ülése. A képviselőház szombaton, délelőtt tíz órakor tartja leg­közelebbi ülését. A Ház ekkor első­sorban a mentelmi ügyeket, azután a kérvényeket tárgyalja, majd rátér az iparfejlesztésről rendelkező törvényjavaslatra. Valószínű, hogy interpellációkat is terjesztenek elő. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen a pénzügyminiszteri tárca költség­vetését tárgyalták. Az ülés legkiemelkedőbb mozzanata az a két nyilatkozat volt, amelyet Rátkay László interpellációja kapcsán "Wekerle Sándor miniszterelnök tett az újonclétszám föl­emeléséről és Jekelfalussy ismeretes rendele­téről, mellyel ez a honvédséget a Rákóczi-ünne­pen való részvételtől eltiltotta. A nyilatkozat első részével lapunk más helyén foglalkozunk. A Jekelfalussy-féle rendelet ügyében Wekerle kijelentette, hogy a rendelet apokrif s a kato­naság csak azért nem vett részt az ünnepen, mert hivatalosan nem hívták meg. Azt persze Wekerle elfelejtette megmondani, hogy miért nem hívták meg, a bizottság pedig úgy tett, mintha nem volna kíváncsi rá. A bizottság különben általánosságban elfogadta a pénzügyi költségvetést és a részletes tárgya­lást is megkezdte. Az ülés lefolyása a következő volt: Többek fölszólalása után Rátkay László azt kérdi, igaz-e, hogy a kor­mány ígéretet tett az újonclétszám felemelésére? Nem látott-e sérelmet a kormány a külügymi­niszter kinevezése formájában? Igaz-e az, hogy a honvédelmi miniszter eltiltotta a honvédséget a Rákóczi­ Ünnepen való részvételtől? Kérdi to­vábbá, hogy az adózás közigazgatási rendszere változik-e ? Nem lehetne-e továbbá a nehéz pénz­ügyi helyzeten segíteni. Holló Lajos: Pénzügyi szempontból tesz álta­lános megjegyzéseket. Az adóösszegeknek túlzott mértékben való beállítását a budgetbe nem he­lyesli, mert ezek könnyen csalódást okozhatnak. A boritaladót 19 nagyobb összegben állította be a kormány, ami gazdasági szempontból káros. A kereseti adók kíméletlenül emeltettek. Nálunk a kereset nem nyugszik szilárd alapokon éa így a kereseti adót nagyon emelni igazságtalanság. Nagy Ferenc dr. Rátkay kérdésére megjegyzi, hogy azok nem a bizottság elé valók, helyesebb­nek tartaná, ha ezekre a pénzügyminiszter nem válaszolna. Széll Kálmán Nagy Ferencnek válaszolva, ki­jelenti, hogy a költségvetés tárgyalásakor jogos minden politikai kérdés feltevése. Több felszólalás után a Jekelfalussy-rende­letre vonatkozólag Lengyel Zoltán megjegyzi, hogy neki közös hadseregbeli tisztek hozták tudomására a Rákócz­i-ü­nnepélyről szóló eltiltó rendeletet és a menetben nem is vett részt sem a közös hadsereg, sem a honvédség. Fabriczius ezredes vasárnap délelőtt kaszárnyavizitet tar­tott, hogy a honvédség ne vehessen részt az ünnepélyen. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök: A buda­pesti hadtestparancsnok maga megcáfolta az el­tiltó rendelet kiadását. Az ünnepélyen a menet­ben csak a­ meghívottak vehettek részt, a katona­ság pedig nem volt meghíva, tehát részt sem vehetett. A közönség soraiban pedig tények iga­zolják, hogy katonák is ott voltak. A javaslatot ezután általánosságban elfogadták s rátértek a részletes tárgyalásra. A bizottság délután folytatta a tárgyalást. Először az állami számvevőszék szervezetére vo­natkozó 1880 : LXVI. és 1893 : XXX. t.-c. mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták és fogadták el. Azután folytatták a pénzügyminiszteri tárca költségvetésének részletes tárgyalását. A legkö­zelebbi ülés délután 5 órakor lesz. A delegációk. Egy bécsi kőnyomatos újság azt jelenti, hogy most már egész bizonyosan nem lesz új delegális választás, hanem a régi dele­gátusokat fogják ez ülésszakra behívni. Az illető laptudósító szerint erre volt is már precedens, amennyiben 1868-ban szintén így hívták be az előző ülésszak delegáltjait az új ülésszakra. Most is így lesz, csak éppen a költségvetési bizottsá­got fogják újra választani. Az osztrák választói reform. A „Narodni Liszty" jelenti. Azok a képvise­lők, kik kötelezték magukat arra, hogy sür­gős indítványokat fognak a Reichsrathban beadni, hogy ezáltal a választói reformot a plénumban meghiúsítsák, a cseh nemzeti szocialistákhoz és cseh agráriusokhoz tar­toznak. Ezenfelül még Sternberg, Udrzal, Sokol és Dvorzsák képviselők kötelezték magukat arra, hogy a sürgős indítványokat az előbb említettekkel együtt aláírják. Ez a népjogok ellenségeinek utolsó kétségbeesett erőfeszítése a nagy reformmű meghiúsítására. Hogy nem őszintén fel­fogott nemzeti érdekeket akarnak védeni, azt mutatja az, hogy nem nyugodtak bele a bizottság által elfogadott kompromisz­szumba, mely az összes nemzetségek több­ségét teljesen kielégítette. De bizonyos, hogy az obstruáló jograblók szándéka ez ízben is meg fog hiúsulni. Késő éjjel jelentik Bécsből. Ma délután osztották ki a választói reformbizottság je­lentését. A jelentés összefoglalja az ausz­triai választójogi reformmozgalmat és beha­tóan tárgyalja a bizottság által a kormány­javaslat paragrafusain eszközölt módosí­tásokat. NÉPSZAVA 1906. november 3. FŐVÁROS,­ ­ A Vigadó bérlete. A belügyminiszternek tegnapi számunkban közölt leiratát, amellyel megsemmisítette a főváros és Eva Lajos között a Vigadó bérletére kötött szerződést, a Vigadóra felügyelő bizottság ma tárgyalta. A miniszter leiratában figyelmébe ajánlotta a fővárosnak, hogy az Evva ajánlata mellett fontolja meg a Rendes Izidor ajánlatát is. A bizottság eleget akart tenni a leirat intenciójának, de ez nem volt módjában, mert az ajánlkozó, aki nem is budapesti lakos, ma nem jelent meg, formális ajánlatot nem is tett s igy a bizottság újabban is azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Evvának adja bérbe a Vi­gadót, mert az ő ajánlata az egyetlen megfelelő és kellő biztosítékot nyújtó. A bizottság egyúttal tudomásul vette, hogy a Vigadó-kávéház holnaptól kezdve, amíg a bérlet ügye el nem dől, zárva lesz, mert a régi bérlő ma elhagyja a helyi­séget. Nem vagyunk képesek megérteni, hogy a bizottság miért akarja minden áron a fővárost megkárosítani. A bizottságnak az a kötelessége, hogy Rendes ajánlatával, amely ha nem is „formális", de sokkal többet juttat a fővárosnak, foglalkozzék. Az meg csak nem akadály, hogy Rendes vidéki lakos és nem jelent meg a bizottság tárgyalásán. Tessék Rendest meghívni és ha ekkor ajánlatát nem tartaná fenn — a bizottság másképpen intézkedhetik. Ily könnyelműen nem szabad a főváros érdekei­vel elbánni. • Az új lakásbér-szabályzat. Évek óta tárgyalta a főváros hatósága az új lakásbér­szabályzatot, amely végre minden fórumon ke­resztül jutott s abba a stádiumba került, hogy életbe lehetett volna léptetni. Most azután új fordulat történt, ami a szabályrendelet sorsát megint bizonytalan időre elodázta. A szabály­

Next